Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-30 / 304. szám
1#la: Nagymama titka Cikkünk nyomán Hét város Kombájn és traktor Hétpecsétes titok Hogyan keletkeznek a legendák ? A Tisza Cipőgyárban Farkas Sander pontograr gépén a nyomótalp mintázatát készíti Kibontakozóban a Szakma Ifjú Mestere mozgalom Két évvel ezelőtt a jászsági'' üzemek, kisipari termelőszövetkezetek KISZ- c Tervezeted közül a fém- nyomóé próbálkozott meg a Szakma Ifjú Mestere mozgalom megszervezésével. A városi KISZ-bizottság társadalmi erőkből álló ipari osztálya is segítette őket. Nyáron felmentek a Ganz-MÁVAG gyárba tapasztalatot szerezni. A pesti munkásfiatalok ellátták őket jó tanáccsal, módszerekkel. Annak alapján fogtak hozzá a szervezéshez. A hűtőgépgyár és az aprítógépgyár fiatal mérnökei közül huszonkilencet nyertek meg a Kiváló Ifjú Mérnök mozgalomnak. A fiatal műszakiak tanácsa vállalta az elméleti tanfolyam programjának kidolgozását, a címért küzdő mérnökök pedig az előadásokat. Most már meghii-dethet- ték a Szakma Ifjú Mestere mozgalmat. Az aprító- ban hetvenhárom, a hűtőgépgyárban hatvanöt ifjúmunkás jelentkezett. A helyi - műszerész ktsz fiataljai is jelezték részvételüket. őket a szakmájuknak megfelelő üzemhez osztották be. Az előadások megkezdődtek, eddig lemorzsolódás nincs. A beszámolókra áprilisban kerül sor, a vizsga-remeket is akkor készítik el. Többnyire Jgy brigád közös , munkája kerül a bíráló- bizottság elé. Az ipari bizottság pedig ebben a hónapban a mozgalom kiterjesztésén dolgozik. Az a cél, hogy a járás kisipari termelőszövetkezeteinek fiatal munkásai közül minél többen jelentkezzenek. minél többen akarjanak szakmájuk ifjú mestere lenni. Több helyen a KISZ-szervezetek már előkészítették a január elsejével megkezdődő előadásokat. Előzetes számítások szerint több százan vállalták, hogy részt vesznek a mozgalomban, mesterei lesznek választott hivatásuknak. Öröm arra gondolni, hogy a jászberényi üzemek fiataljai közül több mint százan járnak technikumba. Szükség van rájuk, arra, hogy tanuljanak. — örömünkre szolgálna, ha a Szakma Ifjú Mestere mozgalom résztvevőit a cím elnyerése arra ösztönözné majd, hogy még jobban, még magasabb fokon sajátítsák el szakmájukat. Technikumok, főiskolák, egyetemek kapui nyitva vannak azok számára, akik tudni akarnak. Az első lépést ' most teszik meg ezek a fiatalok a cél felé. Rajtuk múlik, elérik-e. F. P. Ma délelőtt tizenegytől 0-án áll a kassza... Az év utolsó előtti munkanapján a TIT-ben Lázas munka képe fogadja az embert a TIT megyei központjában. Mindenki számol, statisztikai ívek alá kerül a piros vonal, évvégi mérleg készül az előadásokról. — Ma délelőtt tizenegytől nullán áll a kassza — mutatja elégedetten a pénz; támaplót Kemény László- né. — Ütemesen, terv sze- ' rint érkeztek a tanácsi ! hozzájárulások, ennek kö- ' szönhetjük. hogy az utolsó héten közel ezer előadónak tudtunk honoráriumot kifizetni, akik november és december folyamán tartották meg előadásaikat. — Mit mutat a statisztika? — Kezdjük talán a tagok számával —, mondja Mészáros Ferenc megyei titkár. — Az első félév végén 1116-an voltunk, a másodikban ez a szám 1290- re emelkedett. A szaktitkárok éppen most zárják a statisztikát, mindjárt el is kérjük tőlük. — Nézzük csak — teríti ki az egyik ívet. — Ebben a félévben 563 természettudományos előadást tartottunk, közel 29 ezer hallgatóval. Nagyon . érdekes* hogy az előadások négyötöde mezőgazdaság' j területen hangzott el. Ugrásszerűen megnőtt a matematikai előadások száma, az első félévi hétről het- venháromra, tizenkétszeres hallgatószámmal. — A társadalomtudományi előadások száma US?- 70 ezren hallgatták meg —, jórészt mezőgazdasági területen. Az igen népszerű szülők iskolájának is köszönhető, hogy a legtöbb előadás pedagógiai és lélektani tárgykörből hangzott el. Utána a művészet- történet következik, Nő a filozófia iránti érdeklődés is, 83 ilyen jellegű előadást tartottunk az elmúlt félévben. — Készülünk az új évre is, — folytatja Mészáros Ferenc. — Januártól lekötöttünk négy ifjúsági honvédségi szabadegyetemi előadássorozatot. A Szolnoki MÁV forgalom újabb négy munkásakadémiára szerződött. Ebből kettő a személyfuvarozás, kettő az árúfuvarozás problémájához kapcsolódik. Feljegyzéseink szerint eddig 77 megyei és budapesti előadót kértek tőlünk a megyében. Január 10-ig befejezzük a költségvetést és megkezdjük a készülődést a tavaszi járási és megyei küldöttértekezletekre, az új '•«zetőségek megválasztáséMennyi nyereséggel zárnak a Szolnok megyei állami gazdaságok O Miért nem sikerűit a teljes nyereség előirányzatot teljesíteni 0 Nagyarányú terme'ési és szoeiá is beruházások 9 Év végi beszélgetés Bozsik Tibor megyei igazgatóval Jóllehet, „végelszámolásra” majd csak márciusban ker&l sor, s akkorra tudnak teljesen végleges és pontos adatokat mutatni a megye állami gazdaságai, 1963 termelését illetően, az eredmények azonban már nem igen változnak. Ezért kértük meg az esztendő utolsó napjaiban Bozsik Tibor elvtársat, az állami gazdaságok megyei igazgatóját, tájékoztassa lapunkat arról, mit hozott az esztendő náluk. — Jót is, rosszat is, — kezdte Bozsik eivtárs. — Nem jó, hogy a megye állami gazdaságai nem tudják teljesíteni nyereség-tervü- ket. S méghozzá nem is kis hiányról van szó. Főigazgatóságunk 59 millió nyereséget tervezett a Szolnok megyei állami gazdaságokra, de már bizonyos, hogy ez az összeg nem lesz meg. Nem sok eltéréssel, olyan 20 millió forint körüli lesz az a2 összeg, amit végű is befizetünk. Ebből is tízmilliót a Héki Állami Gazdaság ad, Teljesíti eredménytervét a Középtiszai Állami Gazdaság is és ez jelentős eredmény, hiszen hatalmas birtokról van szó. Kellemes év végi meglepetés, hogy a ti- szasülyi és a Palotási Állami Gazdaság fennállása óta először az idén megvalósítja tervét. — A leggyengébben gazdálkodó gazdaságok között szerepel a szolnoki, a kunszentmártoni és a csorbái. ..... r.. ........... —- Az. olvasókat bizonyára érdekli, hogy miéit e nagy elmaradás a nyereség-tervtől. Mindenekelőtt az irreális tervezés, a tervek ésszerűtlen feszítése. Nem mentségképpen mondom, bizonyságunk van rö. Bizonyság, hogy év közben tízmillió forintot már elengedett a fő- igazgatóság, s hogy jövőre az idei 59 milliós nyereség- terv ellenében 36 millió forintos lesz a feladatunk. Ezt a jövő évit már reálisnak tartjuk, ‘az ideit nem. De közrejátszott még jónéhány más tényező. Többek között a gyenge gabonatermés. — Csak gabonából 48 millió forintos kiesésük van a megye állami gazdaságainak. Közel tízezer hold őszi árpát kellett kiszántani a tavaszon, búzáink egyrésze elfagyott, árvizet kapott. S ezt a nagyösszegű kiesést már nem tudtuk pótolni sem az állattenyésztés többlettermeléséből, sem más ágazatok feszítéséből. Tudniillik jött még száj- és körömfájás, tönkrement az export kukoricatermésünk, igen sok és igen drága vegyszert használtunk fel, amely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Es természetesen nem tartjuk megfelelőnek a munkaszervezést sem, '•■-'inns, az anyagi érdekeltség, elvének kiterjesztésében not bennünket és akadályoz a béralap. De feltétlen megemlítendő a szakvezetés gyengesége. Ezt a mondatot a veszteségesen záró karcagi és mezőtúri tangazdaságra értem főként. — Nincs viszont szégyenkezni valónk — úgy hiszem — árutermelésünket tekintve. Noha a megye földterületének egyhatodán gazdálkodunk csak, a megye árutermelésének közel 30 százalékát adjuk. Ebben az évben főképpen baromfihúst juttattunk sokat a népgazdaságnak. Terven felül 18 vagon baromfit szállítottak a Szolnok megyei állami gazdaságok. Hízott sertés leadási tervünknek december 1-én eleget tettünk. A tavaszi takarmány hiány í miatt félhízott állapotban I értékesítettük a szarvasmar1 hát. s így ebbeli feladatunkat nem tudjuk valóravál- tani. Tej termelési tervünk is hibádzik, hét százaléknyi erejéig. Árutermelési feladataink között kimagasló sikert vallhatunk magunkénak a vetőmagtermesztésben. Ezt több mint 300 százalékra túlteljesítettük. A napraforgót kivéve, valamennyi ipari tövény termesztésében megoldottuk a népgazdaságtól kapott feladatot. — 1963 a nagy építkezések kezdetének esztendeje volt nálunk. Kilencven millió forintot költöttünk beruházásokra. Kiemelkedő létesítményeink a bánhalmi halastó, a szolnoki és a jászsági hizlalda-rendszer, harminchét szolgálati lakást építettünk, tizenöt gépszínt, tizenhat juhhodályt. Palotáson, Kunszentmártonban művelődési otthonhoz, üzemi konyhához segítettük a gazdasági munkásokat — Megkezdtük a surjáni üzemi konyha építését. Öntözőtelepekkel gyarapodtak a szolnoki, a tiszasülyi, a surjáni állami gazdaságok. A Jászsági Állami Gazdaságban folytatták a nagyarányú szá- lőtelepítési program megvalósítását. — Javult az állami gazdasági dolgozók bérezése. Az állami gazdaságok megalakulása óta az idén fizettük a legmagasabb munkabért, egy személyre esően átlag 1600 forint havonta. Ami pedig a jövő évet illeti. Nos, olyan sok és nagyszabású terveink vannak, hogy ez már külön téma. — Csak annyit róla: reméljük, a jövő esztendő szerencsésebb lesz, B. L. Örömmé! nyugtázzuk Némelyik hivatalos közlemény szűkszavúsága mögött áz átlagosnál i$ forróbban lüktet az eleven élet. nyeli közlemény annak a magyar—csehszlovák megállapodásnak ténye, amely eltörli a két ország közötti útlevél és vízumkényszert. Eszerint az újév első napjától a két ország állampolgárai útiokmá- nyul csupán a személyi igazolványukat kötelesek felmutatni azzal a betétlappal, amelyet a lakhely szerint illetékes rendőrkapitányságok adnak ki. Ezt az egyezményt az utazni szerető emberek nagy tömegei fogadták őszinte örömmel mindkét országban. Sok motívum gazdagítja ezt az örömöt. Mindenekelőtt az a tény, hogy a két ország népessége valóban, testvéri módon érez egymás iránt és szükségét érzi annak, hogy még közelebbről, a mindennapi élet sodrában ismerje meg egymást, Nem * régi, nacionalista előítéletek temetéséről van itt szó, mert azt a szocialista építés közös eszméje már régen eltemette. Sokkal inkább arról, hogy a két ország népei elemi erővel kívánták a személyi érintkezés akadályainak jelentős lebontását. „Közelebb a szemhez, közelebb a szívhez” — tartja egy régi közmondás. Amikor a határon köny- nyűszerrel átjutó magyar megismeri a szocialista Csehszlovákia nagyszabású építőmunkáját, s a nehézségeket legyőző cseh és szlovák embert, vagy amikor találkozik ott élő rokonaival, barátaival, ismerőseivel — kimondatlanul is a dolgozók nemzetközisége erősödik. A két ország népeinek patriotizmusa annál inkább telítődik humanizmussal, mennél inkább fejlődik internacionalizmusa. Ez az egyezmény hozzájárulás ehhez a fejlődéshez. í Aész«U a Stil v materi frizura / <£ TtbAO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! i % 9 U y 57 Szolnok j; r m^/véftlé9fl XIV. évfolyam, 304. szám. 4Pa 50 fi (lép 1963. december S0„ hétfő.
