Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-16 / 268. szám
1963. november 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Csakazért is rosszul ? Újabb megjegyzések az elkészült lakosokról BE A TANYÁKRÓL A tanyai iskolák körzetesítésének ügyében A közelmúltban „Szép, de jó is-e" címmel írtunk a szolnoki Vörös Csillag úton épült kilencvenhat lakásos szövetkezeti házban szerzett tapasztalatainkról. Bíráltuk a tervezőket, mert a modern lakáskultúra követelményeit figyelmen kívül hagyva, szűk látókörre Valló elképzeléseiket vetettek papírra. A kivitelező vállalat a tervek értékét még tovább csökkentve, sok hibával építette meg a lakásokat. Szóvátettük, hogy a városi tanács illetékes osztályai az épület környékének szinte botrányos elhanyagoltságát tétlenül nézte a rendbehozó intézkedés legkisebb jele nélkül. Mindezt megírtuk és reméltük, hogy az illetékesek válaszaikkal jelentkeznek, elmondják, vagy megírják véleményüket, az okokat, amik miatt a sok hiba tervezésben és kivitelezésben adódott Vártunk, de hiába. A hallgatás okát sem tudjuk csak feltételezzük. Minek emlegetni olyan épületet, amely már régen elkészült, a lakók lakják? — gondolják magukban. Nos, mi nem osztjuk véleményüket Azért sem, mert az azóta hasonló tervekkel és kiviteli módokkal épült házaknál ismétlődnek az akkor említett hibák. Többszáz lakás épült és épül a közeljövőben az akkor felsorolt „hagyományos hibák" szentesítésével. Újra végigjártuk e házakat és a már említettekhez még néhány újabb adattal szolgálunk. Az épület külső falán hosszirányú repedések keletkeztek. Ezek kz esőzések alkalmával magukba szívják a vizet, fellazítják a külső vakolatot és idő előtt előregítik a házat. A lakószoba; belső fa- ■ Iáinál a panelek összeillesz- i tésénél ugyancsak végigre- j •pedtek a falak. A már el- j készült lakások lakóinak többszöri sürgetésére az elmúlt napokban szakértőbizottság vizsgálta a repedéseket és megállapította, hogy valóban tapasztalható repedés. Azt a kérést, hogy emiatt értékcsökkenést állapítsanak meg, elutasították, mondván, hogy ha Szolnokon megtennék, akkor ez olyan precedens lenne, amire az országban hasonló módon épült körülbelül százezer lakásnál is ' értékcsökkenést kellene megállapítani. Ekkora veszteséget pedig nem bírna el az építőipar. Magánvéleményként hoz- eátették: — igaz, hogy a < lakók becsapódtak, mert a 1 repedtfalú szobák és omló külsejű házak értéke csökkent, de ezt tekintsék saját veszteségüknek. A végső döntés joga egyébként az Építésügyi Minisztériumé. Azé a szervé, amely válla- j latai elmarasztalása esetén saját zsebébe kénytelen j nyúlni. A lakások konyháinak és | mellékhelyiségeinek meszelt ' falai az elkészülés után le- pattogzottak.- Mint a puskalövések nyomai, úgy éktelenkednek a szürke foltok. A rosszul kezelt mész csomói forrtak ki, bizonyítva a hanyag, felületes munkát. Eltüntetésükről nem intézkedtek, legyen ez is a lakók vesztesége. Bebizonyosodott, hogy a fémről lefelé nyíló ablakok kezelése nehézkes, tisztításuk körülményes, levételükhöz két hozzáértő szakember kell. Felhívták a tervező és beruházó figyelmét erre. Mégis az új épületek is ilyen nyílászáró szerkezetekkel készülnek a jövendő 'akók legnagyobb bosszúságára. Csupán néhány újabb tapasztalatot említettünk, de j reméljük, hogy ezek — ki- ■ egészítve az előző írásunk- : ban felsoroltakat — válás- idásra késztetik az illetékeseket. És még egy: Az említett kütmcvenhat lakásos épület lakói mindezen felül nagy veszteséget szenvedtek. Amikor az építkezést megkezdték, a beruházó, a megyei tanács úgy döntött, hogy nem vezetteti be az épületbe a gázt, mert a közeljövőben nem várható a környék gázellátása. Az épület elkészülte után alig egy évvel mégis gázt kapott az egész környék. Csak a kilencvenhat lakásos ház nem, mert az nem az IKV- hez tartozik. Ha gázt akarnak, vezettessék be maguk a lakók készpénzért. — Megértés és jóindulat kellene csupán, hogy hosszabb lejáratú részletfizetésre az egész lakónegyedhez hasonlóan ebbe a házba is eljusson a gáz. A közöny és értetlenség, ami az illetékesek részéről tapasztalható, nem tesz jó szolgálatot sem az illetékes beruházó apparátusnak, sem az önhibájukon kívül hátrányba került lakóknak. A beruházó és az OTP megegyezése segíthetne rajtuk. Azt sem bánnák, ha az ő válaszuk a megoldásról tájékoztatna bennünket. Erdélyi György 1959-től meggyorsult a lakosság beköltözése a tanyavilágból, sok tanyai iskola elnéptelenedett, a Fegyvernek—vadasa, a Szele- vény—haleszi iskola például emiatt szűnt meg. A fejlődés üteme azonban még mindig nem elég gyors áhhoz képest, ami az oktatás színvonalában történt. A tananyag megnövekedése mennyiségében és élméílyülése minőségében azt eredményezte, hogy a jól felszerelt és szaktanárokkal bőven ellátott iskolákban ma már meg tudIrány a Déli Sark! Az első magyar ember, dr. Titkos Ervin docens, aiz Országos Meteorológiai Intézet munkatársa a Szovjetunió Északi és Déli Sarki Tudományos Kutató Intézetének meghívására az Antarktiszra utazik. December 1-én Leningradl\ ban hajóra száll és hathetes utazás után látja majd meg a hatodik földrész partjait. Amint elmondotta, a mirni kutató állomáson meteorológiai megfigyelésekkel és tudományos munkákkal foglalkozik majd. és előreláthatólag 1965. tavaszán érkezik haza. Ezek már a búcsú pillanatai, noha messze van még a december L — Ilyen messzire utazol apu? — Dr, Titkos Ervin docens kisfiának a déli félteke térképét mutatja. Ki a leg- s*avalartóbb ? Közeledik az év vége, amikor értékelni kell az év elején kezdett baromfitenyésztői versenyt. Ennek | előkészítésére hívta össze a Mae ar Nők Országos Tanácsa Szolnok megyei titkársága a járási és városi titkárokat tegnap. Bár a mezőgazdaságban általában nincs olyan hagyománya a versenymozgalomnak, mint az iparban, a vetélkedésbe mégis többezer asszony nevezett be. Sőt sokan vannak, akik minden benevezési lap nélkül vesznek részt a versenyben. A megyében összesen 65 termelőszövetkezet baromfitenyésztő munkacsapatai és kétezerötszáz „magányos” ; asszony vesz részt a verI senyben. Előreláthatólag legtöbben teljesítik is vállalásukat. Járási és városi szinten I január 25-ig bírálják el, kik a legszavatartóbbak. A megyei eredményt pedig előreláthatólag március elejéig összesítik. Ami a legfontosabb, a jutalmakat a nemzetközi nőnapon adják majd át a legjobbaknak. Szakmunkásképző tan olyamvezetők tanévnyitó értekezlete A megyei tanács nagytermében mintegy száz mezőgazdasági szakember tanácskozott a szakmunkás- képzésről. A megjelentek vállalták a különböző tanfolyamok vezetését. Nyírt Béla a megyei tanács vb elnökhelyettese tartott előadást a szokmunkásképzés fontosságáról. Arra kérte a tanfolyamok vezetőit, hogy olyan . szakmunkásokat képezzenek, akik élharcosai tesznek az új 200- és agrotechnikai módszerek elterjesztésének. A szaiununkásképző tanfolyamokon általában ebben a hónapban megkezdődik a tanítás. Részt vettek a tanácskozáson az ifjúsági szakmunkásképző tanfolyamok vezetői is, bár az oktatást csak decemberben kezdik meg. Az alapfokú trakíoros- tanfolyamok vezetői és pénzügyi előadói is tartottak tanévnyitó tanácskozást, juk adni azt az alapot, amely a hovatovább általánossá váló középiskolában élengedheteüenj S ezzel együtt kimélyűlt a szakadék a tanyai és városi-falusi tanulók között. Nem először írunk arról, milyen hátránnyal indul a középiskolában a tanyáról jött gyermek. Csak egy tantárgyat említsünk, az orosz nyelvet, amellyel a gimnázium első osztályában ismerkedik meg, amikor városon, falun járt társai már négyéves előnyt szereztek. Hasonló a helyzet az iparban és a mezőgazdasági szakoktatásban elhelyezkedő fiataloknál, akik a gyakorlati oktatás hiánya miatt kerülnek hátrányba. Közel kétezer olyan kisdiák sorsa vár gyors megoldásra, akik jóformán mind fizikai munkát végző szülők gyermekei, felsőtagozatosok. Sokan vannak, és várják az intézkedéseket. Szerencsére ma már egyre nagyobb az az erő, amely a fejlődés irányába hat. Magyarán: egyre több felelős vezető érzi gondjának, szívügyének az iskolák körzetesítését. És valóban imponáló nagyvonalúsággal, nagy szeretettel közelednek éhhez a kérdéshez. Pedig a megoldás egyáltalán nem egyszerű. A nehézségek közül elsősorban az utaztatás problémáját kell megemlítenünk. Gyakorlatilag egész sor új autóbusz beállítását, menetrend-módosítást, útvonalkiegészítést jelent. Hadd mondjuk el itt, hogy a legutóbbi nagyszabású tanácskozáson, amelyen a körzetesítés perspektivikus tervét készítették elő a megyei tanács vb számára, az AKÖV Igazgatója és szakközegei olyan jóindulatot, annyi segítőkészséget tanúsítottak, hogy ez talán még a megyei vezetőket is meglepte, ugyanakkor lehetővé tette, hogy már a következő iskolai 'évtől egész sor gyerek „terven felül” kerülhessen a községi, illetve városi iskolákba. Előzetes számítás szerint' az 1963—64-es évben a bejárás megoldásával több mint hatszáz új diákkal szaporodik a szakrendszerű oktatásban tanulók száma. Szinte azt lehet mondani, hogy ebben a tekintetben a lényeges teendőket már a következő tanévben elvégzik és alig néhány tíz olyan felsőtagozatos marad, akik autóbusz-vonalak közelében laknak és a következő két évben kerülnek majd be a faluk iskoláiba. Jóval nehezebb megoldani a tanyai kollégiumok ügyét. Itt már épülethiány, költségvetési problémák nehezítik a megoldást. Ennek ellenére lelkesedéssel, ügyességgel és sokoldalú támogatással működik már a kisújszállási ötven, fős kollégium, lerakták az alapjait a karcagi, háromszáz diákot magába fogadó kollégiumnak. Gondos és sokoldalú tervezést követel a tanyai fiatalok beáramlása a faluba, városba. Űj tantermek, napközi otthonok, konyhabővítés, autóbusz váróhelyiségek építése szükséges. Ez is mutatja, hogy ezt a nagy feladatot csak úgy lehet megoldani, ha minden vezető, és gyakorlatilag az egjész lakosság — közügynek tartja és egy pillanatig sem engedd levenni a körzetesítést a napirendről. Mindaz, amiről eddig szóltunk, jórészt anyagi probléma, új autóbuszok, több tégla, homok, cement, berendezés kérdése. Jóné- hány olyan kérdés is felmerül azonban, amely nem igényel népgazdasági tervezést, mégis nehézségeket okoz, visszahúzó erőként mutatkozik. Ilyen, a tanyán élő szülők egy részének idegenkedése attól, hogy a gyermek minden nap beutazzék a közeli községbe, vagy kollégiumba járjon. Nem egyértelműen pozitív a pedagógusok véleménye sem. Nem kevés azoknak a száma, akik a jobb gazdasági helyzet, a tanyán való tanításért fizetett pótdíj, állattartási lehetőségek, stb. miatt ragaszkodnak a tanyához. Az ilyen pedagógusoktól nem várhatjuk el, hogy a szülőket a körzetesítés érdekében meggyőzzék. Erre a járási művelődési osztályoknak feltétlenül fel kell figyelniük és gondoskodniuk kell arról, hogy a faluba beköltöző pedagógusoknak a lehető legjobb lakás- és munkakörülményeket biztosítsák. Az is igaz, hogy egyre többen vannak olyanok, mint Sándor György Mező- héken, aki kétszer is végigjárta a szülőket, hogy a körzetesítés hasznáról meggyőzze őket. Erőfeszítésre, jóakaratra, bürokrácia-mentes gyors intézkedésekre, magasszín- vonalú propagandamunkára van tehát, szükség ahhoz, hogy a tanyai kisdiákok ügye kedvezően intéződjön el. E hó végén tárgyalja a megyei tanács végrehajtó bizottsága az iskolák körzetesítésének ügyét. Eldöntik a munkálatok, intézkedések ütemét, hogy 1966/67- re a megyénkben ne legyen olyan felsőosztályos tanuló, aki ne részesülne szak- rendszerű oktatásban, aki hátránnyal indulna a többiekkel folytatott versenyben. S ha ez sikerül, jórészt az e határozat nyomán felpezsdülő lázas munka eredménye lesz. Hernádi Tibor Uj szovjet filmek A közelmúltban Moszkvában járt magyar filmátvételi küldöttség újabb 11 játék-, és 3 dokumentumfilmet vásárolt meg hazai bemutatásra. Különösen érdekesnek ígérkezik közülük a Lenfilm Stúdió „Rokonvér” című alkotása, amelynek főszerepét Jev- genyij MatVejev játssza. Egy atomkutató intézetben játszódik a „Minden az embernek marad” című Georgij Natanszon rendezésében készült film cselekménye. Két bűnügyi témájú szovjet filmet is bemutatnak majd a magyar filmszínházak. A jelenleg hazánkban tartózkodó Vsze- volod ^znnajcv fi’mszínész játssza az „Ez történt a rendőrségen” című alkotás főszerepét. Ugyancsak bűnügyi tárgyú film „Áz ember, aki kételkedik”. A megvásárolt filmek között három vígjáték is van, „A jobbágyszínésznő” című operettfilmet Román Tyi- homirov rendezte. Az átvett három dokumentumfilm egyike „Az utolsó oldal” Lenin életének utolsó éveiről szól. A „Hősök nem halnak meg” című dokumentumfilm a szovjet hadvezéreknek állít emléket, érdekesnek ígérkezik a „Varázsfény” című dokumentumfilm is, amely a film történetét meséli el. A celluloid szalagon megelevenedik a film 70 éves múltja.
