Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-26 / 276. szám

IMt. november 36. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ft KETTŐS CÉLLAL Összevonások és szervezeti változások a szövetkezeti iparban A tizenkilenc évvel ez­előtt alakult kisipari ter­melőszövetkezetek ezidáig jelentős szervezeti változá­son még nem mentek át. A fejlődést állandóan szem előtt tartva ahhoz alkal­mazkodva, de a megalaku­lás idején meghatározott szervezeti formáknak meg­felelően dolgoztak nap­jainkig. Ebben a felépítésükben a mai követelményeknek azonban már egyre nehe­zebben felelnek meg. Ezért három iparágban — az épí­tő-, a bőr- és a textil-ru­házati iparban — önálló gazdasági egységek kiala­kítása vált szükségessé. A szolgáltatások igényesebb ellátása érdekében a fod­rász- és fényképész rész­legeknél a KISZÖV szako­sítást hajt végre. A szövetkezeti iparban 1964 végéig végrehajtandó vezetés és termelés centra­lizálás, a szakosítás, vala­mint a profilrendezés negyven kisipari szövetkezetét fog érinteni A fejlettebb szervezeti for­máik kialakításánál a leg­messzebbmenőkig figyelem­be veszik az egyének, a szövetkezeti tagok érdekeit Az állami ipartól eltérő szövetkezeti kisipari sajá­tosságok is közrejátszottak — nem mellőzve a politi­kai és gazdasági indokokat sem — abban, hogy 1963— 64-ben jelentős változások­nak kell történniük. Egyes szövetkezeti iparágak el­néptelenedtek. Ennek okait elsősorban a termelés ta­goltságában, eltérő szakmai és műszaki felkészültségé­ben és az utóbbi időben észlelhető rapszódikus mun­kaellátottságban kell keres­nünk. A szövetkezetek tervei­ben szereplő termelési megbízások fokozatosan csökkentek, ezzel egyidőben természetesen csökkent a létszám is. Az eddigi 50— 60 fővel dolgozó ktsz-ek fokozatosan kis létszámú termelő egységekké váltak. Például a jászberényi Ci­pész Ktsz, amelynek lét­száma hetven fölött volt, ma már majdnem felére, negyven főre olvadt. A szétszórt, kis termelő- egységek magas költség­szintje, több szövetkezet bizonytalannak látszó ren­tabilitása tette szükséges­sé az említett iparágakban több ktsz egyesítésével na­gyobb gazdasági egységek létrehozását. Az építőiparban a kisipari szövetkezetek még két-három évvel ez­előtt jelenlegi összetételük­ben megfeleltek. Az utóbbi években azonban a lakos­sági megrendeléseknél ig előtérbe kerültek a társas­és sorházak iránti igények. Az OTP nyújtotta ösztön-, zőbb és nagyobb építési kölcsönök háttérbe szorít­ják az egyéni, kis családi házak építését. Az ilyen épületek kivi­telezéséhez megyénk építő­ipari szövetkezetei nem rendelkeznek megfelelő mű­szaki és fizikai kapacitás­sal. Ezek a feltételek csak több szövetkezet összevo­násával teremthetők meg. A műszaki- és szakmai felkészültség előfeltételei a 250—300 fővel rendelkező, vertikális felépítettségű já­rási építőipari szövetkeze­tek. A szövetkezetekkel szem­ben támasztott lakásépíté­si- és javítási munkák el­végzéséért az egész járás­ban a járási építőipari szö­vetkezet lesz felelős. A lét­rehozandó megyei fodrász, vagy fényképész ktsz-ek felelőssége az egész Szol­nok megyében végzett szol­gáltatásokra kiterjed majd. — A Szolnok megyei KISZÖV vezetőségének ha­tározott álláspontja, hogy minden egyesülést, profil­rendezést, szakosítást csak alapos, körültekintő ;zer- vező- és meggyőző munka. Urban Ernő Kossuth-dnas író megyénkben Kitűnő írónk a szombatot és a vasárnapot a Könyv­barát Bizottság meghívásá- re megyénkben töltötte. Szombaton Törökszentmik- lósan, vasárnap délután Kenderesen és este Kun­madarason találkozott olva­sóival. Beszélt készülő új művéről, amelyben mai tárgyú termelőszövetkezeti problémát dolgoz majd fel. valamint gazdaságossági számítások elvégzése után hoz létre., A szövetkezetek elé ter­jesztett tervezetnek megfe­lelően már létrejött egy egyesülési megállapodás A szolnoki Bőripari Ktsz, a törökszentmiklósi Cipész Ktsz és a kunszentmártoni Bőripari Ktsz tagsága úgy határozott, hogy 1964 ja­nuár 1-től Szolnok és Kör­nyéke Bőripari Szövetkezet néven fog dolgozni. Az építőipari-, a ruháza­ti- és a többi bőripari szö­vetkezet egyesülésének előkészítése most folyik. A KISZÖV vezetősége szeret­né, ha a megye szövetkeze­ti dolgozóinál e kettős cél — a lakosság ipari javító és szolgáltató igényeinek i fokozott kielégítése, vala­mint a nyereséges, szilárd. . magasabb színvonalú mű­szaki- és gazdasági veze­téssel rendelkező kisipari termelőszövetkezetek létre­hozása — megértésre ta­lálna. Mi a boldogság ? (Levelezőnktől) Erről a kérdésről beszélt kollégiumi est keretében a jászberényi tanítónőképző Intézetben Andrási Béla igazgató. Arról szólt beve­zetőben, hogy az ember a boldogságot születésétől ha­lála pillanatáig keresi. Tár­sadalmunkban a szükséges külső tényezők adottak a boldogsághoz. Ezután arról esett szó, hogy a filozófusok hogyan vélekednek erről. Beszélt a boldogság és a szerelem összefüggéséről, majd azzal zárta a tartalmas előadást „A szocialista társadalom érdeke, hogy minél több megelégedett, boldog em­ber éljen közöttünk.” Tömözkösi Sándor Jászberény KOLLÉGISTÁK A jászberényi tanítóképző leánykollégiumában Hatol* Julianna báliruháját vasalja Minduntalan az emlékezetembe tolul két kép, pon­tosabban egy tanulságos kisfilm két jelenete. Az egyik­ben a kisfiát gyászoló édesapa fájdalomtól eltorzult arcát látjuk. Kétszeresen sajog a seb most, hogy megértette: a gyermek haláláért ők, a szülők is fele­lősek. A másik je enetben nagyobbacska, csibészescn kedves fiú viszi hazafelé a tejet. Még az utcán jót húz belőle. Arcán derűs elégedettség. Pereg a fim. Is­mét látjuk a fiút. Szomorúéin, sírásra görbült szájjal lép ki az orvosi rendelőből, ahol megtudta;: csontjait támadta meg a tuberkulózis. A két szomorú esetnek azonos az oka: gümőkóros tehén nyersen fo­gyasztott teje. A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőket rész fel 18—40 évea korig mélyszinti bányamunkára. Ked­vezményes munkásszállást ,és napi háromszo­ri étkezést biztosítunk. Nős és családfenn­tartók évente 64 má^sa ahydrált szenet kap­nak térítés nélkűL Útiköltséget felvétel esetei megtérítünk. FELVÉTELHEZ SZÜKSÉGES: rendezett munka­könyv, két hétnél nem régebbi tanácsi iga­zolás és katonakönyv. JELENTKEZNI LEHET 1963. december Sl-ig a VARPALOTA! SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN, Ez az elgondolkodtató, figyelmeztető kisfilm tulaj­donképpen záróakkordja volt az orvos-munkás találkozó­nak, amelyet a Középtiszai Állami Gazdaság központ­jában rendeztek meg. Mit is mondtak el az or­vosok? Elsősorban is az előadó, dr. Nagy András, a MEDOSZ központ főorvosa. A tuberkulózis nemcsak emberről emberre terjed, hanem a háziállatok is ter­jeszthetik. A vizsgálatok kimutatták, hogy minden tizedik, tbc-vel fertőzött ember betegségének kór­okozója a szarvasmarha- tuberkulózis volt. Gyer­mekeknél gyakran tüdőn kívüli megbetegedést — csont-tbc, agyhártyagyulla­dás, stb. — okoz a szarvas- marha-gümőkór. A beteg állat nyersen fogyasztott teje, az ebből készült tej­termék, az istálló pora baktériumokkal fertőzött, s ezért okozója lehet a gyer­mekek és felnőttek meg­betegedésének is. A szarvasmarhaállomány fertőzöttségét adatok segít­ségével ismertette az elő­adó, s felsorolta a védeke­zés módjait, amelyeknek alkalmazásával fokozato­san tbc-mentessé lehet ten­ni az állatállományt, s így elhárítható az a veszély, amit a fertőzött állatok je­lentenek az ember számára. Szó esett az egészségügyi ankétem a használatban lé­vő növényvédőszerek mér­gező hatásáról is, s mind­két napirendnél az oktatás, felvilágosítás szerepéről, az óvórendszabályok és a hi­giéniai követelmények be­tartásáról. Nagyon érdekes volt a vita, amely túlnőtt a napi­rend témáján. S olyan egészségügyi kérdésekre, betegségekre is felhívta a figyelmet, amelyek első­sorban a mezőgazdasági dolgozókat érinti. Dr. Szen­tesi János, a gazdaság üzem orvosa, dr. Ferenczi György, a megyei tbc gondozó in­tézet igazgató főorvosa — és mások is — gyakorlati példákat említve hangsú­lyozta az emberek felelős­ségét az egészségvédelem­ben. Dr. Rajz György, a SZOT Társadalombiztosítási főosztályának képviselője, dr. Tóth Lajos megyei fő­orvos, Székely János, a Szolnoki Állami Gazdaság szb-ti tikára és még többen arról szóltak, hogyan segít­hetik az orvosok és egész­ségügyi dolgozók munkáját a szakszervezeti bizottsá­gok. s maguk a munkások. A tisztaság, a gondosság é6 óvatosság elsősorban nem pénzkérdés, hanem szem­lélet dolga. Ennek alakítá­sában pedig nagy szerep jut az oktatásnak, a felvilágo­sításnak. Éppen ezért csak elismerés­sel szólhatunk a MEDOSZ megyei bizottságáról és a Középtiszai Állami Gaz­daság szakszervezeti bi­zottságáról, amiért elősegí­tették, hogy — a megyében és az országban is elsőként — mezőgazdasági üzemben találkozzanak egymással az orvosok és munkások. Ez a jólsikerült ankét bizonyít­ja, mindannyian tehetünk azért, hogy egészségügyünk is azt tükrözze: a mi társa­dalmunkban minden az emberért, az ember javára történik. Nagy Katalin ÍRÓ Másoknak segítünk Traktorosaink megértet­ték az őszi mezőgazdasági munka időbeni elvégzésé­nek szükségességét. Ezt bi- ronyítja az a szorgalom is. melynek eredményeként körzetünkben már több ter­melőszövetkezetben befejez­tük a betakarítást és az őszá mélyszántást. Több mint egy hete 12 lánctalpas traktorral a ci- bakházi Vörös Csillag, a tiszaföldvári Szabad Nép, a kengyeli Dózsa és Vörös Hajnal Termelőszövetkezet­ben segítjük a mélyszántás befejezését. Vállalkoztunk arra is, hogy a mezőtúri AJ­kotmány Tsz-ben felszánt­juk a rizsföldeket. Az eddig is kiválóan dol­gozó Szűcs és Papp bri­gád traktorosai lakásuktól, családjuktól távol is becsü­lettel helytállnak, munká­jukkal elégedettek a szom­szédos közös gazdaságok vezetői, gazdái. Körzetük­ben néhány nap alatt be­fejezzük az összes szántást, s így még több géppel se­gíthetünk más termelőszö­vetkezeteknek a mélyszán­tás elvégzésében. Csapé István SZB titkár Mesterszállása Gépállomás a cigányok közölt Borsi Dénes József Atö- la-díjas író „Hová lett a vajda kincse” című köny­ve Tiszaburára is elkerült. Miután a községi könyvtár olvasóinak hetven százalé­ka cigány (jórészt tanulóké érthetően érdekelte őket a mai cigány életről szóló írás. Előfordult, hogy egy szál gyertya fénye mellett olvasta az egyik család írás­tudó tagja, egy ipari tanuló éjfelekig is a könyvet .. Az érdeklődést látva a Könyvbarát Bizottság a MESZÖV-höz fordult, hív­ná meg az írót beszélgetés­re a cigányokkal. Barsi Dé­nes a meghívást elfogadta. A találkozó hírére lázas készülődés kezdődött Tisza- burán. A tanács külön bi­zottságot alakított a minél szélesebbkörű előkészítésre. A helyi cigányság képvise­lői azt kérték, hogy az es­ten ők adhassanak kultúr­műsort. Alakult is egy út­törőkből álló rajkózenekar és egy népi tánccsoport, amelyet a helyi pedagógu­sok tanítottak be, sokszor hajnalig tartó munkával. A szombaton tartott esten ötszázötvenen jelentek meg. Kétszáznyolcvanan ültek, mintegy százhatvanan állva szorongtak, de másfélszá- zan még a nyitott ajtóban hallgatták az írót és a te­hetséges kultúrcsoportbe- lieket, akik között a nem cigány úttörők is fellépték szavalatokkal. Az író igen érdekes be­számolót tartott, majd utá­na körülvették, kérdések­kel, kívánságokkal ostro­molták. Több cigány meg­vette a könyvet és dedikál- tatta. A megyei tanács művelő­désügyi osztálya felfigyelt n lelkes :ezdém ínyezésre és megígérte támogatását az új kultúrcsoportnak. r, , i f i ntakraziios és clubié 3ziimazbaii—cstclycn hordjon SZEMÜVEGET ^ Kapható a* O FŐT ÉRT boátokban. \ Egészségünk védelmében Orvos^munkás találkozó

Next

/
Thumbnails
Contents