Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-01 / 281. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963 december X. Feiessaláfa és zö dpaprika Megyénk számos része gazdag hőforrásokban. A természetes melegvízzel több ezer négyzetméter nagyságú üvegházat fűte- nek a termelőszövetkezetek primőr kertészetei. Most — november végén — már terméstérlelő „nyár” uralkodik az üvegházak­ban. A cibakházai Vörös Csillag Tsz cserkeszőllői primőrtelepén szépen fejlő­dik a paprika és fejesedés- nek indult a saláta. A szö­vetkezet kertészei decem­ber 20-a körül öt ezer sa­látát és mintegy 5 mázsa cecei csüngő paprikát ad­nak át a kereskedelemnek. A karcagi Béke Terme­lőszövetkezet primőrkerté­szete — amelynek minden holdja évente 2 millió fo­rintot jövedelmez — ugyan­csak több ezer fejessalátát, paprikát, karalábét hoz forgalomba karácsonyra. A primőrkertészetekhek a sa­láta és a paprika után leg­közelebbi újdonsága a pa­radicsom lesz. A Fecske füstszűrös cigaretta 1962 óta igen népszerű lett. Egy év óta a dohányosok ezrei térnek át a niko­tinszűrős cigarettákra. Az első évi 300 millióval szem­ben az idén már egymiiliárdot készítenek a közked­velt „Fecskéből” a Lágymányosi Dohánygyárban. A gyár laboratóriumában szívató készülékkel ellenőrzik a Fecske cigaretta szűrőjének aktivitását. Megállapí­tották, hogy mintegy 30 százaléknyi kátrányt és ni­kotint fog fel a dohányból. A képen: Csendes János- né vegyésztechnikus rendszeresen feljegyzi a próba- szívatások eredményeit. Közösen vetettek, együtt aratnak jövőre Egyesülnek a esépai szövetkezetek A zárszámadások után egyesül a két esépai közös gazdaság, az Alkotmány és a2 Oj Barázda. Nincs eb­ben semmi különös, hisz sok szövetkezet egyesült már a megyében. De kevés „házasságot” készítettek elő olyan alaposan, mint ezt. A két szövetkezet veze­tősége és tagsága már ta­valy is. az egyesülés mellett döntött, az idén ismételten megsza­vazták. A jövő évet együt­tesen alapozták meg, közö­sen szántottak, vetettek és istállótrágyáztak. S ez az, ami eltérő a tijbbi termelő- szövetkezet . egyesülésétől. Vajon ml Indokolta a két szövetkezet összeolva­dását? Szaszkó Károly, az Új Barázda főagronómusa és Palásti József, az Alkot­mány főmezőgazdásza így beszél erről: — Néhány évvel ezelőtt egészséges verseny alakult ki közöttünk, ki tud töb­bet termelni és osztani. Ké­sőbb a verseny már eltor­zult, és esetenkénként sze­mélyeskedéssé fajult. — Ez károsan hatott a község életére is. Szeren­csére idejében felismerték az emberek, hogy az össze­fogás a helyes út. Ezért is sürgették és szavazták meg az egyesülést. A mezőgazdászok a gaz­dasági előnyökkel is ér­velnek: — Tavaly még 50—100 holdas táblákon gazdálkod­tunk. Az őszi vetéseknél tömbösítettünk, 500—700 holdas gabona és kanásnö- vény tömböket alakítot­tunk ki. Itt ritkábban kell fordulniuk a gépeknek, ja­vul a kihasználásuk foka. A esépai határban még a rosszindúlatúak sem találhatnak kifooáso'n'valót A másfélezer holdnyi ka­lászos végeláthatatlan táb­lákban zöldell. Hasonló méretű táblák feketéllenek, jelzik a kapások jó előké­szített helyeit. Csépán nem szegény ro­konok költöznek össze. — Mindkét szövetkezet jól gazdálkodott. Az Űj Ba­rázda 32.60 forintot, az Al­kotmány huszonkilencet osztott tavaly munkaegysé­genként Az idén sem lesz Replőszerencsétlenség Kanadában — 118 halott A kanadai polgári légi- lorgalom történetének egyik legsúlyosabb szerencsétlen­sége zajlott le Montreal kö­zelében. A montreali repülőtérről az esti órákban szakadó esőben szállt fel egy DC—8 típusú utasszállító repülő­gép, hogy utasait Torontó­ba szállítsa. Alig hat perccel az indu­lás után, amikor a gép még csak a repülőtértől mint­egy 30 kilométerre fekvő Sainte Therese-nél repült kevesebb a jövedelem. A kalászosaik és kapásaik jól fizettek. Kukoricából 22 mázsa (májusi morzsoltban), cukorrépából 220 mázsa az átlagtermésük. Csupán a kertészetre fizettek rá, mert értékesíésitési gondjaik vol­tak. A 4800 holdas határban kilenc erőgép és ugyanany- nyi öntözőberendezés mű­ködik jövőre. Ezer holdat esőztetnek. Elkészült a kö­zös termelési terv is. A ta­vasszal több kukoricát és cukorrépát vetnek. A szakemberek örülnek, hogy jövőre nem lesznek mindenesek. Egyikük a nö­vénytermesztéssel, a mási­kuk az állattenyésztéssel foglalkozik. Kevesebb lesz a brigád és azokat is sza­kosítják. önálló gépesítési, fogatos, növénytermelő, sző­lőtermelő, sertés-, baromfi- és szarvasmarha tenyésztő brigádok létesülnek. A két tsz vezetősége ha­vonként együttesen is ülé­sezik. közösen döntenek az egyesülés részletkérdé­seiben. Ugyanazt teszik a pártszervezetek is. Együtt tartják a vezetőségi ülései­ket, sőt a taggyűlést is. így helyes ez. A napokban mindkét szövetkezetben megkezdik munkájukat a leltározó bi­zottságok. Felmérik, össze­gezik a közös vagyon és előkészítik a zárszámadást, melyet még külön-külön tartanak. Jövőre azonban a 979 család már együtt dol­gozik és osztozkodik a kö­zös munka gyümö’c'én. — ml. — Az oktatási reformhoz tanterem is kell A SZO’noV Achim úti általános iskolában jártam ' a minap és meglepett a tantermek túlzsúfoltsága. Volt olyan osztály, ahol öt- ; ven gyerek ült a padokban, j Mikor megkérdeztem az | egyik pedagógust: hogyan ' tudnak ilyen körülmények között tanítani, sikerül-e a gyerek előmenetelét rend­szeresen ellenőrizni, kerte­lés nélkül elmondta: egy évben egy gyerek általában csak négyszer felel, mert több idő nem áll rendelke­zésére. Egy órából harminc perc jut az új anyag ismer- j tetősére, a többi feleltetés- re. Így azután bizony nehéz i tartgni azt a színvonalat, amelyet a mai oktató-neve­lő munka kíván, bár min­dent megtesznek annak biz­tosítása érdekében. Városunk eme iskolájá­ban az egy tanteremre jutó tanulók száma kilencven- kettő. Hasonló a helyzet a többi, belterületi iskolában is. -4 Kassai úti, a Költői úti iskolákban például 78— 78. a Beloiannisz útiban 70, a Sipos tériben 68, az újvá­rosiban 57 tanuló jut egy osztályteremre. Ugyanak­kor az országos és a me­gyei átlag: egy tanteremre 47. Persze, ez a szám sem mondható a legideálisabb- nak. Az említett számokból vi­lágosan kitűnik: a Szolnok város belterületén lévő is­kolákban a túlzsúfoltság ne­hezíti az oktató-nevelő munkát. Mivel az előbb már volt szó az Achim úti általános iskoláról, elemezzük to­vábbra is ennek a taninté­zetnek helyzetét. Ez az iskola 1955-ben kezdte meg munkáját Egy­öntetű vélemény volt az- időben: a város legkorsze­rűbb általános iskolája. Ám azóta változott a helyzet Az akkor ötszáz gyermek okta­tására méretezett épületben ma már kilencszázhetven- négy tanul. Ezért vezették be a váltott rendszerű ok­tatást, s ezért tanítanak a rajzteremben, a kultúrte­remben, a természettudo­mányi előadóban is. A nö­vendékek közül tizennyolc tanulócsoport jár politech­nikai oktatásra, melyek megtartására csupán egyet­len mühelyterem áll ren­delkezésükre. Bár a cso­portok váltják egymást, mégis négyszáz gyermek politechnikai képzése ilyen körülmények között nem felelhet meg a kívánt kö­vetelményeknek. A statisztikai hivatal leg­utóbbi jelentése szerint az általános iskolai tanulók száma a következőképpen alakult az elmúlt négy esz­tendőben: 1960- ban 5952 1961- ben 6449 1962- ben 6715 1963- ban 7582 gyermek Iratkozott be, il­letve tanul rendszeresen a városban lévő 119 általános iskolai tanteremben. Ezek­ben a számokban bennfog­laltatnak a Szandaszöllősre vonatkozó adatok is. Mivel azonban csak a város bel­területén lévő. helyesebben a szűkebb értelemben vett 4 TIT eseméni'aí körülbelül 300 méter ma­gasságban, a környék lasói nagyerejű robbanásra fi­gyeltek fel. A lezuhant és hatalmas lánggal lobogó gép roncsát két órán át nem lehetett megközelíteni. Az időközben kiérkezett mentősztagok és a vizsgáló- bizottság megállapította, hogy a repülőgép fedélze­tén tartózkodó 118 személv 1 közül senki sem maradt életben. A szeren: 'f,ensép okát mér* nem * lták meg­állapítani. (MTI). J Érdekes kezdeményezést valósít meg a TIT. Baráti kört alakít abból a célból, hogy a résztvevők részle­tesen megismerjék a hazai és külföldi utazások prog­ramjait. Módot ad arra. hogy tagjai útjukról visz- szatérve fénykép- és film­felvételekkel egybekötött beszámolót tarthassanak Megismerteti azokat az uta­kat, amelyéket az IBUS? szervez. Az utak látnivalóit filmvetítésen mutatják be A művész-*-^ kedvelőre gondoltak, kép tómű veszeti ­és zenei előadásokat is ik­tatnak a műsorba. Szelle­mi vetélkedőt tartanak, ér­tékes díjakkal. Azok, akik húsz belföldi túrán résztvettek. díjmen­tes utazást kapnak egy bel­földi túrára. Minden belé­pő tagkönyvet kap — tag­díj nincs. Jelentkezni az IBUSZ Szolnok. Beloiannisz út 21 számú helyiségében lehet. Az első előadást decem­ber 6-án tartják a TIT elő­adótermében: N* 'vv-rád-— Kolozsvár- Toi da címmel. 1 szolnoki iskolákról van szó, így az utóbbi adat a követ­kezőképpen módosul: a ren­delkezésre álló 108 általá­nos iskolai tanteremben 7117 gyermek rendszeres ta­nítását kell megoldani. Ter­mészetes, hogy ezt máskép­pen nem lehet, csak úgy, hogy harminc iskolai tan­teremben váltott rendszer­rel tanítanak. Ugyanakkor az iskolai tantermek továb­bi csökkenésével kell szá­molni Szolnokon a követ­kező időkben. A város külterületén lévő tanyasi iskolákból hármat meg kell szüntetni, mivel ezekben már valóban nem oldható meg tovább a gyer­mekek előírás szerinti ok­tatása. Ez újabb négy tan­termet vesz igénybe a meg­lévőkből. A gyermekeket pedig éppen azokban a bel­területi iskolákban tudják elhelyezni, amelyek esetleg tehermentesíthették volna a többi túlzsúfolt intézetet. A tanulók létszámának évenként többszázzal való szaporodásán egyáltalán nem csodálkozhatunk, ha megnézzük, milyen ütem­ben nőtt a város lakóinak száma. A statisztikai ada­tokra kell hivatkozni ezút­tal is: 1949 és 1961 között ,40 százalékkal emelkedett; az utóbbi években mintegy ezer fővel növekedik éven­te Szolnok lakossága. ÁM ami költségvetésből, szövetkezeti összefogással, különféle családiház építési akciók keretében, egyes hi­vatalok, vállalatok, üzemek, minisztériumok beruházá­sából a városban lévő la­kások száma a következő­képpen alakult az elmúlt években. 1949-ben 10 099 lakás volt Szolnokon, 1960-ra ez a szám 12 805-re, 1962-ben 14 011-re növekedett. Csak az elmúlt évben 518 új la­kás épült a megyeszékhely területén. Ugyanakkor a felszabadulástól egészen 1960-ig — állami beruhá­zásból és helyi erővel — mindössze 48 általános is­kolai tanterem épült. Idő­közben bevezették iskolá­inknál a napközi otthonos ellátást, amely 24 tanter­met vett igénybe. Tehát ok­tatási célokra mindössze 24 új tanterem maradt. S bár Szolnok párt- és tanácsa vezetői már jóelőre jelezték az illetékeseknek: ha ilyen ütemben nő a vá­ros lakóinak, száma, ka­tasztrofális helyzetbe ju­tunk — mégsincs jelentős előrehaladás. Most már mindenki látja: a zsúfolt­ság miatt nem tudunk lé­pést tartaná a követelmé­nyekkel. Ismét az Achim úti Is­kola példája: egy év alatt kétszázzal nőtt a tanulók száma. Az új tanévben pe­dig. vagyis 1964 szeptem­berében újabb kétszáz-két­százötven tanuló várható a városrész növekedése miatt« Vila «OS tehát: a város fejlődésében, a nagyarányú lakásépítkezésekhez képest kevés a járulékos beruhá­zás, s elsősorban az új is­kolai tantermek létesítése. A2 igaz, most két új ál­talános Iskola építését ter­vezik Szolnokon: egy 12 tantermeset a Vosztok úton, és egy 16 tan termeset a jelenlegi Sipos téri men­tesítésére. Azonban mind­két épületet az előzetes elképzelések szerint 1965- ben adják át rendeltetésé­nek. Tehát csak akkorra oldódik meg az Achim úti és a Sípos téri iskola gond­ja. De addig még két év van hátra. Mi lesz addig? És mi lesz a Beloiannisz úti iskolával, ahol jelenleg egy tanteremre hetven gye­rek jut, s ahol a tanulók számának további növeke­désével kell számolni? Köz­tudomású ugyanis, hogy ennek az iskolának a kör­zetében az elmúlt években 200 szövetkezeti lakás épült, s a következő esz­tendőkben pedig — 1967-ig — további 375 új lakást adnak át ezen a környéken. Újabb iskolákra van te­hát szükség. Javasoljuk, hogy az illetékes szerveik vizsgálják felül a város lakásépítési programját. Azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy ha a kormányszervek nem tudnak újabb anyagi lehetőséget biztosítani a közeljövőben az iskolaépí­tési program meggyorsítá­sára, úgy más, kevésbé fon­tos, művelődési célokat szolgáló beruházás terhére is előbb inkább iskolát kel­lene építeni. A leggyorsabb intézkedé­sek mellett is évek kelle­nek, amíg ebből iskola lesz. Addig is sürgős, azonnali segítségre van szükség a túlzsúfoltság megszünteté­sére, a zavartalan oktató­nevelő munka érdekében. Esetleg úgy, hogy a jelen­legi iskolákban lévő peda­góguslakásokat megszüntet­nék — a tanárok részére máshol biztosítanának Ott­hont —, s ezekből osztály­termeket alakítanának kJ. Az Achim úti iskolában pedig már most segítene, ha a politechnikai műhelyt egyelőre visszahelyeznék az épület alagsorába, vagy ha más megoldás nincs, a Vosztok úton átadásra ke­rülő lakásokból kettőt ok­tatási célokra vennének igénybe. Nagyobb gondot kellene fordítania minden erre il­letékesnek a lakásépítkezé­sek járulékos beruházásai­ra, pontosabban arra. hogy komplex beruházások való­suljanak meg Szolnokon Is. Csak így lehet majd elejét venni minden olyan gond­nak, problémának, amely ma a város általános iskolai oktató-nevelő munkáiét Gá­tolja. Varga Viktória Máskor olyan csendes ez a vonat — most meg lesze­relő katonák zsivajától hangos. Ki tudja, hányad­szor éneklik, hogy „Benne van a zsoldkönyvem, meg a leszerelő levelem”. A szomszéd kocsiból át­jön néhány társuk. A mel­letem ülő, mokány, fekete fiú gyanúsan méregeti kö­zülük az egyiket, s aztán tüntetőén hátat fordít neki. — Nem ember ez — bök aztán megvetően felé. — Azt ígérte, hozzánk jön dolgozni, örültek is a gyár­ban, mert kevés a szakem­ber. Annyiszor hajtogatták, hogy „de tói jön ez a két esztergályos” — mármint mi ketten —, mert sok a munka, s közel az év vége. De meggondolta a nyava­lyás, máshová megy. hiszen úgy válogathat a munkahe­lyekben. ahogy akar. A fiúk felkerekednek, át­ballagnak a büféskocsiba. Az .utasok bóbiskolnak. Ve­lem szemben, a sarokban kucsmás. kubikos külsejű ember ül. Gondosan becso­magolt ásóját maga mellé veszi. Nem mintha féltené, hiszen ásót kapát még sen­ki sem lopott, inkább meg­szokásból helyezi a keze ügyébe. Nemsokára őt is elnyom­ja az álom. Megállóhoz kö­zeledünk, a vonat fékez. A kubikos előregörnyed, iz­mai megfeszülnek, mintha púpozott talicskát tolna az álmok ioniornyi kubikgöd- rein. (o. B.) Úiközben

Next

/
Thumbnails
Contents