Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-02 / 257. szám

1963. november i.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

«>

Szépségápolás

a MUNKÁBAN

Ma már megfelelő munka- és egészségvédelmi berendezések óvják a nőket a gyárakban, mégsem árt azért, ha az ott dolgozó nők maguk is védik testi épségüket, szépségüket. A fejkendő, ami kötelező a gépeknél, óvja hajukat a portól, a szálló pihéktől is. Azokban á termekben, ahol meleg, száraz a levegő, az érzékeny bőrűek a munka kezdete előtt kevés krémet kenjenek arcukra. Munka közben az arc púderezése, rúzsozása helytelen, mert ha a piszok rátelepszik a púderes arcra, az nemcsak csúnya látványt nyújt, hanem igen nehéz is az arc megtisztítása. Munka végeztével lemossuk az arcot, kezet bő vízzel, szappannal, majd szárazra töröljük. Mielőtt kimegyünk a levegőre, bőrtápláló krémmel kenjük be arcunkat, erre már nyugodtan tehetünk kevés púdert.

Munka után Hajunkat 3— 4 percig erős kefével keféljük, ez edzi a fejbőrt és megtisztítja a hajat a rátelepedett portól, szennyeződéstől.

Konzervgyárakban vagy olyan üzemekben, ahol a munkahely hideg, esetleg nyirkos, igen lényeges, hogy a célszerű öltözködés mellett arcunkat, kezünket zsíros védőkrémmel vagy olajjal védjük. Ma már legtöbb üzemünkben előírás a különféle védőkrémek használata, melyek óvják a bőrt a kirepedezéstől, és nem zavarják a dolgozót a munka elvégzésében. Ha hideg a munkahely, különösen erő7 sen védjük arcunkat krémmel, hiszen a sportolók is ezt teszik hosszabb szabadtéri versenyeknél vagy távúszásuk alkalmával.

Ha huzamosabb ideig dolgoztunk hideg helyen, előbb langyos vízzel mossuk le bőrünket, és csak ezután mossuk meleg vízzel. A fagyott vagy kiázitt kéznek igen jót tesz a váltott hideg-melegvizes öblítés, erős dörzsölés, majd kevés krém és meleg kesztyű. ,

Antik

Anyaga 60-as horgolócérna.

1. sor: 8 láncszemből gyűrű.

2. sor: A gyűrűbe 12 egy- ráhajtásos pálcát hurkolunk, a pálcák között 1—1 láncszemmel. (Az első pálcát 3 láncszem pótolja.)

3. sor: Az egyláncszemes ív közepébe l hamispálcát öltünk, 10 láncszemet horminta

gólunk, megfordulunk, majd a láncsorra 1 rövid, 5 egy- ráhajtásos és 8 rövidpálcát öltünk, a nyolctagú pálcacsoport első és negyedik pálcáján 1—1 négyláncsze- mes pikóval. 1 hamispálcát a következő egyláncszemes ívbe hurkolunk, és a leírtakat összesen tizenkétszer ismételjük úgy, hogy a másoA LEGÚJABB BÚTORRÓL

A lakásberendezés tárgyai, főleg a bútorok, drága anyagokból, drága munkával, hosszú élettartamra (a régi időkben több generáció számára készültek.) Ezért rövidebb divathullámzásoknak nincsenek kitéve. Inkább csak olyan nagyobb változások érintik a bútorformákat, amelyek a kor egész művészeti életének aktuális — mondhatnánk: „stilus”-változásaiból fakadnak.

A második világháború utáni bútorformák alapját a kialakuló nagyüzemi előállításmód, a tömeges szériagyártás új lehetőségei adták. Az utolsó két évtized alatt nemcsak a bútorok formája, hanem minden nagyiparilag előállított lakásfelszerelési tárgy, eszköz is nagymértékben leegyszerűsödött. A tárgyak formája csak a leglényegesebbre szorítkozik, díszítő jellegű részletek alig fordulnak elő.

Ez a nagyfokú leegyszerűsödés odáig megy, hogy az álláványbútorok, mint: az asztalok, ülőbútorok, fekvőhelyek váza a legpuritánabb négyzetes metszetű vascsőből készül, amelyet színes műanyaggal vonnak be: a faalkatrészek a legegyszerűbb szögletes lapidomok, a párnázat pedig ugyancsak szögletes, egyforma, sima tömbökből áll, amelyeket legfeljebb különböző színű bevonó szövetek élénkítenek.

A többi bútor: polcok, szekrényfélék ugyancsak egyszerű, sima tömbök, egymással különféle módon összekombinálva,

gyakran a padló és a mennyezet közé feszített lécvázra csoportosítva.

A fejlődés valódi, komoly tényezői mögött, e sajátos formákban ki nem veszi észre a divat kétségbevonhatatlan jeleit is. Ilyen bútort ma Európa- szerte gyártanak és a sok rendkívül hasonló formát könyvekben és folyóiratokban lebet látni

Olyan országokban azonban — Dániában, Svédországban — ahol a régi

Vasvázas modern foteHi- pus fakarokkal, levehető, sima, tömb alakú párnákkal

kézművesipar hagyományai még élnek, és ahol fában jobban bővelkednek, ettől eltérő formálású bútort állítanak elő. Ezek a bútorok nem annyira mereven egyenesek, hanem már fő formáikban lágyabb, hajlékonyabb vonalúak, jobban kifejezik a kényelmességet, az emberi testhez idomulást. Részletformáik egyénibbek, változatosabbak és formajellegük a kézműves- ipari előállításra utal. Rendszerint csak fából készülnek és egy szobában többféle faanyagból való bútort helyeznek el, ami elevenné teszi a berendezés hatását.

Az ilyen bútorokkal berendezett lakások is modern hatásúak, bár a bútorformákban hagyományos vonások — mégpedig az angol bútorstilusok egyes formaelemei — mutatkoznak. Finoman ívelt vonalaik, enyhén plasztikus részletképzésük élvezetesebbé, otthonosabbá teszik ezeket, mint. a másik fajtát a túlzottan egyenes vonalú merevség és szigorúság.

A két ellentétes bútoríz- lés-irányzat sok értékes tanulságot ad számunkra. Például, hogy gazdagon, sok irányúan fejlődő korunkban elképzelhető egészen eltérő stílusok egymás mellett élése, de csak akkor, ha ízlésbeli és ipari minőség tekintetében mindegyik magas fokúan fejlett. Ha csak az egyik viseli a minőség jegyeit, akkor csak az lehet a vezető izlésiránypat igazi képviselője. Az egyikhez az ipari, technikai fejlődés adja az alapot, a másik a kedély, az otthonosság megszokottabb elemeire: a hagyományra támaszkodik.

dik motívumból a 10. láncszemet 1 rövidpálcával az előző motívum első ' négy- láncszemes pikójába öltjük. A sor végén a szálat eltépjük.

4. sor: 7 láncszem és 1 rövidpálca váltakozik az öttagú < pálcacsoport középső pálcájába öltve oly módon, hogy a második és ötödik láncszem után 1—1 négylánc- szemes pikót horgolunk.

5. sor: Ebben a sorban alakítjuk ki a csillag négyzetes formáját, a következő képpen: a szálat bármelyik iv közepéhez erősítjük, 1 egyráhajtásos pálcát horgolunk (kezdésnél ezt 3 láncszem pótolja). 8 láncszem után a második ívben 1 egyráhajtásos pálca kerül, 6 láncszem, és a harmadik ívbe 1 kétráhajtásos pálcát, 3 láncszem után 1 háromrá- hajtásos pálcát, 5 láncszem után 1 háromráhajtásos pálcát, 3 láncszem után 1 kétráhajtásos pálcát öltünk (ez alkotja a > sarokrészt), 6 láncszem után a minta előírói ismétlődik.

6. sor- Minden láncszembe és pálcára 1—1 rövidpálcát öltünk, kivétel a sarokrészt képező ötláncszemes ív, — melybe 7 rövidpálcát hurkolunk.

7. sor: Az ötödik sor pálcái fölé és a hat-, Tllétve nyolcláncszemes ívek középső rövidpáleájára háromtagú egyszerre befejezett kétráhajtásos pálcacsoportokat horgolunk, a pálcacsoportok között 3—3 láncszemmel. A sarokrészt képező önlánc- szemes ívek középső rövid- pálcájába 1—1 ' háromtagú, egyszerre befejezett pálcacsoport kerül, közöttük 5 lánszemmel.

8. sor: A háromláncszemes ívekbe 4 rövidpálcát hurkolunk, a második rövidnálca után 1 ötláncszemes pikóval. A sarokrész ötláncszemes 'Vében 2 rövidpálca, 1 ötláncszemes pikó váltakozik kétszer.

Kapcsolás a pikók középső láncszeménél rövidpálcá- val történik,

A falon lévő bútorcsoport szekrény- és polcelemekből « az ezeket tartó vasvázból áll. Az ülőbútorok állványa is egyenes vonalú merev vasváz

„Szellemi expedíció“

IIL forduló IRODALOM

(A szelvényt rá kell ragasztani a megfejtési lapra!)

(A szelvényt rá kell ragasztani a megfejtési lapra!)

1. Melyik az a Jókai-regény. amelynek cselekménye az 1848-as szabadságharc idején játszódik, s a Baradlay- család történetéről szól?

2. Mi a foglalkozása Mikszáth Kálmán „Két koldusdiák” című regényében Dobos bácsinak és Móra Ferenc „Kincskereső kisködmön”-ében Malvinkának?

3. Melyik két Petőfi-vers jelent meg 1848-ban röplap formájában?

4. Melyik József Attila-versből való a következő idézet:

„A város peremén,

mint lucskos szalma, hull a lámpafény, kissé odább

a sarkon reszket egy zörgő kabát, egy ember, üldögél, összehúzódik, mint a föld, hiába, rálép a lábára a tél..

5. Sorolj fel legalább négy olyan magyar vidéki várost, ahol irodalmi múzeum található. (Az írókat is nevezd meg.)

6. A kapitány lánya című regény írójának melyik a leghíresebb verses regénye? Nevezd meg az írót is.

7. Ki írta a Robinson szigete című lengyel ifjúsági

regényt? 4

8. Ki az írója a „Város az ingoványon” című regénynek és melyik város történetéről szól?

9. A hetedik kereszt című- regény filmen is nagy sikert aratott. Ki az írója?

10. Sorolj fel öt olyan ifjúsági regényt, amelyet magyar szerzők írtak, s amelyeknek cselekménye a jövőben játszódik és egyben a technika alkotásait mutatja be. (Az írókat is nevezd meg.)

Pajtások!

Megfejtéseiteket adjátok át a csapatvezető elvtársnak. A csapat Örseinek megfejtéseit közös borítékban leg később november 8-ig kell a következő címre eljuttatni:

Magyar Úttörők Szövetsége, Szolnok megyei elnöksége, Szolnok, Kossuth tér 2.

A borítékra a csapatvezető elvtársak írják rá: „Sze- lemi expedíció”,

MULTHETI REJTVÉNYÜNK HELYES MEGFEJTÉSE

1. Szolnokon, Tiszamenti Vegyiművek,

2. Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Tiszapa: konya.

3. Vízierőmű: Tiszalök, hőerőmű: Tiszapalkonya.

4. Ogyessza.

5. Kutatóállomásokat létesített, ezek alapbázisa von a Mimij fötámaszpont. Felfedezték a Bungci oázist, egész évben hómentes.

6. Varsó, Lengyelország fővárosa.

7. Oswelin—Auschwitz.

8. Lenin vízierőmű: Beszterce (Bistrica) folyón, Gyergyóbékás (Bicaz) mellett.

9. Drezda.

10. Dimitrovgrád.

K tossz batát

— kd,a metse —

zt mondta egyszer a sálcái a tevének:

— Gyere, ússzunk át a túlsó partra. Finom, édes nád terem ott.

A sakál nem tudott úszni, hát a teve hátára kapaszkodott és az átvitte a folyón. A folyótól nem messzire gyönyörű cukornád-ültetvény volt.

A teve legelészni kezdett az édes nádban, a sakál pedig halat fogott a parton.

Ebéd után a sakál oda- száguldott a tevéhez, majd fel s alá szaladgált, miközben üvöltött a megelégedettségtől.

A közeli faluban lakó emberek meghallották a sakál üvöltését, husángokat ragadtak és a mezőre futottak.

Amint a sakál megpillantotta az embereket, gyorsan elbújt a bokrok között.

A parasztok meglátták a cukornádban falatozó tevét. s jól eldöngették botjaikkal.

£\ teve alig bírta elhor” dani az irháját. A sakál a folyóparton fogadta a tevét, s mintha misem történt volna. így szólt:

— Ideje lenne már hazamenni.

— Ideje — felelte a teve.

— Felmásznék a hátadra.

— Ugorj! — egyezett bele a teve.

Mikor már elhagyták a partot, a teve megkérdezte:

— Mondd barátom, miért kiáltoztál olyan hangosan? Vajon nem tudtad, hogy az emberek előjönnek és jól ellátják a bajomat? Miért tetted ezt?

— Nem tudom — válaszolta a sakál. — Nem tudom. Van egy szokásom: ebéd után szeretek hangosan üvölteni.

— Az más — mondta a teve. — Ha egyszer ez a szokásod, akkor nem vagy hibás.

■Gf ikor beértek a folyó közepéig, ahol nagyon mély volt a víz, hirtelen így szólt a teve:

— Tudod, hogy nagyon szeretnék megmerülni?!

— Hogyhogy? Mit gondolsz?! — kezdett kiáltozni a sakál. — Itt a legmélyebb a folyó. Ne tedd ezt. Különben is. miért kell neked feltétlenül lemerülnöd?

— Nem tudom — válaszolta a teve. — Nem tudom. Van egy szakásom: ha eldöngetnek botokkal, akkor szeretek úszkálni a folyóban és alámerülni.

így is tett a teve: álá- merült, s mikor felbukkant a víz alól. a sakál már nem ült a hátán... Fordította: Molnár Sándor