Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-23 / 274. szám

1863, november 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A lányom védelmében Második gimnazista lá­nyom van. Tizenhatodik évében jár. Olyan időszak ez, amely az álmok, a var lóság, a bontakozó érzel­mek, az élettel való első konfliktusok különös keve­réke. S jól tudom, ebben az időszakban kell a legtöbbet foglalkozni vele, természe­tesen nem úgy, hogy nyűg­nek érezze, felesleges gyámkodásnak, egyénisége megnyirbálásának. Nem könnyű dolog ilyen korú lány apjának lenni. S az ember szíve elnehezül, ha olyasmit olvas, mint a Magyar Ifjúságban múlt szombaton megjelent „A jutamező rémei” című írás. Ebben megírjál! a legújabb huligánbanda leleplezését, amelyik azzal operált, hogy j lányokat — tizenötéves lá­nyokat — csalt el Angyal­föld elhagyatott helyére és vadállati módon erőszakot követett el rajtuk. Azt is leírja a riport, hogy egy kivételével a megbánásnak még a nyomát sem mutat­ták, intelligenciájuk ala­csony, műveltségük elké­pesztő. S a következtetés: felelős a társadalom, a kör­nyezet, amelyben ilyen el­vadult, kultúrálatlan fiata­lok nőhettek fék Senki sem kívánja csök­kenteni a szülők, a társa­dalom felelősségét. De hadd villantsam fel egy pillanat­ra az érem másik oldalát te. Bízom a lányomban. Sze­rény, tartózkodó típus. De* a mai élet morálja, ritmu­sa más, mások az ismerke­dési lehetőségek, fesztele­nebb, kötetlenebb az a mo­dor, amivel a fiúk és a lá­nyok egymás felé közeled­nek. Ez így is van rendjén, az atomkorszakban elkép­zelhetetlen nagyanyáink er­kölcsi kódexét előszedni. Az angyalföldi kislányok mégis saját hiszékenységük áldo­zatai lettek. Könnyen is­merkedtek, ■ most keserű rémülettel emlékeznek vissza azokra a fiatalkorú, emberbőrbe bújt vadálla­tokra, akik összetörték tes­tüket és talán egy életre nyomot hagytak idegrend­szerükön, lelki ételükön. Ügy gondolom, serdülő leánygyermekek szülei azért felelősek, hogy leányuk megtalálja azt a határt, amelyet a konzervatív me­revség, és a szabatos fele­lőtlen pajtásság között meg kell — és meg is lehet von­ni. Sok tapintatra, sok sze­retetteljes foglalkozásra van szükségünk ahhoz, hogy a kislányok tartózkodjanak a felületes ismeretségkötéstől, a túlzott bizalomtól, mind­attól, ami lehetővé tette a jutamezői huligánbanda ga­rázdálkodását. Vigyázzunk lányainkra és vigyázzunk fiainkra is. Ve­zessük őket értelmesen, szé­pen, kézenfogva, óvjuk őket a szakadékoktól — ez a mi szülői hivatásunk. — hi — Mindig sikerül Öt tojássárgáját, 1 egész tojást, 21 deka cukrot, 1 cit­rom reszelt héját és levét habosra keverünk. Ezután 14 deka lisztet, 6 tojás hab- ( ját, késhegynyi szódabikar- j bónát. adunk még hozzá, j maid kisütjük. Töltelék: 13 deka vajat elkeverünk Ízlés szerinti cukorral. Leforrá­zunk 12 deka őrölt diót 1 de­ci vaníliás tejjel, kihűtjük, majd hozzákeverjük a vaj­hoz. Ezzel a töltelékkel tölt— jflfc meg a laookat, majd üt dióval beszórjuk. Magunk is elk Minden háztartásban gya­kori kényelmetlenséget okoz, hogy nem tudjuk már hová tenni gyarapodó szükségleti tárgyainkat. — Némi leleményességgel megoldhatjuk ezeket a ne­hézségeket. Az előszobában, vagy a kamrában az ajtó fölött polcot létesíthetünk. Az egész csak annyiból áll, hogy két hosszú, 8 cm szé­les, 3 cm vastag deszkát begipszelünk a falba — (ugyanolyan eljárással, aho­gyan a „tiplit” szoktuk a falba rögzíteni.) — ügyelve arra, hogy kétoldalt egyen­lő magasságba kerüljön a falból 2—3 cm-re kiálló deszkacsík, s hogy az ajtó csukás-nyitásától 10 centi­vel magasabban legyen. Amikor a gipsz megkötött, ráhelyezhetjük a megfelelő méretre készült deszkát, vagy léceket. Színes karton­ból függönyt készíthetünk, a mennyezettől a polc al­jáig érőt, mely ajtó gya­nánt takarja a beépített lomtárt. A fürődszobában emele­tessé alakíthatjuk a tükör alatti polcot. Szabjunk ki egy darab másfél centi vas­tagságú deszkából egy ugyanolyan méretű polcot, mint ami a tükör alatt van. Ezután 6 darab 15—20 cm hosszú lécet készítünk, és kétoldalt 3—3 darabot előbb a régi (felső), majd az új (alsó) polchoz csava­rozunk. Majd lefestjük az egészet és visszaakasztjuk a régi helyére. A sampont, olajat, körömlakkot és le- mosót, meg más nem min­dennap használt piperecik­keinket az alsó polcra he­lyezhetjük. A fekete-, vagy tea-főzőt és tartozékait a konyhában létesítendő polcra rakhat­juk. Másfél centiméteres lécekből állítsunk össze 25 60 cm-es rácsot. Ez úgy történik, hogy két-két 25 cm-es léc közé befogjuk a hosszanti (60 cm-es) léce­ket, úgy hogy egy-egy léc után egy cm-t kihagyunk, így olyan sűrű rácsot ka­punk, melyről nem eshetik le semmi, sőt a két olda­lon még pereme is van, te­hát a szélén nem csúszha­tok le az edény. Az elkészí­tett rácsozatot szereljük a vízkagyló fölé, hogy az el­öblített poharak, vagy csé­székről a víz a kagylóba csorogjon vissza. Ez a meg­oldás csinosítja a konyhán­kat és célszerű is, mert napjában többször is hasz­nálatos tárgyak mindig kéz­nél vannak. (fo-mi) Hideg leli a krém Főtt krémnél ez kétféle okból következik be. Vagy nem főztük elég ideig, (ez a ritkább ok, mert a he­lyesen összeállított krém­nek percek alatt sűrűnek kell lennie) vagy túl sok benne a folyadék. Liszttel kell besűríteni, természe­tesen vigyázva arra, hogy az ne csomósodjék. Fino­man szórjuk szét a lisztet szitán keresztül, és foly­tonos keverés mellett főz­zük sűrűre. A nyers krém bizonyára azért lett híg, mert olvadt vajjal állítottuk össze, és a vaj vagy csokoládé még nem szilárdult meg. Te­gyük hidegre, közben né­hányszor keverjük meg; ha kihűlt és megszilárdult, akkor töltsük vele a süte­ményt. NÉHÁNY SZÓ a modern frizurákról Mrrrt már korábbi lap- I számunkban hírül adtuk, j november 17-én fodrászbe- \ mutató volt Szolnokom A város legügyesebb férfi-, és női fodrászai aditak számot í ekkor tudásukról, de egy­K O S z r ü M ÉS K A B ben megismerkedhettek a látogatók a legújabb frizu­rákkal is. Így a férfiak megtudhat­ták, hogy az eddig hódító borotvahajvágás után, most a fésült frizura adja a leg­szebb fejformát. A nők viszont ismét meg­bizonyosodtak arról, hogy divatja múlt már a tupír, annak ellenére, hogy szinte kivétel nélkül minden fri- , zura magasított. Még egy: a hosszú haj sem divat. A XX. század asszonya rövid hajat, praktikus, könnyem kezelhető frizurát visel. íme az elmondottak bi­zonyítására, két szép női frizura modell. Yíilam st elrontottam Nem fénylik a bevonat Ha csokoládé „guszhoz” vizet, tejet vagy kristály- cukrot teszünk, bizony nem lesz szép. A legmeg­bízhatóbb bevonat: egy lá­baskában minden folyadék nélkül megpuhítjuk a cso­koládét vagy gőzön, vagy a sütőben. Egy másik edényben jó vajat olvasz­tunk. Mast teljesen elke­verjük a csokoládét, aprán­ként hozzáöntve a vajat, és ha elég híg ahhoz, — hogy önteni lehessen, rá­öntjük a tortára. Forgat­juk a tésztát, és kés nél­kül szépen, simán bevon­juk. — Vigyázzunk, mert gyorsan keményedik! Ki­fogástalan lesz a bevonat, ; de nem lehet takarékos- j 1 kodni a csokoládéval! J SZELLEMI expedíció VI. forduló: KÉPZŐMŰVÉSZET (A szelvényt rá kell rágás»* tani a megfejtési lapraj 1. Nevezd meg Az ásító inas című kép festőjét és sorold fel további három alkotását. 2. Sorolj fel négy olyan magyar festőt, akik a XX. században élteik és alkotásaik a Nemzeti Galé­riában láthatók. 3. Ki alapította a szolnoki művésztelepet? 4. Kinek a tervei szerint épüli a Nemzeti Mú­zeum és az Országház? 5. Ki alkotta a szolnoki Kossuth téren lévő munkásmozgalmi emlékművet? 6. Ki festette a Volgái hajóvontatók című képet? 7. Melyik híres szovjet szobrászművész alkotása a berlini szovjet katonai emlékmű és a Kovácsol­junk ekevasat a kardokból című szobor? 8. Kinek az alkotása a híres moszkvai Munkás és kolhoznő című szobor? 9. Sorolj fel négy olyan festőművészt, akik je­lenleg a szolnoki művésztelepen élnek és dolgoznak. 10. Kiről nevezték el a túrkevei múzeumot és ne­vezd meg, hogy a képzőművészet melyik ágában ké­szített elismerésre méltó alkotásokat? Pajtások! Megfejtéseiteket adjátok át a csapatvezető elv­társnak. A csapat őrseinek megfejtéseit közös borí­tékban legkésőbb november 29-ig kell a következő címre eljuttatni: Magyar Űítörők Szövetsége, Szolnok megyei el­nöksége, Szolnok, Kossuth tér 2 szám. A borítékra a csapatvezető elvtársak írják rá: „Szellemi expedíció”. Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: 1. Elektromos energiát: Szovjetuniótól, Csehszlo­vákiától, Jugoszláviától. Földgázt: Romániától. Kő­olajat: Szovjetuniótól. 2. Budapest — Duclos Bányagépgyár, Kiskunfél­egyháza, Zagyvapálfalva, Tatabánya, Dorog 3. 1954-ben. 4. 85 kilogramm 5 százalékos dúsítási wrándi- oxidra. 5. Tizennégy óra, mert bár a gép az utat két óra alatt tette meg, két óra eltérés van az időszá­mításban. 6. 8—9 százalékos emelkedést. 7. A kibocsátott rádióhullámok a tárgyak felüle­téről visszaverődnek. Megmérik a rádióhullámok ki­bocsátása és visszaverődése között eltelt időt és éh­ből kiszámítják a tárgyak távolságát. 8. A vasbeton feltalálása. 9. Nincs közvetlen kapcsolatban az úttal. A mo­torok egy része levegőt présel a jármű alá, másik- része az előrehaladást szolgálja. 10. Például: burgonyaültető gép, silókombójn. ké­vekötő aratógép, burgonyakiszedő gép stb. ANYAI SZÍV Ivan Turgenyev Vadászatról jöttem haza­felé. Kutyám előttem fu­tott, poroszkálva, szaglász­va erre-arra. Hirtelen lelas­sította futását és mintha vadat szimatolna, óvatosan lopózott az egyik fa felé. Közelebb érve, egy veréb­fiókát pillantottam meg a földön. Csőre még sárga volt, fejét egész finom pihe borította. Bizonyára a fész­kéből esett ki — gondol­tam — talán az erős szél sodorta le, ami ide-oda in­gatta még mindig a fákat. A verébfióka ügyetlenül próbálta szétterjeszteni szárnyacskáit, amelyeken még alig volt valami tolla­zat, Kutyám felajzottan szaglászta körül, amikor hirtelen egy sötét-tollú öreg veréb röppent a szomszéd fa alsó ágára, a következő pillanatban pedig, mint va­lami eldobott kődarab, egyenesen kutyám szája elé vetetet magát. Szinte ma­gán kívül, zihálva, felbor- zolódva, vádló, hangos csi­pogással, kétségbeesetten, kétszer is egymásután, ku­tyám szájának vetette ma­gát, ahol pedig halálosan éles fogak villantak rá. Az öreg veréb önként ro­hant a veszélybe, hogy ki­csinyét megmentse. Egész testét rázta a rémület, csi­pogása vad, szinte rekedt lett. Feláldozta az életét — mert végülis az aggódás, a rémület ölte meg. A kutya szemében borzalmas fényt láthatott — mégsem maradt meg a biztonságos magas­ban, mert ennél nagyobb erő kényszerítette, hogy fiának védelmére keljen. Kutyám megtorpant. Visz- szahúzódott. Mintha meg­értette, felismerte volttá ezt a hatalmas erőt. Kutyámat gyorsan magamhoz hívtam és siettem elhagyni a he­lyet, miközben egyre na­gyobb tiszteletet éreztem az öreg veréb iránt. Igen Mélyen megindított ennek a kis madárnak nagylelkű­sége és extázisa. A szeretet — gondoltam — erősebb, mint a halál és mint a halálfélelem. Csak a szere­tet által marad fenn és csak azáltal megy tovább, előre az élet! Fordította: Antalfy István TÉVEDÉS Az állatok birodalmában az élet problémáiról beszél­gettek. — Én kezdte a szarka —, nem csinálok probléma, az életből. Amire szükségem van, azt elhozom mástól... — Ezt butaságnak tartom — mondta a kakukk. — Az én módszerem jobb. Én más fészkéből nem veszek el semmit, hanem inkább belehelyezek valamit... Így nem én költőm ki tojásaimból a fiókákat és nem nekem kell róluk gondoskodnom. — Szerintem éppolyan tolvaj vagy, mint a szarka! — szóit közbe egy kutya. — Miért vitáztok? — kérdezte a kaméleon. — Tegye­tek úgy, mint én. Én minden szabály alól kivonom ma­gamat. Mindig a környezetemhez igazodom és megvan a nyugalmam. — Ezt mondta, azzal beugrott egy bo­korba — miután színét barnára változtatta —, de ott egy leselkedő kígyó bekapta. Hans Bruck — Ford.; Antatífy István

Next

/
Thumbnails
Contents