Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-30 / 304. szám
19«S. december 30. SZOLMOK Meats NfiFLAT 3 CIKKÜNK NVOMÁN Válasz az „Önköltsécgszámítás eredményismeret nélkül“ c. cikkre A lap hasábjain november 2-án az „Önköltségszámítás eredményismeret nélkül” című cikk szóvátette, hogy a MTA Agrárgazdasági Kutató Intézete a neki adatokat szolgáltató jászalsószentgyörgyi Petőfi Tszszel még mindig nem közölte az 1962. évre vonatkozó költségszámítási eredményeket. A kérdés feltevése érthető és alkalmat ad arra, hogy rámutassunk az üzemekben, vagy más gyakorlati munkahelyen dolgozó szakemberek, illetőleg közvetlenül a cikkben szereplő termelőszövetkezet részére a tudományos kutatómunkánk és a gyakorlat kapcsolatára. Intézeti kutatómunkánk fő célja a korszerű szocialista mezőgazdasági nagyüzemek fejlődésének előse-' gítése, gyorsítása. Ezért szerepel az intézeti kutatási tervben olyan fontos kérdések vizsgálata, mint például a mezőgazdasági termelés területi elhelyezése, az üzemek szakosítása, a mezőgazdasági munkafolyamatok ésszerű megszervezése stb. Évek óta foglalkozunk azonkívül a termelőszövetkezeti költségszámítási adatgyűjtés és a korszerű költségszámítási módszer kidolgozásával és konkrét számításokkal is. Az intézeti számítások elsődleges célja azonban nem az egyes adatszolgáltató üzemek konkrét gyakorlati tervezési és szervezesd problémáinak a megoldása, hanem ennél jóval több. A százhúsz termelő- szövetkezet összesített adatai ugyanis az összes termelőszövetkezet egyetemes érdekeit hivatottak szolgálni olymódon, hogy fontos támpontokat adnak a mezőgazdasági árképzés, a különböző gazdaságpolitikai intézkedések, a mezőgazdasági szakoktatás, a tudományos kutató munka stb. számszerű megalapozásához. Az egyes termelőszövetkezetek igényeinek közvetlen kielégítését a Földművelésügyi Minisztérium által szervezett és a termelő- szövetkezetekben végzett költségszámításoknak kell megoldani. Ilyen költségszámítást 1962-ben már 1126 termelőszövetkezet végzett a kettős könyvvitel adataira támaszkodva. Nyilvánvaló, hogy ezt a nagyon széles körben végzett munkát a százhúsz intézeti költség- számítás nem pótolhatja Ennek ellenére az adatszolgáltató gazdaságainkat a rájuk vonatkozó számítási eredményekről kívánságukra tájékoztatni szoktuk. Az intézeti számítások közvetlen üzemi felhasználása azonban a dolgok természeténél fogva nem lehet költségszámítási osztályunk elsődleges célja. Éppen az 1962. évre vonatkozó költségszámítások sorsa bizonyítja, hogy néha a komolyabb előrehaladás érdekében a tudományos érdekeket a pillanatnyi helyi gyakorlati igényeik elé kell helyezni. Köztudomású, hogy részletes és megbízható költségszámítások végzéséhez sok idő kell, mert rendkívül munkaigényesek. Ez a körülmény eddig megakadályozta, hogy a számítási eredményeket rövid idő alatt át tudjuk adni az érdekelteknek, tehát az adatszolgáltató üzemeiknek is. Ezért határoztuk el, hogy megkíséreljük a számításokat lyukkártya (Hollerith) gépek segítségével meggyorsítani. A gépesített költség- számítás módszerének és a gépi adatfeldolgozás technológiájának a kidolgozását, valamint a próbaszámításokat 1963. év folyamán kellett költségszámítási osztályunknak és a Statisztikai Gépi Adatfeldolgozó Vállalatnak közös munkával elvégezni. Mivel a költségszámítások gépesítésére vonatkozó tapasztalatokkal eddig senki sem rendelkezett, menetközben sok ismeretlen nehézséget kellett leküzdeni és ezek miatt a munka a tervezettnél jobban elhúzódott. Kizárólag ez és nem a gyakorlati igények iránti érzéketlenség volt a konkrét oka annak, hogy a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz- nek sem tudtuk átadni a költségszámítási eredményeket annak ellenére, hogy költségszámítási osztályunk egyik vezető munkatársa a Petőfi Tsz-t évek óta patronálja is* Reméljük, hogy az idén kidolgozott és kipróbált gépi költségszámítási technológia alapján az 1963. évre vonatkozó számításokat a tavalyinál lényegesen előbb fogjuk elkészíteni. Az előrehaladáshoz azonban az idén a kísérleteknél elkerülhetetlen áldozatokat nekünk is és a többi érdekelt félnek is vállalnia kellett. Dr. Pálinkás István, a NTA Agrárgazdasági Kutató Intézet költségszámítási osztályának vezetője Egy délelőtt a saolnoU Idegenforgalmi Hivatalban A nező<i9zdi<ág kemiará'ását elő« seggítő vizsgálat ok A Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézete egyik fönte« munkája a mezőgazdasági öntözőcsövek gyártásának gazdaságossági vizsgálata. A vizsgálat során arra az eredményre jutottak, hogy az alumínium az alkalmasabb a nagy tömegben gyártandó esőztető csőrendszerek előállításához. Széleskörű munkába kezdett az intézet a mezőgazdaság kérnizálásának elősegítésére, hogy a vegyipar a harmadik ötéves tervben már ezeknek a vizsgálati eredményeknek felhasználása révén segítse a mező- gazdaságot új, korszerű műtrágyafélékkel, gyomirtókkal, növényvédő szerekkel* állattápsoerekkel, gyógyszerekkel. Dolgoznak az intézet munkatársai a tervezett nagymarosi dunai vízierö- mű gazdaságossági, műszaki és statikai számít ásain is. A szárazművelési és öntözött növénytermelés összehasonlító eredményei néhány közös gazdaságban Az öntözéses termelés gazdaságosságát megyei összesített adataikkal nem lehet dokumentálni. Ennek több oka van. A termelő- szövetkezetek könyvelése nem vizsgálja külön-küiön a szárazmuvelésű és öntözött növények költségeinek alakulását. A termés különbség sok tényezőtől függ. Ezek közül essek néhányat említünk. Figyelembe kell venni a talaj minőségét, az istállótrágya és a műtrágya mennyiségét, az öntözővíz adagolásának mennyiségét és időpontját, a növény tőállományát. Épp ezért, csak azokban a tsz-ekben lehet összehasonlítást végezni, melyek egész éven át külön kezelték a szárazművelésű és öntözött növény- termelés költségeit, s azonos körülmények között termelték azokat. A Középtiszai Vízügyi Igazgatóság öntözési osztálya növénykultúránként öthat tsz-ben a tavasz óta ’ végzett összehasonlító vizsgálatokat az öntözött és szárazművelés között. Hozzá tehetjük, hogy nem az élenjáró gazdaságokban, sőt ellenkezőleg, a rosszabb talajadottságú tsz-ekben szerezték tapasztalataikat. Az eredmények mégis szembe tű- nőek az öntözött növények javára. A vizsgált tsz-ekben a száraz művelésű kukorica t boldanikénti termésátlaga a 16, az öntözötté 21 mázsa. A holdanként! tiszta jövedelem 723 forint az öntözött kukorica javára. CüfcorréfKK Jászladányi Aranykalász Tsz. száras 116 q öntözött 150 4 Besenyszögi Rákóczi Tsz ... száraz 150 q öntözött 215 q Besenyszögi Dózsa Népe Tsz száraz 140 q öntözött 185 q Fegyvernek! Kossuth Tsz száraz 120 q öntözött 150 q Szolnoki Lenin Tsz ....... _száras 120 q öntözött 160 q A száraz művelésű termésátlaga 130, az öntözötté 172 mázsa. A holdanként! többletjövedelem pedig 919 forint. A cukorrépa terméseredmények összehasonlításából különösen látszik, hogy azt a rosszabb adottságú termelőszövetkezetekben szerezték. Az idén 17 400 holdon termeltek a megye tsE-ei cukorrépáit, s ebből 5,5 ezer holdat öntöztek meg. Tehát a nagy többség szárazművelésű volt. Mégis, — nem végleges adatok szerint — a megyei átlagtermés meghaladja a 196 mázsát. Több közös gazdaságról tudunk, ahol az öntözött cukorrépa fölözi a 250, sőt a 300 mázsát is. Lucerna termelés: (szénában számolva) Csépai Alkotmány Tsz ...... száraz 26 q Be senyszögi Dózsa Népe Tsz száraz 14 q Besenyszögi Rákóczi Tsz ... száraz 18 q Fegyvernek! Kossuth Tsz ... száraz 26 q öntözött 36 q öntözött 18 q öntözött 26 q öntözött 36 q A holdanként! átlagter- öníözöttnél 27 mázsa hoi- més a vizsgált tsz-ekben a dánként. A jövedeíemtöbb- száraz művelésben 19, az let különbsége 624 forint. Legelő: Besenyszögi Rákóczi Tsz ... száraz 20 q öntözött 30 « Besenyszögi Dózsa Népe Tsz száraz 16 q öntözött 22 q Az öntözött legelők tehát jelentős terméstöbblet- tel fizettek. A holdanként! jövedelem 384 forint az öntözött legelők javára. A megyében 85 777 hold kapott az idén mesterséges csapadékot. A korábbi évekhez képesít hozzáértőbben öntöztek megyénk közös gazdaságaiban. Ez a gazdaságosságban is megmutatkozik. A vízügyi igazgatóság által vizsgált tea-ékben a gazdaságossági mutatók elemzésekor figyelembe vettek a termelési-, anyag- és öntözési költséget, s bér-, illetve munkaráfordítás költségeit is. Ezenkívül, ahol esőztető berendezést használtak. 10—12 százalékos amortizációt is felszámoltak. A különbségeik így még szembetűnőbbek az öntözéses növény« termelés javára. Mithé I.ászló A tekintete tiszta volt, mint a tavaszi égre csodálkozó kislányoké. A két szeme két tükör, két világos ablak; megláthattam benne magamat, s megláttam őt is, az Embert, aki a kis ablakon át a nagy világba teliintett. A két szem sokszor köny- nyezett. De könnyeit mindig a boldogság csalta elő. Ott feküdt a hófehér kórházi ágyon. Ö, a Nagymama. ö, a fehér hajú' öregasszony, aki hetvenegyéves korára fiatal és boldog tudott maradni. Titkon, lopva fürkésztem sokszor; emlékest, szavait mérlegeltem, hogy megtudjam, mi lehet a titka. Mert a boldogság a kórházi ágyon is úgy áradt belőle, mint a partjain át- étcsapó, megduzzadt patak. S a boldogságra nagy oka volt. Mindenki szerette. E lőször Gyuszi jött be hozzá a tizenötéves unokája, a legkisebb. Hófúvásban, kerékpáron, Ti- szapüspökiből. Szélfútta, piros arcán kamaszosan zavart, gyengéd, de erőt sugárzó mosolyt hozott. Zsebében fényképeket, nmüket ő csinált titokban Nagymamáról még otthon, mielőtt a kórházba hozták. Nagyanyó szeme dédelgette, szavai korholták a gyereket: — Ó nekem! Lyet pináira! Ilyen csúnya öregasszonyra pocsékolni a sok drága képet! Hogy csinálhattál ilyet, kisfiam? A fiú sütkérezett a *«.c- retetben, s a szót másra terelte. — Nagymama! nézze! Ötösöket is hoztam magának. Mióta eljött, mindig ötösökre feleltem. Nézze. itt a legutolsó dolgozatom! Kiterítette a fehér taKaróra a gyökvonásokkal, egyenletekkel sűrűn telerótt papírlapot. Nagymama gyengén látó szemeivel tüzetesen megszemlélte, fejbólin fással, két cuppanós csókkal nyugtázta az alul pirosló, nagy ötöst. A gyerek visszacirógatta a fehér hajkoszorúval övezett, ráncos arcot, s százszor elmondta, amikor elköszönt: — Vigyázzon magára nagyon! Sassen haza! Aztán ne ríjjon, mert akkor nem Nag\$műsma titka jövök be másszor-! — Jaj, dehogy sírok, drága kisfiam — bújt a zsebkendője mögé Nagymama. — Nem, csak egy kicsit. Az örömtől. A zután Ilonka jött Sza- jolból, az asszony- unoka. Sok házi finomsággal, pénzzel, két kicsi lánya szerető jókívánságaival. Kéz a kézben ültek szótlanul sokáig, a két asszony: az öreg, meg a fiatal. Majd Nagymama az új házról kérdezgetett: van-e még híja, milyen a fala, milyen az ablaka, milyen a függönye? — A szép, nevetős fiatalasszony meg csak unszolta folyvást, hogy az ünnepekre hozzájuk jöjjön ám, mert ha nem. mindenki nagyon De 'egkivált a gyerekek. — A habos zsebkendő újra előkerült a párna alól. Párosával hullottak bele a boldogság könnyei. Vasárnap délelőtt hirte- lenül, váratlanul beállított a harmadik unoka is. Pestről érkezett a reggeli gyorssal. A feleségét is hozta. Az elegáns, boldog ifjú pár két oldalról töröl gette, cirógatva az öreg arcon szünet' nélkül csordogáló, fényes könnypatakot. Űtabb csomagokkal, cukrászdái csemegékkel telt meg az éjjeliszekrény, az ablak közé. Pénzt csem- Désztek a fiókba, Nagymamának lelkére kötötték, hogy de azután a karácsonyt csak náluk lehet tölteni, sehol másutt. Még az aitónál csak ezt haj- fova+‘ák, mikor búcsút intettek. Nagymama pedig délután jól kisírta magát, aztán rendet csinált maga körül. Csomagjait szépen, sorban széjjelosztogatta, a fiókba lopott pénzt félretette Gyuszinak korcsolyára, aztán megnyugodva hajtotta fehér fejét a fehér párnára. Ránk borult a szdídfé- nyű téli alkonyat, a sarokban sejtelmes árnyak kel-' tek életre, s különös, réges- régen átélt meseváró' hangulat kerített hatalmába. Titokfejtő, igaz mesét akartam hallani. — Nagymama! — suttogtam a nagy csöndességben, hogy hangos szóval el ne űzzem a kékfényű este varázslatát. — Nagymama! Meséljen valamit magáról, az életéről! — kérleltem. Csendesen mozdult az ágyon, ezüstösen világító fejét lassan felém fordította. — Az esn életem? oem történt énvelem semmi. Lánykoromban cselédkad- tem. Akkor az volt az életem: „Szedd a lábad. Ilka. az egyik itt legyen, a másik meg már ott!” Aztán negyven évig éltem az urammal, szegénnyel. Nagyon szerettük egymást... dolgoztunk... szép volt.. s Hát ez volt az én életem... Meg most is szép. Csak tudjak még dolgozni! Értük. Az unokákért. Hogy ne legyek felesleges. Soha! ir| jra sűrű, meleg csend hullt ránk. ö az emlékeibe burkolózott, nekem pedig, mint hirtelen fénysugár villant fel gondolataim közt Gorkij, nagy- anyója. A fáradhatatlan, a munkából, szeretettről, emberségből kifogyhatatlan* ezüsthajó nagyanyó, aki talán nem is ember volt, hanem egy csodatevő, jóságos öreg tündér...? S a derengő homályban megfejtettem a titkot. A két nagyanyó életének egyszerű és nagyszerű titkát. Hangokból, tekintetekből, színekből, emlékekből és reményekből sűrűsödött ösz- eze és rajzolódott lehunyt szemeim elé a boldogság titkát feltáró bárom szó: Mun . Emberség. Szere, tét. Kis laki Gyulám: I í Kukorica: (májusi marzsoltban) Jászladányi Aranykalász Tsz. száraz 17 q öntözött 21 q Csépai Alkotmány Tsz ...... száraz 16 q öntözött 24 q Be senyszögi Dózsa Népe Tsz száraz 12 q öntözött 15 q Besenyszögi Rákóczi Tsz ... száraz 11 q öntözött 15 q Csataszögi Szebb £let Tsz... száraz 16 q öntözött 21 q
