Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-06 / 234. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. október 6. TUDOMÁNV- TECHNIKA f f POSTA AZ URON AT A rohanó, modern élet fokozódó gyorsaságot követel a mai embertől. A közlekedésben a hangsebességgel és azon felül száguldó repülőgépek nyomulnak az előtérbe. A hírközlésben a rádió és a televízió vált uralkodó tényezővé, noha még vannak problémái. De ami a postát illeti — levél-, csomagtovábbítás és távbeszélés — jelentős technikai feladatokat kell még megoldani a nagyobb gyorsaság érdekében. Különösen világrész kapcsolatokban mutatkoznak a nehézségek, noha a repülőgéppel történő levéltovábbítás és gyorsáru-szolgálat hatalmas méretekben épült már ki. A technika legújabb lehetőségei szülték meg azt a gondolatot, nem lehetne-e felhasználni az űrt postai célokra is? Nos, amikor felmerül egy megoldandó probléma a technikában, már rendszerint adottak a megvalósítás lehetőségei is. Minden, ami a fejlődés egy bizonyos időpontjában utópia, megvalósulhat egy későbbi időpontban és rendszerint meg is valósul. Az űrtechnika tudósai már lehetségesnek tartják egy „űrpostahivatal” megépítését és kifizetődő működtetését. Ennek az atommeghajtású szerkezetnek sematikus rajzát Ronald Bedford űrszakértő tette közzé. Az idemellékelt ábra felső része a szerkezet legfontosabb része, az atom- generátor. Nos, ez az „űr- postahivatal” táviratokat venne fel az űrben és továbbítana; telefonbeszélgetéseket bonyolítana le; televízió-adásokat közvetítene. A bonyolult technikával létrehozott eme űr-intézmény 12 darab mesterséges hold rendszerében működne. Ez a 12 darab mesterséges hold körülbelül azonos pályán s mintegy 7500 mér- földnyi magasságban keringene a Föld körül. A már említett Ronald Bedford angol tudományos szakértő szerint az első „űr-postahi- vatal” 1968 táján kezdheti meg kísérleti működését. Más szakértők úgy vélik, hogy már két darab mesterséges bolygó egy bizonyos rendszerbe fogva alkalmas arra. hogy az űrön át telefonösszeköttetést teremtsen Európa és Ausztrália között egészen rövid idő alatt. Nem kétséges, hogy az űr-telefon mérhetetlen anyagmegtakarítást jelentene. Óriási kábel- mennyiségek szabadulnának fel — az időnyereségről nem is szólva. A merész tervezők kiszámították, hogy technikailag már lehetséges az úgynevezett „rakéta-komp” megalkotása is. A „rakéta-komp”- ok segítségével megoldódnék az űrön keresztül történő csomag- és postai küldeményszállítás problémája. E tervek megvalósulása esetén Európából Ausztráliába ugyanannyi időn belül jutnának el a (levelek és csomagok, mint ahogyan ezek eljutnak egy-egy mai nagyváros egyik kerületéből a másikba. A „rakéta- kompok” egyben az űrállomások szerelési munkafeltételeit is biztonságosan megteremtenék. A távolabbi tervék között szerepel az utasok szállítása az űrön át. Az öt világrész különböző „űrutasszállító központokról ” űrrakéták repítenék az utasokat Ezek a személy- szállító rakéták elképesztően csekély idő alatt tenné- nék meg óriási távolságokat A San-Francisco és Moszkva közötti távolságot, például, egy óra körüli idő alatt Ezeket a grandiózus terveket azonban csak jelentős anyagi eszközök ráfordításával lehet megoldani. Magyarán szólva, sok pénz kell hozzá. Csupán az előzetes kísérletek 400 millió fontsterlingbe, kerülnének. Ekkora áldozatot ma egyetlen állam sem képes egymaga vállalni. Mindinkább felmerül a nemzetközi együttműködés szükségessége. Ezt különben nemcsak pénzügyi szempontok követelik meg, hanem jogiak is. Az, amit némelyik nyugati politikus még nem akar felismerni vagy beismerni, sok nyugati tudós előtt már világos. Társadalmi berendezésére való tekintet nélkül össze kell fogniuk az államoknak bizonyos nagy tervek megvalósítására. Íme, a technikai fejlődés így lép fel politikai megoldások sürgetőjévé is. M. B. Hőszigetelők — agyagból A kő, a tégla, a vasbeton nem elég ahhoz, hogy a házban lakni is lehessen, még hőszigetelőkre is szükség van, mert azok tartják télidőben melegen a lakást. A hőszigetelő réteg többféle anyagból készülhet; ásványi gyapotból, faforgácsból, műanyagból, sőt még — agyagból is. Igen, igen, agyagból, pontosabban keramzitból és keralithab- ból, ebből a két olcsó és porózus anyagból, amely rossz hővezető. Keramzit kétféle formában készül: megadott méretű kavics vagy pedig por alakjában, míg a keralitA» áj építőanyagok egyike: a keramzit. habot kis téglákban, lemezekben állítják elő. Egyiknek is, másiknak is egyszerű a gyártási módja; bizonyos agyagfajtákat külön erre a célra szolgáló kemencékben kiégetnek. Az 1180—1200 Celsius foknyi hőségben az említett anyag- féleségekben előforduló ég- hetf anyagok elégnek, s a fennmaradó massza, mintha élesztőt adtak volna hozzá, „megkel”, felduzzad. A kapott anyag porózus és köny- nyű, egyszersmind azonban rendkívül kemény is. Ha például a keramzit kavicsot vízbe tesszük, lebegni fog rajta, akárcsak a habkő. A keralithabot falnak szánt panelekben, padlásokon, megosztott lakásokban használják. A keramzit-ka- vicsot betongyártásnál, valamint keramzitbeton panelek készítésére használják. A Szovjetunióban az egyik épületelemgyár keramzitból készült hang- és hőszigetelő lemezeket is gyárt, mégpedig keramzit- cement és keramzitfenol lapokat, attól függően, hogy a kötőanyag cement-e vagy pedig fenol. Folynak olyan kísérletek is, amelyek célja az, hogy közönséges agyag- féleségeikből gázolaj hozzáadáséval nyerjenek keram- zitot. N. Dubrovszkaja Ilyen a koralithab tégla. 'A. Morozov felvételei) ORTVOSI IANÁCSOK II | ROVATVEZETŐ DR. JÁVORSZKI JÓZSEF, A MEGYEI TANÁCS RENDELŐINTÉZETÉNEK || | IGAZGATÓ-FŐORVOSA Szűrővizsgálatok Szolnokon az ifjúkori szívbetegségek felderítésére NAGY FONTOSSÁGI!, úttörő jellegű egészségügyi munka indult meg Szolnokon az elmúlt héten. A rendelőintézet, a tüdőgondozó és a megyei kórház öt gyermekorvosából alakult kardiológiai munkaközösség megkezdte az iskolás gyermekek szív-vizsgálatát. Ez a munkaközösség a megyei tanács vb. egészségügyi osztályának kezdeményezésére ez év tavaszán alakult és vállalta, hogy a megye- székhely ifjúságát háromtól—tizennyolc éves korig szívbetegségekre vonatkozóan tüzetesen kivizsgálja. A hónapokon át tartó gondos szakmai felkészülés és szervezési munka után a munkaközösség tagjai néhány hónap alatt végrehajtják e nagy feladatot. Az egészségügyi osztály pedig még az idén az egész megyére kiterjeszti e vizsgálatokat. Egészségügyi vonatkozásban Szolnok megye sok mindenben első a megyék versenyében. Nálunk a legkisebb a csecsemőhalandóság, nojia a gyermekek kórházi elhelyezési lehetősége nálunk a legnehezebb. Kevés a kórházi ágyunk. Ugyancsak nálunk a legkevesebb a gyermek tuberkulózisban megbetegedettek száma, pedig a poros Alföld köztudomásúan a legrosszabb klíma tbc szempontjából. — És most az egész fiatalságot felölelő szív-szűrést Is nji végezzük először az országban. En- n'ek a munkának tudományos érdekességén kívül sok gyakorlati haszna is lesz. A KISZŰRT ESETEKET haladéktalanul gyógykezelésbe, illetőleg gondozásba vesszük. A szívbeteg gyermek tehát ettől kezdve állandó szívszakorvosi felügyelet alatt fog állni. A gondozás segítségére lesz a szívbetegeknek életmódjuk kialakításában és a számukra megfelelő életpálya megválasztásában is. Vannak ugyanis munkakörök, amelyeket egy szívbeteg is maradéktalanul el tud látni. Ilyen feladatkörben a szívbeteg nem érzi magát rokkantnak. Nagy jelentőségű ez a szűrővizsgálat azért Is, mert nagyon sok gyermekről, akit eddig talán szívbetegnek tartottak, kiderül majd, hogy szive teljesen egészséges. Sajnos jelenleg elég sok olyan gyermek van, akiről a régebbi, nem pontos diagnosztikus eljárással nem tudtuk biztosan megállapítani, hogy szívbetegek-e vagy nem. Éppen ezért óvatosságból mindenféle életmódi korlátozással beléjük neveltük a csök- kentértékűség tudatát. Az utóbbi két évtizedben az orvostudomány egyik legnagyobb vívmánya a szívsebészet óriási fejlődése volt. És ezzel a fejlődéssel együtt járt a szívdiagnosztika tökéletesedése is. A kardiológiai munkaközösség ezeknek az új diagnosztikai eljárásoknak birtokában fogott munkához. A cél egyrészt annak tisztázása, ki szívbeteg és ki nem, másrészt a szív állapotának pontos felmérése, a szívbetegnek talált egyéneken. A beteg számára megfelelő életmód kialakításához, valamint a helyes gyógymód, különösen a sebészeti megoldások elhatározásához ez utóbbi feltétlenül szükséges. Ebben a nagy, tudományos felkészültséget igénylő munkában a budapesti Heim Pál kórház polikliniká- ja patronál bennünket. Ezek után lássuk mi az, amit a szülőknek a gyermekkori szívbetegségekről általában tudni kell. A GYERMEKKORBAN gyakorlatilag kétféle szív- betegséggel találkozunk. Az egyik a veleszületett szervi szívbaj. Ennek oka igen gyakran az anyát ért ártalom, a terhesség első három hónapjában. Bizonyos kiütéses betegségek, valamint a mérgezéseknek legenyhébb formája is, nem kevésbé az egyébként ártalmatlan gyógyszerek; például ultraseptyl-félék, altatók — szedése a magzat szivét károsíthatja a terhesség korai szakaszában. Fontos tehát ez idő alatt az egészséges életmód és kerülni kell minden felesleges gyógyszer szedést. Sajnos a veleszületett szervi szívbajok száma az utóbbi időben ijesztően emelkedik. Gyógykezelésük csak sebészeti úton lehetséges. A másik, a szerzett szervi szívbaj. Ez különböző betegségek, gyermekkorban elsősorban a reumás láz következtében jön létre. A rheumás láz pedig az ismétlődő mandulagyulladások következménye. Amióta a mandulagyulladást nagyhatású gyógyszerekkel kezeljük, a szerzett szervi szívbaj esetek száma örvendetesen csökkent. NE MULASSZUK EL tehát gyermekünket torokfájás esetén orvoshoz vinni, még akkor sem, ha a gyermek nem lázas. De a torokfájás nélkül jelentkező láznak is leggyakrabban a mandulagyulladás az oka, nempedig gyomorrontás, ahogyan azt a szülők általában hiszik. A jelentéktelennek tartott mandulagyulladás a világstatisztika tükrében szívbetgséget kiváltó hatásánál fogva még ma is sokkal több rokkantat produkál, mint az ösz- szes fertőző betegségek együttvéve, beleértve a gyermekbénulást is. Dr. Katona János Karcag története egy kötetben Szűcs Sándor, a karcagi múzeum igazgatója, a Nagykunság és a Sárrét neves néprajzkutatója most dolgozik Karcag történeti emlékeinek feldolgozásán. Művében az 1600-as évektől napjainkig rögzíti a múltban sokat háborgatott kún-telépülés történelmi sorsfordulóit. * # Levéltári kutatómunka, és népi hagyományok alapján részletesen feldolgozza a tatárjárás, a török hódoltság pusztításait, az 1800-as nagy tűzvész eseményeit. Foglalkozik könyvében az ismétlődő árvizek pusztításával, a vizenyős, mocsaras területek szabályozásival. Foglalkozik a könyv írója a száz év előtti nagy aszállyal is. A hiteles feljegyzések szerint 1863-ban úgy kiégtek a földek, hogy még a szöcske is éhenhalt rajta. A könyv most készülő utolsó részében betekintést nyer majd az olvasó a karcagi parasztság megváltozott életkörülményeibe, a termelőszövetkezeti mozgalom kialakulásának és gyors ütemű fejlődésének történetébe.
