Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-31 / 305. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. december 31. Az utolsó simítások. Január násodikán a jászberényi Hűtőgépgyárban már új, korszerű, jól felszerelt csainokian készül a 70 literes abszorpciós „kis Lehel" hűtőszekrény A háztartási hűtőgép- gyártásnak hazánkban nagyon rövid, mindössze öthat éves múltja van, de az egyéb elektromos hűtőberendezések készítésében sem áll a magyar ipar mögött többévtizedes gyakorlat és tapasztalat. A mai napig két gyárban, egymástól elszigetelve folyt a hűtőgépgyártás és a hűtőbúto- rok motorkompresszorainak fejlesztése: a budapesti Hűtőgépgyárban és a jászberényi Fémnyomó és Lemezáru gyárban. Másfél hónappal ezelőtt az ipari üzemek átszervezése és összevonása során végre a hűtőgépgyártás centralizálására is sor került. Jászberényben, a Fémnyomó és Lemezárugyárban Bagi Mihály, a KGM Általános Gépipari Igazgatóságának vezetője ünnepélyes keretek között átadta a budapesti Hűtőgépgyárat és sárvári telepét a Kohó- és Gépipari Minisztérium Finommechanikai Igazgatóságának. Az igazgatóság vezetője, Pataki István, bejelentette, hogy az 1964-ben létrejövő új vállalatnak Jászberényben lesz a székhelye, de az egyesülés után — a pesti üzem elnevezését — a Hűtőgépgyár nevet fogja viselni. Az összevonást őszinte örömmel fogadták a hűtő- gépgyártás fejlesztésén fáradozó szakemberek. A bejelentés napjától az év végéig eltelt rövid idő alatt is történtek már lényeges dolgok és teljes erővel folyik az új vállalat szervezése. Olvasóink a magyar hűtőgépgyártás központját, a jászberényi üzemet, lapunkban megjelent cikkekből meglehetősen ismerik, de nem úgy a budapesti Hűtőgépgyárat és annak sárvári gyártelepét. Ezért bemutatjuk az új vállalat megyénk határán túli két gyáregységét Sárvár A Nádasdyak ősi fészke köré települt község immár nemcsak idehaza, hanem az országhatárokon túl is ismert. Nemcsak az évről évre Vas megyébe látogató turisták százai viszik el a vasi városka hírét, a vár és á Rába part romantikáját, hanem a Sárváron készült cukor, az ízlésesen csomagolt baromfihús is öregbíii a sárvári üzemek hírnevét. Két esztendő óta a sárvári vasútállomásról azonban nemcsak cukorral és baromfihússal megrakott vagonok gurulnak Európa számos államába, hanem a hűtőgépek százai is messze útra indulnak. A budapesti Hűtőgépgyár telepe 1961 tavaszán kezdte meg működését a sárváriak nagy örömére. Több mint kétszázan lakóhelyükön kaptak munkát és többé nem kellett naponta a hajnali vonattal Sznmhatheilyre utazniok. Az üzemben ma kétszázhatvanán dolgoznak és évente körülbelül 2500— 3000 különböző űrtartalmú hűtőgép hagyja el a gyárat. Sárváron készülnek — helyesebben itt szerelik össze a KÖZÉRT-ekben, vendéglátó egységekben, kórházakban, üzemi konyhákban alkalmazható hűtőgépeket, fagylaltpultokat, hűtővitrineket. Az ízléses, szépkivitelű berendezések zöme exportra készül. A gyár 1963-ban még a budapesti Hűtőgépgyárhoz tartozott, 1964-től pedig a jászberényi Hűtőgépgyár sárvári telepeként nevezik majd. Az átszervezés a sárvári üzemben egy kicsit felkorbácsolta a kedélyeket és olyan hírek keringtek, hogy rövidesen megszűnik a sárvári üzem. A KGM-ben azonban megcáfolták a ní- reket és az üzem dolgozói megnyugvással vehették tudomásul, hogy 1964-re már rendelkezésre állnak a tervek, sőt annyi megrendelést kaptak, amennyit nem is tudnak kielégíteni. Az idén befejeződött az üzemben egy több millió forintos felújítási program. Több épületet korszerűsítettek és pótolták az eddig hiányzó víz- és csatornahálózatot, valamint a központi fűtést. A jövő évben a sokat nélkülözött szociális létesítményekkel gyarapszik az üzem. Budapest Ez teljesen a véletlen műve. A Lehel útról nyíló kis utca elején van a Hűtőgépgyár épülete. Szinte magától adódik a hasonlat: Lehel út. Lehel hűtőszekrény. öreg, szürke épület homlokzatán olvasható a HŰTŐGÉPGYÁR felirat. A gyárkapun belépve még vigasztalanabb kép fogadja a látogatót. Az udvar nagyon kicsi, teljesen körülépített. Alföldi emberre fullasztóan hat ez a leve- gőtlesnség, zsúfoltság. Abban az épületben sem kedvezőbb a helyzet, ahol a kompresszorok összeszerelését végzik. Korszerűtlen, kellő higiéniát nélkülöző helyiségekben dolgoznak az emberek. A gyár hátsó részében keresztbe épített öreg, egyemeletes omladozó épület áll, amelyet egy más vállalat Mrtököl és nem hajlandó abból kiköltözni. Az egész gyár 93x110 méter területen fekszik. Pál Imre, a kísérleti osztály vezetője kalauzolt az üzemben. Elmondotta, hogy a jelenlegi gyár helyén egykor versenyistálló volt. A szénapadlására egy emeletet húztak, ami 1958-ban leszakadt. Horváth Ferenc, a gyár igazgatója elmesélte, hogy a jelenlegi Hűtőgépgyár egykor Egyesült Fém- és Gépárugyár volt. Mint régi tőkés kisüzemben a fasaroktól a jancsiszegig mindent gyártottak. 1948-ban aztán öt kis üzemből alakult a mai. Ezek közül négy hűtőgép egy pedig légkompresszor gyártásával foglalkozott. Lé gkompr esszorból még a mai napig is ugyanez készül az üzemben, amit 1948 ban átvettek. Sajnos a hűtőgépeknél is megmaradt néhány 48-as típus. Hat éve létrehozták a gyártmányfejlesztési részleget, ettől az időtől kezdve el kell ismenni, komoly fejlődésen mentek át gyártmányaik. Háromszáz kcal/ óra teljesítményű agregátcktól kezdve 15 000 kcal/ óra teljesítményű agregá- tok készülnék az üzemben. E hűtőagregátokat hűtőszekrényekbe (370 litertől 1500 literig) különféle hűtővitrinekbe, mélyhűtőpultokba és laboratóriumi mélyhűtőpultofcba szerelik. Az ezer kcal/óra teljesítményen felüli hűtőagregá- tok rendszerint egyedi hűtőberendezések, hűtőkamrák részére szolgáltatják a hideget. 1963 ban a gyár a 830 literes hűtőszekrényekből gyártott legtöbbet, 1700 darabot. Ebből a hazai fogyasztókhoz 700 került, ezer szekrényt pedig Szovjetunióba exportáltak. Sajnos az export évről évre csökken.. Megkérdeztük Horváth Ferencet, miben látja a kereskedelmi hűtőberendezések exportjának csökkenését. Nem sokat gondolkozott és egyetlen mondattal válaszolt: félherme- likus és nyitott kompresz- szoraink elavultak, külföld hermetikus motorkompresszorokat keres. Jászberény Az új vállalat főmérnökének, László Károlynak is az az álláspontja, hogy a budapesti gyáregység kompresszorai elavultak. A külföldi vásárlók igényeit már nem elégítik ki. A jövő egyetlen járható útja a leggyorsabb ütemű műszaki fejlesztés lehet és kell, hogy legyen. A feladatok összetett szemmel való vizsp^’ata után a gyártást úgy kell megszervezni, hogy a termékek korszerűsítésére tett erőfeszítések kedvező hatása néhány év múlva már érezhető legyen. Egyszóval, a másik szekeret egy kicsit meg akarjuk tolni — mondta László Károly. A jászberényi üzem segítsége — igaz, hogy ez még csak elvtársi segítség volt — már a hivatalos összevonás előtt is megmutatkozott. A sárvári üzem átvette a mosonmagyaróvári MOFÍM-tól a Zúzmara elnevezésű kis hűtővitrint. A gyártás megkezdésével egyszerre súlyos gond szakadt a nyakukba. Nem ment a munka. Leégtek a motorok, szökött a gáz, stb. A fémnyomóban műszert készítettek a hibák kiküszöbölésére és december közepén . eljuttatták Sárvárra. A műszerrel együtt egy mérnök is utazott — az első jászberényi a távoli telepen —, hogy felderítse a hibák forrásait és a látottak alapján a fémnyomó műszaki gárdája később eredményes javaslatokkal segítse a sárvári gyárat a jóminőségű Zúzmarák gyártásában. Egyelőre,. a jövő év elején csak a legfontosabb funkciókat akarják központosítani — mondta a főmérnök. Nagyon fontos az, hogy a kialakult vállalati struktúra nagyobb megrázkódtatás nélkül kerüljön egy fejlettebb fokozatba. 1964. április 1-ig elkészül a végleges szervezeti séma. Ennek azonban már egy homogén vállalat szervezetét kell tükröznie. Az új vállalat vezetői mindenkor a dolgozók érdekeit szemelőtt tartva hozzák intézkedéseiket. Mi sem bizonyítja ezt jobban mint az, hogy a TMK és a szerszámkészítő részleg közpoitosítása (Jászberénybe htlyezése) már január első napjától gazdaságos és szikséges lenne. Mégis erre az összevonásra csak akkc kerülhet sor, amikor a bidapesti gyáregységben a kísérleti vonalat olyan fokra fejlesztik, hogy az említett műhelyek jó szakembereit ott elhelyezhetik. A Hűtőgépgyárban nagyon jó szakemberek dolgoznak és őket továbbra is együtt kell tartani. A műanyaggyártás központja is Jászberény lesz* sőt a sajtológépen gyártható lemezféleségek is csak ott készülnek. A budapesti gyáregységnek egyik részét a gyártmányfejlesztési szerv foglalja el, laboratóriummal és kísérleti üzemmel együtt. Az üzem másik része a félhermetikus és nyitott agregátgyártás bázisa lesz. Ugyancsak ott készülnek az egyedi berendezések, a különleges és kis sorozatú hűtőbútorok is. Az 1964. évi terveket még mind a két gyár külön készíti el. A tervek összevonására csak az átszervezés második lépcsőjében kerül sor. A jászberényi üzem termelése az új esztendőben 62 százalékkal emelkedik. Hetvenezer háztartási hűtőszekrény készül. Ebből 45 000, 120 literes kompresszoros, 25 000 pedig 70 literes abszorpciós kis Lehel lesz. Az újfajta, modern formájú autoszif ónból 200 000, a Zúzmara háztartási fagylaltgépből már a második negyedévben 5000 kerül a kereskedelemhez. Szöveg: Bognár János Fotó: Nagy Zsolt Polónyi Endre, a .jászberényi Hűtőgépgyár budapesti gyáregysége kis' ti oszt; '»ak dolgozója az LMP 2.5 la boratóriumi méri hűtőpult hőmérsékletét ellenőrei Egy ízléses, kör alakú hű tő vitrin Farsang István elektrikus a jászberényi hűt^'g épüzem automata festőműhelyének vezérlő asztala mellett ÚJ fill, Ú J GYÁR