Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-06 / 260. szám

1993. november 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Száz leány és egy fiú tanul jelenleg a jász­apáti mezőgaz­dasági szakmun­kásképző iskolá­ban. Képünkön Gyárfás István gazdasági tanár éppen a barom­fitenyésztőknek tart előadást. A fáradhatatlan traktoros Barta Mihályról csafc el­ismerő szavakat hallottam a gépállomás vezetőitől. — Pontos, lelkiismeretes emíber. Munkája ellen so­sincs minőségi kifogás. Fá­radhatatlan, pihenésre alig jut ideje. Felesége ezt mondta el férjéről: — A múlt héten csak minden második nap jött haza; este későn. Megva­csorázott, azután folytatta, ahol abbahagyta. Pedig na­gyon szereti a családját. A hétéves Erzsiké jobban ra­gaszkodik az apjához, mint hozzám. Ha meglátja, eléje szalad, s átöleli akármilyen olajos is a ruhája. — Miért kellett ennyire hajtani? — kérdezem Bar- tától, akire hosszas keres­gélés után a gépállomás színjében találtam. — Sz—100-asra osztották be Kelemen Imrét, a váltó­társamat. Beteg lett az egyik kollegánk, őt kellett helyettesítenie. Nem akar­tam, hogy a távolléte na­gyobb kiesést okozzon — mondja. Barta Mihály a nyilván­tartás számadatai szerint már szeptember közepén túlteljesítette 1800 normál­holdas éves tervét. Novem­ber 1-ig a 2250 normálhol­dat is meghaladta. Ezért emlegetik őt a gépállomás legjobb traktoristái között. — Hogy telt el az év? Mindig talajmunkán dolgo­zott? — A nyáron arattam. Három hét alatt egy AC kombájnnal 324 hold ga­bonát takarítottam be. — Utána szántottam és disz- tillereztem. Október 21-én végeztünk a vetéssel, azóta a tavasziak alá szántok. A -fiatal traktoros négy évvel ezelőtt ült először gépre. Addig lóval szán­tott, kis kaszával aratott és kézzel kapált, mint a többi egyéni paraszt. Apja 16 holdján dolgozott. Azután beléptek a Vörös .Csillagba, öt traktoros iskolára küld­ték Szabadszállásra. — Jobb most? Így válaszol: — Nem sírom vissza a régit. Akkor sokkal többet dolgoztam, néha mégsem mentünk előre. Ha aszály volt, ruhára se igán tellett. Apámnak is jobb. Nyugdí­jas, földjáradékot' kap, meg van háztájija. — Láttam, hogy szépen berendezték a családi há­zukat. — Űj bútort vettünk, motorkerékpárom van, szé­pen ruházkodunk A fele­ségem tsz-tag. 220 munka­egységét szerzett a kerté­szetben. — Megbecsülik a munká­ját? — Úgy érzem igen. A nváron. aratás után a gép­állomás három napos ju­taloméi rá ridtűá'ra vitt el bennünket a Balatonra. A feleségem is ott volt. ki­tűnően éreztük magunka*. Még hadd tegyem hozzá, hogy szakvizsgát tetterő a géplakatos szakmából. Ha baj van a traktorral, nem kell minden kis hibáért a szerelő után szaladni. A gépállomás főagronó- musa, Varga István elvtárs ütemterveket tett elém. A gépállomás vezetősége ké­szítette a körzetükhöz tar­tozó hat tsz vezetőségével. Felmérték a lehetőségeket, s megállapodtak, hogy két hét alatt — november 15-ig — végeznek a 4500 kát. hold szántanivalóval. Dol­gos hétköznapok, s munká­val töltött ünnepek vannak még hátra. A cibakházi traktoristák szorgalmasan, hasítják gépükkel az utolsó barázdákat, közöttük van a munkaszerető Barta Mihály is, M. L, TELELTETÉS ELŐTT I. 1963 novemberében a ko­ca- és tehénállomány átte- leltetésének előkészítésére meg kell vizsgálni a terme­lőszövetkezetek állatte­nyésztését. A vizsgálóbi­zottságok támogassák a ter­melőszövetkezeteket, bizto­sítsák az állatok jó elhelye­zését, a takarékos takar­mányozást, jó gondozást és az állategészségügyi ' rend­szabályok betartását. Te­kintve, hogy állataink a téli félév legnagyobb részét istállóban töltik, ezért igen fontos az egészséges, jó fé­rőhely biztosítása. Az álla­tokat kor, ivar és fejlődé­sük szerinti csoportokban helyezzék el. A zsúfoltság az állatok pihenését za­varja, ápolásukat nehezíti, a betegségek fellépését, majd elterjedését pedig nagyban elősegíti. A felkészülést gátolja az építkezések, a szükséges épületátalakítások és kor­szerűsítések befej ezetlensé- gé. Fejezzük be a szerfás fiaztatók — növendék- szarvasmarhaistállók télie- sítését. Az ilyen épületek oldalfalait téglával, vályog­gal, szalmabálával rakjuk be. Szűkítsük a légteret, biztosítsuk a jó világítást. Érjük el, hogy legalább annyi fiaztató legyen télie- sítve, amennyiben a téli hónapokban veszély nélkül fiaztathatók a kocák. Egy­szerű, házilagos módszereK- kel is elősegíthetjük a szer­fás fiaztatók téliesítését. Amennyiben a fiaztató nincs körülfalazva, vagy vékonyak az oldalfalak (40—50 centiméternél vé­konyabbak), bálaszalmával rakjuk körül. A vékonyfalú cementes téglás ffutricát a belső oldalán deszkával vonjuk be. A kemény tél beálltával a malackibúvó nyílások elé tegyünk huzat­védőket. Gondoskodni kell arról, hogy az állatférőhelyek ne legyenek hidegek, páradú­sok és huzatosak. A jó gaz­da gondosságával kazlazzuk be a fiaztatókban felhasz­nálandó alomszalmát, mert a szopós malacok alá „csak száraz almot szabad tenni”. Vizes szalmával tönkre te­hetjük malacállomónyun- kat. II. Hazai Hírek Hattagú oktatásügyi kül­döttség érkezett Budapest­re a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságból. A vendégek két hétig ma­radnak hazánkban. Tanul­mányozzák a magyar köz­oktatás rendszerét, elláto­gatnak általános iskolákba, szakközépiskolákba, techni­kumokba és iparitamuló in­tézetekbe. * A „Honfoglalás” című tv filmet a MOKÉP — a kö­zönség kívánságára — ja­nuárban a filmszínházak­ban is műsorra tűzi. A fil­met a mozik két részben mutatják be. . * A Marxizmus—Leniniz- mus klasszikusainak több munkája jelenik meg a kö­zeljövőben a Kossuth Könyvkiadónál Marx—En­gels műveinek 20. köteté­ben a központi- helyet En­gels: Angi—Dühring és a természet dialektikája cí­mű művei foglalják el. Az új Lenin-sorozatban lát napvilágot Lenin összes műveinek második kötete, amely az 1895—1897. évek­ből származó írásokat tar­talmazza. Lenin halálának 40. évfordulójára jelenik meg a Lenin—az ember c. kötet, amely szovjet embe­rek, a nemzetközi munkás- mozgalom régi harcosai és magyar kortársak Leninről szóló visszaemlékezéseit köti csokorba. * A vízellátás javítására a hídépítő vállalat dolgozói hatalmas víztorony építését kezdték meg a komlói so- mágtetőn. Az ötven méter magas építmény pontos mása lesz a budafoki és a siófoki tornyoknak. Félezer köbméteres tartályát két vízlelőhelyről tölthetik fel. Elsődleges feladata lesz a környéken rövidesen fel­épülő ötszáz lakás és az új gimnázium vízellátása, de ha a szükség kívánja, a város központi hálózatára is bekapcsolható. • Kedden az Országos Er­dészeti Főigazgatóságon bensőséges ünnepség kere­tében kitüntették a harma­dik országos erdészeti tűz­oltóversenyen legjobb ered­ményt elért tűzoltócsapa- | tok vezetőit és az erdészeti ] tűzkár elhárítás megszer- . vezésében kiváló munkát | végzett vezető szakembe- 1 reket. (MTI) Idén márciusban ötlött a Kiskunsági Állami Gazdaság ve­zetőinek és Hegedűs Lajos úttörő csapatvezető eszébe, bogy a gazdaság dolgozóinak gyermekeiből az úttörő csa­paton belül lovas őrsöt kellene szervezni. A gondolatot tettek követték, a gazdaság remek tenyészlovain hama­rosan kis legények tanulták a lovaglás csinját-binját. — Edzőjük, Bábel József — szintén a gazdaság dolgozója — jónevű lovasversenyző, több magyar bajnokság győztese. Ma már remek egyenruMbari mutatja be tudását a cso­dálkozó hazai és külföldi érdeklődőknek az ország első úttörő lovasőrse. Még m hét és letudjuk az őszí munkát A takarmánykeverék és a 65 hold őszi árpa után 378 holdon október 22-re földbe tettük a búza vető­magját. Erre az időre nem­csak a vetéssel végeztünk, hanem a kapásnövények termését is betakarítottuk. A kedvező időjárás mellett a jó munkaszervezés, a gé­pek gazdaságos kihaszná­lása, s nem utolsó sorban a premizálás tette lehetővé e szép eredmény elérését. A 49 hold burgonya és 218 hold kukorica betaka­rításába a családtagokat is bevonták a szövetkezeti gazdák. Erre serkentett a premizálás is, miszerint például burgonyából a mázsánkénti fél munka­egységen felül a 70 mázsát meghaladó termés 50 szá­zaléka a gazdákat illette. Kukoricából szintén a ter­ven felüli termés — a ter­vezett 20 mázsa volt — 50 százaléka volt prémium, s mázsánként 0,75 munka­egységet írtak jóvá. A ránk váró munka a következő: a 60 holdon kintlevő szár silózása, a 2100 mázsa burgonya vá­logatása, prizmázása és 110 hold mélyszántás elvégzé­se. Az utóbbi munkát 490 holdon már letudtuk. Ha az időjárás engedi, egy hét alatt, vagyis november lo­re befejezzük az összes őszi munkát. Sepsi István Jászfel sős^en tg> örgy Petőfi Tsz A törzsbaromfiállomány jó elhelyezése szintén nagy gond. Á téli csibenevelés céljából a csibenevelők té­liesítését még a nagyobb fagyok beállta előtt végez­zük el. A felkészülés központi feladata a takarmányok veszteségmentes tárolása, a takarmánymennyiség taka­rékos, gazdaságos felhasz­nálása. Szálastakarmányunk 10—15 százaléka gondatlan kazlazás. szakszerűtlen fel- használás következtében évente tönkremegy. Hason­ló mérvű veszteséget ta­pasztalhatunk a silózott ta­karmányok tárolásában, il­letve szakszerűtlen felhasz­nálásában is. Ha ezt a vesz­teséget felére sikerülne csökkenteni, ezzel évente 15—20 000 szarvasmarha té­li szálas- és silótakarmány- szügségletének megfelelő mennyiséget nyerhetünk. A szénakazlakat és egyéb szá- lástakarmánvokat gondosan betetőzve, hónapokra be­osztva kell az állatok folya­matos. veszteségmentes ta­karmányozásához tárolni. A kukoricaszár. takar­mány- és alomszalma a tá­rolás és felhasználás szem­pontjából nagyobb megbe­csülést érdemel. Tekintet­tel arra. hogv nedves róna- szelet jelentős mennviségű van, tanácsos a kukorica­szár nedves répaszelettel, melasszal történő szakszerű besilózása. A zöld lucernát is helyes besilőzni, belőle sertések, vagy baromfiak részére konyhakerti hulla­dékkal együtt koncentrált silót készíthetünk. Minden silót fogyasztó számosállatra (szarvasmar­ha, juh) legalább 10 köb­méter silózott takarmány jusson. A silóba nem ke­rülő nedves répaszeletet, á takarmányrépához hason­lóan prizmázzuk, földelésé­ről és fagymentes ■ felhasz­nálásról gondoskodjunk. A prizmákat feltétlenül észak­déli irányban helyezzük el. Sajnos, tavaly több terme­lőszövetkezetben a prizmá­kat kelet-nyugati irányban helyezték el és így a priz­ma északi oldala teljesen átfagyott. A takarmányré­pa jól felhasználható törek és takarmányszalmával együtt a lovak áttelelteté- sére. III. Azt mondja a szólás­mondás: akkor kell takaré­koskodni, amikor még van miből. Ebből kiindulva, szükséges a takarmánymér­leg elkészítése a jövő évi új termésig szólóan. Állat­fajonként és korcsoporton­ként meg kell határozni a havonta etetésre kerülő ta­karmányok mennyiségét Elsősorban a növendék, vemhes és nagy termelésű egyedek, hízók szükségletét biztosítsuk. A takarmány- készletet úgy osszuk be, hogy az abraktakarmány­ból, a szénafélékből és a jóminőségű lédús takarmá­nyokból a tél és koratavasz minden napjára jusson. Abrakot szemesen, kuko­ricát csövesen ne etessünk, mert darálva 10—15 száza­lékkal jobban értékesül. Abrakot érdem szerint mér­ve adagoljunk. Abrak ki­egészítésére jól felhasznál­ható sertéseknél a lucerna­liszt mintegy 10—15 száza­lékban. Fontos, hogy a ke­veréktakarmányokat fris­sen, egy hónapon belül etessük fel. A szénafélék felhasználásában a mérle­gelést, porciózást meg kell valósítani. Gondoskodjunk a szecskázásról. a takarmá­nyok feltárásáról, pácolásá­ról. A tömegtakarmányok hatalmas értéket képvis ;1- nek. A szérűskert felelősé­re egész éven át szükség van. A beosztás szerinti fel- használásért elsősorban a. szérűskert felelős tartozik számot adni. A gondozókat anyagilag is tegyük érde­keltté abban, hogy egység­nyi állati terméket minél kevesebb takarmányból ál­lítsanak elő. A sikeres átteleltetés teendői közé tartozik, hogy a távolabb eső férőhelyek­hez, különösen juhhodá- ■íyokhoz, növendék-szarvas- marhaistállókhoz még a jó útviszonyok idején tárol­junk elegendő tömegtakar- rnányt. Ennek elmulasztása termelési kiesést, sőt állat­elhullást is okozhat. Az ál­latok termelési irányának figyelembevételével gondos­kodjunk a szükséglet sze­rinti ásványi anyagok (fosz­forsavas mész, só) rendsze­res adagolásáról. IV. A takarékos takarmány- felhasználás alapja a meg­felelő etetővályú, önetető és önitató eszközök bizto­sítása, szakszerű használa­ta. Különösen vonatkozik ez a baromfi- és sertéste­nyésztésre. A jó ivóvízellá­tás elősegíti a takarmány hasznosulását, kedvezően befolyásolja az állatok ter­melését. A megfelelő, jómi­nőségű vízzel ellátott fejős­tehén tejtermelése 10—15 százalékkal is magasabb le­het. Különösen jelentős a tojó tyúkok megfelelő hő­mérsékletű, jó ivóvízellátá­sa. Célszerű minden sertés­telepet ellátni elegendő me­legítő üsttel, hogy a nagyon előnyös meleg takarmány etetése téli hidegekben is megoldható legyen. A szakszerű elhelyezés és takarmányozás megvalósí­tásával az állattenyésztés jövedelmezőségét fokozhat­juk. Fordítsunk gondot a jövő évi hízósertés alap­anyag saját állományon be­lüli előállítására; Vásárolt süldőkből elsősorban az ál­lami hizlaldák igényét elé- V gíti ki az Állatforgalmi Vállalat. A termelőszövet­kezetek intézkedjenek a ko­caállomány számszerű nö­veléséről. Novemberben és decemberben a közös koca­létszámot növelni kell. A beállításra kerülő tenyész- kocák vemhesítéséről (bú- gatásáról) gondoskodjunk. Az állategészségügyet tek- kintve végezzék el a beteg­ségeket megelőző esedékes védőoltásokat. Biztosítsák, hogy a gazdaságban min­den időben legyen fertőt­lenítőanyag és gyógyszer. A téli felkészülés és a he­lyes üzemeltetés koránt­sem jelent olyan költséget, mint az elmulasztásából származó kár. Virág István megyei főállattenyésztő

Next

/
Thumbnails
Contents