Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-02 / 257. szám
1903. november 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A téli mezőgazdasági szakoktatás programja Társadalmunk bármily nehéz feladatot megold, ha mindenki összefog a jó ügy érdekében Kétezer traktoros, hatezer szakmunkás, többezer tanfolyamhaligatö A távlati tervek szerint megyénk mezőgazdaságának munkaerő igénye 82— 83 ezer fő, s ezen belül a szakmunkások száma 36 ezer. A szakmunkásképzésben és a képzett szakmunkások -foglalkoztatásában az egyetemek, főiskolák, felsőfokú technikumok — technikumok mellett különösen nagy feladat hárul az állami szervekre, az üzemek vezetőire. A jóváhagyott oktatási program szerint megyei szinten most lényegesen több mezőgazdasági dolgozó vesz részt különböző rendszerű oktatásban, mint a korábbi. években. Az oktatás gerince a szakmunkásképzés. A tervek szerint mintegy hatezer szakmunkás oktatására van lehetőség. Ifjúsági vonalon a mező- • gazdasági tanulóképzésben csaknem ezerkétszáz fiatal vesz részt A szakmunkásszükséglet viszont olyan nagyarányú, hogy ezzel az oktatási formával nem lehet biztosítani az igények kielégítését. Ezért van szükség a felnőtt dolgozók tanfolyamrendszerű szakképzésére. A korábbi években ezüstkalászos tanfolyamokon, illetőleg az az kiegészítő szakosító tanfolyamokon tanulhattak a felnőttek. Ilyen módon a múlt oktatási év végéig 1600 termelőszövetkezeti tag és hatszáz állami gazdasági dolgozó szerzett szakmunkás bizonyítványt. Az idén már nem ezüst- kalászos, hanem szakmunkásképző tanfolyamokat szervezünk. így az első két évben is lehetőség nyílik arra, hogy a több szakmát őtfogó növénytermesztési, állattenyésztési és kertészeti jellegű szakanyagot tanulják a résztvevők. Természetesen annak sincs akadálya, hogy már az első évben szakosított — szántóföldi növénytermesztő, öntözéses növénytermesztő, növényvédő, — szarvasmarha-, baromfitenyésztő, stb. — tanfolyamokat szervezzünk. A megye területén, az állami gazdaságokéval együtt, csaknem kétszáz szakmunkásképző tanfolyam fog működni. A vezetők és hallgatók kiválogatása ezekben a napokban történik. Nagyon fontos, hogy e tanfolyamokra azokat küldjék, akiknek ' feltétlenül szükségük van a szakmunkásbizonyítvány megszerzésére, ne pedig olyanokat, akik éppen ráérnek. Ahhoz, hogy a szakmunkásképzésben és foglalkoztatásban tartós sikereket érjünk el. feltétlenül szükséges a hallgatók kiválogatásán túl a következőket is figyelembe venni. A tanulás ideje alatt, a tanfolyamok résztvevői — legyenek azok fiatalok vagy idősebbek — a választott szakmában dolgozzanak, megfelelő szakmai irányítás mellett. Anyagilag is segítsék őket. Több termelőszövetkezetben már közgyűlésen döntöttek az ösztöndíj mértékéről. Besenyszögön és a Jászság néhány közös gazdaságában naponként fél— egy munkaegységet írnak jóvá azoknak akik eredményes vizsgát tesznek. A fiatalok részére pedig havonként állapítják meg a munkaegységet. Sok a gond a végzett szakmunkások foglalkoztatásával és munkadíi ázásával. Gyakran előfordul, hogy nem a szakmában foglalkoztatják őket, s • • . Önköltség számítás — eredmény ismeret nélkül A jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz-ben 1961 januárjától számítják a mezőgazdasági termékek önköltségét. Tavaly már tudták, hogy előző évben mit, mennyiért állítottak elő. Ismerték, hogy a különböző költségtényezők hogyan befolyásolják á termékek önköltségét. Tudták, hogy a sertéshúst olcsón, a tejet viszonylag drágán termelik. A számviteli eredmények ismeretében intézkedhettek a felesleges és túlságosan magas költségek csökkentésére. Most hiába kérdezzük Simon Károly tsz-főköny- velőt, hogy tavaly mit, mennyiért termeltek. Széttárja karját, s így válaszol: „Azt én is sze- rentém tudni.” Tavaly január 1 -tői ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia Üzem- tani Intézete — Budapest, I., Úri utca 53. — végzi a termelőszövetkezet önköltség számítását. Az al- sószsntgyörgyiek azon kevesek közé tartoznak, melyeknek rtséffet nyújtanak a számviteli munkában. A szövetkezet -főkönyvelője azóta minden hónapban postára adja az intézet költségszámítási osztálya által kért adatokat. Ezek sokkal rés Wp- sebbek, mint a*. FM által meghatározott on- költségszámításhoz használatosak. Tehát elemzőbb munkát végezhetnek az intézet szakemberei. Időnként a budapestiek is ellátogatnak Jászalsó- szentgyörgyre, s a helyszínen ellenőrzik a beküldött adatok pontosságát. Csupán a számítás eredményeit nem közlik a tsz vezetőivel. A tavalyi eredményt először ez év áprilisára ígérték, de nem küldték el. Később arra hivatkoztak, hogy az általuk vizsgált közös gazdaságok számviteli eredményeit illetékes helyen még ""szesíteni kell. Ügy látszik, ehhez is kevésnek bizonyult az azóta eltelt félesztendő. Önköltségszámítás nélkül egyetlen termelőszövetkezet sem gazdálkodhat biztonságosan. A termékek előállítási költségének ismerete nélkül csak tapogatózva működhetnek. A gazdasági elemző munka alapvető előfeltétele a nagyüzemi gazdálkodásnak. Távol éli tőlünk, hogv ennek fontosságára ki iktassuk az akadémia tudományos munkatársait. Azt azonban jOs-'san tesszük szóvá, hogy a számvitel pontossága, részletessége inellett a gyorsaság sem. elhanyagolható tényező. — Ui. 1. — anyagilag sem teszik érdekeltté. Továbbra is javasoljuk, hogy az eredményesen dolgozó szakmunkásoknak 5—10 százalékkal több munkaegységet adjanak. Nagy jelentőségű az üzemi traktoros tanfolyamok szervezése is. A gépek számának növekedése, két műszakos üzemeltetése tette szükségessé, hogy újabb kétezer traktoros alapfokú képzését irányozzuk elő. Néhány év alatt el kell érni, hogy minden arra alkalmas mezőgazdasági férfi dolgozó alapfokon képesítést nyerjen traktorvezetésből és munkagépkezelésből. A termelőszövetkezetekben dolgozóknak éppen úgy kell érteniök ezekhez a szakmákhoz, mint ahogy a kisparaszti gazdálkodás idején értettek a lófogatokhoz, illetve az azzal végzendő munkákhoz. Alapfokú traktorosképző tanfolyámot lehet szervezni minden olyan termelő- szövetkezetben, állami gazdaságban, gépjavító állomáson, gépállomáson, ahol az oktatáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítva vannak. A traktorosképzés mellett egy újabb feladattal is meg kell birkózni: a mezőgazdasági gépész szakmunkásképzéssel. A Földművelésügyi Minisztérium engedélyezte, hogy megyei szinten szervezzük ezt a tanfolyamot, amelyre azok jelentkezhetnek, akik már rendelkeznek alapfokú traktoros jogosítványnyal. A tervek szerint ötszáz hallgatónak tudjuk biztosítani az 530 órás tananyag elsajátítását, a mezőgazdasági gépész szakmunkás bizonyítvány megszerzését. A későbbiek folyamán a hallgatók a gépszerelő szakmunkás bizonyítványt is megkaphatják. A termelőszövetkezeti elnökök, szakemberek, brigádvezetők a téli hónapokban speciális jellegű különböző tanfolyamokon vesznek részt. Ezenkívül előadássorozatokon, termelőszövetkezeti akadémiákon, egy-két hetes bentlakásos tanfolyamokon nyílik lehetőség arra, hogy minden mezőgazdasági dolgozó a munkaköréhez legközelebb álló szakmai kérdésekben továbbképezhesse magát. Az állam nagy segítséget ad a tanuláshoz. A tanfolyamok ingyenesek sőt a j traktoros és mezőgazdasági : gépész tanfolyamokon még j keresettérítésben is részesítik a hallgatókat. Az őszi betakarítási munkák befe: jezésével megkezdődik a 1 téli oktatás. Az állami ap- ! parátus mellett a mező- gazdasági üzemek vezetőin ! múlik az oktatási program sikeres megvalósítása. Vágási Kálmán megyei szakoktatási felügyelő Németh Károly elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának nyilatkozata a kenyérgabona* vetés sikerének tanulságairól A Népszabadság és a Magyar Távirati Iroda munkatársa megkérte Németh Károly elvtársat, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkárát, hogy nyilatkozzon az őszi kenyér- gabona vetés tapasztalatairól. Alább ismertetjük a kérdéseket és Németh elvtárs válaszait. — Milyen eredménynyel oldotta meg a magyar mezőgazdaság az idei ősz legfontosabb munkáját, a kenyérgabona-vetést? — Ezekben a napokban egy rendkívül nagy jelentőségű munka végére tettek pontot mezőgazdaságunk szocialista nagyüzemei: Teljesítették a kenyérgabona vetéstervét, befejezték a rozs és a búza vetését. Az eredeti tervet valamivel több mint hat százalékkal , teljesítették túl. Mind a mezőgazdasági termelés, mind pedig az ország számára fontos, hogy a kenyérgabona-félék vetőmagja a vetésre legkedvezőbb időben, jó minőségű munkával került talajba. A nagy tapaszta- latú mezőgazdasági szakemberek, a termelőszövetkezetek idős tagjai szinte egyöntetűen megállapították — s ebben a kérdés- . ben ők a legfőbb tanúk, — hogy ilyen idejében és ilyen jó minőségben emlékezetük szerint még sohasem végeztek ezzel a munkával, bár itt-ott most is „elspórolták” a műtrágyát, s egyik-másik táblán, különösen a vetés befejező szakaszában a nagy sietség miatt elnagyolták a munkát Az előző esztendők tapasztalataiból. valamint az idei gyengébb kenyérgabona-termésből sok tanulságot von+ek le pártszervezeteink, a pártbizottságok, tanácsok s maguk a termelő üzemek is. így aztán azok az alapvető hibák, amelyek a viszonylag gyengébb gabonatermésekhez vezettek, most nem ismétlődtek meg. Mindenek előtt a vetésterv teljesítésére. a kedvező vetésidő megtartására gondolok Az idei őszön végzett .szorgalmas munka reményeket nyújt a jövő esztendei aratásra. Mindenesetre az tény. hogy a szövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások dol- , gozói, vezetői a mezőgazdasági termelés megyei, járási. országos irányítóival együtt sokat tettek a jövő esztendei gabonatermés ió megalanozáséért. Ezért megérdemlik az elismerést Melyek az őszi kenyérgabonavet''sből levonható legfőbb tapasztalatok, tanulságok? — Sok tapasztalattal gazdagodtunk. ezeket érdemes is. szükséges is mindenütt alaposan tanulmánvozni. s további munkánkban fel- haczeá'ni. Talán a legfontosabb az, hogy fiatal szocialista nagyüzemeink az egész társadalom segítségével még oly bonyolultnak, nehéznek látszó feladatot is kénesek ma már telies sikerrel megoldón’ *z. a következetes. céltudatos munka, amelv a mezőgazdaság szocialista átszervezésekor bontakozott ki az paész ma- trvar ír téísóArt. Vozdi tár?w»<1r-1mu'nfc már edrf-íg ?<? soV^t tett a7Art. ho«?v szövetVö^eteínk minél e’rvbb m e ??> In no7h ° ák a korszerű. naevű7Pml termelést. A termié''b 0,7 s7,üV«^crp-c Aoi i^otr'k fr*1szerelések, műtrágya, mind nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre. Ezzel a folyamattal egy- időben esztendőről esztendőre növekedik parasztságunk szövetkezeti öntudata, az összefogásba vetett hite. A tapasztalatok alapján mind mélyebben él az emberek tudatában: a nagyüzemben végzett jó munkával biztonságos, évről-évre javul az élet. S ez a gondolkodásmód meglátszik a szántóföldeken, a kertészetekben, a gazdálkodás minden területén, meglátszott az őszi vetéselőkészítés, vetés napjaiban is. Nagyon fontos tényezője volt az eredményes munkának a kellő előrelátás, a jó • felkészülés, minden olyan ember hatékony, fáradságot. nem ismerő munkája, akinek a mezőgazda- sági termeléshez valami köze van. Pártbizottságaink, pártszervezeteink az előző esztendőknél jóval korábban tisztázták a kenyérgabonavetéssel kapcsolatos teendőket. Jó politikai és szervező munkával hívták tettekre az ország kenyeréért a mezőgazdaság dolgozóit, a tanácsokat, a tanácsok mezőgazdasági osztályait, a KISZ-t, a nőtanácsot, a hazafias népfrontot, a szakszervezeteket. A munka előkészítése folyamán, majd a szántásvetés napjaiban sikerült a megyékben, járásokban valóban hatékonnyá tenni az irányítást, mert kisebb zökkenők ellenére szervezetten dolgoztak. Pontosan ismerték a termelő üzemek helyzetét, tudták, hol mi a gond, mi nehezíti a folyamatos munkát. A helyzet tisztánlátása aztán lehetőséget, teremtett arra, hogy megfelelően cselekedni is tudjanak. A legsürgősebb, a legfontosabb feladatok- knl foff1?1ko7t?k s P'"irr» íj- talános tanácsokat osztogattak. hanem, ha kellett, vetőmag-, üzemanyag-, mű- trágyaszállítási és egyéb ügyekben is intézkedtek. Az idei őszön itt-ott. ha csak nPDokra is. akadozott a műtrágya- és vetőmag- szállftás. az alkatrészszállítás. Emiatt sem sikerült minden táblán tökéletes munkát végezni. Az illetékes központi szervek előrelátóbb. — szervezettebb munkáiéval ezek a nehézségek jórészt elkerülhetők lettek volna. Azért, hogv jövőre mezőgazdaságunk teljes egészében megtermelje az ország kenyerét, nagy társadalmi összefogás bontakozott ki. Amikor arról volt szó, hogv mezőgazdasági üzemeink az eredeti vetéstervet mintegy öt-százalékkal teljesítsék tűi, termelő- szövetkezeteink á’lomi gazdaságaink váúa’keztak a feladatra, s teüesítették is. Amikor a vetéselőkészítés üteme lassúnak látszott, több mint ezer ipari munkás traktorra ült hogy a géná1!omási gépek kétrnű- szakog üzemeltetésével meggyorsuljon a munka. A néphadsereg katonai azokban az állami gazdaságokban. amelyekben nagy te- riileien termelnek kukoricát derekasan del goztak e fontos takarmánynövény hetakerítésébap s így lehetővé telték hogy a ke- nyéréabonávai bevetendő területek ideiekerán vetésre készen álllanak. Közülük sokan ugyancsak traktorra ültek, szántottak vetettek Több helyütt a K^z {a2. iái. az iskoiásnk is ott voltak nébánv napra sem'teni a burgonya-, a szőlő-, a Tpft. bow nr ő 1í?veVr»7e- f.flk ip rmirtkát ."«rcirr-intt % po-rf-prHpí táborozások, kirándulások költségeinek számottevő része. Hosszan lehetne folytatni a felsorolást, amely a társadalmi összefogás nemes jele életünkben. Nagyon szép példáját adták a termelőszövetkezeteit, állami gazdaságok. Aki a vetéssel végzett, társai, szomszédai segítségére sietett, gyakran minden kérés nélkül. Kifejezésre jutott e nagy munkában: a mi társadalmunk lényegéhez, emberséges világához nagyon szorosan hozzátartozik az egymás segítése, ki-ki gondjaival, nehézségeivel nem marad magára. Az a verseny, amely a gyors, szervezett, jó munkáért kibontakozott az őszi vetésben, nem ve- télytársakat szült, hanem még. jobban elmélyítette a baráti kötelékeket termelő- szövetkezetek és termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok és más gazdaságok, mezőgazdasági dolgozók és ipari munkások, társadalmunk különböző intézményei és egész mező- gazdaságunk között. Nagyon sok és fontos szakmai, agronómiái tapasztalaton kívül az a legfőbb tanulság, hogy a legnagyobb feladatok megoldására is képes társadalmunk, ha mindenki összefog a jó ügy érdekében. — Melyek a kenyérgabona-termesztés további legfőbb teendői, milyen időszerű feladatok állnak a vetés befejezése után mezőgazdaságunk előtt? — Az idén ősszel az időjárás rendkívül kedvezett a kenyérgabonavetésnek. Az időjárás miatt sehol sem volt számottevő „kiesés” s ez jelentékenyen hozzájárult ahhoz, hogy idejében végeztek a munkával. Az őszi vetések nagyobb hányada már kikelt, szépen sorol, és a kedvező időjárásban jól fejlődik. Elbizakodottságra azonban nincs semmi ok. Ha kedvezőtlenebb az ősz — s erre általában lehet és kell számítani — a mostaninál csak jóval nagyobb erőfeszítések árán lehet rendjén elvetni a kenyérgabonát. Ez nagyon fontos tanulság. Miután az ország kenyerének előteremtése nemcsak a vetéstől függ, egész esztendei feladat a jó búza- és rozstermésért dolgozni. Már ma időszerű teendő a kártevők elleni védekezés. Ehhez elegendő vegyszer van, s ahol szükséges, azonnal cselekedni kell. További munka lesz a téli, tél végi, koratavaszi nitrogénműtrágyázás, ehhez megvan a szükséges műtrágya. A. megfelelő vetésápolás, a vegyszeres gyomirtás — amikor az ideje elérkezik — ugyancsak elengedhetetlenül fontos része a korszerű kenyérgabona termesztésnek. Azzal a lendülettel, szervezettséggel végezzék most mindenütt a jövő esztendei növénytermelés legfontosabb őszi megalapozó munkáját, a mélyszántást, amellyel a vetés napjaiban dolgoztak. Ennek a még kinnlevő termények gyors betakarítása, a gépek jő kihasználása. a traktorvezetőkről való fokozott gondoskodás nélkülözhetetlen feltétele. Ha jól szervezzük a munkát, minden tennivalóval — a mélyszántástól a szőlő- és gyümölcsös telepítéséig — idejekorán végezhetünk. így a jövő esztendei termés jó előkészítése újabb sikerek forrásává eé- lik, nemesek a kenyérgabo- natermesztésben, hanem egész szocialista mezőgazdaságunkban.
