Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-16 / 242. szám
t 1963 október 16. SZOLNOK MI.GYEI NÉPLAP Több lesz a járda kevesebb a sár Kőtelken Az idei községfejlesztésá alapból többek között három utca járdaépítését is betervezték erre az évre Kőtelken. A munkaerőt azonban a mezőgazdaság erősen leköti, s hogy mégis megépüljön a 755 négyzet- méter járda, az érintett utcák lakói tanácstagjaik bíztatására összefogtak. A Temesvári utcábaii 20 család négyszáz négyzetméter járda építését vállalta társadalmi munkában, kétszázat már el is készítettek belőle. Jövő héten fognak munkához az Erkel Ferenc utca és a Széchenyi utca lakói; előbbiek 65, utóbbiak 290 négyzetméter gyalogjáró út elkészítését vállalták, hogy kevesebb sarat kelljen taposniuk. Mire beköszönt az esős idő, remélik, be is 'fejezik a munkát. Vezet a twist Nem kei1 a limbo Még mindig a twist a legnépszerűbb tánc hazánkban. A táncpedagógusok tapasztalatai szerint az ifjú „táncoskedvű” lányok és fiúk 80 százaléka elsősorban a twistet kedveli. A tánczenekarok, az alkalmi együttesek — no meg a házimurik magnetofonjai — ezt játsszák a legsűrűbben, s a zenés szórakozóhelyeken sokan bizony még más ritmusú számokra is twistet táncolnak. Azt is elmondták a tánctanárok: a twist előreláthatólag egyhamar még nem múlik ki, s bizonyára még jövőre is ugyan- • ezt táncolják, majd — csak más néven. A „tánc-ranglista” második helyén a csa-csa-csn áll; ez a népszerű, mambóÖsszkomfort az egykori csendőriaktanyában bői továbbfejlesztett tánc is úgy látszik, sokáig életképes lesz. A többi divatos, modern tánc is eljut — mégpedig viszonylag gyorsan — a magyar fiatalokhoz. A tánciskolákban tanítják már — a madisonon, a rumba-bolerón és más táncokon kivid — a pasa- doblet, sőt a twist legújabb változatát, a bossanovát is (a brazil szamba és a rumba keveréke), amely Pesten most kezd divatba jönni. Megbukott viszont egy-két olyan újdonság, mint a lokomotion és a hully-gully. Nem tetszik a fiataloknak a limbo sem, ez egyébként nem csodálatos, ugyanis úgy kell lejteni, hogy a táncoló hátrafelé hajlított felső testtel egy minél alacsonyabban kifeszített kötél alatt áttáncol, miközben twist mozdulatokat tesz. A kunszentmártoni járási művelődési otthon terveiből A kunszentmártoni művelődési otthon tervében a hangsúly a felnőtt oktatáson van. Ennek érdekében hét szakmunkásképző tanfolyamot indítanak: öntözéses gépkezelői, öntözéses szakmunkásképző, villamos szakmunkásképző, szerelő, traktoros továbbképző tanfolyam indul. Ezen kívül megindítják az ezüstkalászos tanfolyam első és második évfolyamát és a három éves, 150 órás téli szakmunkásképzést. Az öt szakkör közül hármat: a felnőtt irodalmi színpadot, a természettudományi szakkört és a foto- szakkört szintén a felnőtt- oktatás szolgálatába állítják. Ezen kívül néptánc és bábszakkör indul. A TIT- tel karöltve hat akadémia, negyvenhét külön TIT-elő- adás szervezése szerepel a munkatervben. Klubfoglalkozást, író—olvasó találkozót, vitaesteket rendeznek. Három kiállítás és két országjáró kirándulás szerepel még a munkatervben. Kunszentmártonban már többször megpróbálkoztak az élénk kulturális élet megteremtésével. Eddig ez,— valljuk be őszintén — nem sikerült. Reméljük, hogy most a művelődési ház vezetősége a társadalmi szervezetek segítségével meg tudja teremteni az egész községet átfogó, egységes kulturális életet. Félmillió köt a meggye tanácsi könyvtáraiban A tíszavárkonyi, volt csendőrlaktanyát a felszabadulás óta gabona raktározására használták. A községi tanács vezetői elhatározták, hogy lakássá alakítják át az épületet. A régi szolgálati lakást rendbehozták, a két szoba—konyha— kamra már otthont nyújt egy családnak. Az épület többi részéből még két lakást — egy egyszoba hálófülkését meg egy kétszobás összkomfortosat —■ tudnak kialakítani. Bár a vizet még nem tudják bevezetni, de a tervezésnél már a jövőre is gondoltak. A költségeket a községfejlesztési alapból fedezik, s a megyei tanács is kiegészítette mintegy 100 000 forinttal a helybeliek pénzét. műszaki komfvnapok Lassan hagyományossá válik, hogy minden év őszén megrendezik a műszaki könyvek seregszemléjét. A szakminisztériumok, a SZOT, a TIT, a könyvkiadók négy munkával készülnek az október 21—november 2. között megrendezendő műszaki könyvnapokra. Céljuk a műszaki irodalom népszerűsítése, propagandája, az iparban dolgozók figyelmének felhívása a szakkönyvek olvasására és hasznosítására. A könyvnapra huszonöt új műszaki »kiadvány jelenik meg. Közöttük olyanok, mint a Jánossy Lajos világhírű akadémikusunk gondozásában élkészült ■„ Atommag-lexikon”, egy szovjet szakikönyv a színes televízióról. a gépjármű- technikai zsebkönyv második kiadása, a villanyszerelés gyakorlati kézikönyve és sok más, különböző iparágba tartozó érdekesség. A műszaki könyvkiadás célja elsősorban az, hogy ellássa az iparban dolgozó szakembereket a szakmai műveltséget és ezáltal közvetve a termelés színvonalát fejlesztő könyvekkel. A műszaki könyvkiadás szüntelenül fejlődik. 1964Tanácstagi beszámolók Szolnokon Október 16 (szerda): Dóka Gyula (Abonyi úti új iskola) 17.30 órakor a 101. választókerületben. Mészáros Pál (Csarnok úti iskola) 17 órakor a 15. vál asztókerül etben. Október 17 (csütörtök) Németh István (Nyúl úti iskola) 18 órakor, a 105. választókerületben. Október 18 (péntek): Hajdú Lajosné (Hold úti óvoda) 17 órakor, a 36. vál asztókerül etben. Kösz.ler Ferenc (Keskeny János u. pártház) 17 órakor a 37. választókerületben. Október 19 (szombat): Tornyos Vilmos (Bajcsy- Zs. úti iskola) 18 órakor a TC. választókerületben ben 197, átlagosan 330 oldalas műszaki könyv lát napvilágot. A jelentős tudományos- kulturális eseményre megyénk is megfelelően felkészül. A műszaki könyvnapok során tizenkét helyen rendeznek kiállítást és vásárt. 21-én a vegyiművekben ünnepélyes megnyitó lesz, ezt követően a Tisza Cipőgyár, á jászberényi Aprítógépgyár, a járműjavító, a TITÁSZ, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár helyiségeibe nyílik meg a hasznos és érdekes műszaka könyvek kiállítása. A Megyei Könyvtárnál a közelmúltban-- összesítették a III. negyedévi statisztikai adatokat. A párthatározat 1965-re írja elő, hogy a lakosság 15 százaléka könyvtári olvasó legyen és ezer lakosra 1200 kötet könyv jusson. A megyében lévő tanácsi közművelődési könyvtárak 1963 szeptember 30-ig 66 340 olvasót számlálhatnak, ez a lakosság 14,2 százaléka. Minden remény meg van arra, hogy év végéig a könyvtárak az 1965-re előírt tervet teljesítik. A kötetszám hasonló ugrásszerű emelkedést mutat. Ma már csaknem félmillió kötet könyv található a tanácsi könytárakban. Míg 1961-ben ezer lakosra 710 könyv, 1963. szeptember 30-án ezer lakosra 1074 kötet jutott. így a könyvállomány fejlesztésére előírt tervet is egy évvel előbb, 1964. év végéig képesek a könyvtárak teljesíteni. Továbbképzési nap a könyvtárosok számára A Különlegességi Női Divatszalon, a Gundel Étteremben mutatta be legújabb modelljeit. Tervező: Uot- schild Klára. A könyvtárosok ideológiai és szakmai továbbképzése az elmúlt években a megyében rendszertelen volt. Ennek megszüntetésére e népművelési év folyamán ideológiai és szakmai továbbképzési napokat rendez a megyei könyvtár. Az első továbbképzési nap október 14-én zajlott le. Részt vettek rajta a Művelődésügyi Minisztérium, az Országos Széchenyi Könyvtár, a budapesti Szabó Ervin Könyvtár, a megyei tanács művelődési osztálya, valamint a Heves, Csongrád és Hajdú megyei könyvtárak képviselői, továbbá mintegy 70 Szolnok megyei függetlenített könyvtáros. A továbbképzési nap első részében a tanácsi közművelési könyvtárak gyermekrészlegeinek helyzetét és feladatait tárgyalták meg a jelenlevők. Megállapították, hogy jelenleg a megyében — más megyék 2—3 részlegével szemben — kilenc gyermekkönyvtár működik. A következő év folyamán még újabb 8 helyen külön gyermekrészleget hoznak létre, a községi könyvtárakban pedig külön kölcsönzési időt és helyet biztosítanak a fiatalok számára. Az iskolai könyvtárakkal és az úttörő mozgalommal is szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat, — határozták el a könyvtárosok. Az iskolai könyvtár a szellemi munka területe, az ifjúsági könyvtár pedig az aktív pihenés területe. A közművelődési és az iskolai könyvtárak együttműködése a közös szerzeményezésre, a rendezvények együttes előkészítésére éppúgy kiterjed, mint a fiatalok érdeklődési körének rendszeres elemzésére. A továbbképzési nap második részében a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem kétéves művésztagozata első évi anyagának, a filozófiának a tanulmányozását kezdték meg a résztvevők. Utazó magyarok Ügy kezdődik, hogy a turista megjelenik a pályaudvaron fényképezőgéppel — esetleg gépekkel — fénymérővel, megszámlálhatatlan filmtekerccsel felszerelve és izgatottan fürkészi a terepet. Az őt kísérő hozzátartozókra ügyet sem vet, vagy ha mégis, abban sincs köszönet, ami érthető, hiszen gátolják munkájában. A vonat indulását nem győzi kivárni, már a pályaudvaron el'ő egy tekercset — megörökíti a búcsúzás megható pillanatait. Amint a vonat elhagyja a határt, a turista szótlan- ná válik. Most már a fényképezésen kívül semmi nem érdekli a világon. Az igazi boldogságét az jelentené számára, ha a vonat mellett elsuhanó táj kizárólag vadreiényes erdőből, zuhogó vízesésből, vízierőművekből és népviseletből állna. Közben nem feledkezik meg arról, hogy a kupé utasait is lefényképezze. Ezek a k'.pek később „Így utaztunk” cím alatt kerülnek be a családi albumba. Tulajdonképpen eddig más képek nincsenek is, mert a tájról készült felvételek nem sikerültek. A turista ugyanis elfelejti, hogy a táj nem halad együtt a vonattal, ezért olyan hosszú időt exponál, mintha kongói szénbányászokat fotózna a tárnában, rövidzárlat idején. Az úticél elérésekor kiderül, hogy a turista betegesen imádja önmagát, ami kitűnik, abból, hogy végleg felhagy az öncélú fotózással és ezentúl kizárólag ő áll a lencse elé teljes életnagyságban. Ez úgy történik, hogy nagyobb fatkákba verődve ellepik a város műemlékeit és nevezetesebb helyeit. Különös előszeretettel rajzanak szobrok, emlékművek és hajók környékén. Ilyenkor a turista feltornázza magát Szkander bég nyakába, a többi turista pedig kéjesen hörögve kattogtatja masináját. Utána szerepcsere. Ha Szkander bé. nincs kéznél, megteszi az 1264-es háború Névtelen Katonájának emlékműve, vagy a XVI11. századból fennmaradt elöltöltős rézágyú is, de ezek tetejére már jóval kevesebb lelkesedéssel másznak fel. Szívesen készítenek még felvételeket egymásról a tengerparton, amint kevé- lyen domborítanak a fövenyen, miként Neptun tette azt ráérő óráiban. Érdeklődését azonban leginkább a nemzeti ereklyék csigázzák fel, melyeknek tetejéről integetve bármikor hitelt érdemlően tudja igazolni, hogy ő járt ott és ott, azon a helyen, városbaa. országban stb. Mert a turista nem a helyet kívánja megörökíteni, hanem önmagát azon a helyen, ami nagy különbség. Miután a filmtekercsek elfogytak — ez rendszerint már a második napon bekövetkezik — a turista levelet ír a~ otthoniaknak. Kinek ír levlapot a turista? A turista mindenkinek ír levlapot, akit személyesen ismer. Ebből a célból áttekinthető név- és címlistát készít az ismerősökről. és nagyon boldogtalannak erezné magát, ha bárkiről, akivel köszönővis.zonybar van, utólag kiderülne, hogy kimaradt a névsorból. Nem ritka eset, hogy vadidegen emberek ü 1vözlőlapot kao- aak az Égsi-tengerről. A feladó nyilván arra számított, hogy a. címzett tanácstalanságában valamely lapszerkesztőséghez fordul, ahol leközlik a levelet, vastagon szedve a feladó nevét és tartózkodási helyét. A levélírás után következik az utazás legidegörlőob szakasza — a vásárlás! A kezdő turista (turisticus lai- cus) fölényesen , mosolyog egész úton odafelé, mondván, hogy ő pihenni, szórakozni, világot látni jött, nem pedig bevásárló körútra. Még nem tudja a szerencsétlen, hogy a szörnyű kór minden turistát megfertőz, s amint felcsillan a napfényben az első kirakatüveg, menthetetlenül magával ragadja őt is a gyilkos vásárlási láz. Először csak közönyösen nézegeti az árcédulákat és pénzügyi műveleteket végez. Átszámítja a forintot lírára, schillingre, rubelre, koronára, márkára, frankra stb. és összehasonlítást tesz. Ekkor már nem tud tárgyilagos lenni, mert lenyűgözi a látvány: bizonyos cikkek olcsóbbak, mások drágábbak, mint itthon. Izmosodó szocialista szemlélete egyetlen szempillantás alatt kapitalista számítássá változik és ha lehetne, mindent megvenne, ami nálunk drágább és kint olcsóbb, s megfordítva, mindent eladna, ami stb.... Kezét szabályosan mellhez szorítja és őrült iramban robog az úttesten, egyik üzletből a másikig, mjha találva még előnyösebb feltételek mellett vásárolható árucikkeket. Dönteni úgyszólván lehetetlen, mert nem tudhatja bizonyosan, mikor köt egy látszólag előnyös üzletet, amiről fél óra múlva esetleg kiderül, hogy szörnyű baklövés volt. Rémképek üldözik, étvágytalanná válik, s általában kimondhatatlanul szenved, mivel valutája kevés, kurrens cikkekről pedig nem gondoskodott otthon, melyek birtokában feleleveníthetné a cserekereskedelem édes-bús emlékeit. Tanácstalansága odáig fajul, hogy hazautazás előtt fél órával még egyetlen fillért nem költött, nehogy ráfizessen. Már mozog a vonat, mikor loholva megérkezik a pályaudvarra egy halom bóvlival, amit az utazóközönség sarcolására kirendelí bazárokból vásárolt össze sebtében. A városból, országból jóformán semmit nem látott, nem pihent, nem szórakozott, mert mindig mással volt elfoglalva, de azért otthon, s a hivatalban váltig hangoztatja: ilyen jól még soha nem érezte magát. Mert hiába ' külföld, az mégis csak külföld! Hát így utazunk mi magyarok a nagyvilágban. Mert utazni már utazhatunk, s egyszer talán eljön majd az az idő, amikor pihenni és szórakozni is megtanulunk. Ivanics István
