Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-25 / 250. szám
IMS. október 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás 1. oldalról) kalászosokkal. Átlagtermésünket nagy mértékben csökkentette az aratás előtti, hetekig tartó forróság. Mindez arra vezetett, hogy kedvezőtlenül alakult gabonatermelésünk eredménye. A szokásosnál nagyobb mértékű gabonavásárlás jelentős terheket ró külkereskedelmünkre, s így egész népgazdaságunkra. Ezért a népgazdaság minden területén az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítanunk az export árualapok növelésére. Ahhoz, hogy az ideihez hasonló gabonaellátási problémák a következő években ne legyenek, a kormány szükségesnek tartja a gabona vetésterületének növelését. A jövő évi gabonaellátásunk biztosítása is azt követeli, hogy gyorsítsuk meg az időszerű őszi mezőgazdasági munkákat, a betakarítást, a talajelőkészítést, a vetést. A munkák időben elvégezhetők, ha minden szinten gondosabb lesz a szervezés, hatékonyabban lépnek fel az akadályok elhárításáért. Fock Jenő ezután rámutatott: • a népgazdaság fejlődését visszatükrözi a nemzeti jövedelem alakulása. Az ipari és á mező- gazdasági termelés alakulása lényegében meghatározza a nemzeti jövedelem nagyságát, növekedését. — Hazánkban az elmúlt két évben az ipari termelés növekedése gyorsabb volt a tervezettnél, a mezőgazdaságé lassúbb. így a nemzeti jövedelem két év alatt csaknem 11 százalékkal nőtt, ez megközelíti az ötéves tervben figyelembe vett ütemet. A nemzeti jövedelem növekedésének üteme tehát kielégítőnek tekinthető; lényegesen gyorsabb, mint a tőkés országoké általában és biztosítja, hogy fejlődésünk lépést tartson a többi szocialista országgal. • A nemzeti jövedelem emelkedése lehetővé teszi, hogy a fogyasztás, és a felhalmozás, a beruházás egyaránt növekedjék. Az ötéves terv első két évében a beruházások összege mintegy öt milliárd forinttal meghaladta az eredetileg számításba vett összeget. A beruházásokkal kapcsolatos előkészítő, tervező és kivitelező munkát fejlődés, fokozatos javulás jellemzi. A beruházási tervet gyakran elaprózottan, kisebb, kevésbé fontos beruházásoknál teljesítik túl. Ugyanakkor néhány, a népgazdaság fejlesztési arányai szempontjából jelentős beruházás megvalósításának üteme — különféle szervezési okok, hazai és külföldi gépszállítási késedelmek miatt elmarad a tervezettől. A lakásépítési tervet 1961- ben és 1962-ben túlteljesítettük. A lakóházépítési idő az előző' évek 14—15 hónapos időtartamával szemben 11 hónapra csökkent. Változatlanul hosszú azonban az ipari beruházások megvalósításának időtartama. A korábbi évekhez képest javult a beruházások üzembehelyezésének tervszerűsége, de még mindig nem kielégítő. Beruházási és ipartelepítési tevékenységünk fontos része Budapest ipari súlyának csökkentése, a vidék fokozottabb iparosítása. Intézkedéseink eredményeként Budapesten némileg csökkent a foglalkoztatottak aránya. 1960- ban az állami ipar dolgozóinak 45.1 százalékát foglalkoztatták a fővárosban, 1962- ben 44.2 százalékát. A tervek szerint ez az arány az idén tovább javul. A nagyobb beruházásokhoz igényelt létszámnövekedés 84 százaléka vidéken jelentkezik. Az iparilag elmaradott megyékre jut ipari beruházásaink több mint 28 százaléka és a lét— szárnnövekedés 52 százaléka. Már most bejelenthetem, hogy a Központi Bizottság javaslatára a kormány a jövő évi népgazdasági tervben előirányozza mindazokat az életszínvonal emelésével kapcsolatos központi intézkedéseket, amelyeket — bár terveztük — ebben az évben nem tudtuk megvalósítani. Ennek kapcsán először a MÁV és a posta dolgozóinak bérét emeljük. A jövő évben lényegesen növeljük a bérből és fizetésből élő kétgyermekes családok családi pótlékát is. sor kerül egyes "közalkalmazotti kategóriák bérrendezésére. — Tovább növeljük azoknak a fizikai dolgozóknak a körét, akik csökkentett munkaidőben dolgoznak. Gazdasági helyzetünk nem ad lehetőséget más dolgozó csoportok bérének emelésére, noha tudjuk, hogy ez — többek között a pedagógusoknál, a kereskedelmi dolgozóknál — indokolt. Bízunk azonban abban, hogy ennek feltételeit 1965-re meg tudjuk teremteni.A parasztság fogyasztásának reálértéke az elmúlt két évben több mint 4 százalékkal nőtt. A paraszti jövedelmeknek egyre nagyobb hányada a készpénzben fizetett munkaegységrészesedés. Az idén szeptember végéig a munkaegység-előlegekre kifizetett összeg több mint 20 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. A paraszti jöve- delmekbén a készpénzbevétel arányának növelése helyes folyamat. Ez ösztönöz az árutermelésre s biztonságosa labá teszi a parasztság életkörülményeit. tai közül az ipar irányításának átszervezéséről szólt. Ezzel azt kívánjuk elérni, hogy a jelenleginél kedvezőbb szervezeti feltételek jöjjenek létre a vállalatoknál a műszaíki fejlesztés gyorsítására, a magas színvonalú technika és technológia alkalmazására, a korszerű, jóminőségű termékek gazdaságos előállítására. Mindenekelőtt tehát a termelés szervezetét, a termelést közvetlenül irányító vállalati vezetés munkáját kívánjuk javítani, intézkedéseinkkel korszerűen szervezett és vezetett nagyvállalatokat kívánunk megteremteni. A vállalatok szervezetének továbbfejlesztése mellett változik az ipar felső irányítása, a minisztériumi vezetés is. A minisztériumok a továbbiakban az eddiginél sokkal hatékonyabban foglalkozhat nak az ipar legfőbb kérdéseivel, megalapozott, távlati fejlesztési elgondolásra építve irányíthatják a vállalatokat. Az átszervezés a lehetőségek sokoldalú mérlegelését, a különböző szervezeti formák alkalmazását, a leghatékonyabb megoldások kiválasztását kívánta meg. A vállalatok összevonása nem öncél, nem mindenáron megvalósítandó feladat. Csak akkor hajtandó végre, ha a változtatás gazdasági előnyökkel jár, megteremti a gazdaságosabb termelés feltételeit. Az átszervezést úgy kelj végrehajtani, hogy az egyetlen területein se zavarja a termelés és irányítás napi feladatainak megoldását, sőt mielőbb járuljon hozzá a fejlődés meggyorsításához. 1964. január 1-én végrehajtandó átszervezésekkel a minisztériumi iparban — az , építőipar kivételével — az átszervezés lényegében befejeződik. A már átszervezett vállalatoknál fontos feladat az új szervezet kialakítása. Ez a feltétele annak, hogy mielőbb megvalósulhasson az átszervezés fő célja; a termelés, a termelőerők koncentrációja. A Vállalatok összevonása csak a munka kezdetét jelenti. A koncentrálás, a termelési profilok helyes elhatárolása, a termelés ésszerű specializál ója a következő évek tervszerűen megvalósítandó feladata. Ahhoz, hogy az új szervezet eredményesen működhessék, tökéletesítenünk keli a tervezés, az ösztönzés. a finanszírozás, az elszámolás rendjét. A kormány utasítása alapján az illetékes állami szervek e feladatok megoldásán már dolgoznak. Javaslataikat a jövő év első felében terjesztik a kormány elé. Fock elvtárs beszéde befejező részében nemzetközi gazdasási kapcsolatainkról. ' külkereskedelmünkről szólt. Tisztelt OrszágQyűlés! Képviselőtársaim! Az 1963-as évből már nem sok van hátra, de még sokat tehetünk és kell is tennünk azért, hogy az évet sikeresen zárjuk és kedvező kiindulási alapot hozzunk létre a jövő évi munkához. Arra van szükség, hogy minden kapkodás nélkül, céltudatosan, a népgazdaság alapvető érdekeit szem előtt tartva, szervezzük a munkát. A terveket azokon a területeken teljesítsük túl, ahol az a legkedvezőbb gazdasíc*i eredményekkel jár. Az ipar vezetői gondosan tervezzék meg és alaposan készítsék elő a jövő évi feladatok teljesítését. Érjük el, hogy a termelés töretlenül tovább emelkedjék és fokozódjék gazdaságossága. Sokoldalú intézkedéssel gondoskodjunk a munka termelékenységének növeléséről és a termelési költségek csökkentéséről. Legyen az eddiginél következetesebb és gyorsabb a műszaki színvonal emelése. A technika és technológia fejlesztésével javítsuk a termékek minőségét. A minőség ellenőrzésével foglalkozók munkáját is jobbá, egyértelműbbé, szigorúbbá és szervezettebbé kell tenni. Az életszínvonal alakulása Fock Jenő ezután az életszínvonal alakulásával foglalkozott. Rámutatott: a bérből és fizetésből élők egy főre jutó reáljövedelme" 1962-ben — 1960-hoz viszonyítva — 3 százalékkal nőtt. őszintén megkell mondanunk — mint ahogy már több alkalommal szóltunk — hogy eredetileg a reáljövedelmek gyorsabb emelkedésével számoltunk. A jövedelmeket azonban csak olyan mértékben emeljük, ahogy ezt a rendelkezésre • álló fogyasztási cikkek mennyisége és ösz- szetétele megengedi. így biztosítható, hogy az áruellátás egyre bőségesebb legyen. Büszkén mondhatjuk, hogy hazánkban évről- évre javul az ellátás, gazdagodik a választék. Ebben az évben — terveinknek megfelelően — gyorsabb a reáljövedelmek emelkedése: Már az év elején több intézkedést hoztunk az életszínvonal emelésére: többek között leszállítottuk egyes fogyasztási cikkek árát, növeltük az özvegyi nyugdíjakat, a fizetett szülési szabadságot, stb. Emeltük az átlagbéreket. Terveztünk egyéb központi intézkedéseket is az életszínvonal emelésére, s bár ezeket ebben az évben nem tudjuk megvalósítani, a reáljövedelmek növekedése a tervnek megfelelően az idén több mint 5 százalék lesz. Ezt részben az egyes mezőgazdasági cikkek — főleg a zöldség és gvümölcs- 5élék — tavalyinál lényegesen alacsonyabb fogyasztói ára és a. terevzettnél gyorsabb átlsshéremelke- dés teszi lehetővé. Az ipar irányításának átszervezése A továbbiakban Fock Jenő a gazdasági veze'és továbbfejlesztésének feladaA sebeséri brigád versenye — A sebeséri üzemegységben Erdei Lászlót keresse. Ő pontosan informálhatja a kukoricatermesztő brigád munkájáról, eredményeiről — mondotta a városi KISZ-titkár. A karcagi Béke Tsz-ben hivatalosan UI-as üzemegységnek nevezik ezt a határrészt. Itt dolgozik a hatvanöt tagú brigád. — Sok olyan tsz van, ahol az összes föld sem több, mint ennek az üzemegységnek a területe. A hatvanöt ember végzett el minden munkát, ami a 2665 holdon adódott, illetve még adódik is. Mégis vállalkoztak a versenyre, — sorolta az üzemegységvezető. — Mit vállaltak? — A kukorica és a napraforgó terméshozamának növelését. A tsz termelési tervében kukoricából 27 mázsa szerepel átlagtermésként, persze májusi mor- zsoltban számítva. Az adott szó értelmében, ezt három mázsával megtoldiuk, vagyis holdanként 30 mázsa kukoricát takarítónk be. — Mit tettek ennek teljesítéséért? — ötven-hatvan centiméter mélyen szántott, jól előkészített talajba vetettük a martonvásóri 1-es kukorica vetőmagját. A kapálását, ápolását sem hanyagoltuk el. De erről már többet mondhat Szentesi Lajos, mivel május eleje óta ő a brigádvezető. — Öntözésre nem volt lehetőségünk, de azért a 22—25 ezres tőállományt meghagytuk. Háromszor géppel, kétszer kézi kapálással gyomtalanítottunk, illetve a gazolókapálást is elvégeztük. A 61 hold napraforgónál is a többszöri kapálással igyekeztünk biztosítani, hogy a termelőszövetkezeti átlagot, a hat mázsát megfölözzük. A ka- pásnövényeket vállalás alapján osztottuk szét a brigád tagjainak. A Hódos család például öt hold megművelését vállalta. A fiatalok, közöttük is Papp Gizella, illetve most már Rapi Pétemé, Nagy Erzsébet és Kerekes Margit 2—2 hold kukoricát ápolt, özvegy Zámbó Jánosaié 17 éves fiával dolgozott a kimért területen. Az idősebbek, Horváth Benjámin, Sebők István, Fórián Lajos és Benjámin szintén a legszorgalmasabbak közé tartozik. De ugyanezt mondhatom szinte minden bri- gádtagról, — válaszolt a brigádvezető. — Mindenki részese a versenynek? — Az egész brigád — vette vissza a szót Erdei László. — A fiatalok már kora tavasszal elkezdték a szervezkedést, s aztán az idősebbeket is magukkal vonták. Az lett a dolog vége, hogy együtt, mint a brigád vállalását jelenthettük a városi KlSZ-bizott- ségnak: 85 hold kukorica és 61 hold napraforgó területtel résztveszünk a KISZ által kezdeményezett megyei és prszágos versenyben. — Mi az első év tapasztalata? — Hasznos az ilyen ve— Hadd mondjak számokat: a járásban összesen 183 000 csibe felnevelését vállalták, 76 és félezret szerződésre, a többit szabad eladásra. Az országos versenyben körülbelül százötvenen vesznek részt — magyarázza Farkas Mihály- né, a nőtanács járási titkára. — Nemrég / jártam Kunmadarason. Szomorúan újságolták, hogy a község kiesett az országos versenyből. Bíztattam őket, hogy legalább Juhász Ferencné, nld 180 liba és 30 kacsa hizlalására, hétezer tojás és 18 kiló csirke átadására szerződött, egyénileg vegyen részt a versenyben. — Most az lesz a legfontosabb. hogy a versenyt mimhenhol értékeljék. Mindenki fehéren-feketén lássa, hogy tett eleget adott szavának. Az eredmények szebbek volnának a járásunkban, ha a keltető állomások is állják szavukat. De bizony sok esetben nem küldtek annyi csibét, amennyit kértek az asszonyok. Ez ugyan nem fogott 3d rajtuk, mert keltettek maguk, de kevesebb és későbbi csibét. És a kunszentmártoni járásban? Rónyai Károlyné a nőtanács, és Rimovszki Pálné, a n énfront lárási titkára együtt mond iák ahogyan a munkát is mindig közösen csinálták. télkedés. Fórián Benjámin 2 holdról 82.5 mázsa kukoricát takarított be. A végeredményt még nem tudjuk, mert felénél tartunk a törésnek, de igencsak meglesz csövesen a holdanként! 40 mázsa — mondta Szentesi Lajos. A karcagi Béke Tsz-ben is a kenyérgabona vetés befejezésével minden erőt a betakarításra összpontosítottak. A sebeséri üzemegységben dolgozó brigád is nagy ' igyekezettel végzi a kukorica és a szár betakarítását, hogy szabaddá tegye a területet a szántő- tralítorok előtt, N. K. — Nem hívtuk meg a földművesszövetkezetet a tanácskozásainkra. De úgy láttuk, nem is nagyon törődnek ezzel. Azzal voltunk: aki nem szívesen teszi, ne is fogjon hozzá, ötezer versenylapot küldtünk szét a járásban. A magunk szakállára egy kicsit ki is bővítettük a versenyzési lehetőségeket. Nemcsak' a baromfi- és sertéshizlalóst hanem a háztáji területen való babtermeléstől a munkanapok jó kihasználásáig sok mindent írásba foglaltunk. Kungyalun. Tiszasa- son, Öcsödön, Kunszeri mártonban és még több. községben is megszületem ennek az eredménye. — Most, ezután a mosto ha gazdasági év után mér fokozottabban törődünk az zal. hogy — bár senkine'" az adott szavában nem ké teükedünk — mindezt, teljesítsék is. Ennek érdekében az augusztusban meg alakult versenybizottságoka ‘ megerősítjük, biztosítjuk hogy komolyan működjenek. — Az asszonyok — ez" is tapasztaltuk — az ilyer, őszi időszakban már nem szeretnek csirkét nevelni. Pedig, a karácsonyi rántani- való nagyon kapós. Szeretnénk, ha jövőre még ilyenkor is vállalnának. Több pénzük lenne karácsonyi ajándékra. B. E. KI HOGY TIRTJf ÍROTT SZÍVÓT ? Versenyeznek az asszonyok a kunheegyesi és a kunszentmártoni járásban A tavalyi gazdasági é yben sokat segítettek az asszonyok abban, hogy fellendüljön a baromfite nyésztés, javuljon az ország baromfihús és tojásellá- tása, ezúton is gyarapodjon a családok jövedelme. A Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Nők Országos Tanácsa ez év tavaszán újból meghirdette ;> falusi háziasszonyok között a baromfinevelő versenyt Vajon milyen eredményt hoz ez a verseny az idén a kunhegy esi járásban? A mezőgazdaságban fokozni kell az őszi munkák szervezet .ségét. Biztosítani kell, hogy a rendelkezésre álló munkaerőt és időt, az anyagi és műszaki alapokat az eddiginél s kkal hatékonyabban használják ki. A népgazdaság szinte minden területén számottevőek a tennivalók, hogy eredményesebb legyen a külkereskedelem munkája. Ebben az évben, mikor váratlan nehézségekkel találtuk magunkat szemben, a társadalmi összefogás, egymás támogatása, az erők koncentrálása segített át bennünket a legnagyobb akadályokon. E helyről ismét köszönetét mondok bányászainknak, katonáinknak, fiataljainknak az odaadó, lelkes és fegyelmezett segítségért. Munkásosztályunk fokozódó szocialista öntudata, növekvő szak- képzettsége, egyre szilárdabb munkafegyelme, a szocialista munkabrigádok lelkes, példátmutató tevékenysége, egész dolgozó népünk munkaszeretete, a társadalma erők növekvő aktivitása bizalommal tölt el bennünket. Meg vagyunk győződve, hogy munkánk nyomán az eredmények nem maradnak el. Második ötéves tervünk végrehajtása sikeresen halad előre, bár utunkon nem kis számban akadnak nehézségek. Ezek azonban nem leküzdhetetlenek. Dolgozó népünk szorgalma, szakértelme, alkotó ereje, a szocializmus ügyébe vetett hite és lelkesedése biztosítéka ennek. További fejlődésünk kulcsai javítani a munkát minden szinten. A vezetés legyen körültekintőbb, előrelátóbb, következetesebb. Használja ki jobban a szocialista rendszer erőforrásait .és előnyeit, s ehhez vegye fievelembe a legjobb szakértők véleményét. állásfoglalását. Legyen a vezetés módszere még demokratikusabb, munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk alkotó munkája legyen igényesebb, felelősségteljesebb és fegyelmezettebb. Ha így dolgozunk, gyorsabban fejlődik, korszerűsödik a magyar népgazdaság, előbb teljesülnek a népiólét növelését célzó terveink. Tisztelt országgyűlés! Kérem a kormány jelentésének tudomásul vételét. (Az orszáffvvűlés ülé00 lapzártakor még tart.)
