Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-05 / 284. szám
196S. december 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S Premizálási tapasztalatok a tiszafö.dváK Lenin fsz-ben 5 800 forintos havi jövedelem a hizlaldában — Mindössze két tagot kell kizárnunk a prémiumból —r mondja az elnök — fegyelmezetlenség miatt. Egy személyt pedig 10 százalékos prémium-csökkentésre javasolt megbüntetni a fegyelmi bizottság, mert hézagos volt a tavaszi vetése. De hát 1148 tag között az ilyesmi is megtörténik... Pedig érdemes szorgoskodni az arszágos'hírű földvári Lenin Tsz-ben. A termelési terv cukorrépából 150 mázsa Ezután mázsánként egy forintot kapnak a termelők. A túlteljesítés után mázsánként 10 forint jár. A 300 hold öntözeílen földről 240 mázsás kiváló átlagot takarítottak be. A főkönyvelő előveszi a prémium-jegyzéket. Eszerint 410 000 forint jutalmat fizettek ld a répatermelőknek. A párttitkár Nagy Ilona teljesítményét dicséri. — A húsz éves kislány két hold ezerkétszáz négyszögölön 450 helyett 828,40 mázsa cukorrépát takarított be, s ezért 4234 forint prémiumot kapott. A 3000 forintos jutalmat sokan meghaladták. így például Grósz Miháilyné, G. Kovács József és Bíró István. A közös gazdaságban 772 holdon átlagosan 39.4 mázsás csöveskükoricát takarítottak be. Ezt is a7 össztermés után premizálják. A tervezett 30 mázsás átlagért 5 százalék, 30 mázsa felett 10 százalék a jutalom. Együttesen 284 vagon tengerit takarítottak be, melyből 28,4 vagon a prémium. A már említett Nagy Ilona 14,50, Kecse Irén (21 éves) 13,15, Horváth Ferenc 22.84 és Balogh Ferenc 14,08 mázsa kukoricát kapott jutalmul. Az idén a családtagokat is ösztönözték a Lenin Tsz- ben. A 100 munkaegységen felüli munkáért munkaegységenként két kilogramm kukoricát adtak ki. A termelési terv jóváha- gyásakor a közgyűlés döntött az egyéb ágazatok jutalmazásáról is. Tíz hold dinnyéről 213 000 forint bevételük volt. A terven felüli eredmény 10 százalékát a termelő kapta. Sztoján Sándornak 6300 forint jutalom járt. A Lenin Tsz dohányosai a nyolc mázsa tervezett helyett tizennégy mázsás átlagot takarítottak be. Itt a tervezetten felüli meny- nyiség 50 százaléka a prémium. A szőlő- és gyümölcstermelőket szántén jutalmazták. Hosszú lenne az állattenyésztők premizálási rendszerét ismertetni, ezért csak néhány legjellemzőbb fel- • tétéire utalunk. A tehenészet terve 3,6 százalékos zsírtartalmú tejet ír elő. Ha ezt elérik, vagy meghaladják, literenként 5 fillér a tehenészek prémiuma. Sok kicsi sokra megy, jelenleg 11—12 liter az istállóátlag, s a tej zsírtartalma megközelíti a négy százalékot. A tehenészek havonta 2200—2300 forint prémiumot kapnak. Külön jutalmazzák a gondozókat a vemhesség. felnevelt borjak után. Az üszők, a mesterséges borjak és .hízómarhák ápolóit a súlygyarapodásért. A sertéstenyészetben a kocagondozók az idén 18, átlagosan 30 kilogramm súlyú malacot vihettek haza prémiumként, A hizlaldában a darával etetett sertéseknél 22 százalékos, a táppal etetett állatoknál 24 százalékos daraértékesítést ír elő a termelési terv. Ha ennél jobb a takarmányértékesítés, a ráhízlalt súly értékének fele a gondozóké. Ezenkívül minden száz mázsa súly- gyarapodás után egy húsz kilós malacot kapnak természetben. — A nyár végén — mondja az elnök — két hatszázas, korszerű, gépesített hizlaldát helyeztünk üzembe. Helytelenül — a régi normákkal. Ám a takarmányértékesítés meglepő eredményt hozott. Elérte a 28—30 százalékot. Akkor kezdtünk kapkodni. Sürgősen felülvizsgáltuk és módosítottuk a normákat, mert az ott dolgozó két-két gondozó átlagos havi keresete 16 000 forint lett volna. A hizlalók jövedelme így is magas. A vezetők kiszámolják a darás hizlaldában Fajt József augusztusi jövedelmét. Száztizenhái-om munkaegységére 3503 forintot kap, a prémium 1800, a háztáji jövedelme 500 forintot tesz ki. Együttesen tehát 5803 forintot keresett. Az új hizlaldában Csörgő János és Néposz Gyula 5000 forint felett keres havonta. Hetenként csak hat napot dolgoznak, mert a vezetőség gondoskodott a váltótársakról. A Lenin Tsz vezetői tudják, hogy helyenként változtatni kell a normában, mert túlságosan alacsonyak. Tehát a közgyűlésnek módosítania kell a jövő évi normát és a korszerűsítéssel párhuzamosan nagyobb követelményeket kell támasztani. — m. 1. — A vas- és műszaki kereskedelem a szakmához tartozó legtöbb cikkből bőséges árukészlettel gazdae választékkal várja a karácsonyi ajándékvásárlókat. A felkészülésről a belkereskedelmi minisztérium vas- és műszaki főigazgatóságán a következő +*iékoztatást adták: A rádiókészülékekből rendelkezésre álló mennyiség és választék várhatóan kielégíti az igényeket. Megfelelő az ellátás a közkedvelt Orioton tranzisztoros táskarádiókból is. Elegendő a lemezjátszóval egybeépített vevőkészülék, valamint a magnetofonnal kombinált rádió. Kaphatók tranzisztoros asztali, telepes rádiókészülékek és Tünde 2. jelű ízléses mfi- anyagdobozba épített zsebrádiókészülékek is. A gépkocsi tulajdonosok vibrátor nélküli, részben tranzisztoros, Guliver elnevezésű autó-rádiót szerezhetnek be. A karácsonyi forgalomban is érvényben marad az a kedvezmény, amely szerint a régi, elavult készülékeket becserélhetik a vásárlók új típusokra. A televízió vevőkészülékekből rendelkezésre álló mennyiség a csúcsforgalomban is jó ellátást biztosít. Az Álba Régiá-ból és a Kékes-bői lábonálló típust is kap a kereskedelem Megszűnt a nagy képernyős vevőkészülékek hiánya. Magnetofonokból nem biztosított a várható kereslet kielégítése, ugyanis a korábban gyártott Mambó és Terta típusok gyártását befejezte az ipar. Az újabb, korszerűbb Koncert, Calypso és Junior készülékek szállítása viszont még nem kezdődött meg. Forgalomba kerül az ipari műszergyár által készített újtípusú lemezjátszó is. A háztartási felszerelések közül mosógépből és porszívógépből minden igényt kielégítenek. Az edényárúk választékának bővítésére forgalomba kerülnek világoszöld garnitúrák is. Az újfajta háztartási cikkek között említésre méltóak a karácsonyi vásárra beérkezett külföldi hagymavágók, habverők, paradicsomszeletelő kések, svéd-, osztrák és NDK gyártmányú műanyag háztartási felszerelések. Kávéfőzőkből is több kerül forgalomba, az elektromos típusokból azonban nem látszik biztosítottnak a kereslet teljes kielégítése. Csökkent a balesetek száma — Mégsincs minden rendben A megyei NEB vizsgálatáról A Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tervszerűen foglalkozik — úgyszólván esztendőről esztendőre — a dolgozók munkavédelmi helyzetével. _ A legutóbbi vizsgálatukat megelőzően 1962. februárjában mintegy 56 különböző munkahelyen — vállalatoknál, gépállomásoknál, tsz-eknél. ktsz-eknél — elemezték, miként oldották meg a dolgozók munkavédelmével kapcsolatos feladatokat. Megtartják-e rendszeresen az oktatásokat, a biztonsági szemléket élnek-e a fele- lősségrevonás eszközével a munkavédelmi törvények megszegőivel szemben. Akkor a vizsgálat közel két esztendős időszakra terjedt ki, s bizony amikor a kapott adatokat összegezték, nem a legjobb képet nyerték. A vizsgálat mintegy 13 500 munkás munkavédelmi helyzetére terjedt ki, s az első adat, ami mindenkit meghökkentett: a különféle balesetekből kiesett munka értékének ősz- szege elérte a hárommillió forintot. Ezek az egyáltalán nem kedvező vizsgálati eredmények tették szükségessé, hogy a megyei NEB ismételten munkatervébe iktatta és új vizsgálat alapján értékelje: mit tettek a vállalatok, gépállomások, termelőszövetkezetek vezetői egy év alatt a balesetek megelőzése érdekében, a NEB felhívása és javaslata alapján. A napokban lezajlott ez- irányú értékelés viszont már azt állapítja meg, hogy a munkavédelemben jelentős javulás történt 1963- ban. Ezt bizonyítja, hogy — amíg a múlt év első, második és harmadik negyedévében összesen 202 baleset történt, s az ebből kifolyólag kiesett munkanapok száma 3873 volt, addig 1963 hasonló időszakában 164 baleset történt, 7961 munkanap kieséssel az újonnan megvizsgált intézményeknél. Ez elsősorban, annak köszönhető hogy a munkahelyek vezetői mindinkább betartják, vagy betartatják a munkavédelmi előírásokat. Az ipari üzemekben rendszeresen vizsgáznak a biztonsági megbízottak, s a termelőszövetkezetek többségében is már eredményesen dolgozik a biztonsági megbízott. Legtöbb helyen megtartják már a baleseti oktatásokat is, — bár e tekintetben még van mit ten- niök, hogy ezek az oktatások rendszeressé váljanak. Arra vonatkozóan azonban, hogy kit terhel a felelősség a megtörtént balesetért, nem sok javulás tapasztalható. Legtöbbször a jegyzőkönyvi forma- nyomtatványokra a következő szöveget rögzítik: a baleset oka véletlen, felelős a sérült. Sőt van olyan mezőgazdasági üzem is — mint például a kunhegyesi Vörös Október Termelőszövetkezet — ahol a jegyzőkönyveken ki sem töltik az előbb említett rovatokat. Az azonban mindenképpen dicséretes ami a szolnoki Vasipari Vállalatnál történik, hogy a felelősség- revonás megállapítása után, több vezető beosztású dolgozót 10 százalékos nyereségrészesedés csökkentésével büntettek mulasztása miatt. Bár érdemes megjegyezni, hogy ennél a vállalatnál továbbra is emelkedett a megtörtént balesetek száma. De ez már annak tudható be, hogy egyre inkább szűkösnek» bizo- ryul a vállalat, telephelye, s egyben az ott folyó építkezések is növelik a baleseti veszélyt. összességében csökkent tehát a balesetek száma, de ugyanakkor még mindig van egy sor tennivaló üzemeinkben termelőszö- vetkezteinkben a munkások védelmére vonatkozóan. Még rendszeresebbé kell tenni a baleseti oktatásokat, de egyben emelni is kell azok színvonalát. A gyakorlat bizonyította be: ott, ahol szigorú fele- lősségrevonást alkalmaznak a mulasztókkal szemben, mindent megtesznek a dolgozók védelme érdekében. Még ma is sokszor előfordul, hogy munkavédelmi berendezések vásárlására nem terveznek pénzt néhány termelőszövetkezetben. Ha azután azokra szükség van. azt különböző pénforrásokból esetenként biztosítják. Fontos tehát, hogy rendszeres legyen a védőberendezések vásárlása, karbantartása is. Csak komoly tervszerű, rendszeres megelőző munkával vehetünk eleiét minden balesetnek. Csak a rendszabályok szigorú betartásával tudjuk elérni, hogy a balesetek száma mindig kevesebb és kevesebb legyen, mindannyiunk érdekében. (V. V.) KIPRÓBÁLTÁK A VEZETŐNÉLKÜ TRAKTORT Sok csodálója van mostanában az Alagi Állami Gazdaság egyik tábláján szántó traktornak. Az "gép kormányánál ugyanis senki sem ül és anélkül rója a köröket, hogy valami akár távolról is irányítaná. Felügyelője a tábla szélén áll, s még csak nem is kell szemmel tartania a gépet, mert ha az valamilyen ok miatt eltérne a megszabott iránytól, vagy akadály kerülne útjába, magától megáll és kürtjelzéssel „kéri” a segítségét. A nagyjelentőségű újítás Albect Istvánnak, a SZOT iskola ipargazdaságtan tanárának elgondolása alapján született. Az erőgép irányítását a másoló esztergapad automatikájának elve alapján működő berendezéssel oldotta meg. A traktor elejére egy súlyos bolygókerékkel ellátott hosszan kinyúló „tapogatókart” szerelt. A munka kezdete előtt a traktoros meghúzza az első barázdát, majd ebbe belehelyezi a tapogatót. Ezután az erőgép már maga végzi munkáját. A boly- gókerék ugyanis érzékeny műszerként követi a barázda vonalát és ahhoz mérten tartja megfelelő irányban a traktort. Hiba esetén, például ha a bolygókerék elhagyja a barázdát, vagy ha valamilyen akadály kerül útjába, a gép „agya” egy találmányként benyújtott készülék lenyomja a tengelykapcsolót, leveszi a gázt, ezáltal megáll az erőgép, majd kürtői. A Szovjetunióban már készítettek vezető nélküli traktorokat, amelyek rádió, elektromos irányításúak, ez a konstrukció viszont mechanikus megoldású és kötött, laza, sőt homokos talajon is „becsülettel” elvégzi munkáját. Az újdonság néhány napig még Ala- gon marad, hogy befejezhesse a megkezdett táblán a mélyszántást. Amint kijelölik az üzemet, megkezdik az irányítóberendezés sorozatgyártását. Három ki ométer ái mpröjö radióheísograf Wild professzor, ausztráliai tudós három kilométer átmérőjű radioheliog- ráfot szerkesztett, hogy pon tosabb képet szerezzen a Napról. Az egyedülálló berendezés 96 rádióteleszkópból áll. amelyek kört alkotnak egy elektronikus i centrálé körül. Téli védekezési munkák a gyümölcsösben A téli védekezés a korszerű gyümölcsvédelem alapját képezi. E munkálatok alkalmával a telelő kártevők eevrészét megsemmisítjük, ugyanakkor lehetőséget teremtünk a növényvédőszerek jobb hatásának is. (Kéreg tisztogatás, ágak levágása stb.) A faápolási munkákat a gyümölcsösben a tél folyamán kell elvégezni, de legkésőbb a rügyfakadás előtti permetezés megkezdéséig. A fák koronájából eltávolítjuk a száraz, beteg, szuvas, vértetves, rákos, továbbá a pajzstetű, monília, lisztharmat, körtevarasodás és taplógomba kártétele következtében elpusztult, vagy menthetetlenül fertőzött ágakat, gallyakat, vesszőket. Az okozott seb mi- ! előbbi begyógyulása érdekében az ágakat csonk nélkül vágjuk le. Ezzel egy- időben végezzük el a termőfelület növekedésének szem előtt tartásával a fák koronájának ritkítását, hogy sűrű részek a permetezést ne akadályozzák. A fa koronájában található her- nyófészkeket (elszáradt levélcsomók, gyümölcsmúmiák. lepke tojáscsomók), taplógombát, fagyöngyöt szintén eltávolítjuk és elégetjük. Az idősebb gyümölcsfák törzsét és vastag ágait az elhalt, leváló kéregrészektől a fatest megsértése nélkül kéregkaparó vassal tisztítjuk meg és drótkefével lekeféljük. A kaparékot, mivel abban a kártevők tojásai, hernyói és bábjai megtalálhatók, mélyen el kell ásni, vagy elégetni. A bekerítetten gyümölcsösökben az almafát 15 éves koráig, egyéb gyümölcsfát 6—8 éves koráig még a tél beállta előtt nyúl- rágás elten bekötözzük. E célra sürűszövésű dróthálót, nádat, napraforgó- vagy cirokszárat, rozsét és venyigét használhatunk. Bozai József Szolnok megye: Növényvédő Állomás Á Nap és a bolygók kora Vaszilij Feszenkov neves szovjet asztrofizikus feltevése szerint „a Nap a bolygókkal együtt azon folyamat során jött létre, amely a szupernóva csillag fellob- banásakor a nehéz vegyi elemek képződésével kapcsolatos”. E ( hipotézis igazolására a tudós arra hivatkozik, hogy a meteoritek anyagának abszolút korát 4.5 milliárd évben határozták meg és legutóbb megállapították a nehézeiemek és a meteoritanyag képződése között eltelt időközt. Feszenkov akadémikus véleménye szerint a Nap, amely galaktikánk harmadik nemzedékének csillagai közé tartozik, a Földdel együtt körülbelül 5 milliárd éve keletkezett. Az ennél régebbi csillagok más vegyi összetételűek és kinematikai sajátságaikban különböznek. „A Napnak viszonylag mérsékelt tömege van — jelentette ki Feszenkov, — nem tekinthetjük bizonyítottnak, hogy a múltban a Nap sokkal masszívabb égitest lehetett”. Hit ajánl karácsor aiáH<*?k*°k $ a vas- es műszaki kereskedelem
