Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-09 / 236. szám

1963. október 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A dolgozók A kunszentmártoni járási tanácsnál A kunszentmártoni járásban a tanácshoz beérke­ző panaszokat igyekeznek mindig a legrövidebb időn belül orvosolni. íme erre egy példa: Levelet kapott Czakó Sándor, a járási tanács vb- elnöke Máté Erzsébet, Bá­torszőlő 103 szám alatti la­kostól. Az illető panaszol­ja, hogy a termelőszövet­kezet jogtalanul él akarja venni másfél hold szőlőjét. Mivel névreszólóan érkezett a panasz, Czakó Sándor személyesen ment ki Bá­torszőlőbe. Kiderült, hogy törvény­telenségről szó sincs. Máté Erzsébet férjével együtt, B. Kiss Sándorral 1959-ben belépett a cibakháza Vörös Csillag Termelőszövetkezet­be. Törvénytelenséget in­kább ők követtek el, mert ezt a másfél hold szőlőt akkor nem vitték be a termelőszövetkezetbe, ha­nem mivel az asszony lány­kori nevén van, azt saját- hasznukra művelték ezidáig. Most a termelőszövetkezet vezetői rájöttek erre és csak a törvényadta joguk­kal éltek, amikor e másfél hold szőlőt is a közösnek tudták be. Természetesen nem tud minden panaszt személyesen kivizsgálni a járási tanács elnöke. Az apparátusban dolgozók azonban igyekez­nek a legpontosabban dol­gozni e tekintetben is. — Mindezek ellenére a járás területén még fordulnak elő visszásságok. Gyakori pél­dául, hogy a panaszosok szóban mondják el kérel­müket. Ilyenkor előfordul, hogy bár meghallgatták azokat, jegyzőkönyvbe nem foglalták és azzal utasítot­ták el a panaszt, írja meg levélben is. A beadott panaszok Intézésének alapfeltétele, hogy az azzal foglalkozók ismerjék mindenféle vonat­kozásban a tényállást. — Azonban e tekintetben is akad még felületesség. Elő­fordult, hogy egy ügy tisz­tázása érdekében szükséges­sé vált az ügyfél meghall­gatása, vagy a rendelke­zésre álló adatok kiegészí­tése. A panasszal megbízott dolgozó azonban nem tett ennek eleget és a kellő is­meretek nélkül hozott ha­tározatot. döntést. Legutóbb például Tiszaugon, az au­gusztus havi tanácsülésen a tények tisztázása nélkül tűztek napirendre vitás kérdéseket gyógyszer ellá­tásra, községfejlesztési hoz­zájárulás elengedésére vo­natkozóan. Természetes, hogy a hiányos adatok, is­meretek nélkül a tanácsülés nem tudott érdemlegesen állást foglalná. Az eljárási törvény sza­bályozza azt is, hogy egy adott ügyet 30 napon belül a döntés meghozatalával el kell intézni. Ha bonyolul­tabb a panasz, ezt a határ­időt egy esetben meg lehet hosszabbítani. Ugyanakkor a tanácsokra háruló fel­adatok köziül a birtokvé­delmi eljárások lefolytatá­sára 15 napos határidőit állapít meg a polgári tör­vénykönyv. A kunszentmártoni járás területén a határidők be­tartásénál van a legsúlyo­sabb hiányosság. A iárási tanács mező- gazdasági osztályán például szeptember 12-i állapotnak megfelelően 176 ügyfél ál­tal előterjesztett, 30 nap­nál régebbi elintézetlen ügy volt. Az építési- és közle­kedési csoportnál 40. A ci­bakház! községi tanács igazgatási előadójánál au­A búza és rozs alaptrágyái a A szuperfoszfát és a káli­só a búza és a rozs alap­trágyája. Az előbbi — szakszerűen használva — a terméshozamot növeli, az utóbbi pedig javítja a ga­bonafélék minőségét. Számtalan példa bizonyítja hogy e műtrágyák haszná­latával holdanként 2—4 mázsával növelhetjük a kenyérgabona terméshoza­mát. Milyen műtrágyát hasz­náljunk? Megválasztásánál azt tartsuk szem előtt, hogy a talaj miként hasznosítja a műtrágyaféleségeket. A si­ma, poralakú szuperfoszfá­tot elsősorban az elegendő meszet és humuszt tartal­mazó, jótevékenységű tala­jokra használjuk. Az ásvá­nyi, szemcsés szuperfoszfát főleg a homok és a.láp, va­lamint a gyengébb tevé­kenységű talajokon jó. Az egyes fontosabb elemek szerepe a növény életében A nitrogén a növények zöld részeinek (levélzet, zöld szár) fejlődésére hat elsősorban. A haragos zöld levélzet, a buja fejlődés nitrogén bőségre mutat, vi­szont a satnya, sápadt lom­bozat mindig a nitrogén hi­ányra vezethétő vissza. A nitrogén a termést mennyi­ségileg emeli, néha a mi­nőség rovására is, az érést késlelteti, a betegséggel és a faggyal szemben a nö­vény ellenálló képességét csökkenti, mivel laza sejte­ket fejleszt. A gabonafé­léknél megdőlést ás meg­szorulást okozhat a káli és a foszfor hiánya, ezért a nitrogénnel párhuzamosan foszfort és kálisót is hasz­náljunk. A foszfor főleg a mag­termés kifejlődésére hat, a beéredést megrövidíti, a megdőlés és a megszorulás ellen véd, mert tömött sej­teket nevel. A növényt a betegségekkel szemben is ellenállóbbá teszi ft szőlőnél és gyümölcs­fáknál a jövő évi termőrü­gyeik kifejlődését, s azok beérését segíti elő. A mag­vas növényeknél — táp­anyagegyensúly esetén — növeli a magvak hektoliter súlyát, azok csíraképessé­gét, a pillangósoknál fo­kozza a nitrogéngyűjtést. A nem magtermések (szőlő, gyümölcs, gyökér- és gu­mótermések) tároló- és szállítóképességét emeli. A foszfor általában a minősé­gi termelés igen fontos té­nyezője. A káliumnak szintén a minőségi termelésnél van nagy jelentősége. Különö­sen fontos a szerepe a szénhidrátok (cukor, ke­ményítő) asszimilációjánál. A szín, íz és zamatanyagok elsősorban á kálium hatá­sára fejlődnek ki. Nagy jelentősége van tehát min­den olyan növénynél, amelyhez ilyen kívánalma­kat fűzünk (szőlő, gyü­mölcs, gyök- és gumósnö­vények, zöldség, paprika, paradicsom stb.) A sörár­pánál növeli a szénhidráto­kat és csökkenti a sörfőzés­re nézve hátrányos fehér­jék kifejlődését. A dohány­nál a fentieken kívül az éghetőséget is fokozza. Gulyás István Szolnok AGROKER gusztus 30-án tartott vizs­gálatot a járási tanács és ez alkalommal 97 elintézet­len ügydarabot talált. Jel­lemző például, hogy a pa­naszok intézői 30 nap el­teltével még indokolt eset­ben sem kérnek határidő hosszabbítást. És nem élnek törvény­adta jogukkal az eljáró szervek sem, amikor az ügy­felék, vagy tanúk kihallga­tásra idézés ellenére sem jelennek meg. Holott ezek nagymértékben befolyásol­ják a panasz intézésének határidejét. Nagy feladat vár tehát még a járási tanács igaz­gatási osztályára és ter­mészetesen a községi ta­nácsók igazgatási előadóira, hogy az előbb felsorolt hiá­nyosságokat kiküszöböljék és valóban az államigazga­tási törvény szellemében dolgozzanak. V- V. I Tegnap örömhír röppent fel a megyeszékhelyen és hamar széjjel is terjedt. Szerkesztőségünket is leg­alább öten-hatan felhívták, tudunk-e már róla, hallot- tuk-e, hogy a tiszaroffi Aranykalász szövetkezetben végeztek a kenyérgabona vetésével. Más időszakban talán jelentéktelenebbnek tűnik ez az esemény. De most... Most arról van szó, hogy majd jön a többi is. A tiszaroffi Aranykalász az első „fecske”, de néhány napon belül több helyről jön majd hasonló jelentés. Hamarosan Túrkevéröl várunk ilyen hírt. S nem is csak egy szövetkezetről van szó. Túrkevén október 19-re 20-ra az egész városban befejezik a vetést. Me­zőtúron azt várják, hogy október 22-e lesz ez a dátum. Jelek szerint a tiszafüredi járás október 25-én jelent­heti ugyanezt. Megvan a remény arra, hogy a vállalt határidőre október 25-re, végsőesetben október 30-ra az egész me­gyében befejeződjék a ke­nyérgabona vetése. (Más dolog, hogy az időjárás közbeszólhat. S a meteoro­lógusok jóslása szerint vár­ható is októberi esőzés. Ezért nappal és éjszaka, hétköznap és vasárnap szo­rítani kell most a munkát. Vetőszántás, talaj előkészí­tés, vetés — ez most a földművelők dolga.) A múlt héten nagyot léptünk előre. Egy hét alatt 42 000 holddal gyarapodott a kenyérgabo­nával bevetett terület. S október végéig még teljes három hét van hátra. He­tenként 40 ezer hold, az 120 ezer holdat jelent három hétre számítva. A me­gyében 178 ezer hold ke­nyérgabonát kell elvetnünk s a földben van már 90 ezer hold. A számítás hát reális és jó, a határidővel nem lesz baj. Nem egészen így ármun­ka minőségével. A múlt hét végén Fehér Lajos elvtárs, a Minisztertanács elnökhe­lyettese ellátogatott a ken­-> Aroksilót készítenek a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetben. 6BS0 forlisilai OLCSÓBB A KISLAKÁS Négy és félmillió értékű munkát végez a lakosság rendelésére a I örök- szentmiklósi KISZ (Tudósítónktól.) lalat „Ezerjó” kisvendég­Csütörtökön délelőtt ke- lőjének műszaki átadására, rült sor Törökszentmikló- A kisvendéglő felújítását — son a vendéglátóipari vál- közel 300 000 forintos költ­Tervek, mondok Tószegen Ha kis község is, azért nagyon igyekszik gyarapí­tani kincseit. Alighogy az idén kifizették a tanács­háza építésére felvett hitel utolsó részletét, máris új terveket szövögetnek. Jó, okos terveket. Ma még négyezer em­bernek egy orvosa van, ezért vállalnak megint nagy feladatot: az egész­ségügyi kombinát építését. A jövő évi községfejlesz­tési tervbe már fel is vet­ték annak költségeit. A helybeli' Kiss Sándor épí­tészmérnök — társadalmi munkában tervezi ezt az új létesítményt. Elgondolásai alapján két orvos lakásból, két rende­lőből és egésységbázból áll maid a kombinát. A közsógfeilocd-ési terv­ben 1964-re ?00 ezer fo­rintot biztorff r.4tok_ továb­bá — a járási tanács szak­bizottsága által- jóváha­gyott — 500 ezer forint hi­telt vesznek fel erre a cél­ra. A költségek hiányzó részét a megyei tanács állja. Másik, — örömtelenebb gondjuk a falu vízellátása. Érzi is súlyát a lakosság. Nem is kellett sokat biz­tatni őket, a törpevízmű | társaság megalakításakor, I hiszen jóformán minden csalad belépett Vállalták, j hogy négyezer forintot fi­zetnek házanként azért, hogy csap kerüljön az ud- ; varukba. Két éve gyűjtik szorgalmasan a pénzt, de vízmű az sehol. Sőt. Nemrégen teljesen cserbenhagyták őket. — A j Budapesti Vízépítő Válla­lat kapaeitáshiápyra hi­vatkozva fölmondta a víz­tároló medence elkészíté­sére kötött szerződésűket, j. séggel — a Törökszentmik­lósi Építőipari KTSZ mun­kásai végezték el. Az épít­kezési munkálatok során renoválták az „Ezerjó” ét­termet és a meglévő cuk­rászda üzemet. A kisven­déglőt előrelthatólag egy hét múlva nyitják meg a vendégek előtt Fejes Imre ktsz-elnök közlése szerint az említett munkán kívül a ktsz idei tervében 45—50 kislakás építése szerepel. A családi házak kétharmada — mint­egy 15 kislakás — újfajta eljárással, üreges falazással készül. Ezzel lényegesen, mintegy hatezer forinttal olcsóbbá válik az építkezés. Terv szerint az év hátra­lévő részében nyolc árvíz- károsult családi házat épít újjá a ktsz. A kisipari ter­melőszövetkezet jó műszaki felkészültsége biztosíték ar­ra, hogy mind a nyolc kis­lakás október 3I-ig átadás­ra kerül Az építkezési munkák végzése mellett gondolt a ktsz vezetősége az üzlethá­lózat bővítésére is. A város központjában lévő I-es szá­mú férfi fodrészüzlet be­rendezéseit 30 000 forintos beruházással felújítják. Ez­zel Törökszentmiklós is I. osztályú fodrászüzemet kap. Terv szerint bővítik a szol­gáltató hálózatot. Tamás­pusztán. Óbalán és Surján­ban is férfi, női fodrászüz­letet nyit a kisipari terme­lőszövetkezet. A tamáspusz­tai fodrászüzlet szeptember végén nyilt meg. Á ktsz teljesítette tervében szerep­lő 2 800 000 forint értékű közületi tervét. Az előkal­kulációk arra engednek kö­vetkeztetni. hogy év végéig a ktsz 4,5 millió forint ér­tékű munkát vésez n kisla­kásépítőknek Arnóth József gyeli Vörös Hajnal szövet­kezeti gazdaságába. S meg- döbbenten tapasztalta, hogy az ottani szövetkezet a ha­táridő kedvéért vet, s nem az igazi jó termés a célja. Mert ha az lenne, akkor be­ledolgozza a műtrágyát ab­ba a talajba, amibe a búza kerül, s azt a műtrágyát, amit a búzatermés növelé­sére kapott a gazdaság. Ugyancsak* a múlt héten a kisújszállási Ady Termelő- szövetkezetben rőkönyödött meg a megyei operatív bi­zottság területfelelőse, mi­kor belenézett a vetőgép garatjába. A vetőmag, ahogy a paraszti nyelvezet fogal­mazza, ocsú volt. A tiszafü­redi járásban mélyszántásba tették 560 holdon a búza ve­tőmagot. S Túrkevén 260 holdon csinálták meg ugyanezt az agrotechnikai- lag ésszerűtlen műveletet. Határjárók számolnak be arról, hogy több gazdaság­ban nem raknak súlyzókat a vetőgépekre. így a mag nem kerül a kívánatos 5—6 centi mélységbe, ellenkező­leg mindössze egy-két cen­timéterre helyezik el a ve­tőmagot. A korai vetések li­getes kelései máris ponto­san illusztrálják, hol végez­tek jó munkát, s hol nem a szövetkezetek, állami gazda­ságok, gépállomások, ami­kor megkezdték a vetést. Az ország most óriási energiát fordít arra, hogy kellő időben, mégpedig ok­tóber 25-ig befejezzük a ve­tést. S pénzt is jócskán. Is­meretes, hogy a Földműve­lésügyi Minisztérium csak jutalmazásra igen nagy ösz- szeget tartalékol. Minden erőfeszítés azért történik, hogy jövőre megtermeljük az ország kenyerét. De az idei termést sem­miféleképpen nem növel­hetjük már másképp, mint importtal és a szövetkeze­tek túlzott rátartással kész­letezett gabonájának felvá­sárlásával. Most már csak a jövő év megalapozásáról lehet szó. És ezt nagyon komolyan veszi a párt, a kormáhy. Ezt célozza a ti- szaföldvári Lenin Termelő- szövetkezet felhívása is, amely napok alatt országos visszhangra talált. Napok alatt a közvélemény tuda­tába férkőzött a dátum: október 25. De hiába vetik el akár október 4-én a búzát mély­szántásba, műtrágya nélkül, rosszul előkészített magágy­ba, kevés és csíraképtelen vetőmaggal, amint er­re már soroltunk pél­dákat fenn. Hogy lesz abból kiváló termés? Sehogy. S az embernek az az érzése támad, hogy ezek a szövetkezetek most nem látnak semmi mást, csak október 25-ét. Pedig októ­ber 25-e nem öncél. Nem azért akarunk erre a napra elvetni, hogy jó hangzású jelentést tehessünk, azért szeretnénk október 25-én jelenteni az országnak, hogy számíthasson ránk a jövő évi termést illetően. De úgy, ahogy a fegyverneki Kossuth Termelőszövetke­zetben, s még nagyon sok szövetkezeti és állami gaz­daságban is teszik. Időre és szakszerűen az agrotech­nikai követelményeket be­tartva. A vetésterv teljesítésével nem állunk rosszul. Nincs hát ok kapkodásra, ideges; ségre. Az ország kenyérel­látása a kötelességünk. S október 25-e ennek az ügy­nek a tartozéka, de a töb­bi más feltétellel együtt. Borzák Lajos r*-----------------------------------------------------------------1 OKTÓBER 25.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents