Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-04 / 232. szám

( 1963. október 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Egymás után rótta a kö­röket a hatalmas búzatáb­lán. Visszagondolt az elő­ző napi ünnepségre, ami­kor megdicsérték egységét, a Pl 5125-ös alakulat ka­tonáit Tudta, hogy ő sem lehet hálátlan. Néha hát­ranézett a Belorusz nyer­géből, ellenőrizte a füg­gesztett vetőgép munkáját. Az egyik forduló után megtörtént a baj. Félbe­szakadt a merengés, segí­teni, intézkedni kellett. Ki­lyukadt a hidralika csöve, nem működött a vetőgép. Szurcsik István honvéd gyorsan átgondolta a lehe­tőségeket. Ha a Jászberé­nyi Gépállomásra megy hegeszteni, értékes órákat, talán egy egész napot el­veszít. A vetés sürget, így elvetette ezt a gondolatot Mi lenne, ha a helyi ktsz műhelyében kéme segítsé­get? Elfogadta a faros ja­vaslatát, máris indultak a javítóba. Aztán zsebbe nyúlt, kifizette a hegeszté­sért járó 30 forintot, s két óra múlva újból körözött a gabonatáblán. Kedden a jászfényszarui Petőfi Tsz területén, az egyik táblában három gép dolgozott. Kettő árpát ve­tett, a harmadik a magta­karót húzta. Itt is baj tör­tént az egyik géppel, s mindhárman leálltak. Fül- tanuja voltam a traktoro­sok méltatlankodásának. Szidták a gépállomás veze­tőit a szerintük magas nor­ma és a rossz alkatrész-el­látás miatt. Egyikük meg­jegyezte, azonnal itt hagy­nám őket, de úgysem ad­ják ki december előtt a munkakönyvemet. A másik rákontrázott, máshol is megkeresem a kétezer fo­rintot. személy- és teher­gépkocsira is jogosítvá­nyom van. A méltatlankodáskor az ismeretlen kiskatonára gondoltam, aki talán az or­szág másik részéről jött segíteni a szövetkezeti gaz­dáknak. S akinek talán eszébe se jutott, vajon visszakapja-e a szűkös zsoldjából kifizetett, javí­tásért járó összeget. — máthé — Leszerelik a szivattyúkat A Középtiszai Vízügyi Igazgatóság és a Vízgépé­szeti Vállalat öntözőberen­dezéseivel az idén körülbe­lül 230 millió köbméter vizet szivattyúztak ki a Tiszából. A Tisza-menti gazdaságokban 100 ezer hold földet öntöztek. A közép-tiszai szakaszról már a szolnoki, téli szállásukra vontatták az öntözőberen­dezéseket, s a Vízügyi Igaz­gatóság szolnoki gépüzemé­ben megkezdték ezek téli javítását. A kétszeres szocialista „Kossuth” brigád tagjai lesze­relik a szivattyúkat A szállító brigád egy csoportja traktorral szállítja a szivattyúk agregátorait a gépműhelybe — Azt mondják, aki há­romszor hiányzik, az nem folytathatja tovább a tanu­lást. így kénytelen voltam 200 kilométerről eljönni. — ...? — Ö, igen. Szabadságon vagyok. Oda voltam Doro­gon, rokonoknál. Építkezés, szüretelés, lakodalmi készü­lődés járja nálunk... De tessék bemenni, bent van Juliska. Biztos tőle tetszik érdeklődni. Aztán Makai Béla, a köz­ségi tanács dolgozója is odaszegődik, ahol az előző napi sportközgyűlést élik át újból az emberek. Julis­kát is körülvették odabent. Már csak közvetlen az elő­adás előtt mutatkozunk be — Kun Andásné. ö az iskola egyik vezető­je, a Szabadság Tsz párt- alapszervezetének titkára, a marxista—leninista esti egyetem elsőéves hallgató­ja. A másik Major Miklós, a községi tanács vb elnöke. Pontosan kilenckor min­denki itt van, s mire elhe­lyezkedünk, megérkezik az előadó, Molnár Dezső, a járási pártbizottság munka­társa. Az előadás címe..., de ezt már nem írom. Bár rám fér a filozófiai tételek — az anyag és tudat, a tér és idő, stb. fogalmának ismétlése, felelevenítése, hagyom hisz ezt a hallga­tók is lejegyezték, s két hét múlva majd egy egész délutánt töltenek vele. In­kább az előadásról: nagyon jó, logikus, pontos, érdekes és könnyen követhető. Sőt a jegyzeteléshez is segítsé­get, tanácsot ad. Tart az előadás. A név­sort böngészem... Cseh Mi­hály tsz elnök, Ferenc Ti­bor iskolaigazgató, Felszegi Miklós állomásfőnök, Ga- valdik Mihály ktsz elnök, Polgár Géza művelődési otthon igazgató, Szikszai Józsefné tanítónő, Kiss Gá- borné tsz főkönyvelő és so­rolhatnám tovább. Rendőr, boltvezető, tsz brigádveze­tő stb. Hatan pártonkívüli- ek a huszonnégy hallgató közül. Egyetlen név nincs kipipálva. Pálszabó András, .az OTP helyi fiókjának ve­zetője. Az első foglalko­zásról is hiányzott. Mindenki figyelmesen jegyez, pedig milyen ké­nyelmetlen, mozdulni is aiig lehet, olyan szűk ez a helyiség ennyi embernek. A fény is tompa, erőtlen, fárasztó. Ebéd után talán még a délelőttinél is pontosabbak Kunné mentegetőzik: Dél­előtt fáztunk, hűvös is van itt, de délutánra már még­sem gyújtottunk be. — Majd melegünk lesz, csak tessék kérdezni. Kitör a nevetés. Igen. Mindannyian felnőtt embe­rek. Két asszony kivételé­vel férfiak. Talán be sem ismernék nyíltan, hogy iz­gulnak. Hisz ilyen magas szinten még nem sokan ta­nulták a marxizmust. Ez az iskola előkészítő a marxiz­mus—leninizmus esti egye­temére. Az öthónapos párt­iskola anyagát dolgozzák fel. Azt hiszem én bevallha­tom: izgulok miattuk... Néhány másodperces csend után Sziráki Sándor válaszol is a kérdésre: -- Mi a filozófia, mi a világ­nézet, mi a különbség a kettő között? Aztán Szik­szai Mihály, Rigó Lajos beszél és kezdhetném élői­ről a sort, mert mindenki elmondja véleményét. Utólag belátom, felesleges volt izgulnom. Jó ez a sze­minárium, szorgalmasak, tanulni akarók az embe­rek. A jászladányiak a „bemutatkozáson” megfelel­tek a címnek: A marxiz­mus—leninizmus esti kö­zépiskola tanulói. Borsi Eszter SOK A MUNKA, mégis kevés csaiádtag dolgozik Tiszaugon A tiszaugi Tiszagyöngye Tsz-t az utolsók között em­legetik a kunszentmártoni járásban. Tegyük hozzá, nem ok nélkül. A Septem­ber 25-i jelentések szerint ez a szövetkezet maradt el legjobban a mezőgazdasági munkákkal. A 848 hold ve­tőszántásból csak 270 hol­dat végeztek el. A 648 hold búzából. mindössze 90 hol­don került földbe a mag. Töretlen a kukoricájuk zö­me, nem szedték le a nap­raforgót, s földben van még a burgonyájuk. A Tiszagyöngye szőlő­termelő gazdaság. Csaknem 300 holdon kell leszedni­ük, kipréselniök a szőlőt. Hat-hét vagonnyi alma vár szedésre és elszállí­tásra. A szeptember elejei eső­zések nagy kárt tettek a ti­szaugi szőlőkben. Rothadás­nak indult a kadarka, s a megrepedezett bogyókból kifolyt a lé. A szüretet a sokévi átlagnál, előbb, s jó­val nagyobb ütemben kel­lett megkezdeni. A háztáji és a közös szőlőkben dolgo­zott és dolgozik jelenleg is „Felejthetetlen napokat töltöttünk a Szovjetunióban“ Egy tanácskozás margójára LÉNYEGÉBEN azzal a céllal rendezte a csütörtök délelőtti tanácskozást az MSZMP Szolnok megyei bizottságának ágit. prop. osztálya és az MSZBT Szol­nok megyei elnöksége, hogy megbeszéljék azokat a ta­pasztalatokat, észrevétele­ket, amelyeket a Szovjet­unióban járt turistacsopor­tok tagjai mondtak el. Bár értekezletnek hirdették, mégis inkább baráti megbe­szélés volt ez, melyen részt- vett Kiss László, az MSZBT főtitkárhelyettese. Marjanek Ferenc, az MSZBT országos központjának referense, Ár­vái István, az MSZMP Szol­nok megyei bizottsága ágit. prop. osztályának vezetője. És természetesen részt vet­tek e megbeszélésen a leg­illetékesebbek is. akik köz­vetlenül foglalkoznak a turistacsoportok szervezésé­vel: Budai András. az IBUSZ osztályvezetője és Zentai Gyula, az IBUSZ szovjet kiutazási referense. Vitaindítót Győri Tibor, az MSZBT Szolnok megyei titkára mondott. Hangsú­lyozta, hogy csupán ebben az évben megyénkből hat- százan utaztak baráti láto­gatásra a Szovjetunióba. S az utazók 75—80 százaléka termelőszövetkezeti tag. He­lyes tehát, ha mielőtt a jö­vő évi utazási programokat összeállítja az IBUSZ, megbeszélik a szerzett ta­pasztalatokat és azokat hasznosítják a jövő évi ter­vek készítésénél­A tanácskozás résztvevői­nek többsége hozzászólt s vitaindító előadáshoz. Szi­geti László, a Szolnok vá­rosi tanács vb. elnökhelyet­tese, az MSZBT megyei al- elnöke elismeréssel szólt az Inturiszt és. az IBUSZ mun­kájáról. Kifogásolta viszont, hogy a zsúfolt program miatt legtöbbször csak fel­színes ismereteket szerezhet az ember egy-egy utazás alkalmával. Ugyanerről szólt Molnár Sándor tanár is, aki még hozzátette: több szakmai csoportot kellene indítani a Szovjetunióba. így egy- egy turistaút alkalmával gazdag tapasztalatokat is szerezhetne, vagy éppen ad­hatna egy-egy utazó cso­port. Oláh elvtárs, a kunhegye- si járási pártbizottság tit­kára arra kérte az IBUSZ képviselőit, készíttessen egy- egy városról írásos ismer- , tetőt. így évek múltán is visszaemlékezhet az ember annak birtokában a Szov­jetunióban töltött szép na­pokra. A TANÁCSKOZÁS részt­vevőinek egyöntetű véle­ménye volt: minden egyes turista úton számos élmény­nyel gazdagodtak, | JÓZSI BÁCSI IS VGVf£ LE I Kocsis József nem szereti a csendet, megszokta s na­gyon is szívéhez nőtt az állandó zaj, hangoskodás munka közben is, meg ott­hon is. ahol nyolc gyerek zsibongott. Most, hogy itt ül velem szemben és per­cek óta fontolgatja, mit. is mondjon, hogyan kezdje, nagyon is hallgatag ember­nek látszik. Tizenhárom év hosszú idő — nem múliik el nyomtalsnul. Azóta ta­nácstag. Idős ember, tiszta fehér hajjal, fáradt menésű reumás lábakkal, de friss, fiatalos gondolkozással. — 1957-ben nyugdíjazták, de ezt jóformán senki nem vette figyelembe, legkevés­bé saját maga, s az em­berek is, mintha mi sem történt volna, úgy jártak hozzá továbbra is ügyes­bajos dolgaikkal. Az asztalon alig fér a sok ..dicsérő papír”, okle­velek, emléklapok, számta- • lan újságkivágás, s legfelül sorakoznak a piros-fehér- zöld keretes tanácstagi megbízólevelek. A legfris­sebbet idén február 24-én keltezték. S az elsőt...? Felteszi a szemüvegét, a torkát köszörüli úgy kezdi mondani, kezében a legré­gebbi megbízólevéllel: — A tanácsnál dolgoztam én egész negvvenö^t^1 kezd­ve. mint altiszt. Azután, mikor jöttek a választások, ötvenben, az emberek en­gem akartak tanácselnök­nek. Az is voltam. Négy évig. — Gondolom, nehéz volt. — Nem kell eltúlozni a dolgot. Persze, megmondom őszintén, nem volt éppen könnyű. Emlékszem, nem volt liszt. Az emberek szá-. zával álltak a péknél sok­nak nem jutott még egy fél kenyér se. A magamét is odaadtam. Mégis beírtak a minisztériumba, hogy igazságtalan vagyak. Igaz, tisztázódott __— Szomorúan tes zi hozzá: — Ilyenek vol­tak akkor az emberek. Ve­szekedősek. Kevés volt az élelem, hát harcoltak érte. Eltelt tizenhárom év. A gyerekek megnőttek, elke­rültek hazulról, változott Fegyvernek s Kocsis József — akiből időközben vég­érvényesen Józsi bácsi lett — tanácstagi teendőd is megszaporodtak. — Már nem kenyérért kell harcolni — fordulok hozzá. — igaz? — így van. De a küzde­lem azért nem szűnt meg. — összehúzza a szemöldö­két. — Az én nyugalmam­nak még nincs itt az ideje. Magam szabtam meg így. Nem is tudnék kényelme­sen otthon ülni, vagy a reumás lábamat áztatni, — pedig ráférne — amíg a községben még annyi pa­nasz van, egymást éri a javítani való. Hozzám jön­nek az emberek. Tudja maga, hogy van az, ha bíz­nak valakiben. Nincs elég idő rá. különben elmonda­nám mennyi itt még a tenni való. Hogy nincs min­denütt villany és a Szabó, vagy a Demeter gyerekek egymás elől kapkodják es­te leckeíráskor a lámpát hogy mikor vezetik be a vizet, miért sütik bele a kenyérbe a kosarak vessző­jét? Hogy... — de sorolhat­nám így a végtelenségig. Még válás ügyben is hoz­zám jönnek. Asszonyok, hogy beszéljek áz urukkal. Tanácselnök koromban so­kat összebékítettem. Most is megköszönik. Emlékez­nek még rám. Igen. A fegyverneki em­berek még emlékeznek mindenre, amit Józsi bácsi tett. azért járnak hozzá pa­naszaikkal most is olyan ! gyakran, s nem felejtik el | majd akkor sem ha az ősz tanácstag ténvl«? nyugdíj- ! ba vonul. (F. M.) j a szövetkezeti gazdák nagy többsége. A szőlő, a bor egyik fő bevételi forrásuk, így érthető, hogy mentik, ami menthető. A korai gyors szürettel indokolják a szövetkezet vezetői az egyéb betakarí­tási és vetési munkák el­maradását. A tiszaiig! tsz vezetők indokai jogosak, mégsem lehet azokat maradéktala­nul elfogadni. A knyérga- bona vetési terv teljesítése a szőlős gazdaságokban is kötelező. Félő, hogy a gyü­mölcs-szőlő betakarítás el­húzódása miatt megkésnek a vetéssel, s ennek a nép­gazdaság és a szövetkezeti gazdák látják a kárát. A munkák meggyorsítá­sára Tiszattgon is van le­hetőség. A tsz-nek 464 tagja van. A munkaképes- tagok kö­zött is akad néhány, aki nem dolgozik. Több mint 300 rendszeresen dolgozó tagnak ugyanannyi — ha nem több családtagja van. Mégis, csak 50—60 hozzá­tartozó vesz részt a közös munkában. Jelenleg hét erőgép dol­gozik a talajelőkészítésnél és a vetésnél, kettő szánt, ugyanennyi műtrágyát szór. három a vetőgépet húzza. Jó dolog, hogy a mélyebb talajokon három pár fogat Is vet. Törekednek a gépek két- műszakos üzemeltetésére. Ám az igyekezet mellett az is megesik, hogy va­sárnap pihennek a szán­tógépek, a traktoristák a háztáji földön dolgoznak. A szövetkezeti vezetők látják e hibákat, s intéz­kednek a betakarítás és ve­tés ütemének meggyorsítá­sáról. A szürettől felszaba­duló munkaerőt a kukorica­töréshez irányítják. Ez na­gyon fontos, mert több mint 200 holdon kukorica után vetik a búzát. Igény- beveszik az iskolások segít­ségét. A napokban kilencven­négy felsőtagozatos fiú és lány szedte az almát a gyümölcsösben. Tiszaugon már léidben van az őszi árpa, s meg­gyorsult a búza vetése is. De ahhoz, hogy a búzát ha­táridőre elvessék,, határo­zottabb intézkedésiszük­ségesek. — m. L — mmwito

Next

/
Thumbnails
Contents