Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-25 / 250. szám
VILÁG Pl SZÓIN megyei mfjAf# GYE SÜLJETEK! IÁ * 51 WéftU*é% MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. évfolyam, 250. szám. Ara 50 fillér 1963. október 25_ péntek. MA: Ki hogy tartja adott sza Ahol közkincs a zene RÁDIÓMŰSOR Elfogták az áldozatát cserbenhagyó motorkerékpárost Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Csütörtökön délelőtt összeült az országgyűlés. Az ülésen résztvett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszitu Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Az ülésen jelen voltak az országgyűlés meghívására baráti látogatáson hazánkban tartózkodó jugoszláv parlamenti küldöttség tagjai, élükön Zvonko Brkics-csel, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szkupsüná- ■Sának alelnökével. Az ülésen résztvett Mangalin Dugerszuren, a Mongol Népköztársaság külügyminisztere. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Vass Istvánná javaslaté- ta az ülésszak tárgysorora az országgyűlés elfogad- zatát. A napirend: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója, 2. A Minisztertanács beszámolója az ország gazdasági helyzetéről, 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója, 4. Interpellációk. Ezután Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára terjesztette elő a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját. Bevezetőben az Elnöki Tanács külügyi tevékenységét ismertette, s kiemelte, hogy az Elnöki Tanács az elmúlt héten megerősítette a részleges atom- csendegyezményhez történő csatlakozást. Bejelentette, hogy miután a szerződés ratifikációs iratainak letétbehelyezése Moszkvában, Londonban és Washingtonban — a kezdeményező három nagyhatalom kormányánál — azóta megtörtént, az Elnöki Tanács a szerződést október 23-i hatállyal törvényerejű rendelettel kihirdette. Ezután az egyezményt méltatta, majd belpolitikai kérdésekkel foglalkozott. A rendelet-alkotó munkáról szólva Kiss Károly egyebek között kiemelte: Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet fogadott el a tankötelezettségről, az aisófokú, valamint a felsőfokú oktatási intézményekről. E rendeleteik további előrelépést jelentenek az iskolareform megvalósításában, az új szocialista oktatási törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában. A tankötelezettségről szóló rendelet alapján hazánk történetében először határoztuk meg 10 évben a tankötelezettség időtartamát s ez már előre mutat a közoktatás további kiszélesítése, « kötelező középiskolai oktatás felé. Az Elnöki Tanács titkára ezután méltatta az alsófokú oktatási intézményekkel kapcsolatos törvényerejű rendelet jelentőségét, ezután megemlékezett a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényerejű rendeletről és az Elnöki Tanács kegyelmi ügyek elbírálásával kapcsolatos tevékenységéről. Az Elnöki Tanács az egyéni kegyelmi ügyeket is a humanizmus és a megbocsátás szellemében bírálta él. Kiss Károly részletesen szólt az ipar. a mezőgazdaság és a kultúra területén dolgozó kiváló munkások, parasztok és értelmiségiek kitüntetéséről, majd az állampolgári ügyek intézéséről szólott. — A Magyar Népköztársaság súlyának, tekintélyének növekedését bizonyítja az is, hogy egyre több külföldön tartózkodó honfitársunk kívánja visszaszerezni magyar állampolgárságát. Sok szétszakadt család hosszú évek után kívánja állampolgárságát rendezni, a emélkedk a magyar- és külföldi állampolgárok közötti házasságok száma is. Helyt adtunk azok visszahonosítási kérelmeinek, akiket az 1920-as évek végén kezdődött gazdasági válság külföldre kényszerítefrt, s távollétükkel állampolgárságukat elvesztették, de vissza kívánnak térni hazájukba, vagy külföldön magyar állampolgárokként kívánnak tartózkodni. Az országgyűlés a nép- köztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. Ugyancsak jóváhagyólag vette tudomásul a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentést, amelye^ a képviselők az ülésszak előtt írásban megkaptak. Ezután Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese ismertette a Minisztertanács beszámolóját az ország gazdasági helyzetéről. Az ország gazdasági helyzetéről Tisztelt országgyűlés! Az ötéves terv harmadik évében járunk. A kormány szükségesnek véli, hogy gazdasági életünkről, gazdaságpolitikánkról, eredményeinkről és gondjainkról, tennivalóinkról beszámoljon az országgyűlésnek és népünknek. A kormány a gazdasági életet úgy irányítja, hogy minél eredményesebben váltsuk valóra pártunk VIII. kongresszusának határozatait. Teendőink konkrét programja á népgazdasági terv — hangoztatta bevezetésül Fock Jenő. — Az ötéves terv végrehajtásának csaknem 3 éve9 tapasztalata bizonyítja, hogy a célok helyesek, megalapozottak, reálisak. Gazdaságvezetési Irányelveink helyesek. Népgazdaságunk erédményesen fejlődik, gazdasági életünk felfelé ívelő. Az életkörülmények javulnak. 1961—62-ben az ipari termelés— az ötéves terv időarányos részét valamelyest meghaladóan — 21.1 százalékkal emelkedett. Az 1963. évi terv az előző évhez képest további mintegy 7 százalékos növekedést írt elő. Az év eleji nehézségek ellenére is várható, hogy a tervet teljesítjük. AZ ötéves terv első két, évében 14 százalékkal nőtt a termelékenység. Az ipar egészében tehát a munkatermelékenység tervszerint nőtt, egyes minisztériumok, iparvállalatok azonban nem teljesítették a termelékenységi előirányzatokat. A Könnyűipari Minisztérium vállalatai a tervben előírt 63 százalékos aránnyal szemben 1960—62-ben 42 százalékot értek el. Jelentős volt a fejlődés a Nehézipari Minisztérium vállalatainál, ahol a termelés növekedéséből a termelékenység emelésével elért arány a terv szerinti 70 százalékkal szemben több mint 80 százalék volt. Ebben az évben a termelékenység alakulása a tavalyinál valamelyest kedAz ipari termelésben elért sikerekhez jelentősen hozzájárultak a beruházások. Az elmúlt két és fél év alatt üzembehelyeztek mintegy napi 1180 vagon Széntermelő kapacitást. Működik a „Barátság” kőolaj- vezeték és a Magyarországot a Szovjetunióval összekötő villamostáwezeték. E két létesítmény a KGST-be tömörült szocialista országok testvéri együttműködésének rendkívül fontos alkotása, amelyek gazdasági életünk egyik fő problémája, az energiahiány enyhítéséhez nyújtanak lényeges segítséget. Az utóbbi években feltárt, számottevő energiaforrás, a földgáz hasznosítására megkezdtük a gázvezetékek kiépítését. Az alapanyaggyártó ipar fejlesztését szolgálta többek között, hogy az acéltermelőkapacitás évi 160 000 tonnával, a hidegen hengerelt vezőtlenebb. A népgazdasági terv egész évre a termelékenység 4 százalékos eme- sével számolt. Figyelembe- véve azonban a tél által okozott súlyos nehézségeket, az idén eddig elért 3,7 százalékos növekedés nem lebecsülendő eredmény es egyben azt is mutatja, hogy az ipar vezetőinek jobb szervezőmunkájával ez évben is teljesíthető a termelékenységi előirányzat. acélkapacitás 15 000 tonnával emelkedett. Megkezdte termelését a székesfehérvári könnyűfémmű alumíniumhengerműve, amely évi 8000 tonna alumínium- félkészterméket állíthat elő. A kőbányai könnyűfémmű évi 400 tonna alumínium- félkészterméket gyártó berendezést kapott. A Dunai Szalmacellulózegyár ez évi üzembehelyezésével az ország cellulóztermelő-kapa- citása 22 000 tonnával bővült. Két és fél év alatt műtrágyatermelési lehetőségeink mintegy évi 270 000 tonnával bővültek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján — határidő előtt —felavatjuk ötéves tervünk egyik legjelentősebb ipari alkotását, a több mint egymillió tonna cement termelését biztosító Dunai Cement- és Mészművet. Terveinknek megfelelően jelentős beruházásokkal bőAz elmúlt években az önköltség általában a tervezettnél jobban csökkent. Ebben az évben — legalább is az első félévi adatokból ez állapítható meg — az ipar nem teljesíti a tervnek ezt az előirányzatát. Az év eleji rendkívüli körülmények leginkább az önköltség alakulására hatottak kedvezőtlenül. vült a feldolgozó-ipar kapacitása is, különösen a gyógyszeriparban és a gépiparban. Már termelnek Vácott a Televíziós Képcsőgyárban, az Esztergomi Relégyárban, Kecskeméten a Reszelőgyárban, Szombathelyen a Remix új gyáregységében. Megemlítem, hogy a könnyűipar kapacitása évi 2515 tonna pamutfonal, 20 000 tonna farostlemez, 4200 garnitúra bútor termelésével bővült. Az élelmiszeriparban üzembehelyezték többek között a Békéscsabai Konzervgyár és Hűtőház új létesítményeit, amelyekkel mintegy 3200 vagonnal több konzervetés 500 vagonnal több mélyhűtött árut állíthatunk elő. Az ország közvéleményét — érthetően — erősen foglalkoztatja a vidék iparosítása. Itt az országgyűlésben is több alkalommal volt már erről szó. Mint az előzőekből is látható, az új Iparunk fejlődése megfelel gazdaságpolitikánknak A mezőgazdaság helyzete feladatok bonyolultságából következik, hogy az egészében kielégítőnek mondható fejlődésen belül negatív jelenségek is mutatkoznak. Figyelmünket az iparban a műszaki haladás gyorsítására, a termékek korszerűsítésére, minőségük javítására, a leggazdaságosabb gyártmányszerkezet kialakítására összpontosítjuk. Ez fontos feltétele a belső szükségletek kielégítésének és az expoirt fokozásának. Ezután az előadó a mezőgazdaságban végbement jelentős változásokkal foglalkozva rámutatott: A korszerű nagyüzemi gazdálkodás objektív és szubjektív feltételei egyre jobban kialakulnak. Megváltozott a falu képe, javultak a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztság munka- és életfeltételei. A termelőszövetkezetek egyre szervezettebben gazdálkodnak. Növekszik a parasztság öntudatos fegyelnie és munkakészsége. Mindennek. eredményeként a mezőgazdasági termelés — az elmúlt 3 évi szokatlanul kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére — egyre kielégítőbben biztosította a lakosság élelmiszer ellátását. A második ötéves terv első két évében a felvásárolt növényi és állati eredetű termékek mennyisége több mint 13 százalékkal növekedett. Az idén szeptember végéig .mintegy 7 százalékkal több vágóállatot és állati eredetű termékeket vásároltunk fel, mint egy évvel korábban. A mezőgazdaságban elért eredmények a szocialista gazdálkodás fölényét bizonyítják. Ezeket jelentősnek kell tekintenünk, annak ellenére, hogy a termelés növekedésének üteme elmaradt a második ötéves terv előirányzatától. Az elmúlt években a tervezettnél többet fordí- tottunk a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a korszerű szocialista nagyüzemi gazdálkodás anyagi teltételeinek megteremtésére. 1961-ben és 1962-ben a népgazdasági beruházások 17—18 százaléka közvetlenül a mezőgazdaság fejlesztését szolgálta. Az ez évi terv előirányzatai szerint a mezőgazdasági beruházások aránya körülbelül 20 százalék lesz. Három év alatt mintegy 21 milliárd forintot fordítunk a mezőgazdaság fejlesztésére. A jelentős beruházások eredményeként évről-évre növekszik a traktorállomány. Ez évben már több mint 53 000 traktor áll a mezőgazdaság rendelkezésére. Növekszik a kombájnok és a kévekötő aratógépek száma is. A gabona ellátásról és az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről szólva Fock Jenő hangsúlyozta: A gabonakérdés A mezőgazdasági termelés az idén — a múlt évihez képest — előreláthatólag mintegy 4 százalékkal növekszik. Ez azonban azt jelenti, hogy alacsonyabb lesz a tervezettnél. Különösen a gabonafélék termelésében jelentős az elmaradás. Ezért ebben az évben az elmúlt évieknél nagyobb gabona-importra szorulunk. Többen felteszik a kérdést: Miért kell gabonát importálnunk. Erre röviden azt válaszolhatjuk, hogy a felszabadulás előttihez képest mintegy 10 százalékkal nőtt a lakosság száma, ugyanakkor lényegesen kisebb területen termelünk gabonát, összefüggésben azzal, hogy a vetésszerkezet alapjában véve kedvezőbb, fokozódott a belterjesség. Míg az 1931—40-es évek átlagában a szántóterület 40 százalékán, csaknem 3,9 millió katasztrális holdon termeltünk kenyérgabonát addig 1961-ben csak 2,2 millió, 1962-ben 2,3 millió katasztrális holdon, a kél év átlagában tehát összes szántóterületünknek csak 25,2 százalékán termett kény érgabona. A jobb talajmunka, a több műtrágya, a magasabb hozamú fajták elterjesztése eredményezte, hogy az aszály ellenére is nőtt az átlagtermés. Búzából például az 1931—40-es évek 7,9 mázsás katasztrális holdanként! átlagtermésével szemben az idén — a nem végleges adatok szerint — 9 mázsát takarítottak be. Az átlagtermés emelkedése azonban nem pótolta a vetésterület csökkenése miatti kiesést. Az idei — eredetileg tervezettnél nagyobb — behozatalnak más okai is vannak. Hibák történtek már a vetésnél is: Sok helyen későn, a tervezettnél kisebb területen vetettek. Helyenként még az elemi agrotechnikai előírásokat is megsértették. A rendkívül kedvezőtlen Időjárás ilyen körülmények között nagyon jelentős károkat okozhatott. A kemény tél, valamint a belvizek és árvizek következtében, kipusztult mintegy 150 000 hold kenyérgabona és mintegy 190 000 hold árpa vetés. Ennek csak kis részét tudtuk pótolni tavaszi (Folytatás a 3. oldalon) beruházások telepítésében arra törekszünk, hogy ezt a követelményt teljesítsük. Az utóbbi években üzembehelyezett beruházásaink túlnyomó többsége vidéken van. összefoglalva az eddig mondottakat, iparunk komolyan fejlődött A végbemenő változások jó irányúak, megfelelnek gazdaságpolitikánknak. Gazdasági életünk sokrétűségéből, a
