Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-30 / 304. szám
.•.90S. december Jo molnok 5 Áraié® ka<árálloütiá^ A Borsod megyed tanács Tervező Irodája elkészítette a Tornyosnémetd községben megépítendő autóshatárállomás tervét. A Csehszlovákia felé irányuló gépkocsiforgalom jelentős része ugyanis Tomyos- németin át bonyolódik le. Most, hogy a két ország közötti ’ egyezmény megkönnyíti az utazást, a Tor- nyosnérrieti autós fcagalom fokozódásával számolnak. Az új határállomás a tervek szerint vámvízsgóló helyiségből, fedett pihenőhelyből, valamint gépkocsi-parkírozóból áll majd. Az új létesítmény mellett. korszert benzinkutat is felállítanak, A határállomás építésében a csehszlovák hatóságok is részt vesznek. Az új gépkocsi-határállomás a tervek szerint a nyári idegenforgalom kezdetére elkészül. (MTI) Hétpecsétes titok Tegnap telefonon hívtam a Magyar Likőripari Vállalat szolnoki telepéti — Tessék, mivel szolgálhatunk — kérdezte egy barátságos női hang. — Szeretnénk hírül adni, hogy az önök jóvoltából mennyi likőr, konyak, s egyéb ital kerül az éttermekbe, szórakozóhelyekre és az üzletekbe. Egyszóval, lesz-e mivel koccintani szilveszter éjszakáján az új év köszöntésére — mondtam el egyszuszra kívánságun kát — Töménytelen meny- nyiségű italt szállítottunk már eddig is a megyében lévő kiskereskedelmi és földművesszövetkezeti boltoknak, a vendéglátó vállalatnak, valamint a Szolnokon lévő két csemegeboltnak — válaszolt készséggel informátorunk. — Miből mennyit? — Még pontosan nem tudjuk. Holnap összesítőnk. Számadatokkal azonban — központunk utasítására — nem szolgálhatunk. Tessék megírni, hogy különleges és kommersz áru is bőségesen áll a vásárlók és fogyasztók rendelkezésére. Bevallom, ez a válasz úgy meglepett, hogy elfelejtettem megkérdezni: — Miért hétpecsétes titok az, hogj hány üveg vagy hány hektoliter likőrt, konyakot és pálinkát szállítottak el a telepről? — a k — AMIKOR egy értekezleten felvetettem, hogy a gyorsabb , ügyintézés érdekében át kellene szervezni a vállalatot, dermedt csend támadt. A szoba négy sarkából hideg szelek fújtak felém és én megborzongtam. Ennek ellenére elkészítettem egy javaslatot és elhatároztam, hogy ezzel a javaslattal felmegyek a Főközpontba. Kollégáim lebeszéltek erről a lépésről, azt mondták, minek ártom magam olyan ügyekbe, amelyek nem tartoznak rám, úgyis én fogom húzni a rövidebbet. Néhány nappal később Kiss osztályvezető félrevont és közölte velem, hogy lehetetlenre vállalkozom. A vállalat jelenlegi szervezete szent és sérthetetlen. Azok, akik eddig változtatni akartak rajta, mind póruljártak. — Egy kartársunk, szegényke, kővé dermedt, szobra még ma is látható a Főközpont alagsorában, egy másik pedig kutyává változott... Óva intem magát ettől a meggondolatlan cselekedettől — suttogta Kiss osztályvezető. — Nem félek — feleltem dacosan, a mártírok bátorságával. Valójában azonban nagyon féltem, mondhatnám azt is. hogy a frász kerülgetett. MÁSNAP Nagy osztály- vezető kéretett be a szobájába. — Maga tetszik nekem — fogadott szeretetteljes mosollyal és hellyel, cigarettával kínált. — Szeretem az ilyen keménykötésű fickókat, mint maga... Éppen ezért szükségesnek tartom figyelmeztetni, hogy a terve nagyon veszélyes... Mondják, hogy dolgozott itt valaha egy fiatalember, én ctó cl icjcuc vette;, a vállalatunk reformokra szorul. El is ment ebben az ügyben a Főközpontba, de ott az előcsarnok mocsárrá változott alatta és az ifjú ember nyakig süly- lyedt a hínárba. A lépcsőfokok felvonítottak, amikor rájuk lépett és beleharaptak, belecsimpaszkodtak a bokájába. Lerázta őket és felvonszolta magát az első emeletre. A folyosón a mennyezet olyan alacsonyra ereszkedett le, hogy csak hasoncsúszva tudott eljutni a főigazgató ajtajáig. Midőn benyitott íz ajtón, az ajtó vésztjóslóan azt nyikorogta: „Fordulj vissza, te hülye, még meggondolhatod magad!” Nem fordult vissza. A kilincs tüzes volt, a küszöb pedig leköpte és ekkor méh ten varjúvá változott... Néha itt szokott repdesni ez a fiatalember a ház körül és szomorúan károg... Nos, ezek után mi a szándéka? — Elmegyek a Főközpontba! HARMADNAP Verpeléti osztályvezető ijesztgetett: — Nem akarom megijeszteni — mondta titokzatosan —, de a maga javaslata őrültség! Nem is olyan régen dolgozott itt egy kollega, aki szintén próbát tett és tudja, mi lett vele? — Nemememem tututu- dom... — hebegtem. — íróasztallá változott. Harmincegy éves volt, amikor íróasztallá változott. A felesége azonnal elvált tőle, mert nem akart együtt élni egy bútordarabbal, ami ugyebár teljesen érthető. .. — És ezekután mi lett vele? — Itt van! — csapott az íróasztalára. — Most dolgozom rajta! Eltakartam a szemem és felsikoltottam. MASNAP elindultam — utolsó utamra —, a Főközpontba. Akadálytalanul bejutottam a főigazgatóhoz, akinek ijedten és dadogva elmondtam, hogy csak akkor tudunk gyorsabban és jobban dolgozni, ha átszervezik a hivatalt. A főigazgató barátságosan végighallgatott, aztán azzal bocsátott el, hogy egyetért velem és foglalkozni fognak a javaslatommal. Az átszervezést később végrehajtották. Három fölösleges ügyosztály szűnt meg: Kiss osztályvezetőé, Nagyé és Verpelétié. Mikes György Kombájn és traktor H KGST keretében Ma” gyarország eddig több, mint kétszáz gépipari termék és berendezés gyártási jogát kapta meg. Gazdaságos széria-nagyságban gyárthatunk például 30-féie vegyipari gépet, 21-1 éle komplett élelmiszeripari berendezést, 16 szerszámgép- típust, 23 fajta kábelgépet s ezekből több baráti ország szükségletét is kielégítjük, Ugyanakkor lemondunk bizonyos termékek gyártásáról,, hogy azokat valamelyik KGST-ország olcsóbban, : korszerű formában szállítsa részünkre. A növekvő nemzetközi munkamegosztásnak haszonélvezője minden résztvevő ország. A szakosítási döntésekét az illetékes KGST szakbizottságokban megelőzi _ az alapos nemzetközi szintű műszaki és gazdasági elemző munka.. Ilyenkor összehasonlítják a KGST-orszá- gokban gyártott termékcsoport műszaki, korszerűségi, minőségi jellemzőit, a gyártás termelékenységét s közvetlen célként a világszínvonal elérését jelölik meg. A szakosítás eredménye, hogy a gyártásban és a fejlesztésben csökken az egyes országok közötti párhuzamosság, s ezzel arányosan növekszik a műszaki kultúra, a termelés gazdaságossága. A nemzétközi munka- megosztásban minden ország jól jár. Ezt bizonyítja két konkrét magyar szakosítási példa is. A Vörös Csillag Traktorgyárat jelölték ki a KGST keretén belül a D—4K típusú négy kerék meghajtású traktor szakosított gyártására. A választás azért esett a magyár traktorgyárra, mert ez a géptípus konstrukcióját tekintve eléri a világszínvonalat. A szocialista országokban páratlan ez a gyorsszántásra alkalmas kéttonás vonóerejű négy kerék meghajtású tták- tor. Ilyent a" fejlett köKfa- lista országok közül !s csak néhány gyárt. A Vö* t Űrhajón az úttörőházban „Óriási toronyház műanyagkupolával, a szél játszik dallamos hívogatót a kupolán elhelyezett szélirányjelzőn. Be akarok menni, de nem találom az ajtót. Nincs is, légfüggöny helyettesíti”. így képzeli el a karcagi Kónya ' Mária nyolcadikos úttörő kedves úttörőházukat a jövő században. Sok csodálatosat ir még róla, drót- pályán leereszkedő fogast, amelyre a kabátokat akasztják, szivárvány-csillárt, szökőkutak amelyben csillogó fénnyel tűnik fel egy-egy iwBsefigura, hogy elmondja Szép a fantázia. Kónya Mária és kis társai dolgozatokban írták meg, hogyan képzelik el a jövőben azt a helyet, ahová olyan szívesen járnak ma is napról napra. És ha a székek kicsit kopottak, az ajtó helyenként még nyikorog, s a padló sem hasonlít az elképzelthez, épp olyan jól érzik magukat benne, mint majdan dédunokáik a Marika által elképzelt toronyházban. Fantázia és mégis valóság. Hiszen el sem tudnak olyat képzelni, amelyet a technika mai vagy holnapi színvonalán meg ne lehetne valósítani. Amiről a faluban beszélnek," KARÁCSONYI AJÁNDÉK Jóska bácsi olyan ember, aki nem tud nemet mondani, ha egy gyerek kér tőle valamit. Hát még ha csak annyi a lurkó kívánsága: nézze meg, miért nem szuperál ez a fránya légpuska, A kamrába húzódott be Jóska bácsi, ott piszmogott jó ideig. A felesége nem tudta mire vélni, mit matat az embere olyan sokáig a kamrában. Már éppen indult, hogy megnézi, de félúton megál'.ította valami furcsa zaj. Mintha apró Icavics pattant volna valami fémtárgyhoz. Hallgatózott. Megismétlődött a zaj. Mi az ördög lehet? — töprengett az asszony, s lódult a kamra felé. A következő pillanatban majdhogy nem összeütközött párjával, aki '-'ven kilépett az ajtón. — Nem hallottál valami szokatlan zajt? — kérdezte a feleség. — Miféle zajt? Nem hallottam én semmit — adta az ártatlant Jóska bácsi. S csak úgy befelé mosolyogva gondolta: — Nem sejti az asszony, hogy o palacsintasütőt használtam céltáblának. Azonban nem sok viz folyt le a Tiszán, mire kiderült a turpisság. Ezen a napon ebéd helyett veszekedéssel traktálta Jóska bácsit a felesége. A tagadásnak nem lett volna, semmi értelme, hiszen ott volt a „bűnjel”, a kilyuggatott palacsintasütő. — Ne zsörtölődj már! — élettársit bácsi. — Veszek helyette újat. Hiszen ez az öreg sütő már eleget szolgált. Ezzel azonban nem lett vége a családi háborúságnak, hanem csak most kezdődött igazán. Mert hiába ígérte Jóska bácsi az új palacsintasütőt, Kunhegyesen nem lehetett kapni. — Sokra megyek én a szép ígéreteddel. Nem lesz abból semmi! — szapulta nap mint nap az asszony. Jóska bácsi már azt sem tudta, mit tegyen. Rosszkedvű volt, s nemcsak otthon, de a munkahelyén is alig lehetett szavát hallani. — Mi bajod van? Miért lógatod az orrod? — kérdezgették a munkatársai. Egyiküknek aztán Jóska bácsi elpanaszolta a búját. Az illető mindenképpen segíteni akart a családi háborúság megszüntetésében, s megbeszélte azokkal, akik vidékre járnak, hogy ha csak annyi idejük lesz, nézzenek be az edényvagy vasáruüzletekbe és vegyenek palacsintasütőt. Hoztak is aztán Nyíregyházáról. Tiszakarádról, Békés- szentandrásról, s ki győzné sorolni, hogy honnan: tizenkét palacsintasütőt. Hamarosan híre futott, müven Icarácsonyi meglepetést szereztek Jóska bácsinak m a munkatársai. — Megörvendeztették egy tara! palacsintasütővel. A tréfakedvelök most így bossznr>f^á.k: — Jóska bácsi, van-e még eladó palacsintasütő? Én te vennék egyet K K. rös Csillag Traktorgyár szerkesztőmérnökei azzal nyerték el a KGST országok bizalmát, hogy nemzetközi viszonylatban is számottevő értéket alkottak. A KGST döntését a fej- lesztő mérnökök csak előlegezett bizalomnak tekintik, s a határozat jelezte zöld út ismeretében még- inkébb szaporázzák lépteiket A 65 lóerős, négyhengeres traktornak két hónap alatt elkészítették a 90 lóerős, hathengeres változatát. A 20 darabos nullszéria gyártását — megfelelő üzemi próbák után — 1964 márciusiján kezdik el s a jövő év augusztusában megindul a sorozatgyártás is. A gyárbeliek jól tudják, nem lehet egy percnyi pihenőt sem tartani, a technika fejlődése nem ismer megállást. A traktorhoz különböző kiegészítő berendezéseket: rakodókanalat, földgyalut, után-akasztható útépítő berendezést, fadöntő és leközelítő csörlőt szerkesztenek s jövőre elkészítik a D—4K rakodó alapgép kísérleti példányát. A gazdaságos, nagysorozatú gyártáshoz ugyanis nem elég csupán a szériát. megszervezni, már ma kell biztosítani öt-tíz évre előre a piacon a termék leorszerűségével és sokoldalúságával az eladhatóságot. Az idén mégcsak 1400 D—4K készül, 1970-re pedig szeretnénk elérni a nyolc-tízezres szériát, később pedig a 18—20 ezer darabot. Ez már világviszonylatban is nagy sorozatnak számít, lehetővé teszi a legkorszerűbb módszerek, a célgépesítés, az automatizálási a futószalagos szerelés, a teljesen me- chanizólt folyamatos anyag- mozgatás alkalmazását. Ez a sorozatnagyság minőségileg is új helyzetet teremtett a gyárban. Eddig lényegesen kisebb traktortípusokból is legfeljebb csak két- háromezer készült. évente. If í mint veti ágyát, úgy alussza álmát — tartja a közmondás. Nos, az EMAG gyár vezetőinek és munkásainak bizony lehettek nyugtalan éjszakái, mikor az idén meg kellett szüntetni az évtizedes kombájngyártást. Egyáltalán nem véletlen, hogy éppen a magyar kombájn hullott ki a nemzetközi munkamegosztás rostáján. Az EMAG- ban a konstrukciót nem fejlesztették megfelelően, a gyártmány műszaki teljesítménye elmaradt a követelményektől,- bajok voltak a kombájn minőségével, üzembiztonságával is. Hazai kombájnosaink is mind a korszerűbb SzK—3-as gépre akartak ülni és nem akadt gazdája az EMAG masináinak. Amíg a magyar B—62-es kombájnok átlagteljesítménye nem éri el egy idényben a 300 holdat, a szovjet gépek átlaga ennél lényegesen nagyobb, csúcsteljesítményük pedig 1000 holdnál Is több. S bármilyen furcsán hangzik, a nagyteljesítményű szovjet kombájnok kiszolgálásához mindezek ellenére két munkással kevesebbre van szükség. Mindezért persze igazságtalanság lenne kizárólag csak az EMAG fejlesztőit és munkásait elmarasztalni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szovjet gyárban több mint 80 ezer, az EMAG-ban viszont csak 2— 3 ezer kombájn készül, illetve készült évente. Á szovjet gyárban és tervezőintézetekben a mieinknél sokszorta több fejlesztőmérnök dolgozhatott az arató-cséplő gépek korszerűsítésén. %#égülis alul maradtunk " a szocialista országok között folyó egészséges versenyben. A népgazdaságnak célszerűbb import útján beszerezni a korszerű szovjet kombájnokat s az import ellentételét az idehaza ts gazdaságosan előállítható munkaigényes és nagy szaktudást kívánó műszert és híradástechnikai berendezések gyártásával biztosítani. Ebből a .munkából most az EMAG kollektívája is részt vállal. A gyárat július 1-vel összevonták a Híradástechnikai Gépgyárral és a Fúrógépgyárral. S két gyár folyamatosan 1934, január 1-ig átköltözik az EMAG telephelyére, ahol máris elkezdődött a bonyolultabb gépek alkatrészeinek gyártása. így lehetőség nyílik az EMAG szakmunkásainak átképzésére. A nemzetközi munka- megosztásban a szerszámgép- és célgépgyártók minden bizonnyal jobban megtalálják helyüket és a népgazdaságnak nagyobb hasznára lesznek, mint az eev- kori kombájn-gyártók. A nemzetközi gyúrta:- szakosítás még az utóbbi esetben is — amikor lemondtunk egy termék gyártási jogáról — előnyös az országnak. A kombájn- és a traktorgyár példája egy- másmellett világosan mutatja, hogy ebbe a nemzetközi együttműködésbe nincs állandó belépő, csak a minden szempontból korszerű és szüntelen fejlődő. gyártmánynak van létjogosultsága. E két példa határozottan arra inti a baráti országok szükségletére dolgozó üzemeinket, hogy a több évre szóló hosszúlejáratú egyezmények sem ringathatnak senkit illúziókba: „Van piacunk, így függetlenül a termék minőségétől és korszerűségétől at évig el tudjuk sózni gyártmányainkat.”' Ahol így "gondolkoznak, ott bizony ma már egyre inkább csalódnak. Csökkent például a varrógép, a motorkerékpár rendelés és más termékeknél is adódhatnak meglepetések, ha nem számolnak a szocialista világpiac növekvő igényeivel és nem tesznek meg mindent, hogy a gyártmányok korszerűsége, minősége kiállja a legigényesebb próbákat is. A szállítási határidő és másfajta szükségletek rugalmas kielégítésében ugyancsak parancs a baráti rendelők kőrése. A fejlődő, az új iránt fogékony szocialista rendszerben csak a minden szempontból korszerűnek és élenjárónak van létjogosultsága. A szocialista nemzetközi munkamegosztásban való részvétel fegyelmet, tervszerűséget és nagyfokú igényességet követel. Kovács József HOGYAN I KELETKEZNEK a Legendák? A Szigligeti Színház szilveszteri műsora: délután fél 3 órakor: A nadrág este 8 és éjjel II órakor: Potyautas
