Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-27 / 252. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1968. október 91. Vasárnapi sportműsor Idegenben szerepelnek; a Szolnoki MÁV és a Jász­berényi Vasas atlétái a tó­városban az országos ser­dülő és ifjúsági összetett bajnokságon, a Szolnoki Dózsa tebézők Székesfehér­váron a városi válogatott edlen visszavágó mérkőzé­sen, a Szolnoki MTE NB 11-es labdarúgói Egerbenj az ottani Dózsa, a Jászbe­rényi Vasas NB III-as lab­darúgói Hódmezővásárhe­lyen. SAKK NB n. csapatbajnokság: Szolnoki MTE—Bp. Test­vériség, Szolnok, járási ta­nács kultúrterme. Megyei bajnokság: Eb­ben a fordulóban az alábbi mérkőzéseket bonyolítják le: Szolnoki Olajbányász— Besenyszög, Mezőtúr—Ti- szasüly, Jászberényi Vasas ‘—Szó. Spartacus. Jászberé­nyi Egészségügy—Karcag^ Kisújszállás—Szelevény. ÜSZÁS Országos úszóverseny, Szolnok, MÁV uszoda, 11. BIRKÓZÁS A megyei birkózó szö­vetség Karcagon, a Kálvin úti iskola tornatermében rendezi meg 11 órai kez­dettel, Szolnok megye 1963. évi ifjúsági, kötöttfogású egyéni bajnokságát. KOSÁRLABDA Osztályozó az NB Ó-be jutásért: férfiak: Szolnoki Olajbányász—MALÉV Szol­nok, gépipari technikum pálya, 10.50. ÖKÖLVÍVÁS NB IL: Szolnoki MÁV— Bp. Beloiannisz Szolnoki Járműjavító művelődési otthon, 10.30, Bartha, Moór. Területi bajnokság: Szol­noki MTE — Nyíregyházi VSC Szolnok, közgazdasági technikum tornaterme, 10. E mérkőzés sorsdöntő mindkét csapat részére az első hely megszerzése szem­pontjából. A nyíregyháziak Abonyi, Sándor — Karkecz, B. Nagy — Tóth I., Tóth II., Csábi, Józsa, Dobos II. Jászberényi Lehel—Gyu­la Jászberény, 14.30, Bacsó. A Lehel várható összeállí­tása: Szekeres — Fortuna, Pánesics, Nagy I. — Oláh, Pecha — Sánta, Szántai, Lugosi, Kalmár, Fülöp. NB m.: Martfűi MSE— Mezőhegyes! M E D O S Z jelenleg a második helyen állnak és igen jelentős erőt képviselnek. Ezért az MTE igen gondosan, — ,a mér­kőzés jelentőségéhez mér­ten — készült fel a talál­kozóra. A szolnokiak a leg­jobb összeállításban veszik fel a küzdelmet. Többek között ringbe lép színük­ben a magyar bajnok Do­bó is, aki hétfőn elutazik a fővárosba, hogy részt vegyen a november 5-én Londonba utazó magyar válogatott közös felkészü­lésén. A mai mérkőzés vér­beli rangadó küzdelmet Ígér. LABDARÚGÁS NB H.: Szolnoki MÁV— Baglyasaija Szolnok, MÁV pálya, 14.30, Kelemen. Bag­lyasaija is igen szeszélyes csapat. Egészen meglepő győzelmek után váratlan vereségeket szenved. Ezért a MÁV-nak még hazai'pá­lyán is igen nehéz lesz ez a találkozó. — A vasutas együttes az alábbi összeál­lításban veszi fel a küz­delmet: Borók — Gógány, SAROK A csukafogásról Régi halászati szakköny- veket böngészve, olvashat­juk, hogy a csukát az r-es hónapokban, szeptembertől áprilisig foghatjuk legjob­ban. A tapasztalat az, hogy a legjobb fogás akkor esik, amikor a természetes táp­láléka — ami zömmel kis­hal — telelőre vonul, el­vermel. Ilyenkor keresi, kutatja ösztönétől hajtva a halakat és rárabol a felkí­nált csalira is. A csuka fogásával foglal­kozó könyvek majdnem azonos recepteket írnak a biztos fogásra. Ezek a meg­állapítások általában jók. Mégis figyelemmel kell len­nünk olyan jelenségeikre, amelyek minden csukás vízben előfordulnak. Egy- egy horgász messze kima­gasló eredményt ér el, ugyanakkor társai, akik azonos módon horgásznak, keveset vagy egyáltalán nem fognak. Mi ennek az oka? Erre vonatkozóan egy bizonyos magyarázatot kí­vánunk adni. Elhangzanak olyan pana­szok, hogy nincs már csu­ka, kifogták a halászok és a horgászok. Az vitathatat­lan, hogy számuk megcsap­pant, de nem fogyott meg annyira, hogy eredménye­sen ne lehessen horgászni rája. A többféle horgászást módszer közül elsősorban a villantós horgászatról írunk. A peremorsó feltalálásá­val és a műanyagzsinórok használatával a villantót már messze, a kívánt hely­re el lehet dobni. Kezdet­ben a csukás vizeken majd­nem minden dobás csuka­fogással végződött. Ez ma már nincs. Részben az előbb leírtak miatt, másrészt mert az általunk használt tá- molygó villántókat a csu­kák már ismerik! Igen. Ez így van. A hal értelmes lény. Bizonyíték, hogy a pisztrángokat idomították és cirkuszi mutatványokat végeztettek velük. Ezt pe­dig csak értelmes lények­be! lehet megcsinálni. Ez oknál fogva a csukák már megismerték azt a sok tá- molygó villantót, amit a horgászok a szezon alatt állandóan a vízben húznak és erre a csuka ritkábban rabol. A fogás eredményessége érdekében ezek után merő­ben más villantót kell hasz­nálni. Ilyenek például a körforgós villantók, amik pergés közben vibrációt keltenek és messziről tu­datják a hallal érkezésü­ket. Másik fajta az orénó (teljes kishal utánzat fából vagy műanyagból), amit a külföldön élő horgásztár­saink használnak. A piros szín is ingerli a halakat s így a csukát is. Ezt a tu­dományos megállapítást használjuk fel a villantó­kon is. Az zömmel legyen piros színű. Az sem mind­egy, hogy a villantót ho­gyan vezetjük a vízben. A villantó egyenletes mozgása természetellenes, ezért gya­nús a halnak, s azt nem in­gerli támadásra. Tudni kell azt, hogy a csuka lesipuskás, elbújva figyeli az előtte elvonuló halrajokat és soha nem csap közéjük, hanem megvárja a legutolsókat, ahol a csa­pat betegei, korcs vagy sé­rültjei. úszkálnak és ezek közül szemeli ki az áldoza­tát. Megmérték és kiszámí­tották, hogy a csuka 70 ki­lométeres óránkénti sebes­séggel támad a kishalra. Látása igen éles, de a nagy támadó sebessége miatt sokszor mellévág a halnak. Ez az eset a villantónál is előfordul. A villantó moz­gása legyen hasonló a sé­rült kishaléhoz. Ezért azt felfelé, lefelé mozgatva, a húzást meggyorsítva, vagy lassítva vezessük. Ilyenkor a rávág.' sem marad el és az esetek legnagyobb részé­ben a hal is horogra akad. A kishallal történő csu- kázásról a következőkben fogunk írni. — nyíl — Martfű, 11, Csepregi. Ä ci­pőgyáriak csapatát csak közvetlenül a mérkőzés előtt állítják össze az aláb­bi keretből: Németh, Tas- nádi, Száraz, Seres, Haik, Nagy, Szűcs, Katona, Cifra, Erdei, Mészáros, Mezőtele­ki, Mester. Mezőtúri Honvéd—Török­szentmiklósi Vasas Mező­túr. 10.30, Bereczíki. A két csapat várható összeállí­tása. Mezőtúr: Gál — Ve­res I., Karácsondi, Veres n. — Gyuricza, Földesi — Simon, Tóth, Nagy, Veres A sakkoktatás helyes mód­szertana azt sugalmazza, hogy a megnyitások és a bonyolult középjátékok elem­zése előtt a végjátékok ta­nulmányozását tartsuk szem előtt. A kezdő játékos fly módszer mellett, könnyeb­ben ismerheti meg a tisztek és a gyalogok jellegzetes tu­lajdonságait és a folyó küz­delem mechanizmusát, — de a haladó sakkozó is itt sa­játíthatja el a későbbi küz­delemhez szükséges alapot. Mi tulajdonképpen a vég­játék? A sakkjáték befejező szakasza, — amikor a gya­logok mellett már csak egy­két tiszt játszik, — amikor a király már aktív küzdő­tisztként léphet fel, — ami­kor a játszmában az ötlet és kombinációs lehetőség már nem szerepel döntő. tényező­ként (vagyis, ha a kapcsola­tos lépések a táblán leszá­molhatok). Bemutatjuk Réti R. egyik végjáték tanulmányát: abcdetqh SN BÁBÉ * K * Nyerő levezetés: 1. Kdt! Bh8, 2. Kd61... (Most a bás­tya nem léphet, 3. Ke7 miatt.) 2. ...a6, 3. a3! a5. (Vi­lágos kényszerlépésbe hozza ellenfelét.) 4. a4! Kc4. (Szin­tén kényszerlépés, pl. 4. ... Ke4-re, 5. Ke6 és Kf6 stb. nyerne.) 5. c6ü bc6. (5. Ke6- ra K:c5, 6. Kf6 Kd6! 7. Kg7 Ke7 és döntetlen. A sötét c6 gyalog igen érdekes tor­laszszerepet fog játszani.) IIL, Wagner. A Török­szentmiklósi Vasasnál a sok sérült miatt Korom Pál edző csak tizenhármas ke­retet jelölt ki és ebből ál­lítja össze a pályára lépő együttest: Vasas, §z. Kiss, Balázs, Frikker, Fekete, Szedlák, Szabó, Darvast Bana, Erdős, Németh, Kiss K. , Annus. Megyei bajnokság: Tisza­földvár—Nagykunság, 14.30, Klimon (Fehér, Halmi); Karcag — T. Fáklya, 9.3Q, Debrecenből (Hegedűs, Tóth S.); Szó. MÁV IL—Mező­túri Spartacus, 12, Busa (Nyúl, Dobos), Szó. Olajbá­nyász—Szó. Kinizsi, Szol­nok, vidámkerti pálya, IQ, Rá ez L. (Kása, Szántó); Jászárokszállás — Jászkisér, 10, Molnár (Almási M., Bal­ia L.); Jászjákóhalma— Jászberényi Lehel II. 11, Horváth (Hangodi, Bal ezó). Megyei n. osztály: Tisza­füred—Túrkeve, 14.30, Ba- ranyi; Abádszalók—Tisza- gyenda, 13, Tátrai; Kende­res—Karcagi Honvéd, 14, Sándor; Fegyvernek—Kun­madaras, 14.30, Ragó; Ken­gyel — Szó. Vegyiművek, 14.30, Pálinkás; Üjszászi VSC—Tószeg 10.30, Gere L. ; Öcsöd—Homok 15, Csák I-, Szolnoki Helyiipar— Cserkeszöllő, Vasutas pá­lya, 9.30, Gere I.; Cibakhá­za—1Tiszaug 14.30, Barta; J ászf ényszaru—Zagyvarékas M. Magyar. Röviden a végjátékról S. Ke5! Kc5. (Igen finom és tanulságos a különbség, — amely előáll, ha világos 6. Ke5! helyett 6. Ke6?-et lépi, PL 6. ... Kc5, 7. KÍ6 Kd6 remis, vagy 7. Ke5-re Ba8! 8, Ke6 Bh8 következhet és döntetlen.) 7. Ke6! és sötét K nem tud többé opponálni, bármely K lépésre 8. Kf6 nyer. Példánk egy kissé ma­gasszínvonalú ugyan, azon­ban annak szépsége megér­demli a beható tanulmányo­zást. Réti nagymester végjáték- kompoziciója eredeti és ki­magasló. Fenti tanulmány is bizonyítja, hogy a sakk épp oly kimeríthetetlen, mint' a játék, a tudomány és a mű­vészet, — ezek az alkotóele­mek, amelyekből a sakkjá­ték összetevődik, * 1. sz. végjáték megfejtése: 1. Ke6! amire Kg2 után mindkét gyalog vezérré vál­tozhat. (1. f4?-re 1. Kg4-re és Kg6-ra? világos tempót veszít.) * Ma: Megyei csapatbajnok­ság. Továbbá SZMTE—Bpesti Testvériség NB Il-es csapat- mérkőzés Szolnokon a Já­rási Tanács Kultúrtermében, 9 órakor. Újabb nemzetközi siker Lengyel Levente nk. mes­terünk szép sikert ért el az eacshedei zónaversenyen, — ahol Gligories nagymester mögött, Dargával együtt, a fi—III. helyen kötött ki- Len­gyel ezzel bekerült a zóna- j közi döntőbe. <D. N.) Mikor és hogyan hívjuk a mentőket ? Közöljük, hogy a Szol­noki Fürdő Vállalat kádfürdő részlege a nagyközönség számára október 28-án megnyílik. Fürdő Vállalat Vezetősége ^ fitídessm A MENTŐK feladata kétirányú. Első és legfon­tosabb feladatuk az utcán, gyárakban, hivatalokban, az országutakon, tehát ösz- szefoglalóan a közterüle­ten létrejött balesetek és minden másfajta hirtelen fellépő egészségkárosodás esetén segítséget nyújtani a rászorulónak és szük­ség esetén őt a legköze­lebbi kórházba szállítani. Ezeket a kivonulásokat mi „eset” kivonulásnak ne­vezzük. Ha ilyen jellegű hívás érkezik egy mentő­állomásunkra, akkor mint elsőrendű kötelességünket, ezeket a hívásokat min­den más elé helyezve, gép­kocsijainkat azonnal elin­dítjuk Természetesen ilyen esetekben is mérlegelnünk kell a telefonon beszerez­hető adatok alapján a bal­eset vagy egészségkároso­dás mértékét, súlyosságát. Gyakran előfordul ugyan­is, hogy feleslegesen hív­nak bennünket. így pél­dául jelentéktelen kézsé­rülés esetén számtalanszor veszik igénybe a mentők kivonulását, nem gondolva arra, hogy esetleg sokkal súlyosabb balesettől vonjk el a kocsit. Előfordul, hogy a baleset színhelye magán­lakás. Ha itt történik va­lamilyen súlyosabb sérü­lés, törések, esetleg mér­gezés, abban az esetben is kivonulnak a mentők a fél vagy a hozzátartozó hí­vására. A mentők munkájának másik csoportját képezik azok a feladatok, amikor valaki a lakásán megbe­tegszik- és betegsége olyan természetű, hogy kórházi kezelést igényel. Ez utóbbi feltételt azonban csak or­vos állapíthatja meg. — Ilyenkor az orvos a beteg vizsgálata után kórházi ágyat biztosít a számára és ha a beteg saját lábán a kórházba bemenni nem tud, mentőkocsit rendel neki, vagy felhatalmazza a beteg hozzátartozóit, hogy az ő nevében hívják ki a mentőket a beteghez. A betegségek - természeté­ből adódik, hogy vannak olyanok, melyek azonnali kórházi beavatkozást igé­nyelnek, például a beteg élete csak a legrövidebb időn belül elvégzett műtét útján menthető meg. Más esetben a betegség lefo­lyása szempontjából kö­zömbös az. hogy a beteg néhány óra múlva, vagy esetleg a következő napon kerül a kórházba. Ezért az orvos, a fenti szempon­tok alapján, a mentők szá­mára kiállítandó „kocsi­utalványon” a beteg sür­gősségi állapotát megjelö­li, és azt a mentőkkel is közli, illetőleg ha a hoz­zátartozók telefonálnak a mentőknek, úgy figyelmez­teti őket, hogy ezt a fon­tos adatot közöljék a men­tőkkel. AZ ELMONDOTTAK­BÓL a felvetett kérdésre megkapható a felelet. 1. Baleseti bejelentés esetén, történjék az akár közterületen, akár lakáson, azonnal elindul a mentő­gépkocsi és ilyenkor meg­különböztető jelzéseit hasz­nálva igénybe veszi az ösz- szes számára nyújtott elő­nyöket a közlekedésben, — hogy minél előbb a hely­színre érkezve tudjon a kivonuló egység elsősegélyt nyújtani. 2. Lakáson történt meg­betegedés esetén, mikor nem valami külső ártalopi hozza létre az egészségká­rosodást. csak • akkor vo­nulnak ki a mentők, ha a beteget megelőzően már orvos látta, gyógyszerrel ellátta, a kórházi kezelést szükségesnek látja és he­lyet biztosított a számára. Ha ezek a feltételek nin­csenek biztosítva a hívó felet arra utasítjuk, hogy értesítse a beteg körzeti orvosát. A mentők telefon­ügyeletese a rendelkezésé­re álló adatok alapján készséggel ad felvilgosítást arra vonatkozólag, hogy az adott utcának, ahol a be­teg lakik, ki a körzeti or­vosa, az mikor és hol ren­del, illetőleg hol a lakása és ha van telefonja, mi­lyen számon hívható fel. Éjjeli órákban az éjszakai orvosi ügyelet telefonszá­mát illetőleg az ügyeletet ellátó körzeti orvos nevét és címét adja meg. Me­gyénk mind több városá­ban vannak már az éjsza­kai és munkaszüneti napo­kon működő és gépkocsi­val sürgős szükség esetén a beteghez kivonuló orvos- ügyeletek. Ahol ilyen in­tézmény már működik, ott a mentők az ügyeleti szol­gálattal szorosan együtt­működve látják el felada­tukat, kérésre az ügyelet telefonszámát megadják és ha az ügyeletes orvos a beteg vizsgálata után a beteg kórházba szállításá­ról dönt, akkor intézkedé­sére a kapott feladatot el­végzik. MILYEN MÓDON lehet ka kell tehát a mentőket igénybe venni? Baleset esetén, vagy köz­területi rosszullét, hirtelen egészségkárosodás esetén a hívó fél mondja be a ne­vét, röviden, hogy mi tör­tént és pontosan határoz­za meg a helyet, ahová a mentőknek mennie kell. — Amennyiben a helyszín nehezen megközelíthető, — úgy valamilyen jól ismert közlekedési csomópontnál várja valaki a kocsit, aki a részletes útbaigazítást meg tudja adni. Gyárak­ban, hivatalokban ne fe­ledkezzünk el arról, hogy a portást is értesítsük: mentők fognak perceken belül az épületbe érkezni. Nem egyszer előfordul ugyanis, hogy az épület­ben, vagy a gyártelepen való keresgélés hosszabb időt vesz igénybe, mint amennyi ideig a helyszínre való kivonulás tartott. A megindult szülések, a súlyos nagyfokú női vér­zés. történjék bárhol, bal­eseti kivonulásnak számít. lakásban történt meg­betegedés esetén a hozzá­tartozók ne a mentőkhöz, hanem a körzeti orvoshoz forduljanak. Őt hívják ki a betegükhöz és ő majd dönt a beteg további sorsa felől. i AMENNYIBEN a körzeti orvos a hozzátartozókat bízza meg a mentők hívá­sával úgy feltétlenül meg kel1 tőle kérdezni — ha er­ről ő elfeledkezett volna —, hogy azonnalra, három órán belül, vagy ha órán belül kell-e a kocsit kérni? Az azonnali betegszállítások ugyanis az esetkivonulá- sokkal egyenrangú kivonu­lásoknak számítanak. A többi szállítás esetén a mentőg-nkoesi megkülön­böztető iolzéseit. nem hasz­nálja. Mindazok, akik az elmondottak szerint járnak el, a továbbiakban csak jó tapasztalatokat fognak szerezni a mentők munká­jával kapcsolatban, nem is szólva arról, hogy a leg­célszerűbben fognak eljár­ni balesetet szenvedett, — vagy megbetegedett hozzá­tartozójuk, " munkatársuk érdekében. Dr. Pap 3S«ltáa » im w&Amitesé#

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents