Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-15 / 267. szám
1963. november 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy családi házban Sirenen Lányka ruha a távoli Afrikába — Huszonöt féle javítás a lakosság részére — 397 nő — 3 férfi Zárszámadási előkészületek Balázs Jánosné szabász a többsorosan hajtogatott csíkos ruhaanyagot szabja elektromos körkéses szabászgéppel. Szabó Gyuláné MEO-s export lányka ruhát vesz át Nádas Emilné bedolgozótól. Ni is történt a íúrkevei tehenekkel? Lapunk, október 29-i számában megjelent „Vigyázzunk a zöld lucernával” közleményében hírül adja. — bogy a túrkevei „Táncsics” termelőszövetkezetben huszonnégy növendekmarha fúvódott fel a zöld lucernától. Tizenhárom növendék állatot a helyszínen le keltett vágni, sőt hatot el sem tudtak mérni. A szövetkezetét igen nagy kár érte, a meggondolatlan legeltetésből következően. A Táncsics Termelőszövetkezet Szegő László elnök és Rácz Józsefné párttitkár aláírásával keltezett levelében helyesbítést kért szerkesztőségünktől, mivel: „A kár megtörtént, de nem meggondolatlan legeltetésből és ez nem mindegy A növendékek árpatarlón legeltek. ahol elég sok friss zö’dhaitás volt. főleg árpa és vad- repce... ...Helytelen lenne tehát, ha a közvélemény úgy könyvelné el a tsz gazdáiról. hogv meggondolatlanok voltak Ezt a megállapítást különösen a szövetkezet állatgondozóin sérelmezi. aki tíz éve dolgozik a termelőszövetkezetben megszakítás nélkül és eredményesen, amiért jogos az elismerés, viszont a mo'-türténtokórf- vád nem illeti” — írják levelükben. «Szerkes7tős^<tünk a Szolnok megvei Tanács Mező- gnsdn s^rr* Ornfél Vn n nk ál- jBffnnvósTtés! esnriertiát Mrte fel az ügy tisztázására. Tőlük az alábbi választ kaptuk. „A szarvasmarhák nem lucernaföldön legeltek ugyan, de azt a táblát a múlt évben törték fel, mint lucemaföldet. Feltételezhető. hogy lucerna gyökérhajtások előfordultak. Ám ennek figyelmen kívül hagyásával is, tudni illik minden szakvezetőnek. hogv az árpakelésben is megtalálható zsenge zöld repcének felfúvó hatása van Tehát óvakodni kellett volna a tábla legelté- tésétől. A népgazdaság és a termelőszövetkezet érdekeit vizsgálva a baj nem az. how mitől, hanem az, hogy a fúvódás megtörtént kár származott az előrelátás hiám-ából. Legyen ez intő példa a jövőre nézve. Az állatgondozó féld őssézre vonását pedig a termelőszövetkezet vezető- ! sége és taggyűlése hívatott eihfrální. s ezt teljesen rájuk is bízzuk. Virág István megyei főállattenyésztő Szolnok, Magyar utca 14. Ott áll a címben szereplő családi ház, amelyet hárem éve vásárolt és alakított át üzemházzá a szolnoki Háziipari Termelő Szövetkezet. A szövetkezet négyszáz tagja közül ötvenen dolgoznak ott. A többi háromszáz- ötvem bedolgozó. Így is nagyon szűkéiben vannak a helynek. Túlzsúfolt, de ragyogóan tiszta minden helyiség. Tizenkét évvel ezelőtt 10 ezer Ft kölcsöntőkével és huszonnyolc taggal alakult meg Szolnokon a Háziipari Termelő Szövetkezet. Mostoha körülmények között, de kitartóan és eredményesen dolgoztak az alapító tagok. A több mint egy évtizedes munka után így lehet lemérni az eredményt. A szövetkezet vagyona több mint egy millió forint. Az összlétszám huszonnyolcról négyszázra emelkedett és ebben még az az érdekesség, hogy a négyszázból mindössze három a férfi, a többi női dolgozó. A Magyar utca 14 szám alól Szovjetunióba, Németországba, Franciaországba és Afrikába is eljut a szövetkezet terméke, az ízléses, kiváló minőségű bébi- és lánykaruha. 1963-ban 30 000 ruhát készítenek és szállítanak külföldi országokba. A lakosság részére végzett mintegy 25 féle javító munka is nagy feladatot ró a szövetkezetre. Nehéz lenne felsorolni, mi mindennel foglalkoznak az egyes részlegeik. A városban nyolc részleg harisnya-szemfel- szedést végez. Ezenkívül zipzár-ja vitást, porcelánragasztást, zsák- és fehér- neműjavftást, endli, embléma-készítést és még számtalan, de nélkülözhetetlen javítást végeznek. Vincze Istvánná — az elnök — szerint kötöde kellene. Ha nem küzdenének helyhiánnyal, már régen fog'alkotnának kötéssel is. Sokkal olcsóbban készítenék a divatos pulóvereket, mint a maszek kötődék. Sajnos, a terjeszkedési lehetőség miatt a lakosság javítási igényeinek kielégítése érdekében nem fejlődhet úgy a szövetkezet, mint arra szükség lenne. Ha a jelenlegi földszintes üzemházra még egy szintet építhetnének — ami régi vágya a szövetkezet vezetőinek — egyszerre sok probléma megoldódna. Megszűnne a zsúfoltság és az emeleti helyiségek üvegfalainak kinyitásával tágas kultúrtermet nyernének, amelyet szombat délutánonként és egyéb ünnepélyes alkalmakkor vennének igénybe.- bj — Naponta szaporodik a száma azoknak a közös gazdaságoknak, amelyek letudták az őszi betakarítást és befejezték az őszi mélyszántást. Az újabb nagy munka, amely a termelő- szövetkezet vezetőire, tagjaira vár a zárszámadás előkészítése. Már hírt adhatunk arról, hogy a vezsenyi Tiszámén ti, a szajoli Vörös Csepel és a kunmadarasa Hunyadi Tsz-ben megalakultak a leltározó brigádok. Megye- szerte — előreláthatólag — mintegy ötszáz brigád végzi majd a közös vagyon számbavételét. Letudták az őszi munkát Telefonon kaptuk a hírt a kunhegyesi Táncsics Tsz- ből az őszi munka befejezéséről. A közös gazdaságban november 8-án végeztek a 410 hold közös kukorica törésével, öt nappal később már nem volt kukoricaszór a földeken, sőt november 13-án 852 holdas őszi mélyszántási tervüket is teljesítették. Bővítik a villanyhálózatot Ebben az évben Jászdó- zsán 1166 négyzetméter járdát burkoltak be a társadalmi munkások. A községi tanács kérésére a lakosság meggyorsította az építés ütemét, s még többen járnak ki segíteni. Most az Árpád, a Zrínyi és az Orgona utcákban folyik a munka. Nem is dolgos kézen múlik, hogy nem még gyorsabban haladnak előre, hanem a sóderszáUí- tás akadozásán. Megkezdődött a községfejlesztési tervben előirányzott villanyhálózat bővítése is. A betongyámok és oszlopok már megérkeztek. A kivitelező azt kérte, hogy az oszlopgödrök kiásásához adjon a község társadalmi segítséget. Ezt azoknak az utcáknak lakói, ahol a hálózatfejlesztésen dolgoznak, készségesen vállalták. Válaszol az illetékes „Villanyégő a kenyérben” című, ez év október 19-i lapszámunkban kunhegyesi olvasónk panasza alapján megírtuk, hogy a fogyasztó a kenyérben vilianyégő- cserepet talált. írásunkra Simon László, a Karcagi Sütőipari Vállalat Igazgatója válaszolt. Levélében közölte, hogy az általa végzett vizsgálat szerint a kemencelámpa izzója a vetés közben keletkezett gőz lecsapódása folytán durrant szét. Az üvegdarabkákat a vetést végző szakmunkás igyekezett eltávolítani, ám egy azokból a kemencefenék tufalapjai közé szorult. A munkás mulasztott, mikor a tisztogatást nem kellő alapossággal végezte. Ezért a vállalat igazgatója őt szigorú írásbeli figyelmeztetésben részesítette. A televízió műsora nyomán A közös tv-nézés módszeréről A televízió őszi-téli mezőgazdasági műsorai az elmúlt évek során szinte hagyományossá váltak. Az idei műsor összeállítása az eddigi tapasztalatok értékesítésével történt. Ami a falusi, elsősorban termelő- szövetkezetekben dolgozó nézők szempontjából. legfontosabb: ez a sorozat sokkal televiziószerűbb, mint/a tavalyi egyórás műsor volt, amelynek legnagyobb részében magát az előadót mutatta a kép, a szemléltető rész viszont nem volt elég gazdag. Az idei félórás műsorban mindössze hat-hét percig látjuk az asztalnál ülő előadót, a többi időben a témát szemléltető szakfilm pereg. Gondoskodás történt arról is, hogy a nagy tudományos felkészültséggel és gyakorlati tapasztalttal rendelkező előadók egyszerűbb nyelvezettel, közérthetőbben szóljanak. Vasárnap, november 17- én délután 4.15 órakor kezdődik meg a televízió 19 részből álló, mezőgazdasági szakfilm- műsora, amely március végéig vasárnaponként mindig ebben az időpontban látható. A pontosan félórás időtartamú műsort egyébként a következő szerdán délelőtt mindig megismétlik. hogy a különféle mezőgazdasági szakiskolák növendékei, tanára] is megtekinthessék. AZ EÖTVÖS LÓRAND TUDOMÁNYEGYETEM BOTANIKUS KERTJÉBEN BEÉRETT A BANÁN, S VIRÁGZANAK A TRÓPUSI ORCHIDEÁK. A NAGY PÁRAT ART AT MŰ ÜVEGHÁZIJÁN ATÖRPE BANÁN- FÁRÓL. TÖBB MINT ÖTVEN TERMEST SZEDTEK. A televíziószerűbb forma métlett gazdagabb, érdekesebb tartalom jellemzi a most induló sorozatot Tavaly csupán növénytermesztéssel foglalkoztak az előadások, most ezen kívül szó lesz a szőlő- és gyümölcstelepítés, művelés nagyüzemi módszereiről, az öntözéses gazdálkodásról, a jövedelmezőbb állattenyésztésről, zöldségtermesztésről, | takarmánytermesztésről, sőt a balesetelhárításról is. A négy és fél hónapig tartó sorozatban bemutatásra kerülnek a legfontosabb és legfejlettebb gazdálkodási módszerek, a legújabb kutatási eredmények, gyakorlati tapasztalatok, s felhívják a figyelmet a j leggyakoribb hibákra is. ! Mit kell tennie a falusi, ; termelőszövetkezeti nézök- ! nek. hogy ez a rendkívül gazdag sorozat valóban eredményes hatású legyen? A válasz rövid: korszerű módszerekkel kell felkészülni ezekre az adásokra, figyelmesen nézni, hallgatni és a műsort követő vitában is módszeres szempontok alapján részt venni, j A gyakorlatban miképpen alkalmazzuk ezeket a módszereket? Erre vonatkozólag vizsgáljuk meg példaként a tv-sorozat első műsorát, amelynek cfrne: Termeljünk több kenyérgabonát, Előadó: Horváth Sándor, a Magyar Mezőgazdaság című folyóirat főszerkesztője. A módszeres tv-nézés, feldolgozás három mozzanatból áll. 1. Az előkészítő rész: a nézők a tv-adás megkezdése előtt elbeszélgetnek a kenyérgabona termesztéséről- Egyben azt is megbeszélik, milyen útmutatást, tanácsot várnak arra vonatkozóan hogy az idejében elvetett búzából még nagyobb termést érjenek el. Itt elsősorban a búza őszi, téli, vagy tavaszi félültrá- gyázásáról, ápolásáról lehet szó. A közös tv-nézés rendezésében részt kell venni az agronómusnak, könyvtárosnak, a kultúrház igazgatójának, nekik kell arról is gondoskodniok, hogy a búzatermesztéssel foglalkozó könyvek, folyóiratok, újságok ki legyenek állítva a tv-készülék mellett Ezeknek egyik-másák részletére már a műsor megkezdése előtt hívják fel a figyelmet, egy-egy részletet olvassanak fel. A jászberényi járás községeiben a népfront községi elnökei, titkárai irányítják, szervezik a közös tv-nézést, g természetesen a könyvek, folyóiratok, újságok ismertetésében is részt vesznek. 2. Ennek a mozzanatnak a lényege a tv-műsor figyelmes nézése, hallgatása, s közben rövid jegyzetek készítése. 3. A műsor befejezése után következik a részletes megvitatás. A közös tv-nézés igazán akkor eredményes, ha a ■ műsor Voltaképpen a vita és a tanulmányozás megindításául szolgál, továbbá a többtermelés érdekében gyakorlati cselekvésre ösztönöz. B. Gr.
