Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-03 / 258. szám
XIV. évfolyam, 258.szám. Ara 89 fillér 1963. november 3.,vasárnap Hogyan lesz kettőből három? S emmi sem viszony tagosabb, mint az idő. Két hónap sok is, meg nem is. Attól függ, mivel s hogyan töltjük? Tetszés szerinti mérték- egységben számolhatunk. Most felavatandó új létesítményünk, a Dunai Cement és Mészmű két hónap alatt mintegy 170 000 tonna cementet fog termelni. íme. mire képes egyetlen gyár. Hát még iparunk egésze, amely két hónap alatt milliárdos értékekkel gyarapítja nemzeti jövedelmünket. Két hónap alatt nálunk többezer család költözik új hajlékba. Mégiscsak nagy idő ez! A jó gazda megragadja az idő üstökét? nem hagyja, hogy tétlenül szerte folyjanak a percek, de példás szorgalommal és igyekezettel használja ki mindahányat, így aztán két napból három napot, két hónapból három hónapot tud csinálni. Kiváltképpen akkor, van meg erre minden oka, ha adósság is nyomasztja. Már pedig ez az esztendő éppen így terheli az ország gazdáit. Hosszú, kegyetlen tél, számos elemi csapás, sokféle nehézség, kedvezőtlen Időjárás tett próbára bennünket. Dolgozó népünk akarterejének, odaadó szorgalmának köszönhető, hogy az év elejei adósságból mostanáig sokat törlesztettünk. Még két hónapunk van hátra 1963-ból. S ha jól bánunk az idővel, még sokra vihetjük ezalatt. Mi most a dolgunk? Éppen ez: igyekezzünk ebből a két hónan- ból hármat csinálni! A kormánynak az ország- gyűlésen elhangzott gazdasági beszámolója okkal és Joggal állapítja meg: az év elejei nehézségek ellenére is várható, hogy az éves tervet teljesítjük. Ehhez az kell, hogy szedjük össze minden erőnket. A vezetés kapkodás nélkül, céltudatosan és körültekintően szervezze meg a feladatok teljesítését, szem előtt tartva a népgazdaság alapvető érdekeit. Dolgozóink pedig fegyelmezetten támogassák a vezetést, fokozzák szorgalmukat és munkalendületüket. Elérhetjük, el is kell érnünk, hogy a munka termelékenysége tovább emel- kediék, a terv előírása maradéktalanul teljesüljön, az önköltség alakulása dolgában pedig minél jobban megközelítsük az előirányzatot. Hogy e két hónap alatt célhoz érjünk, egyet s mást mindenkinek jól meg kell értenie. Ámbár egyszerű dolgok ezek, mint a kétszerkettő. ET lőször is azt, hogy ki- vel-mivel szemben van adósságunk? Ez a dolgozó tömegek adóssága — önmagukkal szemben. A tervek teljesítésében' elmaradt üzemek, vállalatok adóssága nem a kormányt rövidíti, hanem a dolgozó embereket, jóllehet persze megnehezíti a kormány dolgát is. Mégis, a meg nem termelt s hiányzó értékek elsősorban a dolgozó emberek hátrányára vannak. Munkásaink, parasztjaink. értelmiségi embereink önmagukért cselekszenek, ha most nagyon jól kihasználják a hátralévő két hónapot és igyekeznek minél jobban teljesíteni az éves tervet, önmagukért és társaikért. Azt a szénmeny- nyiséget, amit — különben valóban példás igyekezettel dolgozó — bányászainknak e két hónap alatt ki kell termelniük, a családok tízezrei nagyon várják. Szintúgy azokat a lakásokat is, amelyekbe csak akkor költözhetnek be új lakóik, ha az építőipar minden erejét megfeszíti, és erejét a kiemelt, feltétlenül befejezendő építkezésekre koncentrálja. Kormányunk természetesen mindent elkövet, hogy elősegítse e feladatok teljesítését. Végső soron azonban a dolgozó emberek öntudatos munkáján, megsértésén és iparkodásán múlik a dolog. Éppen ezért ennek a két hónapnak a lehető legjobb kihasználása nemcsak a vezetés ügye. Nem elég, ha egy-egy vállalatnál csupán a gazdasági és politikai vezetők tanácskoznak, töprengenek, tervezgetnek. Csak úgy érhetnek célt, ha gondjaikat a szó legszorosabb értelmében megosztják a dolgozókkal. Megértetik a tennivalókat, megnyerik odaadó támogatásukat, és természetesen minden feltételét megteremtik a kiváló munkának. Rendkívül nagy szükség van most a pártszervezetek, a szakszervezetek gyorsaságára, dinamizmusára, aktivitására. A legcélszerűbb és gyümölcsözőbb munkamegosztás a gazdasági vezetés és a politikai apparátus között: a gazdasági vezetés késedelem nélkül, megfontoltan és határozottan intézkedjék, a párt és szakszervezet pedig gondoskodjék arról, hogy az üzem, a vállalat, a gazdaság minden egyes dolgozója világosan lássa, mik az ő személyes tennivalói e két hónap alatt. Ha ez mindenütt így történik, a dolgozók tudni fogják kötelességüket és az év végéig bízvást elérjük amit akarunk: a sikeres tervteljesítést. De mind a gazdasági, mind a politikai vezetésnek tudnia kell, hogy ezúttal nem állnak hetek rendelkezésre az intézkedési tervek kidolgozására, azok megvitatására, a dolgozók tájékoztatására és mozgósítására. Most azonnal és határozottan szükséges cselekedniük. % Ez a két hónap nagy próbatétel és vizsga lesz a gazdasági Vezetők részére. Kormányunk fokról fokra nagyobb önállóságot biztosított az üzemi, vállalati vezetésnek. E két, nem köny- nyű, de * nagyszerű lehetőségeket tartogató hónap programját sem kívánja senkinek a szájába rágni. A parlamenti gazdasági beszámolóban világosan megadta a direktívákat, a valóra váltás mikéntjét azonban a helyi vezetésnek kezdeményezéseire és alkotóerejére támaszkodva. A kormány főcélként jelölte meg — és pedig valameny- nyi vállalatra kiterjedő érvénnyel —, hogy a tervek túlteljesítése ott történjék, ahol az a legkedvezőbb népgazdasági eredményekkel jár, a már elkerülhetetlen elmaradás pedig ott, ahol az a legkisebb károkat okozza. Hogy ennek megfelelően az egyes vállalatoknál miként szükséges átcsoportosítani az erőket, mire kell különösen „rámenni”, mely gyártmányoknak helyes abszolút zöld utat biztosítani — ezt he(Folytatás a 2. oldalon.) Ma: A kádermunka tapasztalatai Színházi szabadnap l «... Tudomány — technika A két sirály Kaland Bírósági jegyzetek Vasárnapi sportműsor André Zoltán traktorvezető, Szabó Béla brigádvezetó és Tösér Lajos kovács a géphibákat azonnal kijavítják Jászárokszálláson, az őszi munkák során. Újjászületik vasúti csom Az a'építményekhez kétmillió köbméter földet, az új pályaudvar vágányhálózatához 100 kilométer hosszúságú vasúti sint hasznainak tel (Tudósítónktól.) Nagy érdeklődést keltett dr. Csanádi Györgynek, a közlekedés és postaügyi miniszter első helyettesének, a MÁV vezérigazgatójának ez év nyarán Szolnokon elhangzott bejelentése: több mint egymilliárd forint költséggel megépítik Szolnokon Európa egyik legmodernebb vasúti gócpontját. A BEJELENTÉS óta nagyobbrészt elkészültek az új vasúti csomópont tervrajzai, az építési terv első szakaszának beruházási programja jóváhagyás alatt van. Mi tette szükségessé a szolnoki vasúti gócpont ilyen nagymérvű átépítését? A Budapest — Szolnok vasútvonalat hazánk első vasútvonalai között építették fel. Az úgynevezett „Nyugati indóház”-ból induló vonatok végállomása nem a jelenlegi személy- pályaudvar helyén volt. hanem a mostani teherpályaudvaron, helyi elnevezés szerint a Tisza pályaudvaron. A felszabadulás után Szolnok rohamos fejlődésnek indult. Iparosítása kedvező fekvésénél fogva mindinkább előtérbe került. A környező Ipartelepek, főként a Tiszamenti Veeviművek nagyarányú fejlődése lényegesen befolyásolta a város életét, — vasúti közlekedését. A vasúti forgalom növekedésével időnként az állomást kisebb arányban bővítették, a vágányok számát növelték. A személy- és teherforgalom további növekedésével az akkor még jelentős rekonstrukció azóta elavultnak, korszerűtlennek bizonyult. Az új szolnoki vasúti csomópont tervezői alapos felméréseket végeztek Szolnokon. A viszonylag gyors kivitelezés szükségét is figyelembe vették a tervezéskor. Az új vasúti csomópont több szakaszban 1Q71-rp p»rn’iT fel. s ezzel európai viszonylatban Is a legmodernebbek közé fog tartozni. Az első szakaszban az új vágányhálózat útjába eső ipartelepeket, tanyákat, lakóházakat más területre telepítik. Az új pályaudvarokat a tervezés folyamán úgy helyezték el, hogy azok műszakilag, esztétikailag egyaránt a legigényesebb követelményeknek is megfeleljenek. Az áttelepített üzemeket, családi és bérházakat újonnan kijelölt területen építik fel. Az első nagyvolumenű építkezéseket még az idén megkezdik. A személypálvaudvar új épületei a városhoz jóival közelebb épülnek fel, így a régi építményeket csak a teljes befejezés után bontják le. az Építkezés idején a régi állomás területén zavartalan lesz a forgalom. A szolnoki rekonstrukció nemcsak — vasútforgalmi szempontból tér el a hagyományos énítkezési módtól. A tervezők a modern pályaudvarok elhelyezését figvelembevéve az építményeket nem „sorakoztatták” egymás mellé, mint az más pályaudvarokon tapasztalható. Több ébít- ménycsoDortot összevonnak, s ezzel kiküszöbölik az éntiletek elanrózódását. Az úi tervezési eliárás monumentálisabb kénét nvújt a nálvnudyar fekvésiről. Az épületszárnyak összevonásával a személvnálva- udvar énületéhen helyezik el az összes utssforealm! szolgálatokat és a postát A tervek szerint az utasod a vonatokat alullérókon át O7isptnnrnnnlron V " „ rO'' V1 r*. tik meg, ezzel a vágányok közötti közlekedés és az azzal járó baleseti veszély megszűnik. Az utastájékoztatást a legmodernebb módszerekkel végzik. A pályaudvaron a legforgalmasabb vágányokat megfigyelés alatt tartják. A pályatestekre irányított kamerák állandó képet nyújtanak a vágányok foglaltságáról, az ottani forgalomról. A szolnoki rendezőpályaudvar hazánk első gurítódombos rendezőpályaudvara. Már önmagában ez a tény is mutatja, hogy múltjánál fogva a legkorszerűtlenebbek egyike. Pedig az alföld és hegyvidék „áruki- éserélése”, vagyis a teher- szerelvények elosztása Szolnokon történik. Műszakilag is rászorül a teherpályaudvar az átépítésre. A MAMMUT ÉPÍTKEZÉS első szakaszában a kiskunfélegyházi vonalon megépítik az ipari rendezőpályaudvart, több üzemi-, szociális- és szolgálati létesítmény, valamint a teherpályaudvar guritóállo- másai központját. A pályamesteri szakaszokat is az eddigi gyakorlattól eltérően égy helyre összpontosítják. Korszerű munkáslaktanya, mosdók, öltözők, éttermek Várják a vasúti pályákat karbantartó dolgozókat. Az új teherpályaudvaron a kocsik rendezését teljésen automatizálják. A beérkező tehervagonok továbbítási iratait csőpostán juttatják a tolatást irányító toronyba, ahol a guritó- dombról szerteágazó Vágányok váltóit, a vagonok rendeltetés szerinti elosztását, fékezését emberi beavatkozás nélkül automata berendezés végzi. A vonatokat távvezérlésű integra-dominó rendszerű biztosítóberendezés irányítja. A tolatást végző mozdonyokat, az új teherpályaudvaron külső szolgálatot teljesítő vasutasokat — az országban először — zseb URH adóvevő készülékkel szerelik fel. így állandó összeköttetésben lesznek az irányító központtal. Az építkezés harmadik szakaszában a Tisza-pálya- udvart helyezik át új helyére. Ezzel egyidőben a Temető úti sorompó régen vajúdó kérdése is lezárul, mivel ezen a szakaszon csökken a vasúti forgalom, a közúti járműveket kevesebb sorompózár fogja a jövőben féltartóztatni. SZOLNOK új vasúti gócpontjának építkezéseit a közeljövőben megkezdik. Az építkezés során csaknem kétmillió köbméter földet használnak fel az alépítményekhez. Ezzel a földmeny- nyiséggel a pályaudvar Baj- csy-Zsilinszky út Jó2sef Attila út, Beloiannisz út, Kossuth Lajos utca és a Zagyva által határolt területet egy. méter magasságban lehetne beteríteni. A földmunkálatokra négy kotrógépét, negyven önürítős tehergépkocsit, tíz hengert állítanak munkába. Ha a pályaudvaron újonnan lefektetésre kerülő vágányokat egymás után leraknák, Szolnoktól Budapestig érnének. A vasúti mamut gócpont teljes felépülése után új színt ad majd Szolnok városnak, és reprezentáns színfoltja lesz az egész Alföldnek, valamint büszkesége a magyar vasút- közlekedésnék. Várkuti Miklós Ma tartja esküvőjét Ttfereskova és Nyikolajev dov utcai házasságkötő palotában. Az anyakönyvve- zetű előtt a fiatal páron kívül csak néhány aif lesznek jelen. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK M / » m Andrijan Nyikolajev és Valentyina Tyereskova esküvőjét ma _ magyar idő. szerint 9 óra után néhány perccel tartják a Griboje-
