Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-10 / 263. szám
I§63. november 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A mezőgazdasági beruházások helyzete A NEB vizsgálata A Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság harminc termelőszövetkezetben, a megyei és járási tanácsok mezőgazdasági osztályain, valamint a Tsz Beruházási Irodán megvizsgálta a beruházások helyzetét. Ellenőrizte, hogy az érdekelt szervek hogyan készítik elő a beruházásokat, az átadott létesítményeket tervszerűen üzemeltetik-e és hogyan gondoskodnak azok állagának megóvásáról. A megye termelőszövetkezetei 1962 végéig 1847 millió forintot fordítottak állóeszközeik növelésére. A beruházott összeg 48.3 százaléka saját, 51.7 százaléka idegen forrásból (állami hitel) származik. A vizsgálat megállapította, hogy a kivitelezésnél nagy a tervszerűtlenség, sok a Következő évre való áthúzódás. 1961-ről 1962-re 21.4 millió forintot tett ki az építkezéseknél a lemaradás. A tervhez viszonyítva ez 15 százalék. A népi ellenőrök kimutatták, hogy a tervszerűtlenség miatt évente 8.3 millió forinttal csökken a tsz-ek gazdálkodási eredménye. A beruházások előkészítése A megvizsgált tsz-ek közül csak egynéhány rendelkezik távlati fejlesztési tervvel. Telepítési terve azonban több tsz-nek van. De a távlati terv hiányában éves termelési tervüket nem tudják összehangolni a beruházási tervekkel. Sok zavart okoz az évközbeni keretmódosítás. Az előkészítés időszakában sem a tsz-ek, sem a felügyeleti szervek nem ismerik a gépek szállításának időpontját. A Földművelésügyi Minisztérium 1962. április 6- tól 1962. október 18-ig tíz alkalommal módosította a beruházási keretet. Ebben az időszakban az építésre szánt beruházási összeg 68 százalékkal. 47.7 millió forinttal emelkedett. Ilyen nagyarányú emelkedés kivitelezését még az állami szektor sem tudná teljesíteni. Részben ez is oka annak, hogy a beruházások tervteljesítése tavaly csak 89.6 százalékos volt. A beruházási hitel nagy részét a tsz-ek a harmadik negyedévben kapják, amikor az őszi mezőgazdasági munkák jobban lekötik erejüket, s rövid az idő az anyagbeszerzésre. A hitelkeret lebontása nem egyszer ötletszerű. A kisújszállási Búzakalász Tsz vezetőinek két nap alatt kellett nyilatkozniok, vállalják-e két 30 vagonos magtár felépítését. A jászivá- nyi Szabadság Tsz hiába kért dohánypajta építéséhez hitelt (végül saját erőből égj' kisebb pajtát épített), nem kapott. Az új- szászi Szabadság Tsz-ben a vezetők tiltakozása ellenére három pajtát —• 55 négyzetméter alapterülettel — készítettek. Jelenleg gabonát és műtrágyát tárolnak benne. Hosszúlejáratú hitelt csak a típustervek szerinti beruházásokra adnak. — Ezek zöme azonban nem megfelelő, gazdaságosan nem üzemeltethetők (télen hidegek), rövid élettarta- múak és átépítésük költséges. Nem megfelelő a 106 férőhelyes növendékmarha- istálló típusterve. Az előkészítéskor a tsz vezetőivel, szakembereivel nem ismertetik a típusterveket, nem mondhatnak azokról véleményt. Gyakori, hogy a tsz-ek által igényelt erö- és munkagépeket késve szállítják. Az erőgéphez nem adnak munkagépet, pótkocsit. Több közög gazdasággal olyan gépeket vásároltatnak meg — fejőgépek —, melyek hozzáértés hiányában kihasználatlanul hevernek. tál választott típustervek nem felelnek meg a követelményeknek. Ilyenek pél- . dául a szerfás építmények, j a 106 férőhelyes marha- 1 istálló, a fiaztató és juh- hodály tervei. A NEB értékelése rámutat, hogy a jelenlegi gépkiutalási rendszer nagy károkat okoz a népgazdaságnak. Az AGROKER nem hajlandó határidős szállítási szerződést kötni, a gépeket így több hónapos eltolódással kapják meg a lsz-ek. Gyakran az igényelt gépek helyett más gépeket szállítanak. A NEB szükségesnek tartja, hogy az FM rendelje el a hosszabb távlatra szóló megalapozott távlati terv elkészítését. — A beruházási tervek készítésekor vegyék figyelembe a távlati, illetve majortelepítési terveket, s hangolják azt össze az éves termelési tervekkel. A tervszerűség javítása érdekében a tsz-ek ismerjék meg kellő időben a lebontott keretszámokat és ne módosítsák azokat év közben. A NEB javasolja, hogy a mezőgazdasági osztályok és a beruházási iroda nagyobb segítséget adjanak a tsz-eknek az előtervek készítésekor. Ä típustervek kiválasztásához nagyobb önállóságot és több jogot adjanak a tsz-eknek. Addig ne kössenek kivitelezési szerződést, amíg a tsz kellően nem ismeri a terveket. Szerződést csak a tsz vezetőség és közgyűlés hozzájárulásával lehessen módosítani. A NEB javasolja, hogy az érdekelt szakemberek bevonásával egy bizottság vizsgálja felül a típusterveket, s a nem megfelelőket az FM törölje a katalógusból. Reméljük, a NEB vizsgálat megállapításai nem maradnak hatástalanok. 1500 mázsa halat szállított Az Agárdi Állami Gazdaság f elsőcikoiai kerületében 335 hold területen van halastó. Az idén 1700 mázsa halat halásztak le a tavakból. Kétszáz mázsa halat tovább tenyésztenek, a többit átadják a kereskedelemnek. A gazdaságban két és fél kiló takarmány után 1 kg halhúst nyernek. C:3 hízó a háztájiból Egy hold harmados kukoricap kéf híz&H series A cserkeszöllői Magyar—Román Barátság Tsz tipikusan szőlő- és gyümölcstermelő gazdaság, összterületének jelentős hányada — mintegy ezer hold — szőlő és gyümölcsös. Látszólag náluk kisebb a szerepe az állattenyésztésnek és a hizlalásnak, mint a megye többi közös gazdaságaiban. A számok azonban mást mondanak. A község lakosságának az idei terv szerint 1100 hízottsertést kellene átadnia a népgazdaságnak. November 1-ig 1 700 hízottsertésre szerződtek az állaforgalmi vállalattal. Ebből a közös gazdaság kilencszázat vállalt, a többi a háztájiból jön.^ A termelőszövetkezet saját maga állítja elő a hízó alapanyagot. Tavaly 66 kocájuk volt, az idén 80-at tartanak. Az anyák után átlagosan 15 malacot választanak le. Tehát a fia- lási forduló 1,5 évenként. A szövetkezet vezetői jól tudják, hogy ezen még sokat javíthatnak. Szeretnék elérni, hogy kocáik kétszer fialjanak évente. Ezért téliesítették a szerfás fiaztatókat, szűkítették A kivitelezésről Az érd ekeit szervek hathatós intézkedéseket tesznek a hibák kijavításáért, s nagyobb gonddal készítik elő a jövő évi beruházásokat. szer fialjanak évente. Ezért téliesítették a szerfás fiaztatókat, szűkítették a légterét, hogy a nagy hiA népi ellenőrök összehasonlították az előterv- ben szereplő létesítményeket a megvalósítandó, illetve jóváhagyott beruházásokkal. A terv és annak jóváhagyása között igen nagy az eltérés. A karcagi November 7 Tsz 2 575 000 forint értékben tervezett talajjavítást. — Helyette azonban gondozói lakás és víztorony építését hagyták jóvá. A kenderesi Haladás Tsz épületberuházás helyett csak gépi beruházást kapott. Az idei kivitelezésnél igen nagy gondot okozott az anyaghiány. Nem volt cement, betonkavics, betonvas. Sok energiát leköt az anyagbeszerzés. A tsz-ek nem kapnak anyagot régi épületeik felújítására. Gyakran a hozzáértés hiánya okoz gondot, a tsz-ek nem rendelkeznek szakképzett anyagbeszerzővel. Házi építőbrigádjaik szakmai képzettsége sem megfelelő. A kivitelezés műszaki ellenőrzését a Tsz Beruházási Iroda szakemberei végzik. A tsz-ek többsége amiatt panaszkodik, hogy a műszaki ellenőrök nem a tsz megbízottainak, hanem a felügyeleti szerv képviselőinek tekintik magukat. A' tsz-ek vezetőit az építkezések problémáiról, a tervmódosításról, a többletköltségekről nem tájékoztatják. Többször cserélődnek a műszaki ellenőrök. Ez is hozzájárul, hogy egyes elkészült építményeket az eredeti célnak megfelelően nem tudják felhasználni. Például • kunhegyest Vörös Október Tsz csibenevelője nem használható, mert nem szigetelték. A TÖVÁLL-ok dolgozói nem érdekeltek a takarékos anyagfelhasználásban. Gyakori az anyagpazarlás, mely drágítja az építkezéseket. Nem egyszer használhatatlan a tsz által beszerzett építőanyag. Késik az üzembe helyezés A beruházások kevés kivételtől eltekintve, nem készülnek el határidőre. Az üzembe helyezést akadályozza, hogy késik a járulékos beruházás tervezése és kivitelezése. Sok a huzavona a műszaki átadásnál és átvételnél. Az öcsödi Kossuth Tsz száz férőhelyes tehénistállója hidroforház hiánya miatt szakszerűen nem használható. Nagy az eltolódás az építkezéseknél. A jászdó- zsai Üj Hajnal Tsz hatszázas sertéshizlaldáját egy éve építik. A tiszafüredi Hámán Kató Tsz-ben a magtár, a hizlalda építése 8—13 hónapot késik. A ti- szaőrsi Búzakalász Tsz- ben tavaly márciusban kellett volna átadni a dohánypajtát és a hizlaldát, de jelenleg sem' kész. A NÉP. megállapította, hogy a megyei 'Tsz Beruházási Iroda többször hiányos tervdokumentációt ad ki, melvre csak a kivitelezés közben jönnek rá. — Hiányoznak a szakipari munkák részlettervei, az alapozási terv és a költségvetés részlettervei. Az is tény, hogy az iroda álKedvező fchéteíekkel lehet már 1964. évi leadásra is kötni sertéshizlalási szerződést UGYANCSAK KEDVEZŐ FELTÉTELEKKEL BEINDUL AZ 1964. ÉVI KOCA- TARTÄSI ÉS SÜLDŐNEVELÉSI AKCIÓ. BIKA-, TINÓHIZLALÁS1 AKCIÓ. — ÜSZÖHIZLALASI AKCIÓ. KISSÚLYÜ NÖVENDÉKMARHA NEVELÉSI AKCIÓ, és a HÁZTÁJI és EGYÉi*. GAZDASAGOK SELEJT TEHENÜK ÉRTÉKESÍTÉSE TERÉN KEDVEZŐ LEHETŐSÉGEKET VEHETNEK IGÉNYRE. Amennyiben setelt tehenük helyett üszőt állítanak tenyésztésbe, úgy az I o„ vagy II o. minőségű tehénért az állami szabadfel vásárlási áron felül ks-ként 3.— Ft úszéheállftási prémiumot kapnak Maeas árak! —Termelőszövetkezetek részére kamatmentes hitel, valamint előnyös feltételek mellett biztosítunk nagyüzemi felárat Fgvé- nl és háztáji termelők részére kedvezményes abra kt a karmán v luttatás Bővebb fel világos ff ást járási ldreodeltséeeink. valamint községi felvásárlóink nyújtanak SZOT NŐK HFVFS MFC VEI ÁLLATFORGALMT V, degben is üzemelhessenek. A közösből tavaly 500, az idén 900, jövőre ezer hízót visznek el a felvásárlók. A hízó forduló is csökkent, amióta megszüntették a süldőztetést és rátértek a tápok etetésére. Egyes falkákat ugyan még 10 hónapos korban adnak át, de szállítottak már 9, sőt 8,5 hónapos hízókat is. A megyében átlagosan 0,51 sertést hizlalnak és adnak el az államnak tsz családonként. Ez az arány még azokban a tsz-ekben sem sokkal jobb, ahol részes arányban művelték a kukoricát. Magyarán szólva a háztájiból származó hízottsertés aránya a korábbiakhoz képest csökkent. Bizonyára azért, mert a közös gazdaságok vezetői kevés gondot fordítanak a háztáji árutermelés szorgalmazására. Cserkeszöllőn a szőlőt, gyümölcsöt munkaegység • szerinti részesedésre, a kukoricát 33 százalékos arányban művelik. Tehát az össztermés egyharmada a tagoké. Vajon mi történik az itt termelt kukoricával? Sertéseket hizlalnak belőle. De nem a szabadpiacra, hanem az állami vállalat részére. A tsz-ben — három évvel ezelőtt — sajátos módon oldották meg a részesművelésű kukoricaföldek szétosztását. Közgyűlési határozatban. kimondták: részesművelésre csak az a tag kaphat kukoricát, aki hízottsertés szállítására szerződött az állami vállalattal. Az arányt is rögzítették. Egy hízó után 1000 négyszögöl részes kukoricaföldet adnak, s minden további, sertés után ' 600— 600 négyszögölet. A maximum azonban nem haladhatja meg a 3000 négyszögölet, hogy minél több tagnak jusson belőle. A határozat nem maradt papíron, következetesen ellenőrzik annak végrehajtását. Az egyik függetlenített igazgatósági tagot, Be- recz Lászlót bízták meg a háztáji árutermelés szorgalmazásával, segítésével. Az 501 holdnyi részesművelésre szánt kukorica- föld elosztásakor a tagoknak be kellett mutatniok a vállalat igazolását, hány hízott sertés szállítására szerződtek. A szállítás után pedig le kell adniok a hízók vételjegyét. A tsz-ben pontos kimutatást vezetnek, hogy a háztájiból kik, hány sertésre szerződtek, s menynyit szállítottak el. A szövetkezet főkönyvelője szintén ellenőrzi a feljegyzéseket. Ebből kitűnik, hogy Berecz József és Köteles Imre 10-10, Patkó János 9, Baráth György 8, Ka- kuk Kálmán, Tamáska Mihály, Id. Molnár Lajos, Németh Andrásné és Szőke József 5-5 hízót ad el a háztájiból. Jól jár a népgazdaság, a tsz, és az egyén is. Gyarapodik a tagok jövedelme, a tsz előnyöket élvez, az áruértékesítési mutatók kedvezőbb alakulásából. Szükséges még megjegyezni, hogy a cserkeszöllői tsz-ben a részművelésű kukoricán kívül egyéb takarmányt nem osztanak a közösből. A terv szerint ugyan 37 dekagramm őszi árpát akartak kiadni munkaegységenként. A nagymérvű téli kifagyás és kiszántás ezt nem tette lehetővé. Ami termett, az a közös állatállománynak is szűkösen elég. A cserkeszöllőiek találékonyan oldották meg a háztáji állattartás problémáját. Kezdeményezésük követésre méltó, mindenekelőtt azokban a közös gazdaságokban, ahol részesen művelik a kukoricát. — m. 1. — IJjabb bányaszerencsét fenség Leniedében Lengede, (Reuter) A Nyugat-Németországi Lengédében újabb bányaszerencsétlenség történt pénteken. Tizenkét kilométerre attól a tárnától, amelyből csütörtökön mentettek ki 11 bányászt, akik két hétig el voltak zárva a külvilágtól földalatti kőomlás történt. Két bányász éppen dina- mit-töltetet helyezett el robbantáshoz, amikor az omlás bekövetkezett. A közelben tartózkodó bányász- társaik a kezük ügyében lévő szerszámokkal, sőt puszta kézzel láttak a két szerencsétlenül járt kiásásához. Megfeszített munkával sikerült is a két bányászt a kőtömeg alól kiszabadítani. Súlyos sérülésekkel szállították őket kórházba, de remélni lehet, hogv életben maradnak. (MTI)
