Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-24 / 249. szám

1963. ofctőber 2S. SZOLNOK MEGYEI XÍPLAP s GYURKO GÉZA: Valahol egy ajtó becsapódott Szülők, nevelők fóruma I szülői tekintély és a következetesség ä foiyosón, amelynek üvegezett bejárati ajtaján tóldfestékkel írt betűk hir­dették: „Idegosztály” — egy férfi állított meg: — Bocsásson meg. de nem hozták még a cigarettám, nem tudna megjkínálni? Magas, ötven év körüli férfi volt, civil nadrágban és ingben, de kórházi pi- zsamakabátban. Gondosan ápolt külseje, nyugodt te­kintete és udvarias meg­hajlása, amellyel az átnyúj­tott cigarettát megköszönte, éppenséggel ellentmondott a helynek, ahol nyilvánva­lóan az egyik ágy lakója lehetett. — Felülvizsgálatra jön? — kérdezte, miután mélyet szippantott a füstből és szemmelláíhatóan megelége­déssel engedte ki az orrán. — Nem, csak keresek va­lakit, az egyik orvost... — és megmondtam a nevét is. — Kicsit várnia kell, ép­pen vizsgálatot tart. ■ Elég sokan vagyunk itt, de ta­lán nem többen, mint ott — tette hozzá gúnyos mo­sollyal, jelentőségteljesen megnyomva az ,.ott”-ot. — Különben, mint láthatja, én is ápolt vagyok... Ne fél­jen, nem harapok, nem or­dítok és már javulok... szépen javulók, ahogy az orvosok szdkták mondani. Megnyugtattam, hogy egyáltalán nem félek, és őszintén hozzátettem, hogy ha nem láttam volna rajta az egyenpizsamakabátot, eszembe sem jutott volna, hogy az idegosztály lakója. — Hát igen... Sokan va­lami ostoba és ósdi elkép­zelés alapján azt hiszik, hogy itt madzagon húznak cipőt maguk után a bolon­dok, és a cipőt, ugye, Fifi- nek hívják, aztán van, aki kényszerzubbonyban ül ál­landóan a hideg vízben... Ostobaság... Kínáljon meg még egy cigarettával, ha nem tekinti szemtelenség­nek... Köszönöm. Reggeli után mindig kettőt szok­tam elszívni, aztán délig semmit... Itt sorsok van­nak. Tragédiák. Férfi Ophé- liák, ha úgy tetszik... Tud­ja, én miért kerültem ide? Nem fogja elhinni. Nem tudtam feledni... Igen, nem tudtam semmit elfelejteni, minden itt volt a kopo­nyámban, ami csak történt velem, egyszerre, valami rettenetes montázsban és én ordítottam, úgy kellett lefogni, napokig, hetekig kínlódtam... Nem untatom? Ügy is várnia kell egy ki­csit, s a betegnek jólesik gyógyulása közben vissza­emlékezni, hogy milyen sú­lyos is volt az állapota.,. Látom, nem érti ezt a hasonlatot a montázzsal. — Lehet, persze, hogy nem is jó ez a hasonlat, s így fogalma sem lehet arról, mit szenvedtem én és lé­nyegében mi volt a bajom. Ha szabad úgy kifejeznem magam, nekem pozitív tu­dathasadásom volt. Nem elfelejtettem, ami történt velem, hanem egyszerre minden az eszembejutott, minden kegyetlen emlék itt kavargóit a fejemben, mint egy megőrült darázsraj, egy váratlan pillanatban, mint­ha egy síkba sorakoztak volna fel kegyetlen emlé­keim és én felülről, egy rettenetes páholyból láttam és újra éreztem mindent. Láttam magam. Láttam is­merőseimet, családomat, a várost, ahol laktam, ahol éltem... Látja már gyógyu­lok, már csak beszélni tu­dok erről a betegségről, de félelmet, rettegést, kétség- beesést, izgalmat már nem érzék... Valahol becsapódott egy ajtó. így kezdődött, erre még határozottan emlék­szem. Ültem otthon, az asz­talnál, velem szemben a második feleségem, mellet­tem a fiam, a harmadik és vacsoráztam. Toiásrántotta volt és aludttej és éppen a kenyeret néztem az aszta­lon. amely oly békésen pi­hent, oly csendben, mint Svájcban rövidesen olyan levélbélyegek jelennek meg, amelyeken az értéket vilá­gító számokkal jelölik. Ez nem a hatás, hanem a pos­tai munka ésszerűsítése kedvéért történik. valamikor gyermekkorom­ban, anyám kamrájában, a kendő alatt. S ekkor vala­hol a házban becsapódott egy ajtó. Felugrottam. Igen, kétségkívül az ijedtségtől, mert olyan volt a hangja, mintha bomba robbant vol­na, vagy ágyú dörrent vol­na pontosan mellettem, hogy utána jaj, hörgés, tűz, sírás és aztán egy pillanat­nyi néma csend következ­zék, a következő robbaná­sig. Álltam, kezemben a vil­la, rajta egy darab rántotta és alattam kavarogni kez­dett minden .. • Eltűnt az asztal, a szoba, minden és ott álltam valahol, ahol robbantak a bombák és mellettem fordult fel bugy­borékoló hörgés sei legjobb barátom, aki négyhetes há­zas volt..; Csak füstöt lát­tam és hullákat és mene­külést, és láttam, amint összeomlik otthon a házam, s eltorzult arccal dermed halálba a feleségem, s a két gyerek arcáról vér szivá­rog és az egyik még él, da nincs ereje, hogy kimász- szon a törmelék alól... S azt is láttam, hogy zúgnál? a repülőgépek, hullnak a bombák, ,az egész ég felet­tem, mint a sáskáktól, oly sötét a repülőgépektől, s a földön ott sorakoznak ezer­nyi pózban a hullák, és a még élőik, akikkel együtt indultam, aki tegnap leve­let írt haza, hogy él és egészséges, aki holnap in­dult volna szabadságra, aki tegnapelőtt jött meg a kór­Az egyik berni postahi­vatalban kísérletképpen két automatikus levél- és leve­lezőlaposztályozó gépet ál­lítottak fel. Az automaták már a világító számok alap­ján válogatják szét a postai küldeményeket házbál gyógyultan és láttam az összetört zongorát, a fényképet a falon, a har­madik emeleten, amint cso­dálkozva néz le a félbesza­kadt ház törmelékhalmára. Láttam, amint új és új ra­jok, századok indulnak, hogy kitöltsék a hézagot a hullák között, hogy kenye­ret szel egy asszony, egy másik szoptat, s aztán sem­mivé válik mind a kettő. Letaposott mezőket, üszkös házakat, városokat, orszá­gokat láttam és mindenütt halottakat, kínt, szenvedést, véres folyókat és folydo- gáló vért... S mindezt egyszerre, egyetlen pillanat alatt meg­láttam, összesűrítve agyam­ba mindazt, amit évek alatt éltem át, mindazt, amit át­éltek az életbenmaradottak. Álltam az asztalnál és nyö­szörögni, majd lordítani kezdtem. Befogtam a sze­mem. Láttam. Befogtam a fülem. Hallottam. Le akar­tam tépni a fejemet a nya­kamról, hogy ne tudjak gondolkodni... És láttam, hallottam mindig és együtt az egészet. S érdekes, ahogy így visszagondolok, emlék­szem, feleségem kétségbe­eséstől és rémülettől eltor­zult arcát is halottnak lát­tam, síró, ijedt fiam mene­külését a szobából is úgy láttam, mintha egy tank elől rohanna, amely kérlel­hetetlenül elpusztítja... Nem, köszönöm, elég volt... Délelőtt csak két cigarettát szívok el. Régi szokásom. De maga, mint­ha egy kicsit sokat dohá­nyozna. Vagy kellemetlen volt, amit elmondtam? Ne haragudjon érte, csak kikí­vánkozott belőlem. Talán azért, mert most már unat­kozom itt, talán azért, mert nem ártana ha mások' is át­esnének az én betegsége­men? Nem tu. om... De mindenesetre ne haragud­jon, hogy igénybevettem az idejét;.. De jön is az or­vos. Hát viszontlátásra. Kezet nyújtott és elbú­csúztunk. A SZÜLŐI TEKINTÉLY alapja a szülők állampol­gári arculata — mondja Makarenko, a nagy szovjet pedagógus. Látniuk kell a nevelési célt; sokoldalúan képzett szocialista szellemű embert kell nevelniök. Fő eszköz» ennek: a példa és a következetesség. Gyakori a hibás tekin­tély: a testi fenyítésen, megfélemlítésen alapuló. Ottó ideges, nyugtalan gyermek. Gyengén számol. Este apja foglalkozik vele. Könnyen csattan a pofon. Az „eredmény”? A gyerek még idegesebb, már orvos­sal kellett nyugtatót íratni. Mit bizonyít a pofon? A szülői tehetetlenséget, tü­relmetlenséget. Más szülők­től is hallom! megvertem, mégsem olvas jobban. Nem is fog így! — Gyakorolják vele az olvasást, vagy szám­tant addig, amíg jól megy. A gyermek csak akkor me­hessen játszani, ha nem­csak írásbeli leckéjét készí­tette el, hanem az olvasást, a számtant stb. külön is gyakorolta, s ez jól sike­rült. Ha ezt a szülő meg­követeli, igyekszik majd a gyermek figyelni, erejét összpontosítani. Ehhez azonban következetesség kell, napról napra szigo­rúan betartani, amit a szü­lő egyszer megmondott AHOL MEGVAN a kö­vetkezetesség, ott köteles­ségteljesítésre, a munka­eredmény javítására neve­lik a gyermeket K. A. szorgalmas, jól ta­nuló kislány, csak az írás megy nehezen. Édesanyja családlátogatásunk során megígérte,' addig nem me­het játszani, míg lecke után külön gyakorlófüzetébe há­rom mondatot szépen le nem ír. Ha elkapkodja, új­ra kezdheti. A napokban mutatta gyakorló füzetét, következetesen megkövetel­ték mindezt tőle, javult is írása. A prédikálás sem vezet eredményre. Mindennap az­zal engedem el iskolába: „Jó légy, kisfiam, odafi­gyelj, ne játssz az órán! Ki­beszélhetem a lelkem, ak­kor se azt teszi” — panasz­kodik Anti édesanyja. A gyermekről leperegnek megunt, naponta hallott prédikációs szavai, oda se figyel rá. Nem prédikáció­val kell nevelni. Az erköl­csi beszélgetésnek megvan a maga ideje és helye, de nem helyettesítheti a kö­vetkezetes követelést. Ami­kor követelni kell, követel­jünk határozottan, ellent­mondást nem tűrően. Más­kor, mikor például a család együtt ül, s édesapa mun­kájáról beszélgetnek, az ő példája alapján lehet rövi­den beszélgetni a gyermek kötelességéről, a figyelés fontosságáról. MEGLÁTOGATTAM ezt a családot. Az édesanyá­val megállapodtam — a gyermek is hallotta —, hogy míg a gyermek nem javít magatartásán és tanu­lásán, megvonja tőle, amit legjobban szeret. — Mivel szeret legjobban játszani? — érdeklődtem. — Rollerozni. Másnap találkozom velük az utcán. Kérdem a gyer­mektől: rolleroztál-e? Za­vartan mosolyog, biccent. Anyuka mentegetőzik: — Igazán csak egyszer, sietni Azonnali belépéssel fel­veszünk szkréper mun­kában jártas C—80 és C-100 ERÖGÉPVEZETÖKET teljesítménybéres mun­kára. Jelentkezni lehet: Talajjavító Vállalat Ki- rendeltsége Karcag, Püs­pökladányi út 82. sz. alatt. kellett a boltba, már fé*6 volt, hogy bezár. A gyermeknél nincs ja­vulás, nem is csoda. Ha a szülői példa — az adott szó megszegése — ilyen, nem várhatunk jobbat a gyer­mektől sem. A családi nevelési ráha­tások egységének hiánya is aláássa a tekintélyt. A nagymama sokat segít a család munkájában, külö­nösen ahol az anya dolgo­zik. Többségükben azonban az unokákkal nagyon elné­zőek, szabadjára engedik őket — Este tízkor írom sok­szor a leckém — meséli mint érdekességet Tomi, második osztályos tanuló, hétéves gyermek: Délelőtt a nagymamával van — most délutánasok — szülei dolgoznak. — Óh, a nagymama — mondja szinte ujjongva —, tőle könnyű megszökni! A ■ gyermek érdekében alapvetően fontos a nevelé­si ráhatások egysége. Be­széljék meg a szülők a nagymamával, készítse a gyermek délelőtt a leckét s ne engedje addig sehova, míg nem ellenőrizte. „NINCS IDŐM NEVELNI, a gyermekkel foglalkozni” — mondják sokszor a dol­gozó szülők; A szülő nem­csak akkor nevel, amikor leül beszélgetni gyermeké­vel. Nevei egész életével, személyes példájával, igaz­mondásával, ahogy dolgo­zik, ahogy munkájáról, tár­sadalmunkról beszél — mondja Makarenko. Ez az igazi tekintély alapja, ha ezt pozitiven veszik. Pél­dául: rossz példa, ha a szülő szétdobálja ruháit es­te. A gyermek utánoz!,.. Ha. másképp beszél munka­helyéről, politikáról maguk között, s ha vendég van; ha letagadja, hogy otthon van, ha nemkívánt vendég kere­si stb. Természetesen emellett idejéhez mérten rövid időt szakítani kell. s tud is sza­kítani, hogy gyermeke mun­káját ellenőrizze, s vasár­nap átnézze alaposan füze­teit Szomorú, de előfordul, ahol még annyit sem törőd­nek a gyermekkel, hogy a társadalmi segítséget igény­be tudja venni* Vera sokáig beteg volt különben is gyengén szá­mol, szülei dolgoznak. Az osztály egy jó tanulója fel­ajánlotta, segít neki, ha el­hozzák hozzájuk. Anyukája megígérte, de még ennyit sem tett meg gyermeké­ért* AZ ELLENKEZŐJE, a túlzott segítség is előfordul, ami a gyermek önállóságá­nak rovására megy. — Anyuka diktálta — mondja az egyik kisfiú, mi­kor nyelvtanleckéjét né­zem. A környékbeli utcák neveit pedig a gyermek is képes lett volna összegyűj­teni. A házi feladat a gyermek erejéhez mért, de gondolkodást, munkát kö­vetel tőle. Ha a szülő „le­diktálja”, a gyermek csak mechanikus munkát végez, ír, nem fejlődik értelmi ké­pessége. Az iskolában sem lesz képes hasonló vagy más, gondolkodást kívánó feladátot önállóan megolda­ni. A szülő legyen követke­zetes, ha nyafog is a gyer­mek az ilyen segítségért, ne tegye. Rávezető kérdéseket adhat, hogy a munkát be­indítsa, de aztán csak a vé­gén nézze meg. Sokszor nehéz következe­tesnek lenni, mindig pozi­tív példát mutatni a szülő­nek — hisz sokszor fáradt, rengeteg más gondja van —, mégis törekednie kell erre. Nevelni ugyanis sok­kal könnyebb, mint átne­velni, a hibás rossz neve­lést helyrehozni. Kulcsár Kálmánná Kedvező feltételekkel % leliet már 1964. évi leadásra is kötni sertéshizlalási szerződést UGYANCSAK KEDVEZŐ FELTÉTELEK­KEL BEINDUL AZ 1964. ÉVI KOCA- TARTÄSI ÉS SÜLDÖNEVELÉSI AKCIÓ. BIKA-, TINÓHIZL ALÄSI AKCIÓ. — ÜSZÖHIZLALÄSI AKCIÓ. KISSÜLYÜ NÖVENDÉKMARHA NEVELÉSI AKCIÓ, és a HÄZTÄJI és EGYÉI l GAZDASAGOK SELEJT TEHENÜK ÉRTÉKESÍTÉSETE­KÉN KEDVEZŐ LEHETŐSÉGEKET VE­HETNEK IGÉNYBE. Amennyiben selejt tehenük helyett üszőt állíta­nak tenyésztésbe, úgy az I. o., vagy II. o. minő­ségű tehénért az állami szabadfelvásárlási áron felül kg-ként 3.— Ft űszőbeállítási prémiumot kannak. Magas árak! —Termelőszövetkezetek ré­szére kamatmentes hitel, valamint előnyös felté­telek mellett biztosítunk nagyüzemi felárat Egvé- ni és háztáji termelők részére kedvezményes abraktakarmánv juttatás. Bővebb felvilágosítást járási kirendeltségeink, valamint községi felvá­sárlóink nyűjtanak. SZÓI,NŐK HEVES MEGYEI Allatforgalmi V. Szolnoki Vasipari Vállalat Motorkerékpár javító üzeme Szolnok, Május 1. ut 2. Vállalja kerékpárok, motor- kerékpárok téli nagyjavítá­sát, felújítását, motorhenge­rek köszörülését, főtengely görgőzését. Pannónia. Danuvia, Simson. Izs motorkerékpárok, kerék- v párok, varrógépek csónak­motorok garanciális szerviz- állomása. Mérleg javító üzeme Szolnok, Mészáros L. u, 28. rövid határidőre vállalja billenő (Berkei) mérlegek, tizedes és tolósúlyos mér­legek javítását, hitelesítését, hídmérlegek helyszíni nagy­javítását, beszerelését. Fel­hívjuk a mezőgazdasági üze­mek figyelmét, hogy a nyá­ri torlódások elkerülése vé­gett mérlegjavításait már most végeztesse el. Szolnoki Vasipari Vállalat Világító levélbélyegek

Next

/
Thumbnails
Contents