Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-04 / 232. szám

Mai BEMUTATKOZÁS Józsi bácsi és ügyfelei HETI RÁDIÓMŰSOR A FELNŐTTOKTATÁS SZÍNVONALÁÉRT |y| indenkä által Ismert * * adatok azok, amelyek a felnőtték tudásszomját bizonyítják. Megyénkben évről évre újabb ezrek kap­csolódnak be általános is­koláktól a felsőfokú oktatá­sig minden rendű és rangú iskolai osztály munkájába. Különösen az általános is­kolai oktatás nagy jelentő­ségű, nem egy cikkünkben említettük, hogy megyénk fizikai munkás lakosságá­nak túlnyomó többsége nem végezte még el a nyolc ál­talánost. Ennek következ­ményei az ismeretterjesz­tésben és általában a tudat­formálásban közismertek. Időszerű és célszerű tehát, ha most az új oktatási év kezdeti napjaiban megnéz­zük milyenné kell válnia az oktatásnak. Nem egyszerű kérdés ez. A színvonalnál ugyanis egyfelől tekintetbe kell venni a tudományos mate­rialista világképet, a ter­mészet és a társadalom tu­dományos kutatásában el­ért legújabb eredményeket, másfelől viszont tekintettél kell lenni a helyi adottsá­gokra, a szaktanárok mun­kásságára, a tankönyvek színvonalára, és nem utolsó­sorban a hallgatók képes­ségére, egyéni problémáira. Ami a szaktanárokat il­leti, túlnyomó többségük a nappali tagozatéval egyen­rangúnak tartja az esti- és levelezőoktatást és óráira gondosan felkészül Erre az elmúlt évben jó tapaszta­latokat szereztünk a szol­noki Beloiannisz úti „Dol­gozók önálló általános is­kolájában” és Törökszent- müklóson. Probléma azon­ban, hogy a felnőttek ok­tatása módszereiben, fel­építésében jelentősen eltér a gyermekekétől. Gyakorlata még nincs kidolgozva és így igen sók alkalom nyílik a kísérletezésre. Ez előnyei mellett azonban időnként azt a veszélyt is magában rejti, hogy a követelmény nem lesz egyöntetű. Mondjuk ki őszintén, hogy a felnőttoktatás álta­lános iskolai tankönyvei nem a legjobbak. Az anal­fabéták számára kiadott olvasókönyv unalmas, ér­dektelen és sokszor nehe­zem emészthető a szövege. A hetedikes vizsgakérdé­sek között, amelyek a tan­könyvben találhatók, olya­nok vannak, amelyre jó­részt csak történészek ad­hatnának jó választ. Pél­dául „XV. század politikai, gazdasági, kulturális képe.” Vagy: a XI—XIV. század közötti politikai események összefüggéseinek felsorolá­sa. És mindez negyven óra tanulás után! A példákat még hossza­san sorolhatnánk, legfőbb hibáját azonban abban lát­juk a jelenlegi taritervék- nek és tankönyveknek: nem veszik tekintetbe az* az egyszerű tényt, hogy a 25 évvel ezelőtt egy tanyai iskolában elvégzett hat elemiről szóló bizonyítvány, amellyel a hetedik osztály­ba lehet beiratkozni, leg­többször csak papír. Tudás gyakorlatilag csak annyi van mögötte, amennyit — mondjuk — a harmadik általánosban követelnek ma meg. Az új tankönyveket már készítik. Valószínűleg hasz­nálhatóbbak lesznek az ed­digieknél. Ezt a problémát azonban csak enyhíteni tud­ják. A tapasztalatok és több pedagógussal folytatott be­szélgetés alapján úgy lát­juk, helyes lenne két évre szóló olyan tankönyv ösz- szeáUítása, amely magába .foglalná azokat a leglénye­gesebb tantervi követelmé­nyeket, amelyek egy fel­nőtt, nyolc általánost vég­zett dolgozó számára köte­lezőek. Ez nem a jelenlegi hatodik általános anyagára épülne, hanem a nyolc ál­talánosban tanult leglénye­gesebb tudnivalókat tartal­mazná. Legvégére hagytuk a hallgatók problémáját. Az eddigi tapasztalatok alap­ján két lényeges csoportra osztanánk őket. Az egyik azoknak a köre, akik azért ültek le az iskolapadba, hogy szélesítsék műveltsé­güket, hogy majd tovább tanuljanak, hogy jobban elláthassák munkakörüket. A másik rész azokból te­vődik össze, akiket munka­körük megtartása miatt köteleztek a tanulásra. Ez utóbbiak többsége is szor­galmas, kitűnő eredményű tanuló, példamutató hallga­tó, aki tanulás közben jött rá a tudás jó ízére. De van­nak köztük olyanok is, — csekély szómban —, akik úgy gondolják, „majd csak étcsúszok valahogy, csak , már a bizonyítvány legyen a kezemben.” A vállalat, a hivatal szakszervezeti bizottságának kell állan­dóan figyelemmel kísérnie, a hallgatók felkészülését, előmenetelét. Szívós meg­győzés szükséges ahhoz, hogy ezek az emberek Is megfelelően tanuljanak. A pedagógusok pedig még az eddigiéknél is inkább mér­jenek igényes, szigorú mér­cével Természetesen az üzem, a vállalat, a hivatal veze­tősége egyébként is sokat tehet a tanulás érdekében. Jutalom, prémium, a tör­vényben biztosított kedvez­mények maradéktalan és akadálymentes kiadása mind a felnőttoktatás szín­vonalát emelik. Gondoljunk arra, hogy a legtöbbször fizikai munkát végző, fá­radt ember este még is­kolapadba ül, utána otthon könyvei fölé hajol. Ha még bürokratikus nehézségek, vita a műszakkedvezmény miatt, hátrány, mellőzés, etb. is éri, akkor nyilván elkedvetlenedik, lemorzso­lódik, következő évben nem is jelentkezik. Feltételez­zük, hogy ilyen problémák is hozzájárultak ahhoz, hogy idén Szolnok város területén az építőiparból mindössze huszonötén je­lentkeztek tanulásra! Shogy ezek mind el is végzik a2 iskolát, ez még egyáltalán nincs biztosítva. Sokkal he­lyesebben jártak el a Ve­gyiműveknél, vagy a Buda­pesti Fűrészek telepén, ahol pártvezetők, gazdasági ve­zetők egyaránt sokat törőd­tek a dolgozók tanulásával, s az eredmény meg is lát­szik. A színvonal emeléséért “ még igen sokat kell tennünk. Ez az előfeltétele a felnőtt oktatás további elterjedésének. Hernádi Tibor Munkában az ácsok A szolnoki 300 ágyas MÁV kórház és rendelőin­tézet építésénél a laza talaj miatt speciális alapozást kell végezni. E feladat nagy munka elé állítja az ácso­kat is. Jó földbe kerül a mag Nagykörűből Seres Sán­dor vb-elnök kedden dél­után telefonon jelentkezett: — Éppen most volt egy tanácskozásunk és ott meg­bíztak, hogy azonnal ad­jam tovább a hirt: A köz­ség szövetkezeteinek párt­ós gazdasági vezetői a ta­gokkal történt előzetes be­szélgetés alapj ári csatlakoz­tak a tiszaföldvári Lenin Tsz felhívásához. — Vállalták, hogy búza vetéstervüket 5 százalékos rátartással október 25-re teljesítik. A Petőfi Tsz bú­zavetési terve 550 hold, je­lenleg a vetés 22 százaléká­nál tartanak. A Kossuth Tsz 580 holdas vetési ter­Mozgalom a szolnoki járásban ^ Éjjel-nappal dolgoznak TIszasülyün Hatezer forint jutalom a legjobbaknak vét eddig 28 százalékra teljesítette, a Szebb Élet 1400 holdjának pedig 39 »százalékán van földben a mag. A község 32 százalék­nál tart a búzavetésben. A betakarítást úgy szerve­zik mindenütt, hogy a ve­tést ne gátolja. A csataszögi Szebb Élet Tsz tagjai azt is vállalták, hogy a tavasziak alá ok­tóber 25-ig 80 százalékban elvégzik a mélyszántást. nyék között kerül a talaj­ba. A még vetésre váró te­rületen Is adagoljuk a mű­trágya mennyiséget és jó talaj munkát végzünk. A tiszaföldvári Lenin Tsz versenyfelhívásához csatlakozva vállaljuk, hogy őszi vetéstervünket október 20-ra befejezzük és 6 szá­zalékkal túlteljesítjük. Nagy Lajos főagronómus Tiszasüly, Rákóczi Tsz Megjutalmazzák a vetésben kiváló traktorosokat Tiszasiilyi levél Három és félezer holdas gazdaságunk őszi vetéster­ve 1324 hold. Ebből a búza 1110 hold. eddig 447 hold búzát, 143 hold őszi árpát és 60 hold őszi takarmány - keveréket vetettünk el. őszi kalászosainkból 700 hold kapásnövények helyé­re kerül. Éjjel-nappal vé­gezzük a betakarítást, a talajelőkészítést és vetést is. A vetőmagot kifogásta­lan magágyba tettük, s előzetesen kiszórtuk a ren­delkezésre álló műtrágyát A magasabb terméshozam érdekében nem lehet kö­zömbös, hogy a vetőmag mikor és milyen körűimé­ÉDES A MUST, CSAK KEVÉS A megye valamennyi gépállomásán tanulmá­nyozták a tiszaföldváriak felhívását és a traktoros brigádokkal tartott rövid megbeszéléseken ismertet­ték a felhívás szövegét A gépállomások külön jutal­mat tűztek ki azok részé­re, akik betartják a vetés határidejét és minőségileg is jó munkát végeznek. A Tószegi Gépállomás hat termelőszövetkezetben dol­gozik. Azok a brigádok, amelyek teljesítik a válla­lást, hat—hat ezer forint jutalmat kapnak. Az idő is kedvez a vetésre és éjjel­nappal munkában vannak a gépék. A kettős műszak olyan jó eredményeket ho­zott Tószegen, hogy — ha az idő továbbra is kedvező marad — október 15-íg földbe kerül a jövő évi ke­nyérnek való. A Szolnoki Gépállomá­son is a tószegiekéhez ha­sonló jutalmakat tűztek ki. Húsz tsz-ben 180 gép ké­szíti elő a magágyat és 48 géppel vetnek. A nagy munkát az ipari munkások is segítik. Szerdán és csü­törtökön újabb papírgyári és fűtőházi traktorhoz ér­tő munkások ajánlották fel segítségüket. Alattyánban, Jászberényben, Kunhegye­sen és a többi gépállomá­sokon Is premizálják a ve­tés legkiválóbbjait. 4 szolnoki járásban tizennég y A Pest—Szolnok megyei Állami Pincegazdaság korszerű feldolgozó Üzemé­ben szeptember 18-án megkezdték a szőlő átvéte­lét. Eddig mintegy hatezer mázsa szőlőt vásároltak fel, melynek nagy többsé­gét már lebogyózták és ki­préselték. A szeptember elejei nagy esőzések miatt a szőlő rothadásnak indult, s ez jelentősen csökentet- te az addig várható ter­més kilátásokat. Különösen a kadarkának ártott az eső, s ez a fajta mintegy 70 százalékát teszi ki a tiszazugi sző­lőknek. A pincegazdaság 30 000 hektoliter kadarka-mustot várt az idei termésből, s ez előreláthatóan 23—24 000 hektoliterre csökken. Az üzemben nehezebb lett a szőlő feldolgozása. A bogyózógép például alig- alig tudja a szőlőt sze­mezni, mely erősen tapad, fennakad a ciklonban és az elvezetőcsövekben. Kezdetben 12—13 cukor­fokos mustot nyertek a pincészetben. A melegebb idő hatásá­ra azonban a cukorfok 25, sőt 30 fok fölé is emelkedett. Ilyen magas cukorfokra még a legöregebb szőlős­gazdák sem emlékeznek a Tiszazugban. A penész azonban érződik a muston. Ezért különböző vegyi el­járásokkal kezelik és szag­talanítják. Az idei kadar­ka-bor szeszfoka a 15—16 fokot is eléri. A feldolgozó üzemben naponta két nyújtott műszakban dolgoznak és műszakonként 300—350 mázsa szőlőt préselnek ki. Megkezdték a must átvé­telét is. Eddig mintegy 7500 hektolitert vettek át a környező termelőszövet­kezetektől. tsz csatlakozott A megye és az ország termelőszövetkezeteit ver­senybe szólító közös gazda­ságnak, a tiszaföldvári Le­nin Tsz-nek a járásban is sok követője akadt. A zagyvarékasi Béke, a kőtelki E űstkalász és Pe­tőfi, a szászbereki Béke és a hunyadfalvi Hunyadi a versenyhez Tsz október elsején jelen­tette csatlakozását. Ezzel a szolnoki járásban már 14 közös gazdaság tette ma­gáévá a tiszaföldvári kez­deményezést és vállalta ä kenyérgabona október 25- ig. illetve néhány helyen, ennél rövidebb határidőre történő elvetését. Könyvbarát bizottsági értekezlet Jászberényben (Tudósítónktól) Könyvbarát bizottsági értekezlet volt október 2- án délelőtt a jászberényi járási-városi könyvtár ol­vasótermében. Az értekez­leten részt vettek a megyei könyvbarát bizottság kép­viseletében dr. Nagy János, Márvány Mihály & Szép­laki Katalin. Az értekezletet Gurzó László, a járási-városi pártbizottság munkatársa nyitotta meg. Móra Sándor, a könyvtár igazgatója tá­jékoztatta a bizottságot“ az elmúlt év eredményeiről, majd ismertette a jövő évi tervet Ezután került sor a hozzászólásokra, ame­lyen sok-sok ötletet, taná­csot. módszert ajánlottak az olvasók létszámának emelésére, a bizottság munkájának javítására. / 7TLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XIV. évfolyam, 233. szám. Ára 50 fillér 19Ö3. október 4, péntek.

Next

/
Thumbnails
Contents