Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-10 / 263. szám

/V (x N&aV' «o' J A SZOVJET FILM ÚTJÁRÓL <2 zergej Eizenstejn 1925- ben készült néma­filmjében, a „Patyomkin páncélos”-ban az egyik je­lenet arról „szól:” a cári kozákok — az ogyesszai kikötőben — rátámadnak a fegyvertelen, védtelen népre. Hogyan mondja el ezt a film a maga sajátos, látható eszközeivel? Ügy, hogy nem a megalázó je­lenet teljes képét látjuk, s nem is a kozákokat, ha­nem csak a csizmáikat, Az otromba csizmákat, amelyek emberi arcokba taposnak. S ez minden na­turalista részletességnél felkavaróbb látványa — és jelképe is egyben — az embertelenségnek, a vérlá- zító önkénynek. Ugyanak­kor azonban annak is, hogy a parancsszóra lépő •— és embertaposó — csiz­mák hordozóinál egészen mellékes, milyen az arcuk, mire gondolnak. Bizonyos mértékben ők is áldozatok, ezek az elbutított, hóhér­kodásra idomított csizmá­sok, akik egy puha fehér kéz mozdulatára egy ön­telten duzzadó ajak egy szavacskájára azokat ölik, gyilkolják, akik tulajdon­képpen a testvéreik... Ez a film épp oly klasz- sziküs ma már, mint maga a szovjet némafilm: Eizen­stejn, Pudovkin, Dovcsen- ko és Trauberg monumen­tális alkotásai. A nagy ok­tóberrel együtt, annak ih­letésére született meg — rendkívül nehéz gazdasági és technikai körülmények között — a Szovjet film­gyártás, amely már első kísérleteiben egy forradal­mi újdonsággal járult hoz­zá a világ filmgyártásának eddigi eredményeihez. A szovjet film — a ma­ga új műfajokat, s új lá­tásmódot is teremtő, nagy­szerű kezdeteivel — a han­gosfilm felfedezése után sokáig nem fejlődött abban a mértékben, mint azt an­nak idején Barbusse, G. B Shaw, H. T. Weiss és más nagy írók és művészek re­mélték. Számos oka volt ennek, nem utolsó sorban a személyi kultusz, amely száműzte a forradalmi őszinteségű szovjet néma­film egyik sajátosságát és erősségét: a dokumentális eszközök alkalmazását. Ér­dekes ugyanakkor, hogy az olasz neorealizmus, a különböző francia „hullá­mok”, s amerikai úgyneve­zett „életfilm” legjobb — tehát különböző modoros­ságoktól, beszűkülésektől mentes — alkotásai az eizenstejni, pudovkini, dov- zsenkoi hagyományok for­rásából merítettek. És hiba volna nem meglátni, hogy a szovjet hangosfilm ab­ban az időben is, amikor — sajnos — sok olyan fil­met forgattak, amely a monumentális tradiciókat teatralitássá merevítette és az élet, a forradalom ter­mészetes és puritán páto­szát „előregyártott pátosz”­szal helyettesítette — ké­szültek olyan filmek is — szép számmal — amelyek nem hulltak ki és nem is fognak kihullni az idők rostáján. Például a „Csapá- jev”, a „Cirkusz”, a „Kron- stadti tengerészek”, az „Egy igaz ember”, sok vonatko­zásban a „Makszim”-triló- gia olyan filmek amelyek lenini szellemben nevelték a nézőket és a filmművé­szeket. A személyi kultusz gyengítette, ám nem sem­misítette meg a szovjet művészet alkotó hagyomá­nyait. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a szovjet népnek túl kellett lépnie a személyi kultusz korszakán és an­nak maradványain, hogy a filmgyártásban is egy mi­nőségileg új korszak kezd­jen kibontakozni. A „Száll­nak a darvak”, a „Ballada a katonáról”, az „Emberi sors” vagy a most nálunk is bemutatott „Optimista tragédia” tudatosan fordul­nak mindahhoz, ami klasz- szikussá nemesedett a szovjet némafilmek kor­szakából, ugyanakkor me­rítenek abból is, ami az­óta történt a szovjet film- művészetben és a haladó nyugati filmművészetben is. Az új, szintézis felé ha­ladó mai szovjet filmmű­vészetben akadtak olyan rendezők, forgatókönyvírók és operatőrök, akik az el­avult, álforradalmi sema­tizmust- bizonyos nyugati filmművészeti iskolák min­dennél elavultabb deka­denciájával, a „moderniz­mus” sablonjaival akarták felcserélni. A Szovjetunió Kommunista Pártja meg­bírálta ezeket a törekvése­ket. Ugyanakkor a párt és kormány helyesli, hogy kü­lönböző stílusok versenyez­zenek egymással, hogy —a szocialista realizmus eszmei talaján állva — egyik alko­tói módszer se rendelkez­zen kizárólagossággal. Szamszonov, az „Optimista tragédia” rendezője Eizen­stejn követőjének vallja magát. Bondarcsuk most készülő filmje, a „Háború és béke” szintén monumen­tális eszközökkel kívánja megjeleníteni a monumen­tális témát. Csuhraj vagy Koletozov más kifejezési eszközökkel élnek, de épp úgy szocialista realisták, mint azok a fiatal rende­zők, akik azt vallják, hogy szükség van — szovjet szellemű — revüfilmekre is. oltak kisiklások — " s talán lesznek is — de a jelek azt mutatják, hogy a szovjet filmművé­szet harcosan jóra ösztön­ző. az elmaradottság, az önzés, a korlátoltság ellen szenvedélyesen lázadó és lázító hagyományainak al­kotó továbbfejlesztésével megteremti a szovjet — és nemcsak szovjet — film­művészet új reneszánszát. A. G. Tizenkétezer kilométer tulajon Tandasi Ferenc tiszai tu- tajos az idén Tiszaderkény- ből, Tiszatarjánból, illetve Tiszafüredről kiindulva huszonkilencszer tette meg a 300—350 kilométeres utat Szegedig. A Tisza zátonya­it jól ismerő tutajos össze­sen tizenkétezer kilomé­tert utazott a farönkök há­tán. Egy-egy alkalommal 170—180 köbméter fameny- nyiségből álló tutajt kor­mányzott le Szegedig. Nyáron, amikor az ala­csony vízállás miatt csök­kent a vízfolyás sebessé­ge, s a folyó alig egy-két kilométert „ballagott” óránként, két-három hetei is vízen töltött. Tandasi Ferenc az idén közel öt­ezer köbméter fát „szállí­tott”. E nagy munka után most a jól megérdemelt téli pihenője következik, melyet Szegeden tölt eL Megkezdődött a termelés az üliési o'ajmezőn A Csongrád megyei Üllés község határában az el­múlt másfél év alatt hat kutat fúrtak a Gáz és Kő­olajipari Tröszt alföldi kő- oljafúrási üzemének dol­gozói s az egyik kútnál már megkezdték a terme­lést. Amint szakemberek megállapították, a feltörő nyerstermék 80 százaléka kitűnő minőségű olaj. A kút napi termelése 40 ton­na. Az oljtartályok biztonsági szelepét ellenőrzik. Előtér­ben Kádár György művezető. Hia: A növekvő igényhez igazodva A „rettenetes' esztendő jubileumán Jász-kun Kakas A kalauz Az éjféli nap országában Pillanat A működő szeparátor, amely különválasztja az olaj­tól a földgázt. HAZAI hírek Az Orionban a televízió családja most újabb típus­sal gazdagodott. A készülé­ket a Budapesti Nemzetkö­zi Vásáron állították ki elő­ször, ahol különdíjjal jutal­mazták. A közönség, talá­lóan, „csupaszemnek” ke­resztelte el. Az AT 550-es típusú televízió szögletes, óriás 59 centiméteres kép­csövét úgynevezett maszk, előlap nélkül építették be. Hivatalosan a középkategó­riájú készülékek közé so­rolják, de „tudása” eléri a nagyteljesítményűekét is. Úgynevezett UNF szerelvé­nye alkalmassá teszi máso­dik műsor vételére is. Az AT 550-es televízió soro­zatgyártására a jövő év ele­jén kerül sor. Az első fél­évben kétezret, a második­ban már tízezret készít az Orion. * A vidéki ipartelepítői programnak megfelelően a következő években több üzemet létesítenek Zala megyében. A tervek sze­rint Zalaegerszegen a Ganz­Teljesíti egészségügyi tervét a kunszentmártoni járás ötéves egészségügyi ter­vet fogadott el 1962 nyarán a kunszentmártoni járási tanács. Azóta még másfél év sem telt el, s máris nagyszerű eredményekről számolhatunk be. Az egyik legfontosabb tervfeladatuk az orvosi ren­delők magánjellegének fel­számolása volt. A járásban még több helyen (Tiszasa- son, Csépán, Tiszaugon) a rendelőt nem különítették el az orvos lakásától. Ezt a következő években oldják meg. A terv elfogadása óta Tiszakürtön például már létesítettek egy különálló betegrendelőt a megszűnt szülőotthon .épületében, A rendelők magánjellegét lé­nyegében mgr 1962 végére megszüntették, valamennyi­nek az állam biztosítja a fenntartását Első lépésként navyösszegű anyagi ráfordítással új, korszerű felszerelésről gondoskodtak. A múlt év végén és az idén öt község­ben (Mesterszálláson, Öcsö­dön, Csépán, Szelevényen, Cserkeszöllőn) rendeztek be teljesen egy-egy orvosi ren­delőt. Ezek költsége mint­egy négyszázezer forint A nagyobb településeken a külterületi lakosok egész­ségügyi ellátására a közsé­gi tanácsok kisebb költség­gel ideiglenes jellegű ren­delőket hoztak létre. Igen hasznosak ezek a létesítmé­nyek — bár felszerelésük hiányos, bonyolultabb vizs­gálatokra nem alkalmas — sok felesleges fáradtságtól kímélik meg a könnyebb betegségben szenvedőket Nehezen megoldható fel­adat a szakrendeléseket biz­tosítani egy olyan kevés or­vossal bíró járásban, mint a kunszentmártoni. Szolno­kon függetlenített szakem­berek látják el ezt a mun­kakört, náluk viszont erre nincs lehetőség. A körzeti orvosok (valamennyien más-más szakon szereztek képesítést) vállalták, hogy saját betegeik ellátása mel­lett a járási központban sza k rende i ésen fogadják a jelentkezőket. Ez év ele­jén a régi épület átalakítá­sával, korszerűsítésével kü­lön laboratóriumot, belgyó­gyászatot, sebészetet, onko­lógiát, gyermek- és nőgyó­gyászatot, fizikoterápiás szakrendelőt hoztak létre. A munkát úgy szervezték meg, hogy reggel túlórában már hét órakor kezdik a vizsgálatot, így a vidéki betegek még délelőtt visz- szautazhatnak. Az ötéves terv végére gondozási ellátás kiszélesí­tésével tervezték évenként négyezer rákszűrés elvég­zését. Ezt a számot az idén már eddig túlteljesítették. Nagy gondot fordít a járás az anya- és csecsemőgond •> zásra. Rendszeres munká­juknak köszönhető, hogy az utóbbi években 1,2 száza­lékra csökkentették a cse­csemőhalálozási átlagot, míg az országos átlag még mindig eléri a 4,5 százalé­kot. Nagyon jó kezdeménye­zésként számolhatunk a közeljövő­ben megvalósuló tsz üzem­orvosi szolgálatról. Ennek megszervezésével a mező- gazdasági dolgozók a váro­si nagy ipartelepek munká­saihoz hasonló egészségügyi ellátásban részesülnek. MÁVAG, Nagykanizsán pe­dig az Egyesült Izzó létesít nagyobb ipari üzemet. Nagykanizsán fénycsövet, villanyégőt és televízió kép­csövet gyártanak majd. * A Balaton partján már hozzáláttak új campingek kialakításához. Balatonaka- rattyán megkezdték új el­sőosztályú tábor kialakítá­sát. A jövő szezonig foko­zatosan kialakítják a tá­borhelyeket, valamint befe­jezik azok közművesítését is. Később új tábort épí­tenek a nagyforgalmú ki­rándulóhelyen, Badacsony­ban is. Balatongyörökön, a tópart egyik legszebb he­lyén a 700 000 forintos költ­séggel épülő új strand ki­alakításával megoldódik a táborozás problémája. Bő­vítik a balatonalmádi má­sodosztályú campinget és a tábor területén vízvezetéket helyeznek el. Hasonló mó­don fejlesztik a Kilián-te- lepi- tábort és a tihanyi nemzetközi campingben is előkészítik a jövő tavasszal épülő 300 személyes társal­gó helyét. • A visontai külszini szén­bánya és a gyöngyösi erő­mű létesítésének terve több mint hat évvel eze­lőtt akkor merült fel, ami­kor a geológusok jelentős lignit-vagyont találtak a Mátra hegységnek ezen a vidékén. A Bányászati Tervező Intézet az év végéig kidol­gozza a visontai külszini bánya beruházási program­ját, amelyet a nehézipari minisztérium a jövő évben a kormány elé terjeszt. 1964-ben tehát a kormány jóváhagyása után a meg­valósulás szakaszába lép a külszini bánya és az erő­mű beruházása. A bánya- nyitási előkészületek — elsősorban a bánya terü­letének víztelenítési mun­kái — máris teljes erővel folynak. A terv szerint legkésőbb 1964 közepén hozzáfognak a bányanyi­táshoz, 1965-ben pedig munkába állítják azokat a hatalmas méretű és telje­sítményű különleges célgé­peket. amelyeket az NDK szállít a meddőréteg leta- karítására és a szén jö- vesztésére. A visontai kül­fejtés tökéletesen gépesí­tett, korszerű külszini szénbánya les2. A nagy bá­nyagépek munkába állítá­sával egyidejűleg 1965 má­sodik felében megkezdődik a felvonulás az erőmű épí­téséhez. A teljes 600 me­gawattos kapacitás mun­kába állítását 1972-re ter­vezik. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XIV. évfolyam, 263. szám. Ara 8í) filler 1963. nov. 10., vasárnap.

Next

/
Thumbnails
Contents