Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-26 / 251. szám

(f S^oV ”} % * ; Folytatja munkáját a parlament Az országgyűlés új ülésszakának második napja Tegnapi számunkban közöltük az országgyűlés új ülésszakának megnyitóját, Kiss Károly elvtárs jelen­tését az Elnöki Tanács munkájáról, majd a 2. napi­rendet a Minisztertanács beszámolóját az ország gaz­dasági helyzetéről, melyet Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnökhelyettese terjesztett elő. Az ezt Követő vita ar. Beresztóczy Miklósnak, az országgyűlés alelnökének elnöklésével folyt. Bondor József képviselő a fővárosi lakásépítések eredményei­vel és nehézségeivel fog­lalkozott. Nagy Lajos Bács- Kiskun megyei küldött a gyümölcs- és szőlőtermesz­tés kérdéseivel, dr. Bartha Tibor református püspök a moszkvai részleges atom­tilalmi egyezménnyel, Ba­logh László, Csongrád me­gyei képviselő az ipari ter­melés gazdaságosságával, Bognár József Somogy me­gyei képviselő a talaj elő­készítés és vetés problémá­jával foglalkozott. Csütörtök délután első­nek Trautmann Rezső épí­tésügyi miniszter szólalt fel. Trau (marni Rezső építésügyi miniszter felszólalása — Az Építésügyi Minisz­térium kivitelező építőipa­ra — mondotta a többi kö­zött — a gyakran szinte el­háríthatatlan nehézségek ellenére, háromnegyed év alatt az éves terv 66 száza­lékát teljesítette. A három- negyedévi termelési érték 6 százalékkal magasabb volt, mint 1962 hasonló idő­szakában. A terv teljesítési azonban gátolta, hogy ked­vezőtlenül alakult a mun­kaerő-helyzet, akadozott az anyagellátás és a szállítás, egyes esetekben késedel­mesen készültek el a ter­vek és nem voltak eléggé szervezettek az építkezések. A2 építkezéseken az egyes munkahelyek előkészítése gyakran még hiányos. Az első fél évben az ismeretes nehéz körülményeken kí­vül az építőipari vállala­tok irányító munkájának gyengeségei is megmutat­koztak. Ezért az építőipar felső irányításának átszer­vezése után egyik legfon­tosabb feladat a vállalatok vezetésének megszilárdítá­sa, a kultúráltabb irányító- munka megszervezése. Az építőipar munkaerő- helyzetéről szólva a minisz­ter elmondotta, hogy a megnövekedett feladatok­hoz szükséges létszámot nem tudták biztosítani, sőt a harmadik negyedév vé­gén a tényleges munkás­létszám több mint három­ezerrel volt alacsonyabb, mint az előző év hasonló időszakában. A miniszté­rium több módon igyeke­zett segíteni. Intézkedett, hogy színvonalasabban szervezzék meg a munkát, csökkentsék a veszteségidő­ket, s szilárduljon a mun­kafegyelem. Segítséget je­lentettek az önkéntes hét­végi és vasárnapi műsza­kok. — A téli időjárás okozta nagyfokú termelési kiesés arra sarkallta az Építés­ügyi Minisztériumot, hogy az erők megfelelő koncent­rálásával és a munka át­csoportosításával akadá­lyozza meg e kiesésből ere­dő hátrányok tovább-gyű- rűződését a népgazdaság­ban —■ folytatta. — Első­sorban azokra a legfonto­sabb beruházásokra fordí­tottuk a figyelmet, ame­lyeknek elmaradása a nép­gazdaság számára különö­sen hátrányos lenne. Az Építésügyi Minisztérium vállalatai a kiemelten ke­zelt építkezéseket kevés ki­vétellel befejezték, illetve as év végéig átadlák. Szeptember végéig több mint 11OOO lakást adtak át, s az év végéig a laká­sok további ezreinek át­adása várható. A minisz­ter hangsúlyozta azonban, hogy nem szabad minden­áron erőltetni a lakások évvégi átadását. Az új ott­honok jövendő lakói szá­mára és a népgazdaság szá­mára is sokkal hasznosabb, ha mintegy 2000 lakáson egy-két hónap késéssel ugyan, de megfelelően el­végzik a befejező szakipari és szerelő munkákat. Ezzel el lehet kerülni az erőlte­tett hajrámunkával járó rossz minőséget. A jövő évi feladatokról szólva hangsúlyozta, hogy a legfőbb teendők közé tar­tozik az építési technoló­giák szakadatlan fejleszté­se és az építőipari munka- folyamatok tervszerű gépe­sítése. A délutáni ülésen a to­vábbiakban felszólalt Ho- dek József Komárom me­gyei, Rapai Gyula Baranya megyei, dr. Sivó József So­mogy megyei, Vendel Zol­tánná Zala megyei, Bódi László Csongrád megyei, dr. Fekszi István Szabolcs- Szatmár megyei, Dezse Bé- láné Baranya megyei, Csed- reki László Hajdu-Bihar megyei, dr. Udvardy Ká- rolyné budapesti, Fegyve­res István Vas megyei, dr. Zsigmond László Vas me­gyei, Fekécs Margit Békés megyei, dr. Bélák Sándor Veszprém megyei és Bar­tha András Heves megyei országgyűlési képviselő. (Folytatás a 3- oldalon) MINTÁT VESZNEK AZ IDEI MUSTBÓL Körzeti orvosaink tanácskoztak Szolnokon a jobb betegellátásról, munkaköri problémáikról Tegnap délelőtt a szolno­ki Ságvári Endre Művelő­dési Ház színháztermében rendezett megyei körzeti orvosai részére találkozót az Orvos-Egészségügyi Szak­szervezet és a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága. A referátumot dr. Tóth Lajos, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának vezetője tartotta. — Szocialista egészség­ügy! ellátásunk alapja a körzeti orvosok végezte be­Az ideális partner Egymillió forint ráadás ^ Az elégedett kooperálok ^ Cső, sasa!agacélból A jászberényi Vasipari Vállalat október 19-én be­fejezte idei termelési tervét. Az év hátralévő részé­ben már ráadásként dolgozik. Egymillió forint érté­kű munkával végeznek többet a tervezettnél. — Pedig nekünk sem volt könnyű a munkánk. — mondja Zsolnai László igazgató, amikor az ered­mények részleteiről beszél­getünk. — Kinek dolgozott az üzem? — Diósgyőrnek öntöző- berendezéseket és csöve­ket készítettünk. A ká­belművek részére nagymé­retű üstöket, a Kovácsolt- árugyárnak motorszerelő­sorokat gyártottunk. Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem­nek meg fúrószár techno­lógiai berendezéseket. Ezek voltak a jelentősebbek. — Kérdés helyett meg­állapításként is vehetjük, hogy a rendelők megelége­désére? — A tervteljesítés adatai a bizonyítékok. Sem minő­ségi. sem mennyiségi, sem határidő kötbér nem volt az év folyamán. Sőt egyet­len számla-kifogásolásunk sem volt — Hogyan tovább? — Bármilyen furcsán is hangzik, de ez pillanatnyi­lag a legnagyobb problé­mánk. A jövő évre húsz százalékkal emelt tervet készítünk, de a máig befu­tott megrendelések a jelen­legi kapacitásunk húszszo­rosát is lekötnék. Csupán a Klement Gotwald Gyár 70 millió értékben rendelt vasszerkezeti munkát ex­portra. A Diósgyőri Gép­gyár ajánlata 50 milliós értékű munkára szól. Saj­nos ekkora kapacitásunk még csak megközelítően sincs. — A vállalatnak a lakos­ság igényeit teljesítő szol­gáltatási terve is volt Azt mennyiben teljesítették? — Száz százalékon felül és még vállalunk munkát. Az asztalon szakfolyóira­tok, vaskos irattartók tel­ve gépelt papírlapokkal. Ismerve a gyáriak kísérle­tező kedvét kérdem; ebből is valami újdonság készül? — Készült — hangzik a válasz. — Jöjjön, megmu­tatom. Az udvar közepén áll egy gép. Derékmagasságig ér, nem látszik bonyolult­nak. — Ez mit tud? — Kér­dem. — Szalagacélból csövet készít. Ezzel az eljárással ötven "százalékos anyag­megtakarítást lehet elérni, a hossz-hegesztésű acélcsö­vekkel szemben. A másik előnye, hogy kisebb falvas- tagság mellett nagyobb a cső teherbíró képessége. A epirálhajlítás és hegesztés erősebbé teszi az, anyagot. Nézze, — mutat egy jókora spirálhegesztett csőre a földön, — ennek húsz at­moszféra nyomás meg sem kottyant. — Mire használhatók ezek a csövek? — Légfűtés vezetékhez, por- és füstelszívókhoz, pneumatikus szállításhoz, betoncső gyártáshoz, ce­mentbeágyazott csatornák­hoz, öntözőberendezések­hez. — Maguk mire fogják használni a csöveket? — Az a közeli napokban dől el. Diósgyőrből ígérke­zett Hámori Sándor műsza­ki igazgató, aki személye­sen akar meggyőződni ar­ról, hogy tudunk-e szalag­acélból csövet készíteni. A bizonyíték pedig itt várja — mutat újra az egyszerű­nek látszó, okos gépre. — egy — Karácsonyi pecsen yecsirkék A Palotás! Állami Gaz­daság kacsatelepén az idén 110 ezer, átlag 2.2 kilo­grammos, ízletes húsú szár­nyast neveltek fel és érté­kesítettek. A kacsanevelés a téli időszakban szünetel, mert a kacsaneveléshez szükséges vizet a jegesedés miatt nem tudják biztosí­tani. A kacsaólakat most átrendezték és a fűthető előnevelőkbe csirkéket te­lepítettek. A palotásiak az idén először Bábolnáról ka­pott Lomann-hibrid csirké­ket nevelnek. Ezek a csir­kék tíz hét alatt — tehát karácsonyra — elérik a másfél kilogrammos súlyt. A tervek szerint az ünne­pekre mintegy 6500 csirkét adnak át a kereskedelem­nek. légellátás, — szögezte le. — így jórészt ettől függ, mi­lyen véleményt formálnak a dolgozók a szocialista egészségügyi ellátásról. Sajnálatos, a kapitalista társadalmi rendtől öröklött szemléletként említette dr. Tóth Lajos egyes — nem­ritkán fiatal —orvosok túl­ságosan anyagias életfel­fogását. Tapasztalható e2 annak ellenére, hogy a párt, a kormány az orvosi munka jobb körülményei­nek megteremtésével, gyak­ran lakással, a társadalom pedig megbecsüléssel fejezi ki tiszteletét az orvosok Iránt. Megyénk orvostársadalmá­nak dicséretére szól, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből adódó ha­talmas feladat megoldásá­ban helytállt. Értek el si­kereket a közegészségügy javításában is. Közvetve részesek ebben a körzeti ápolónők, adminisztrátorok, kiknek tevékenysége több időt teremt a gyógyító munka számára. — A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága — foly­tatta dr. Tóth Lajos —, valamennyi körzeti orvosi rendelő teljes fenntartásá­nak költségét vállalta. E tekintetben országosan is élenjárunk: megyénkben immár csupán három kör­zeti orvos fogadja betegeit saját rendelőjében. Mun­kájukat százharminc kör­zeti ápolónő segíti. A jó orvosi munka ered­ménye, hogy folyamatosan csökken' a betegek száma. 1959 második felében a kilencszázezret is megha­ladta a betegek száma, a tavalyi második félévben viszont a nyolcszázezret sem érte el. Megyénkben ma hat be­töltetlen körzeti orvosi ál­lás van. Kellő számú je­lentkező esetén körülbelül tizenöt gyermek-körzeti or­vost állíthatnánk munkába. A termelőszövetkezetek közegészségügyi helyzetének javítását, a tervszerűbb egészségügyi felvilágosítást igen fontos feladatként je­lölte meg dr. Tóth Lajos, — majd arról szólott, hogy ennek érdekében helyes és szükséges a tömegszerve­zeteket segítségül hívni Számos tartalmas hozzá­szólás során dr. Schlamma- dinger József az orvosi hivatástudat jelentőségéről beszélt. Dr. Antony Miklós jászdózsai körzeti orvos — kiváló orvos — a körzeti ápolónők helyes foglalkoz­tatására, gyors és áttekint­hető kartonkezelésre adott tanácsokat. Dr. Butz Kpn- rád túrkevei orvos a ter­melőszövetkezeti egészség­ügyi állapot színvonalbeli emelését sürgette. A tisza­füredi dr. Kiss Bálint a vényírás egyszerűsítését ja­vasolta. Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnökhelyettese az orvostársadalom és a tanács kapcsolatáról beszélt. Kifejtette, hogy gyógyító tevékenységük mellett mi­lyen értékes politikai fel­világosító munkát végezhet­nek a körzeti orvosok, kik­hez pácienseik nemcsak be­tegségükkel, de mindennapi életük problémáival is bi­zalommal fordulnak. A hozzászólások sorén el­hangzott javaslatokra, kér­désekre dr. Tóth Lajos me­gyei főorvos adott össze­foglalójában válasz! Magyar—csehszlovák egyezmény az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatos együttműködésről A szívélyes bartáság és a kölcsönös megértés szelle­mében lefolytatott tanács­kozások eredményeként ok­tóber 23-án Budapesten aláírták a csehszlovák atomenergia bizottság és a Magyar Népköztársaság atomenergia bizottsága kö­zött az atomenergia békés felhasználásával kapcsola­tos együttműködésről szóló egyezményt. Az egyezmény előirányoz­za az együttműködést a sugárzó izotópok alkalma­zása, a reaktorfizika és a reaktortechnika, a nazv- ás kisenergiájú fizika, a rádió- kémia, a sugárvédelem, a nukleáris műszerek és be­rendezések fejlesztése és előállítása területén. Az együttműködés kiter­jed szakemberek kölcsönös fogadására, tapasztalatok átvételére, továbbképzésre, valamint más közös célú feladatok elvégzésére. Do­kumentációk cseréjére, to­vábbá nukleáris berendezé­seknek, műszereknek és anyagoknak a felek meg­egyezése szerint. történő szállítására. t Cí) \ * VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! c,0\t\oV gTj SZOLNOK Mi * § XIV. évfolyam,251. szám. Ara 51) fillér 1963. október 26. szombat.----- - - - - — - - ---■*• ‘ - - -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents