Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-16 / 242. szám

1963. október 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Építési és Szerelőipari Vállalat SZOLNOK Ezúton szeretnénk köszönetünket kifejezni szol­noki telepünkön végzett emeletráépítési munká­jukért. Nagy segítséget jelentett számunkra, hogy a rend­kívül hideg tél ellenére, amikor az építőmunka csaknem négy hónapig szünetelt, nem kértek határ­idő módosítást, a nehézségek ellenére az építkezést határidőre befejezték. Külön ki kell emelnünk, hogy az épület minősé­gileg kifogástalan és esztétikailag is minden igényt kielégít. * Automata betongyárak Az Építéstudományi In­tézet gépkísérleti kutatói m nkával készítették elő a teljesen automatikus beton- g”árak tervezését, s az épí­tőgépjavító és gyártó vál­lalat szakemberei pedig most már megkezdték a részletes rajzok kidolgozá­sát. Részt vesznek ebben a munkában a Telefongyár, a Hódmezővásárhelyi Mér­leggyár, valamint a Kohó- és Gépipari Minisztérium tervező irodáinak mérnö­kei is. Az első kísérleti automatikus gyár keverő­tornyát mindössze egy em­ber irányítja gombnyomás­sal, s csupán a gépek kar­bantartásához kell majd se­gítség. A központi vezérlőaszta­lon tízféle betonkeverési re­ceptre lehet programozni a gyár gépeit, s a megrende­lők kívánsága szerint pilla­natok alatt átállítható a berendezés másfajta minő­ségű beton termelésére. A gépek működését is auto­maták fogják ellenőrizni, s ha zavar keletkezik, azon­nal leállítják a berendezé­seket és jelzik a hiba he­lyét. A tudományos előké­szítő munkák alapján órán­ként 20, 40 és 60 köbméter betont előállító gyárakat terveznek, de nemcsak az építkezések részére, hanem majd az elemgyáraknak is készítenek automata beton­üzemeket. véletlenek Mikor az építőipar orszá­gos méretekben lemaradás­sal küzd, amikor minden építő vállalat a súlyos terv­lemaradások megszünteté­séért harcol, amikor rend­szeresen hónapokkal el­csúsznak a határidők, fehér hollónak számítanak az ilyen elismerő levelek. Az ÉPSZER azonban be­bizonyította, nem véletlen munkasikerek „fehér holló­ja” ez a meleghangú kö­szönet. Az egész kollektíva jól összehangolt, lelkes és fegyelmezett munkájának eredménye ez. Az ÉPSZER nem nagy vállalat. Éves termelési ér­téke csak 53 millió forint, a megye minisztériumi épí­tőipari vállalatához viszo­nyítva, annak csak negyed­vagy ötödrészét jelenti. Egy­ben azonban — legyen íz bármilyen kicsi vagy nagy — mindegyik vállalat meg­egyezik. A gondok itt is jgondok, az eredmények itt is eredmények. Magyar Likőripari Vállalat Ha a gondokról beszédünk először a legnagyobbról, a mindennapiról szóljunk. Egyetlen darus gépkocsija sincs a vállalatnak. Az épí­tő munka egyik elemi fá­zisát, a betongerendák el­helyezését kölcsön daruval kell végezniük. Ha nem lenne olyan jó a kapcsolat az ÉM Építőipari Vállalat­tal, és a többi üzemmel, megállna a tudomány — mondotta Medra János igazgató. A géppark nagyon sze­gényes. Mindössze két füg­gőleges emelőgéppel, beton­keverőkkel, szállítószala­gokkal és néhány vibrátor­ral vannak ellátva. Ez csak az egyik probléma. Ugyan­ilyen vagy talán még sú­lyosabb gondokat okoz a műszaki szakemberek hiá­nya. A főmérnökkel együtt összesen két mérnök van a vállalatnál. Rajtuk kívül még tizenegy technikus irá­nyítja a munkálatokat. Saj­nos vannak olyan építésve­zetők, akik még technikusi ÍGY IS LEHET képesítéssel sem rendelkez­nek. Az ÉPSZER is, mint min­den építőipari vállalat, lét­számhiánnyal küzd. Tavaly 146, az idén 158 létesít­ményt kell átadniuk. Az en­gedélyezett létszámkeretnél százhatvannal kevesebb a létszám. Tavaly az egy lé­tesítményre eső létszám 2,6 volt, ezzel szemben az idén csak 2,3 fő. A nehézségek ellenére az eredmények figyelemre— méltók Az első féléves átadási tervet 97 százalékra teljesí­tették. A harmadik negyed­év végéig pedig minden épületet határidőre átad­tak. De nemcsak határidő­re hanem nagyon sok léte­sítményt jóval előtte. így a tsz-központok 1963-as vil­lamosítási programját már szeptember 30-ra befejezték. Mezőtúron a Rákóczi úti kéttantermes iskola építé­sét augusztus 15-e helyett július végén befejezték. Egy kéttanterrhes iskolát Törökszentmiklóson szep­tember 30 helyett, augusz­tus 30-án adtak át. Az átadási határidő előtt másfél hónappal már hasz­nálhatták Kengyelen az új orvosi rendelőt. A török­szentmiklósi Vasipari Vál­lalat türelmetlenül várt műhelycsarnokát is idejé­ben elkészítették. A válla­lat saját új telephelye is az előírt időre, augusztus 20- ra készült el. A nagykörűi gyógyszertá­rat is a vártnál sokkal ha­marabb — október 20. he­lyett augusztus 6-án — ad­ták át a rendeltetésének. Hogyan csinálták ? Ezt a kérdést az ÉPSZER Vállalat igazgatójának. Medra Jánosnak tettük fei. — Először 17 pontot tar­talmazó intézkedési tervet készítettünk a lemaradások megszüntetésére. Azután már csak arra kellett ügyel­nünk, hogy ez a terv ne csak terv maradjon. És ez volt a legnehezebb. — Melyek voltak a leg­fontosabb pontok? — A befejezési határídőK betartására és a szállító- eszközök kihasználására ho­zott intézkedések. — Ezenkívül? — Sorolom. Az építkezé­seken használt gépeket szabadidőben, szombaton és vasárnap javítottuk. Dol­gozóink sok jó javaslatot tettek, hogy a betervezett, de nem kapható anyagokat elfekvő anyagokkal helyet­tesítsük. — A pártszervezet meg­vizsgálta egy-egy osztály munkáját. Ezt azonban in­kább a feladatok megbeszé­léséneik lehet nevezni. Igyekeztünk — amikor csak tehettük — a vasutat tehermentesíteni. Ha egy- egy szállítmány betonge­rendát, vagy valamilyen más anyagot kocsihiány miatt nem kaptunk meg időre, nem vártunk ölhetett kézzel. Gépkocsival men­tünk Dunaújvárosba és szál­lítottuk a szükséges árut — bognár — Reklámkonferencia Szolnokon || Újítási ankét kiállítással Kereskedelmi ismeretek filmen A KPVDSZ III. kulturális napok eseményeiből A KPVDSZ III. kulturális napjai keretében teg­nap került sor az állami és szövetkezeti kereskedel­mi szervek vezetői és reklám szakemberei részére tervezett reklám-propaganda konferencia megrende­zésére Szolnokon, a Szakszervezetek Művelődési Há­zában. 1. Varga Illés, a MÉSZÖV igazgatósági elnöke nyitot­ta meg a konferenciát, majd Márk István, a me­gyei tanács vb kereskedel­mi osztálya vezetőjének rö­vid bevezetője után, a Bel­kereskedelmi Minisztérium kereskedelmi és szervezés- technikai főosztályának csoportvezetője, — Kertész László tartott előadást a reklám és propaganda idő­szerű kérdéseiről. Az érdekes előadásában hangsúlyozta: A kulturált kereskedelemnek szüksége van jó reklámra, mely a termelés és fogyasztás kö­zötti összhahg megteremté­sének egyik eszköze. — Jelentősen fejlődött a szocialista országok rek­lámtevékenysége, mióta az érintett iparágak és a ke­reskedelmi főigazgatóságok közösen dolgozzák ki rek­lámtervüket, s ezt eljuttat­ják a kiskereskedelmi egy­ségekhez is. A kooperálás következtében több és szín­vonalasabb propaganda ki­advány elkészítésére nyílt lehetőség. Az elmúlt év­ben például az ipar 11 millió forinttal járult a kereskedelmi propagandá­hoz — említette Kertész elvtárs. — Egvre több. öt­letes helyi kiadvány jele­nik meg. jólsikerült áru­bemutatókat rendezünk, s a kirakatainkról a külföl­diek is elismeréssel nyilat­koznak. Szép, mutatós az áru el rendezés. egyre in­kább háttérbe szorul a ki­rakatok öncélúsága. Növe­kedett a vásárlók igénye, ehhez kell a reklám-propa­gandának is alkalmazkod­nia. Erre megvan a lehető­ség, több mint húszmillió forinttal többet fordítha­tunk propagandára, mint három-négy évvel ezelőtt. 2. Nagy érdeklődés kísérte Tóth Jenőnek, a KPVDSZ munkatársának az újító­mozgalom helyzetéről tar­tott előadását, mely a rek­lámkonferenciát követte. Az előadó beszámolt az újító mozgalom társadalmi felülvizsgálatáról, melyet a KPVDSZ megyei bizottsá­ga a társadalmi aktivák széleskörű bevonásával végzett. A vizsgálatot me­gyénk legnagyobb létszá­mú harminc vállalatánál és földművesszövetkezeténél — folytatták le. Felmerült a vizsgálat során — állapította meg Tóth elvtárs — hogy az újí­tások elbírálása sok helyen hetekig, hónapokig elhúzó­dik, ami csökkenti a dolgo­zók aktivitását. Az is prob­léma, hogy nem kapnak az újítók segítséget a műszaki rajzok elkészítéséhez, a pro­totípusok legyártásához. A hibák ePenére is — szépen fellendült az újítási mozgalom megyénkben. Sokat segít, hogy a szocia­lista brigádok egyre több szerenet vállalnak az újítá­sok kidolgozásában, megva­lósításában. A tiszaföMvári földmű vesszövetkezetnél 57 800 forintos, a kenderest' föl dművesszövetkezetnél 19 000 forintos megtakarí­tást eredményező újítás; szü­letett. Az Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalatnál 30. az Alföldi Állami Áruház­ban 26 úiítást adtak be a dolgozók. Az Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat dol­gozói nyolc hónap alatt — január 1-től augusztus 31- ig — 31 újítást dolgoztak ki. A szeptemberi újítási hónap alatt 32 újítás szüle­tett a kereskedelemben. Az előadó felhívta a hall­gatóság figyelmét az előcsar­nokban megrendezett újítá­si kiállításra, amely három megye — Békés, Csongrád és Szolnok — kereskedelmi újításait mutatja be, szám szerint százhetvenötöt. 3. A két előadás után ér­dekes, szakmai propaganda filmeket mutattak be a résztvevőknek. A többek között egy svéd—norvég filmből újrendszerű nyugati nagyáruházaikat ismertünk meg, a gyors szervezés, áruraktározás módszereit, a rakodólapok alkalmazását nyugat-német filmek ismer­tették. Magyar filmet lát­tunk a helyes öltözködés­ről, s a helyes kiszolgálás­ról. A filmeket a Csomago­lástechnikai Intézet, a Ma­gyar Hirdető és a megyei tanács kereskedelmi osztá- lyg bocsájtotta a KPVDSZ rendelkezésére. (T.) Sajtófogadás a Technika Házában A Technika Házában kedden délelőtt Messinger j Géza, az Építőipari Tudó- j mányos Egyesület főtitkár- j helyettese tájékoztatta a saj- ‘ tó képvise'őit arról, hogy az egyesület október 21— 23-ig háromnapos konfe- j renciát rendez a műanyag , építőipari felhasználásról. í Ezen a tanácskozáson több i mint 400 hazai és sok kiil- i földi szakember vitatja meg I a legúiabb műanyagok al- : kalmazásának kérdéseit Néhány arcvonás — Annak örülök legjob­ban, hogy mások is szeretiK olvasni ezt a lapot. Sokan mondják, hogy te Sanyi, vagy Sanyi bátyám — mert ki hogy szólít —, olvasta-e ezt meg azt a Néplapból? — Annakidején is benne volt a tiszaföldváriak fel­hívása. Arra mondták a mieink: Földváron se le­hetnek olyan nagyon sok­kal különb emberek ná­lunk. Mi is meg tudjuk azt csinálni, amit ők. Ügy is lett. Versenybe kezdtünk. És ha közbe eső nem jön, október 11-nél előbb is be­fejeztük volna 600, illetve az 5 százalék rátartással együtt a 630 hold búza ve­tését. — Nem, ne tessék tilta­kozni. Mi tudjuk, hogy sok­szor mennyit segít nekünk a lap eldönteni, hogy mi­ben milyen határozatot hoz­zunk. Mi mindig tanulunk más termelőszövetkezetek tapasztalataiból, s a Néplap útján leghamarabb eljut ez hozzánk. Borsós Sándortól, a Zöld­mező Tsz párttitkárától, Benke Pál, a községi ta­nács vb-elnöke veszi át a szót. Ö. mondja, hogy Bor­sós elvtárs szavára október 1-től huszonhatan olvassák a megyei lapot. Aztán vi­szont mindjárt átterelődik a szó arra, ami itt az egyik legnagyobb gond: Nincs a faluban kultúrház. — Nem azzal akarjuk kezdeni, hogy építsenek és ' majd aztán „benépesítjük” Hanem most azon mester­kedünk, hegy felkeltsük és visszatarthatatlanná tegyük az emberek kultúréhségét még akkor is, ha nagyon kicsi falu ez a Kungyalu. És majd akkor előállónk valahol azzal a kéréssel, hogy segítsenek. — A megvalósításnak n 0 az elején tartunk. Eb­ben a faluban még két év­vel ezelőtt nem volt felnőtt oktatás. Most főleg a peda­gógusok dicséretére legyen mondva, harmincán járnak esti iskolába. Négyen köny­velőnek tanulnak. S amivel fennállása óta most dicse­kedhet először a falu. jövő­re lesz az első szülötte, aki gimnáziumot végez. Mert Borsós János most harma­dikos. • Nagy Lajosiné, a gondnok néni szívesen kalauzol, hogy megtaláljam Busi Sándort. A postást, aki 21 év óta veszi reggelenként nyakába a postástáskát. S ezt néhány kivételével mind itt Mezőtúron húzta le. ö harmincegy családot, ott­hon keresett fel, szeptem­ber 22-én és azóta. Ered­ményesem. — Legtöbb helyen fél. negyed, sőt egész évre fi­zették elő. Én magam is járatom a Néplapot, több mint tíz éve... Néhány éve építkezésbe kezdtem és se­hogy' se kaptam meg a hitelt. Mindenhol elakadt a kérelmem. Akkor a szer­kesztőséghez fordultam. Hi­hetetlen gyorsan segítettek. Akkor megfogadtam, hogy alkalomadtán vissza segítem. Most volt alkalom. — Hetvenkét lapot viszek minden reggel az olvasók­nak. örülök, ha olvasnak, tájékozódnak az emberek A városnak azon a részén, ahol én kézbesítek, a Zrínyi és Wesselényi út környé­kén, szeretnek olvasni. • Két kusza, vázTatos kép. tükör ez. Nem vetít vissza minden arcvonást. Mégis tudom, sokan magukra is­mernek benne má'ok is. Százak és százak azok kö­zül, akik szeptember 22-én és azóta is segítették, hogv a megyében minél több em­ber olvasson s minél több család kezébe eliusson 8 rpe<?vp| ná rdiSint+sá CT és ta­nács lapja (B. E.) Jó ütemben haladt előre a vetés A megyei operatív bizottság ülése A megyei operatív bizott­ság tegnap délután ülést tartott. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya ve­zetőjének, valamint a Szol­nok megyei Állami Gazda- | ságok Igazgatósága vezető- ; jének jelentése alapján ér­tékelte az őszi betakarítási, , talajelőkészítésd és vetési munkák menetét. A bizottság megállapítot­tá, hogy a múlt héten jó ütemben haladt előre a ke­nyérgabona vetése. Egy hét alatt a termelőszövetkeze­teikben 45 ezer holddal, az állami gazdaságokban 18 ezer holddal gyarapodott a kenyérgabona vetésterüle­te. A megye termelőszövet­kezeteiben 26.8 százalékos ütemet sikerült megvalósí- j tani. A jó eredmények elérését elősegítette, hogy a leg- j utóbbi vasárnap nagy szor- l galommal dolgoztak megye- I szerte. Mintegy 1258 gép j működött vasárnap a ter- ! melőszövetkezetekben. Az operatív bizottság szükségesnek tartja, hogy e héten is hasonló ütem­ben végezzék a talajelőké­szítést és a vetést. így le­hetőség lesz arra, hogy Túrkeve, Jászberény, Me­zőtúr és Karcag városok, valamint a kunhegyesi já­rás termelőszövetkezetei 105 százalékra teljesítsék ke­nyérgabona vetéstervüket. Ugyanakkor a többi járá­sokban és városokban meg­közelítsék a 100 százalékot. A bizottság óva inti a megye állami és közös gaz­daság vezetői valamint az irányító szervek vezetőit az • elbizakodottságtól. A termelőszövetkezetek 77.1 százalékos kenyérgabona­vetésterv teljesítése nem jogosít fel arra, hogy a vetés ütemét csökkentsük. A hátralévő 48 ezer hold- nyi búzavetés teljesítése mindannyiuniktól további ■ erőfeszítéseket követel. A vetést befejező állami és közös gazdaságokból — ésszerűen — át kell csopor­tosítani a gépeket a ve­téssel lemaradó gazdaságok­ba. A surjáni-, a csorbái-, a szenttamási-, a héki- és a Kunszentmártoni Állami Gazdaságok és az élenjáró termelőszövetkezetek mar eddig is segítették a kör­nyező közös gazdaságokat gépekkel. Szükség van erre a jövőben is. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a lemaradó, s a gazdaságilag gyengén működő termelőszövetkeze­teikre. Segíteni kell azokat, hogy mielőbb befejezhessék kenyérgabona-vetésüket. A megyei operativ bi­zottság intézkedésére a ta­lajjavító vállalatoktól mint­egy hatvan Sz—100-as nagyteljesítményű traktor jött segíteni a mélyszán­tásban. Egy hét alatt 51 iparból jött és 21 toborzott traktoros ült gépre. Tehát növekedett a kétműszakos gépek száma. Szükséges azonban a kétműszakos gé­pek számának további nö­velése a továbbiajkban is. Annál is inkább mert meg kell gyorsítani a tavasziak alá történő mélyszántási munkák ütemét. A vetésből felszabaduló gének haladék­talanul kezdjék meg a mélvs'zántást. hosv kellő időben azzal is végezhes­sünk. November közepén kezdődik ez őszi fásítás Előreláthatóan körülbelül november közepén — meg­kezdődik az ősz évenként ismétlődő naffvaránvú mun­kája, a fásítás. Az őszi programban a múlt évi 3681 hektáros telie=ítménv- r szemben az idén csak­nem 5000 hektárnyi erdőn kí’Tdi fásítást szándékoz­nak végrehajtani.

Next

/
Thumbnails
Contents