Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-26 / 276. szám
IMt. november 36. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ft KETTŐS CÉLLAL Összevonások és szervezeti változások a szövetkezeti iparban A tizenkilenc évvel ezelőtt alakult kisipari termelőszövetkezetek ezidáig jelentős szervezeti változáson még nem mentek át. A fejlődést állandóan szem előtt tartva ahhoz alkalmazkodva, de a megalakulás idején meghatározott szervezeti formáknak megfelelően dolgoztak napjainkig. Ebben a felépítésükben a mai követelményeknek azonban már egyre nehezebben felelnek meg. Ezért három iparágban — az építő-, a bőr- és a textil-ruházati iparban — önálló gazdasági egységek kialakítása vált szükségessé. A szolgáltatások igényesebb ellátása érdekében a fodrász- és fényképész részlegeknél a KISZÖV szakosítást hajt végre. A szövetkezeti iparban 1964 végéig végrehajtandó vezetés és termelés centralizálás, a szakosítás, valamint a profilrendezés negyven kisipari szövetkezetét fog érinteni A fejlettebb szervezeti formáik kialakításánál a legmesszebbmenőkig figyelembe veszik az egyének, a szövetkezeti tagok érdekeit Az állami ipartól eltérő szövetkezeti kisipari sajátosságok is közrejátszottak — nem mellőzve a politikai és gazdasági indokokat sem — abban, hogy 1963— 64-ben jelentős változásoknak kell történniük. Egyes szövetkezeti iparágak elnéptelenedtek. Ennek okait elsősorban a termelés tagoltságában, eltérő szakmai és műszaki felkészültségében és az utóbbi időben észlelhető rapszódikus munkaellátottságban kell keresnünk. A szövetkezetek terveiben szereplő termelési megbízások fokozatosan csökkentek, ezzel egyidőben természetesen csökkent a létszám is. Az eddigi 50— 60 fővel dolgozó ktsz-ek fokozatosan kis létszámú termelő egységekké váltak. Például a jászberényi Cipész Ktsz, amelynek létszáma hetven fölött volt, ma már majdnem felére, negyven főre olvadt. A szétszórt, kis termelő- egységek magas költségszintje, több szövetkezet bizonytalannak látszó rentabilitása tette szükségessé az említett iparágakban több ktsz egyesítésével nagyobb gazdasági egységek létrehozását. Az építőiparban a kisipari szövetkezetek még két-három évvel ezelőtt jelenlegi összetételükben megfeleltek. Az utóbbi években azonban a lakossági megrendeléseknél ig előtérbe kerültek a társasés sorházak iránti igények. Az OTP nyújtotta ösztön-, zőbb és nagyobb építési kölcsönök háttérbe szorítják az egyéni, kis családi házak építését. Az ilyen épületek kivitelezéséhez megyénk építőipari szövetkezetei nem rendelkeznek megfelelő műszaki és fizikai kapacitással. Ezek a feltételek csak több szövetkezet összevonásával teremthetők meg. A műszaki- és szakmai felkészültség előfeltételei a 250—300 fővel rendelkező, vertikális felépítettségű járási építőipari szövetkezetek. A szövetkezetekkel szemben támasztott lakásépítési- és javítási munkák elvégzéséért az egész járásban a járási építőipari szövetkezet lesz felelős. A létrehozandó megyei fodrász, vagy fényképész ktsz-ek felelőssége az egész Szolnok megyében végzett szolgáltatásokra kiterjed majd. — A Szolnok megyei KISZÖV vezetőségének határozott álláspontja, hogy minden egyesülést, profilrendezést, szakosítást csak alapos, körültekintő ;zer- vező- és meggyőző munka. Urban Ernő Kossuth-dnas író megyénkben Kitűnő írónk a szombatot és a vasárnapot a Könyvbarát Bizottság meghívásá- re megyénkben töltötte. Szombaton Törökszentmik- lósan, vasárnap délután Kenderesen és este Kunmadarason találkozott olvasóival. Beszélt készülő új művéről, amelyben mai tárgyú termelőszövetkezeti problémát dolgoz majd fel. valamint gazdaságossági számítások elvégzése után hoz létre., A szövetkezetek elé terjesztett tervezetnek megfelelően már létrejött egy egyesülési megállapodás A szolnoki Bőripari Ktsz, a törökszentmiklósi Cipész Ktsz és a kunszentmártoni Bőripari Ktsz tagsága úgy határozott, hogy 1964 január 1-től Szolnok és Környéke Bőripari Szövetkezet néven fog dolgozni. Az építőipari-, a ruházati- és a többi bőripari szövetkezet egyesülésének előkészítése most folyik. A KISZÖV vezetősége szeretné, ha a megye szövetkezeti dolgozóinál e kettős cél — a lakosság ipari javító és szolgáltató igényeinek i fokozott kielégítése, valamint a nyereséges, szilárd. . magasabb színvonalú műszaki- és gazdasági vezetéssel rendelkező kisipari termelőszövetkezetek létrehozása — megértésre találna. Mi a boldogság ? (Levelezőnktől) Erről a kérdésről beszélt kollégiumi est keretében a jászberényi tanítónőképző Intézetben Andrási Béla igazgató. Arról szólt bevezetőben, hogy az ember a boldogságot születésétől halála pillanatáig keresi. Társadalmunkban a szükséges külső tényezők adottak a boldogsághoz. Ezután arról esett szó, hogy a filozófusok hogyan vélekednek erről. Beszélt a boldogság és a szerelem összefüggéséről, majd azzal zárta a tartalmas előadást „A szocialista társadalom érdeke, hogy minél több megelégedett, boldog ember éljen közöttünk.” Tömözkösi Sándor Jászberény KOLLÉGISTÁK A jászberényi tanítóképző leánykollégiumában Hatol* Julianna báliruháját vasalja Minduntalan az emlékezetembe tolul két kép, pontosabban egy tanulságos kisfilm két jelenete. Az egyikben a kisfiát gyászoló édesapa fájdalomtól eltorzult arcát látjuk. Kétszeresen sajog a seb most, hogy megértette: a gyermek haláláért ők, a szülők is felelősek. A másik je enetben nagyobbacska, csibészescn kedves fiú viszi hazafelé a tejet. Még az utcán jót húz belőle. Arcán derűs elégedettség. Pereg a fim. Ismét látjuk a fiút. Szomorúéin, sírásra görbült szájjal lép ki az orvosi rendelőből, ahol megtudta;: csontjait támadta meg a tuberkulózis. A két szomorú esetnek azonos az oka: gümőkóros tehén nyersen fogyasztott teje. A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőket rész fel 18—40 évea korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást ,és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 má^sa ahydrált szenet kapnak térítés nélkűL Útiköltséget felvétel esetei megtérítünk. FELVÉTELHEZ SZÜKSÉGES: rendezett munkakönyv, két hétnél nem régebbi tanácsi igazolás és katonakönyv. JELENTKEZNI LEHET 1963. december Sl-ig a VARPALOTA! SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN, Ez az elgondolkodtató, figyelmeztető kisfilm tulajdonképpen záróakkordja volt az orvos-munkás találkozónak, amelyet a Középtiszai Állami Gazdaság központjában rendeztek meg. Mit is mondtak el az orvosok? Elsősorban is az előadó, dr. Nagy András, a MEDOSZ központ főorvosa. A tuberkulózis nemcsak emberről emberre terjed, hanem a háziállatok is terjeszthetik. A vizsgálatok kimutatták, hogy minden tizedik, tbc-vel fertőzött ember betegségének kórokozója a szarvasmarha- tuberkulózis volt. Gyermekeknél gyakran tüdőn kívüli megbetegedést — csont-tbc, agyhártyagyulladás, stb. — okoz a szarvas- marha-gümőkór. A beteg állat nyersen fogyasztott teje, az ebből készült tejtermék, az istálló pora baktériumokkal fertőzött, s ezért okozója lehet a gyermekek és felnőttek megbetegedésének is. A szarvasmarhaállomány fertőzöttségét adatok segítségével ismertette az előadó, s felsorolta a védekezés módjait, amelyeknek alkalmazásával fokozatosan tbc-mentessé lehet tenni az állatállományt, s így elhárítható az a veszély, amit a fertőzött állatok jelentenek az ember számára. Szó esett az egészségügyi ankétem a használatban lévő növényvédőszerek mérgező hatásáról is, s mindkét napirendnél az oktatás, felvilágosítás szerepéről, az óvórendszabályok és a higiéniai követelmények betartásáról. Nagyon érdekes volt a vita, amely túlnőtt a napirend témáján. S olyan egészségügyi kérdésekre, betegségekre is felhívta a figyelmet, amelyek elsősorban a mezőgazdasági dolgozókat érinti. Dr. Szentesi János, a gazdaság üzem orvosa, dr. Ferenczi György, a megyei tbc gondozó intézet igazgató főorvosa — és mások is — gyakorlati példákat említve hangsúlyozta az emberek felelősségét az egészségvédelemben. Dr. Rajz György, a SZOT Társadalombiztosítási főosztályának képviselője, dr. Tóth Lajos megyei főorvos, Székely János, a Szolnoki Állami Gazdaság szb-ti tikára és még többen arról szóltak, hogyan segíthetik az orvosok és egészségügyi dolgozók munkáját a szakszervezeti bizottságok. s maguk a munkások. A tisztaság, a gondosság é6 óvatosság elsősorban nem pénzkérdés, hanem szemlélet dolga. Ennek alakításában pedig nagy szerep jut az oktatásnak, a felvilágosításnak. Éppen ezért csak elismeréssel szólhatunk a MEDOSZ megyei bizottságáról és a Középtiszai Állami Gazdaság szakszervezeti bizottságáról, amiért elősegítették, hogy — a megyében és az országban is elsőként — mezőgazdasági üzemben találkozzanak egymással az orvosok és munkások. Ez a jólsikerült ankét bizonyítja, mindannyian tehetünk azért, hogy egészségügyünk is azt tükrözze: a mi társadalmunkban minden az emberért, az ember javára történik. Nagy Katalin ÍRÓ Másoknak segítünk Traktorosaink megértették az őszi mezőgazdasági munka időbeni elvégzésének szükségességét. Ezt bi- ronyítja az a szorgalom is. melynek eredményeként körzetünkben már több termelőszövetkezetben befejeztük a betakarítást és az őszá mélyszántást. Több mint egy hete 12 lánctalpas traktorral a ci- bakházi Vörös Csillag, a tiszaföldvári Szabad Nép, a kengyeli Dózsa és Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben segítjük a mélyszántás befejezését. Vállalkoztunk arra is, hogy a mezőtúri AJkotmány Tsz-ben felszántjuk a rizsföldeket. Az eddig is kiválóan dolgozó Szűcs és Papp brigád traktorosai lakásuktól, családjuktól távol is becsülettel helytállnak, munkájukkal elégedettek a szomszédos közös gazdaságok vezetői, gazdái. Körzetükben néhány nap alatt befejezzük az összes szántást, s így még több géppel segíthetünk más termelőszövetkezeteknek a mélyszántás elvégzésében. Csapé István SZB titkár Mesterszállása Gépállomás a cigányok közölt Borsi Dénes József Atö- la-díjas író „Hová lett a vajda kincse” című könyve Tiszaburára is elkerült. Miután a községi könyvtár olvasóinak hetven százaléka cigány (jórészt tanulóké érthetően érdekelte őket a mai cigány életről szóló írás. Előfordult, hogy egy szál gyertya fénye mellett olvasta az egyik család írástudó tagja, egy ipari tanuló éjfelekig is a könyvet .. Az érdeklődést látva a Könyvbarát Bizottság a MESZÖV-höz fordult, hívná meg az írót beszélgetésre a cigányokkal. Barsi Dénes a meghívást elfogadta. A találkozó hírére lázas készülődés kezdődött Tisza- burán. A tanács külön bizottságot alakított a minél szélesebbkörű előkészítésre. A helyi cigányság képviselői azt kérték, hogy az esten ők adhassanak kultúrműsort. Alakult is egy úttörőkből álló rajkózenekar és egy népi tánccsoport, amelyet a helyi pedagógusok tanítottak be, sokszor hajnalig tartó munkával. A szombaton tartott esten ötszázötvenen jelentek meg. Kétszáznyolcvanan ültek, mintegy százhatvanan állva szorongtak, de másfélszá- zan még a nyitott ajtóban hallgatták az írót és a tehetséges kultúrcsoportbe- lieket, akik között a nem cigány úttörők is fellépték szavalatokkal. Az író igen érdekes beszámolót tartott, majd utána körülvették, kérdésekkel, kívánságokkal ostromolták. Több cigány megvette a könyvet és dedikál- tatta. A megyei tanács művelődésügyi osztálya felfigyelt n lelkes :ezdém ínyezésre és megígérte támogatását az új kultúrcsoportnak. r, , i f i ntakraziios és clubié 3ziimazbaii—cstclycn hordjon SZEMÜVEGET ^ Kapható a* O FŐT ÉRT boátokban. \ Egészségünk védelmében Orvos^munkás találkozó
