Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-22 / 273. szám
1*§3. november 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A lengyel Ipar többféle terméke bővíti belkereskedelmünk áruválasztékát Belkereskedelmünk a lengyel—magyar árucsereforgalmi megállapodás keretében az idén mintegy 200 millió forint értékű árut kap a Lengyel Népköztársaságból. Jövőre ez az ösz- szeg csaknem megkétszereződik. Az idén többek között 50 millió forint értékű bútort importáltunk, behoztunk ezer motorkerékpárt, s ezeken kívül kisebb meny- nyiségben műanyagárukat, vas-tömegcikkeket. Jövőre bútorimportunk lényegesen növekszik, majdnem megkétszereződik, s ezen belül számos olyan bútorfajta érkezik, amely hiányzik a hazai bútorboltokból és érdeklődésre tarthat számot a vásárlók körében. 1964- beu többek között hűtőszekrényt, üveg- és porcelánárut, gyapjúszövetet, sportcikkeket is kíván importálni belkereskedelmünk, A két ország belkereskedelme között évek óta tart az áruválaszték-csere. Csak az idén 15 000 mosógépet, 5000 „Koliber” táskarádiót, 3000 köbméter fenyőfűrész- érut, azonkívül cremolin padlófényesítőt, plüss-játé- kokat, ajándékárukat stb. hozunk be. Ezek ellenében a belkereskedelem árualapjaiból különböző fogyasztási cikkeket szállítunk a Lengyel Népköztársaságba. • « Ünnepi bemutató MA ESTE A SZÍNHÁZBAN ÜNNEPI BEMUTATÓRA NYÍLIK SZÉT A FÜGGÖNY. A MÉLTATLANUL ELFELEDETT FORRADALMÁR ÍRÓ, FÉNYES SAMU EDDIG BE NEM MUTATOTT DRÁMÁJA, A MÁTYÁS KERÜL SZÍNRE. A BEMUTATÓRA MEGÉRKEZIK AZ ÍRÓ ÖZVEGYE IS. Mátyás és Beatrix (Mensáras László — Győri Ilona) Vitéa János és Beckensloer egri érsek (Mádi Saabé Gábor és Links György) ENNV! SZESZTESTVER Az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban, az egy főre jutó havi rövidital fogyasztás eléri a három litert. Ennek alapján az Egyesült Államok valószínűleg első helyen áll a világon a szeszfogyasztás terén. Nyolcvanmillió 15 éven felüli amerikai gyakorlatilag mindennap fogyaszt szeszesitalt. S tapasztalai és a tudás kiegészíti egymást Mégegyszer a Tiszafüred—kocsi Petőfi Termelőszövetkezetről Október első napjaiban jártam a kocsi Petőfi Termelőszövetkezetben. A látottakat és tapasztaltakat akkor megírtam. Szervezetlenség, nemtörődömség jellemezte az akkori állapotokat. A szövetkezet vezetői megsértődtek a bírálat miatt, ami azonban nem volt hiábavaló. Az eredmények is bizonyítják ezt A termelőszövetkezetben 218 holdról letörték a kukoricát lehordták a szárat Elvégezték a cukorrépa és takarmányrépa betakarítását. Ezen kívül felszántottak 455 holdat, vagyis az összes mélyszántásra váró területet Ma már nincs munka a földeken. A szövetkezeti gazdák a silózásnál dolgoznak, a szé- rüskerteket és tanyaiközpontokat teszik rendbe. A tények azt mutatják, hogy a szövetkezet vezetői és gazdái is megszívlelték a bírálatot Gyakran beszélünk arról, hogy termelőszövetkezetekben a vezetésen, a helyes munka- szervezésen múlik egy-egy munka időbeni elvégzése. A kocsi Petőfi Tsz példája is ezt igazolja. Ebben a közös gazdaságban évek óta gondokkal küzdenek. Kevés a munkaerő, a gépállomás sem mindig megfelelően támogatja őket 9 eddig a szövetkezet vezetői sem sokat tudtak változtatni a helyzeten. Most úgy látszik, megtalálták a helyes utat Ezt bizonyítja például a kukoricaszár betakarítása, amely mindig sok gondot okozott A szövetkezeti vezetők most olyan határozatot hoztak, hogy az kap fogatot a háztáji, illetőleg a közös kukoricatábláról a szár behordásához, aki a reggeli órákban elsőnek érkezik. S mi lett az eredmény? Az, hogy már reggel négy órakor az összes fogattal hordták a kukoricaszárat. A közelebbi földekről a majorba, a távolabbi részeken pedig a föld végére, s ott rakták össze a szárat hogy ne akadályozza a szántást. Ezzel a módszerrel szinte napok alatt megoldódott' a szár letakarítása. A gépállomás is kitett magáért. Hét MTZ és két •lánctalpas traktor dolgozott a termelőszövetkezetben, nem nyújtott, hanem valóban két műszakban. A gépek nem álltak meghibásodás miatt, mert a körzeti szerelők szükség esetén azonnal segítséget nyújtottak. Bírálat helyett tehát most dicséret illeti Csirke József termelőszövetkezeti elnököt. Mátyus Imrét, a főagronómust, akik szinte éjjel-nappal kint voltak a földeken. Elismerést érdemelnek a termelőszövetkezeti gazdák és traktorosok is, akik becsületesen, nagy szorgalommal dolgoztak. így lettek az utolsókból elsők. Vágási Kálmán és egyszerre csak kellemes kattanás hallatszott: elfordult a zár! Mondhatom, egy eves géplakatos pályafutásom alatt még nem voltam ilyen büszke. Csak azt sajnáltam, hogy senki sincs a környéken, aki tanúja lehetne dicsőségemnek. Később, megelégedve a diadalt, behajtottam a páncél ajtaját és végignyújtóztam egy kényelmes fotelben. Nem sokáig pihentem azonban, mert Fehér úr hamarosan bekopogtatott: — Alázatosszolgálja! — köszönt udvariasan. Majd amikor észrevette, hogy egyedül nekem címezte a beköszöntőt, tüstént máskép kérdezte: — Hát, te, a fene a kis bokádat, mért nem csinálsz valamit? Elegáns mozdulattal emelkedtem fel. A mackóhoz mentem, egy mozdulattal kinyitottam ajtaját. A mester megdöbbenve nézett rám. — Mi ez? Színpadias mozdulattal mutattam a szekrényre: — Kinyitottam! A mester abban a pillanatban meg'endítette kezét, és iszonyatos pofont kent le bal orcámra. — Hol a kulcs? — sziszegte dühösen. Előkotortam a rozsdás kulcsot, átnyújtottam. Vérig voltam sértve, úgy éreztem. egetrázó Igazságtalanság történt vélem, s abban a percben gyilkolni is képes lettem volna. Fehér úr ezzel mit sem törődött, ötvan évét meghazudtoló fürgeséggel a mackónál termett. Két kattanás hallatszott és a kulcs e.tűnt a zsebében. Majd esek ezután szólalt meg: — Marha! öt pengőt se fizetett volna... mm ég fel sem ocsúd - hattam, odakintről lépések hallatszottak. A mestei a mackónál termett újra, és mire az ajtó kinyílott. már duruzsoltatta is az amerikánert. Egyekfalvy megállt az ajtóban, onnan érdeklődött: — Jónapot! Kinyitják, kérem, sikerül? — Megfúrjuk, képviselő úr. — válaszolta Fehér készségesen. Közben azon ügyeskedett, hogy a fúrót ne moccan tsa el a páncél ajtajától, mert az igaz kellemetlen lenne, ha a gazdának esaebe jutna kinyitni a bezártalak hitt ajtót. Eltörtünk öt fúrót, teleraktuk szerszámmal az egész szobát És végül, az esti vonat indulása el óta húsz perccel kinyitottuk a kulccsal a mackót, csekély hatvan pengőért. Már világítottak az ablakok az esti szürkületiben, amikor végre hazafelé indultunk. Én mentem elől, a mester utánam. De mintha semmi közünk nem lenne egymáshoz, egy szót sem váltottunk. Jó fele útján járhattunk már, amikor az öreg beszélni kezdett: — Meg kell tanulni ezt is fiam. ha mester akarsz lenni... Különben soha neirn viszed semmire... Nagyot sóhajtottam, mondtam magamban egy cifrát, de már a vacsorán járt az eszem. Akkor még nem értettem meg, így akart belőlem embert faragni, a maga módján. Ahogy ő is tanulta... A pofont kihevertem. Amint láttam, a kassza is a fúrást. És még mindketten jó egészségben szolgálunk OerS János A Középtiszas Állami Gazdaságban évről évre növekszik a párttagok száma. Tavaly tizenhárom, az idén pedig eddig tizenhét tagjelöltet vettek.fel a gazdaság hat alapszervezetében. A számszerinti erősödés tehát jó. Ez azonban korántsem teljes válasz arra, hogy megfelelő-e a tagjelöltfelvételi munka ebben a nagy gazdaságban. A közel háromszáz párttag közül mindössze tizenhatnak van érettségije, vagy ennél magasabb iskolai végzettsége. S az idén felvett tagjelöltek között kevesebb a középiskolát végzett, mint tavaly volt. Az egyik alapszervezet vezetősége a napokban azt is összeállította, hogy kikkel szándékoznak foglalkozni a közeljövőben ilyen tekintetben. S noha a közel húsz kisebb-nagyobb vezetőbeosztású ember között alig van párttag ebben az alapszervezetben, most is csak kétkezi munkásokat vettek számításba. És ez nem véletlen. Arra a kimondatlan, • nem is mindennapi nézetre vezethető vissza, amit valahogy így fogalmazott meg az egyik elvtárs: — „Csak az lehet a szívbéli kommunista, aki kétkezi munkás, aki maga is tapasztalta a proletársorsot”. Az említett alapszervezetben egysíkú az összetéteL És a fenti nézet sem meggyőződésük ott az embereknek, hanem abból az adott helyzetből következik, hogy a kétkezi dolgozók — bár látszólag jó viszonyban vannak a vezetőkkel, az értelmiségi dolgozókkal — sem általános, sem szakmai tájékozottságban nem érzik magukat egyenrangúaknak a náluk magasabb műve’t- ségűekkel. Sokszor tartózkodóak velük szemben, nem keresik, sőt néha ha lehet, egyenesen kikerülik azt, hogy egy-egy kérdésben vita alakuljon ki közöttük. A p£rrta«ok jóllehet azzal érvelnek, hogy míg mások általános műveltségük megszerzéséért tanultak, addig ők helytálltak a munkában, a gazdaság termelésének megszervezésében. Ez feltétlen elismerést is követel számukra. Mégis ez az érvelés kicsit védekezés, önigazolás is. Mégmeg olyan, amire nincs különösebben szükség. Mondjuk ki kereken, hogy a pártban a különböző szakmát művelő emberek legiobbjaira van szükség. S aze is: az építőmunka kezdetén valóban sokan nem tanulhattak, nem szereztek sem általános, sem szakmai műveltségben nagyobb tudást, és egy részük azóta sem tudta ezt megtenni valamilyen ok miatt. . • A pártmunkában, a párt politikájának képviselésében és végrehajtásában azonban nagy iskolát jártak. És ezt napjainkban nem lehet figyelmen kívül hagyni. Olyan értékes „iskolai végzettség’* ez ebben a gazdaságban is és mindenhol, ami ha kiegészül a szakmai és általános műveltséggel rendelkező emberek tapasztalatával, szinte felbecsülhetetlen. A párttagok ennek a kiegészítésnek . a hiányát, szükségességét érzik is a gazdaságban. Erre mutat az a tény, hogy az egész párttagságnak több mint egy- harmada jelentkezett az ősz elején általános- és középiskolákba és különböző technikumokba. Ez félreérthetetlen bizonyítéka annak, hogy nem akarnak megrekedni, hogy nem érik be a jelenlegi tudással. Az ő jószándékuk azonban még kevés. S itt nem lehet mást tenni, mint elmarasztalni a gazdaság pártvezetőségét és gazdasági vezetését A járási pártvégrehajtó bizottság ugyanis a napokban beszámoltatta a pártvezetőséget, s arra, hogy a jelentkezők közül most hányán tanulnak, csak arról tudtak számot adni, hogy Tiszarof- fon a tizenhárom jelentkező küzül hatan kezdték meg az iskolai évet Hozzávetve ehhez azt, hogy a hat tanulóból még ezután is kimaradhat egy-kettő, még kevésbé biztató a helyzet A gazdaság párt- és szakmai vezetősége nem kezelheti pusztán egy kérdésként a sok közül a felnőtt- oktatást A tanulni akarókat az eddiginél nagyobb figyelem illeti meg. Segíteni kell őket a tanulásban. Nem könnyű ezt tizenhárom községben biztosítani. De mint annyi más. ez sem lehetetlen. A hat alapszervezetnél jelenleg hetven olyan pár- tonkivüli van, aki egy idő óta aktívan segít, munkát kér, munlcát vállaL Közöttük a huszonhét, nyolc általános osztályt végzettek mellett tizenketten érettségiztek, vagy egyetemet végeztek. Várható, hogy egyi- kük-másikuk idővel elhatározza: kéri felvételét a tag jelöltek közé.» Velük is csak úgy tudnak azonban érdemben foglalkozni, ha a különböző hatóeszközökkel — a tanulási feltételek biztosításával, a tanulási fegyelem betartásával, s nem kevésbé a cikkben említett téves nézet nyílt felvetésével, vitájával — feloldják azt a kisebbségi érzést, ami jelenleg valami félmagas gátként húzódik a kétkezi munkások és a tanult emberek között. (B. E.l Az 1001 éjszaka földjén A magyar televízió november 30-án este érdekes műsort sugároz „Tudós az 1001 éjszaka földjén” címmel. Az előadásban dr. Germanus Gyula, a világhírű magyar tudós legérdekesebb utazásait elevenítik I fel, s elsősorban azokat a j napokat, melyeket a „mesés keleten”, az 1001 éjszaka földjén töltött. Germanus professzor — épp úgy, mint a keleti mesék hőse, Színbád — hét országot járt be. Első útja Törökország legjellegzetesebb városába, Konstantinápolyba, a mai Istanbulba vezetett. Innen Egyiptomba, majd Szíriába, Indiába, Irakba, Arábiába és Marokkóba ment Ferencsik János sikere Ferencsik János, az Állami Operaház főzeneigazgatója, — aki az edinburghi játékokról egyenesen az Egyesült Államokba utazott — nagy sikerrel vendégszerepei Kaliforniában A Budapestre érkezett kritikák rendkívüli iikevsorozatról adnak számot A Herald Examiner, a Los Angeles Times, a San Francisco News Call Bulletin és a San Francisco Chroncle több számában a legnagyobb elismerést tolmácsoló kritikák méltatják a magyar karmester —■űw*' szetét
