Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-16 / 268. szám

1963. november 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Csakazért is rosszul ? Újabb megjegyzések az elkészült lakosokról BE A TANYÁKRÓL A tanyai iskolák körzetesítésének ügyében A közelmúltban „Szép, de jó is-e" címmel írtunk a szolnoki Vörös Csillag úton épült kilencvenhat la­kásos szövetkezeti házban szerzett tapasztalatainkról. Bíráltuk a tervezőket, mert a modern lakáskultúra kö­vetelményeit figyelmen kí­vül hagyva, szűk látókörre Valló elképzeléseiket vetet­tek papírra. A kivitelező vállalat a tervek értékét még tovább csökkentve, sok hibával építette meg a la­kásokat. Szóvátettük, hogy a városi tanács illetékes osztályai az épület környé­kének szinte botrányos el­hanyagoltságát tétlenül néz­te a rendbehozó intézkedés legkisebb jele nélkül. Mindezt megírtuk és re­méltük, hogy az illetékesek válaszaikkal jelentkeznek, elmondják, vagy megírják véleményüket, az okokat, amik miatt a sok hiba ter­vezésben és kivitelezésben adódott Vártunk, de hiába. A hallgatás okát sem tud­juk csak feltételezzük. Mi­nek emlegetni olyan épüle­tet, amely már régen elké­szült, a lakók lakják? — gondolják magukban. Nos, mi nem osztjuk vé­leményüket Azért sem, mert az azóta hasonló ter­vekkel és kiviteli módok­kal épült házaknál ismét­lődnek az akkor említett hibák. Többszáz lakás épült és épül a közeljövőben az akkor felsorolt „hagyomá­nyos hibák" szentesítésével. Újra végigjártuk e háza­kat és a már említettekhez még néhány újabb adattal szolgálunk. Az épület kül­ső falán hosszirányú repe­dések keletkeztek. Ezek kz esőzések alkalmával ma­gukba szívják a vizet, fel­lazítják a külső vakolatot és idő előtt előregítik a há­zat. A lakószoba; belső fa- ■ Iáinál a panelek összeillesz- i tésénél ugyancsak végigre- j •pedtek a falak. A már el- j készült lakások lakóinak többszöri sürgetésére az el­múlt napokban szakértőbi­zottság vizsgálta a repedé­seket és megállapította, hogy valóban tapasztalható repedés. Azt a kérést, hogy emiatt értékcsökkenést ál­lapítsanak meg, elutasítot­ták, mondván, hogy ha Szolnokon megtennék, ak­kor ez olyan precedens len­ne, amire az országban ha­sonló módon épült körül­belül százezer lakásnál is ' értékcsökkenést kellene megállapítani. Ekkora vesz­teséget pedig nem bírna el az építőipar. Magánvéleményként hoz- eátették: — igaz, hogy a < lakók becsapódtak, mert a 1 repedtfalú szobák és omló külsejű házak értéke csök­kent, de ezt tekintsék saját veszteségüknek. A végső döntés joga egyébként az Építésügyi Minisztériumé. Azé a szervé, amely válla- j latai elmarasztalása esetén saját zsebébe kénytelen j nyúlni. A lakások konyháinak és | mellékhelyiségeinek meszelt ' falai az elkészülés után le- pattogzottak.- Mint a pus­kalövések nyomai, úgy ék­telenkednek a szürke fol­tok. A rosszul kezelt mész csomói forrtak ki, bizonyít­va a hanyag, felületes mun­kát. Eltüntetésükről nem intézkedtek, legyen ez is a lakók vesztesége. Bebizonyosodott, hogy a fémről lefelé nyíló ablakok kezelése nehézkes, tisztítá­suk körülményes, levételük­höz két hozzáértő szakem­ber kell. Felhívták a ter­vező és beruházó figyel­mét erre. Mégis az új épü­letek is ilyen nyílászáró szerkezetekkel készülnek a jövendő 'akók legnagyobb bosszúságára. Csupán néhány újabb ta­pasztalatot említettünk, de j reméljük, hogy ezek — ki- ■ egészítve az előző írásunk- : ban felsoroltakat — vá­lás- idásra késztetik az il­letékeseket. És még egy: Az említett kütmcvenhat lakásos épü­let lakói mindezen felül nagy veszteséget szenved­tek. Amikor az építkezést megkezdték, a beruházó, a megyei tanács úgy döntött, hogy nem vezetteti be az épületbe a gázt, mert a kö­zeljövőben nem várható a környék gázellátása. Az épület elkészülte után alig egy évvel mégis gázt ka­pott az egész környék. Csak a kilencvenhat lakásos ház nem, mert az nem az IKV- hez tartozik. Ha gázt akar­nak, vezettessék be maguk a lakók készpénzért. — Megértés és jóindulat kel­lene csupán, hogy hosszabb lejáratú részletfizetésre az egész lakónegyedhez hason­lóan ebbe a házba is eljus­son a gáz. A közöny és ér­tetlenség, ami az illetéke­sek részéről tapasztalható, nem tesz jó szolgálatot sem az illetékes beruházó appa­rátusnak, sem az önhibáju­kon kívül hátrányba került lakóknak. A beruházó és az OTP megegyezése segíthet­ne rajtuk. Azt sem bánnák, ha az ő válaszuk a megoldásról tájékoztatna bennünket. Erdélyi György 1959-től meggyorsult a lakosság beköltözése a ta­nyavilágból, sok tanyai is­kola elnéptelenedett, a Fegyvernek—vadasa, a Szele- vény—haleszi iskola pél­dául emiatt szűnt meg. A fejlődés üteme azon­ban még mindig nem elég gyors áhhoz képest, ami az oktatás színvonalában tör­tént. A tananyag megnöve­kedése mennyiségében és élméílyülése minőségében azt eredményezte, hogy a jól felszerelt és szaktaná­rokkal bőven ellátott isko­lákban ma már meg tud­Irány a Déli Sark! Az első magyar ember, dr. Titkos Ervin docens, aiz Országos Meteorológiai Intézet munkatársa a Szovjetunió Északi és Déli Sarki Tudományos Kutató Intézetének meghívására az Antarktiszra utazik. December 1-én Leningrad­l\ ban hajóra száll és hathe­tes utazás után látja majd meg a hatodik földrész partjait. Amint elmondot­ta, a mirni kutató állomá­son meteorológiai megfi­gyelésekkel és tudományos munkákkal foglalkozik majd. és előreláthatólag 1965. tavaszán érkezik ha­za. Ezek már a búcsú pillanatai, noha messze van még a december L — Ilyen messzire utazol apu? — Dr, Titkos Ervin docens kisfiának a déli félteke tér­képét mutatja. Ki a leg- s*avalartóbb ? Közeledik az év vége, amikor értékelni kell az év elején kezdett baromfite­nyésztői versenyt. Ennek | előkészítésére hívta össze a Mae ar Nők Országos Ta­nácsa Szolnok megyei tit­kársága a járási és városi titkárokat tegnap. Bár a mezőgazdaságban általában nincs olyan hagyománya a versenymozgalomnak, mint az iparban, a vetélkedésbe mégis többezer asszony ne­vezett be. Sőt sokan van­nak, akik minden beneve­zési lap nélkül vesznek részt a versenyben. A megyében összesen 65 termelőszövetkezet barom­fitenyésztő munkacsapatai és kétezerötszáz „magányos” ; asszony vesz részt a ver­I senyben. Előreláthatólag legtöbben teljesítik is vál­lalásukat. Járási és városi szinten I január 25-ig bírálják el, kik a legszavatartóbbak. A me­gyei eredményt pedig elő­reláthatólag március ele­jéig összesítik. Ami a leg­fontosabb, a jutalmakat a nemzetközi nőnapon adják majd át a legjobbaknak. Szakmunkásképző tan olyamvezetők tanév­nyitó értekezlete A megyei tanács nagytermében mintegy száz mezőgazdasági szakember tanácskozott a szakmunkás- képzésről. A megjelentek vállalták a különböző tan­folyamok vezetését. Nyírt Béla a megyei tanács vb elnökhelyettese tartott elő­adást a szokmunkásképzés fontosságáról. Arra kérte a tanfolyamok vezetőit, hogy olyan . szakmunkásokat ké­pezzenek, akik élharcosai tesznek az új 200- és agro­technikai módszerek elter­jesztésének. A szaiununkásképző tan­folyamokon általában ebben a hónapban megkezdődik a tanítás. Részt vettek a ta­nácskozáson az ifjúsági szakmunkásképző tanfolya­mok vezetői is, bár az ok­tatást csak decemberben kezdik meg. Az alapfokú trakíoros- tanfolyamok vezetői és pénzügyi előadói is tartottak tanévnyitó tanácskozást, juk adni azt az alapot, amely a hovatovább általá­nossá váló középiskolában élengedheteüenj S ezzel együtt kimélyűlt a szakadék a tanyai és városi-falusi tanulók között. Nem először írunk arról, milyen hátránnyal indul a középiskolában a tanyáról jött gyermek. Csak egy tan­tárgyat említsünk, az orosz nyelvet, amellyel a gimná­zium első osztályában is­merkedik meg, amikor vá­roson, falun járt társai már négyéves előnyt szereztek. Hasonló a helyzet az ipar­ban és a mezőgazdasági szakoktatásban elhelyezke­dő fiataloknál, akik a gya­korlati oktatás hiánya miatt kerülnek hátrányba. Közel kétezer olyan kis­diák sorsa vár gyors meg­oldásra, akik jóformán mind fizikai munkát végző szü­lők gyermekei, felsőtagoza­tosok. Sokan vannak, és várják az intézkedéseket. Szerencsére ma már egy­re nagyobb az az erő, amely a fejlődés irányába hat. Magyarán: egyre több felelős vezető érzi gondjá­nak, szívügyének az iskolák körzetesítését. És valóban imponáló nagy­vonalúsággal, nagy szeretettel közelednek éhhez a kérdéshez. Pedig a megoldás egyáltalán nem egyszerű. A nehézségek közül első­sorban az utaztatás problé­máját kell megemlítenünk. Gyakorlatilag egész sor új autóbusz beállítását, menet­rend-módosítást, útvonal­kiegészítést jelent. Hadd mondjuk el itt, hogy a leg­utóbbi nagyszabású tanács­kozáson, amelyen a kör­zetesítés perspektivikus ter­vét készítették elő a me­gyei tanács vb számára, az AKÖV Igazgatója és szak­közegei olyan jóindulatot, annyi segítőkészséget tanú­sítottak, hogy ez talán még a megyei vezetőket is meg­lepte, ugyanakkor lehetővé tette, hogy már a következő iskolai 'évtől egész sor gye­rek „terven felül” kerül­hessen a községi, illetve vá­rosi iskolákba. Előzetes számítás szerint' az 1963—64-es évben a be­járás megoldásával több mint hatszáz új diákkal szaporodik a szakrendszerű oktatásban tanulók száma. Szinte azt lehet mondani, hogy ebben a tekintetben a lényeges teendőket már a következő tanévben el­végzik és alig néhány tíz olyan felsőtagozatos marad, akik autóbusz-vonalak kö­zelében laknak és a követ­kező két évben kerülnek majd be a faluk iskoláiba. Jóval nehezebb megoldani a tanyai kollégiumok ügyét. Itt már épülethiány, költségvetési problémák nehezítik a megoldást. En­nek ellenére lelkesedéssel, ügyességgel és sokoldalú tá­mogatással működik már a kisújszállási ötven, fős kol­légium, lerakták az alapjait a karcagi, háromszáz diákot magába fogadó kollégium­nak. Gondos és sokoldalú ter­vezést követel a tanyai fia­talok beáramlása a faluba, városba. Űj tantermek, napközi otthonok, konyha­bővítés, autóbusz váróhelyi­ségek építése szükséges. Ez is mutatja, hogy ezt a nagy feladatot csak úgy lehet megoldani, ha minden ve­zető, és gyakorlatilag az egjész lakosság — közügy­nek tartja és egy pillanatig sem engedd levenni a kör­zetesítést a napirendről. Mindaz, amiről eddig szóltunk, jórészt anyagi probléma, új autóbuszok, több tégla, homok, cement, berendezés kérdése. Jóné- hány olyan kérdés is fel­merül azonban, amely nem igényel népgazdasági ter­vezést, mégis nehézségeket okoz, visszahúzó erőként mutatkozik. Ilyen, a tanyán élő szülők egy részének idegenkedése attól, hogy a gyermek minden nap be­utazzék a közeli községbe, vagy kollégiumba járjon. Nem egyértelműen pozi­tív a pedagógusok vélemé­nye sem. Nem kevés azok­nak a száma, akik a jobb gazdasági helyzet, a tanyán való tanításért fizetett pót­díj, állattartási lehetőségek, stb. miatt ragaszkodnak a tanyához. Az ilyen pedagó­gusoktól nem várhatjuk el, hogy a szülőket a körzete­sítés érdekében meggyőz­zék. Erre a járási műve­lődési osztályoknak feltét­lenül fel kell figyelniük és gondoskodniuk kell arról, hogy a faluba beköltöző pedagógusoknak a lehető legjobb lakás- és munka­körülményeket biztosítsák. Az is igaz, hogy egyre többen vannak olyanok, mint Sándor György Mező- héken, aki kétszer is végig­járta a szülőket, hogy a körzetesítés hasznáról meggyőzze őket. Erőfeszítésre, jóakaratra, bürokrácia-mentes gyors intézkedésekre, magasszín- vonalú propagandamunkára van tehát, szükség ahhoz, hogy a tanyai kisdiákok ügye kedvezően intéződjön el. E hó végén tárgyalja a megyei tanács végrehajtó bizottsága az iskolák kör­zetesítésének ügyét. Eldön­tik a munkálatok, intézke­dések ütemét, hogy 1966/67- re a megyénkben ne legyen olyan felsőosztályos tanuló, aki ne részesülne szak- rendszerű oktatásban, aki hátránnyal indulna a töb­biekkel folytatott verseny­ben. S ha ez sikerül, jó­részt az e határozat nyomán felpezsdülő lázas munka eredménye lesz. Hernádi Tibor Uj szovjet filmek A közelmúltban Moszk­vában járt magyar film­átvételi küldöttség újabb 11 játék-, és 3 dokumen­tumfilmet vásárolt meg ha­zai bemutatásra. Különö­sen érdekesnek ígérkezik közülük a Lenfilm Stúdió „Rokonvér” című alkotása, amelynek főszerepét Jev- genyij MatVejev játssza. Egy atomkutató intézetben játszódik a „Minden az embernek marad” című Georgij Natanszon rende­zésében készült film cse­lekménye. Két bűnügyi té­májú szovjet filmet is be­mutatnak majd a magyar filmszínházak. A jelenleg hazánkban tartózkodó Vsze- volod ^znnajcv fi’mszínész játssza az „Ez történt a rendőrségen” című alkotás főszerepét. Ugyancsak bűn­ügyi tárgyú film „Áz em­ber, aki kételkedik”. A megvásárolt filmek között három vígjáték is van, „A jobbágyszínésznő” című operettfilmet Román Tyi- homirov rendezte. Az át­vett három dokumentum­film egyike „Az utolsó ol­dal” Lenin életének utolsó éveiről szól. A „Hősök nem halnak meg” című doku­mentumfilm a szovjet had­vezéreknek állít emléket, érdekesnek ígérkezik a „Varázsfény” című doku­mentumfilm is, amely a film történetét meséli el. A celluloid szalagon meg­elevenedik a film 70 éves múltja.

Next

/
Thumbnails
Contents