Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-03 / 231. szám

n 1963. október 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Üzemeink nagy többsége teljesítette III. negyedévi tervét Több üzem megszüntette éveleji lemaradását — Túlteljesítések exportból — Munkáshiány a Cukorgyárban A Kisújszállási Faipari Vállalat az I. negyedévben anyaghiány miatt mintegy 10 százalélkikal maradt el tervének teljesítésétől. A lemaradás megszüntetésé­ben különösen jó ered­ményt érteik él a III. ne­gyedévben. Augusztusban 103,3 százalékra, szeptem­berben 110 százalékra tel­jesítették tervüket. Ez csu­pán az utolsó hónapot szá­mítva mintegy 90 000 forin­tos túlteljesítést jelent. Eves tervüket az előzetes számítások alapján az első negyedévi lemaradás elle­nére is 102 százalék körül teljesítik. E héten kerül az Artex- hez ' legújabb 13 faj­tából álló fajáték kollekéó- juk. Ebből mintegy 120 000 darabot készítenek külföldi megrendelésre. A törökszentmiklósi gép­gyár tervének minden ré­szét határidőre teljesítette. * A Szolnoki Cukorgyár szeptemberi tervét mind­össze 83 százalékra teljesí­tette. Az elmaradás fő oka a munkáshiány. Ne­hézséget okozott az is, hogy a sok újonnan alkalmazott dolgozót be kellett tanítani ez új gépek kezelésére. En­nek ellenére szeptember utolsó napjaiban már elér­ték a 100 százalékos napi teljesítményt, október 1-én pedig megközelítették a 110 százalékot. így minden re­ménymegvan, hogy a közel­jövőben felszámolják hát- ralévőségüket. • A Budapesti Fűrészek szolnoki telepe 102 száza­lékra teljesítette III. ne­gyedévi tervét. Export kö­telezettségüknek minőség­ben is kifogástalanul ele­get tettek. • A szolnoki gépjavító vállalat az üzem területén folyó nagyarányú építke­zés és rekonstrukció ellené­re is teljesítette negyedévi tervét. • A szolnoki Ruházati Vállalat termelési előirány­zatának teljesítése mellett a lakosság-szolgáltatási ter­vét, és méretes szabósági munkáját túlteljesítette. • Kimagasló eredményt ért el a Dohányfermentáló üzem. Harmadik negyed­évi tervét 126 százalékra teljesítette. Ezen belül exportkötelezettségét 5,5 százalékkal teljesítette túl. Új kénsafj^yár épül a Tis/amenti Vegyiművekben A szolnoki Tiszamenti Vegyiművekben a közelmúltban adták át az új szuperfoszfát- üzemet és a szovjet tervek alapján épült második kénsavgyárat. Nemrégiben hozzá­láttak a harmadik — lengyel gyártmányú — kénsavgyár építéséhez is. Képünkön az építkezés egyik részlete A füredi elnök levele Kedves, közvetlen hangú levél érkezett a szövet­kezed családtagokhoz. Az elnök kérte az asszonyokat, hogy segítsenek az őszi betakarításban. Különösen a dohány törése, fűzése és szárítása sürgetett hat héttel ezelőtt A növény jó termést, holdanként 9 mázsát ígér. De ha kint marad a 35 hold füstölnivaló, sú­lyos kár éri a szövetkezetei Veszélyben lesz a ter­vezett jövedelem, amit már amúgyis erősen megté­pázott a növénytermelés kiesése. Búzából, szőlőből és lu­cernamagból együttesen 2,5 millió forint kiesést álla­pított meg az utolsó fel­mérés. Itt a lehetőség, a dohány betakarításával is csökkenteni lehet a súlyos hiányt. Csaknem százezer forintot jelent ez a közös­ségnek. Ám kevés a mun­kaerő. Ezért feltétlenül szükség van az asszonyok és a nagyobb gyermekek se­gítségére is. A MŰVÉSZÉT ÚJ PÁRTFOQÓI KULTURÁLIS felemel­kedésünk jelentős eredmé­nye, hogy a dolgozó töme­gek képzőművészeti kultú­rája napról napra gyarap­szik. Egyre több lesz a tár­latok látogatóinak a szá­ma, egyre többen vásárol­nak reprodukciókat, s a Képcsarnok Vállalat Mun­katársai szerint az eredeti festményt, grafikákat vásár­lók száma is bizonyos mér­tékben emelkedik. Az épü­lő új házak, új lakások szinte követelik az új képe­ket a falakra. Mindez na­gyon jó dolog. Jó az is, hogy képzőmű­vészeinktől minden évben jelentős fisszegért vásárol­nak alkotásokat a tanácsi szervek. Ez elsősorban a Művelődésügyi Minisztéri­um által rendelkezésre bo- csájtott állami vásárlási ke­retből történik, s csak igen ritka esetben egyéb pénz­források terhére. Az utóbbi években a megyei pártbi­zottság is vásárolt képeket a szolnoki művészektől. Szobrászaink alkotásai kö­zül is jut ma már egy- kettő szűkebb hazánk köz­tereire, vagy középületei díszítésére. De ezen túl az­tán nem igen találkozunk olyan jelenséggel, mint Békés, Borsod, Csongrád, vagy Baranya megyében, ahol pályázatokat írnak ki a különböző szervek és rendszeresen vásárolnak képzőművészeinktőL 1961-ben a „Munka di­csérete” kiállítást alig le­hetett megrendezni, mell mindössze két—három üzem, a martfűi Tisza Ci­pőgyár, a Bánhalmi Álla­mi Gazdaság és a Tisza Bútorgyár mert szerződést kötni képzőművészeinkkel, az üzemben készítendő al­kotás kivietelezésére. Nem sokkal nagyobb siker koro­názta tavaly a családi és társadalmi ünnepekkel kapcsolatos művek készíté­sére meghirdetett pályá­zatot. A pályázatra beér­kezett alkotásokból kiállí­tást rendeztek a szolnoki Damjanich Múzeumban. A kiállítással kapcsolatos ér­tekezletre meghívták a vá­rosok és községek tanács­vezetőit a megyéből — s alig néhányan jöttek eL Megrendelést pedig csak Szolnok város és Tiszasüly község adott, (az előbbi három művésznek is) az új házasságkötő terembe ké­szítendő alkotásra. A SZOMSZÉDOS Békés megyében évről évre Mun­kácsy emlékérmet és díjat adnak ki, Szegeden jelentős összegű pályadíjakat tud­nak biztosítani a Nyári Tárlat legjobb képzőművé­szeti alkotásainak, Miskol­con is komoly megbízáso­kat adnak a tanácsi szer­vek és üzemek a megyében élő alkotóművészeknek, nem lehetne mindezt — ha nem is egyszerre — Szol­nok megyében is megvaló­sítani? Megyénk nagyüzemeinek az igazgatói alap terhére nem lehetne pályadíjakat kiírni, vagy legalább is megbízásokat adni képző­művészeinknek? A rendsze­res , kapcsolatból mindkét fél kölcsönösen profitálhat­na. Esetleg szocialista szer­ződést köthetnének, mely­ben a művész vállalná az üzem dolgozóiból alakult képzőművész kör vezetését, a kiállításokon való kalau­zolást, az üzem pedig rendszeres anyagi juttatást biztosítana számára. Ilye­nekre más megyékben szá­mos példát találhatunk. Miért nem lehet Szolnok megyében is Fényes Adolf, vagy Aba-Novák Vilmos emlékérmet és pályadíjat rendszeresíteni? AZ ANYAGI lehetőségek jobb biztosításán túl, most már halaszthatatlanul szük­séges a művésztelep baráti körének megteremtése. Ezt maguk a művészek nem tudják létrehozni, a tanácsi szervek, a tömegszerveze­tek, az üzemek, hivatalok segítsége kell hozzá. A képzőművészet új pártfo­gói, az új mecénások így lehetnének megyénk válla­latai, állami gazdaságai, intézményei, nagyobb ter­melőszövetkezetei. Remél­jük, ezek mellett nem ' is olyan távoli jövőben a munkások, parasztok, ér­telmiségiek tömegei nem­csak a tárlatok látogatói, hanem a kiállított művek vásárlói is lesznek. Ez hoz­za majd meg a művészet­nek az igazi fellendülést. Sági Pál az SZMT Kulturális Bizottsága vezetője Oláh István, a tiszafüre­di Hámán Kató Tsz elnö­kének levele a megértésre, a szorgalomra utalt. Tavaly és ez év tavaszán is kitűn­tek az asszonyok. Bizonyá­ra most sem hagyják cser­ben a szövetkezetei A vezetőség megbízásá­ból arra is ígéretet tett, hogy a betakarításban részt vevő családtagok teljesít­ményét teljes összeggel ki­fizetik a hó végén. A fü­redi Hámán Kató Tsz-ben ugyanis második éve, hogy készpénz elszámolást vezet­tek be. A havonkénti telje­sítmények alapján, a jöve­delem 70 százalékát kifize­tik a tagoknak. A kérő szó utat talált az asszonyok értelméhez és szívéhez. Másnap már 22- en jelentkeztek a dohány­törésre. Azután még töb­ben. Még vitatkoztak is egymás között, ki töj-je és lei fűzze a dohányt. Végül a gyakorlottabbak fogták kézbe a fűzőtűt, a többiek kimentek a dohánytáblára. Méghozzá jó korán. Haj­nali négykor indultak, és a sötétedésig dolgoztak. Egy­re fogytak a levelek a táb­lán, a szárítóban pedig sza­porodtak a fűzérek. Szep­tember végén már bizton­ságban volt a 35 hold ter­mése. A vezetőség állta adott szavát. Az utolsó fillérig kifizették a teljesítmény­nek, szorgalomnak megfe­lelő munkáért. Kovács Miklósnénak 1361, Varga Józsefnénak 1261, Remé­ny ik József diáknak — ap­ja tsz-tag — 1202. Hajnal Rózának 868 forintot adtak az augusztusi szorgalomért. Jól jártak a családtagok is, meg a szövetkezet is... A Hámán Kató vezetői hasonló gondossággal szer­vezték az egyéb növények betakarítását, és a vetést is. Termelési ágazatonként be­szélgettek az emberekkel. Kikérték véleményüket és javaslataikat. Ha jogos ké­résük volt, igyekeztek azt teljesíteni. A traktorosok például munkaruhát igé­nyeltek a vezetőségtől. Jo­gosnak tartották kívánsá­gukat. Azután megegyez­tek, hogy a szállító- és szántó gépek kettős mű­szakban üzemelnek. A fogatosokra szintén nagy munka vár a szállí­tásnál. Őket is jó szóval kérte a tsz vezetősége a nagyobb igyekezetre. De G. J. megfeledkezett magáról. Kétszer leitta magát mun­kaközben. Először csak fi­gyelmeztették, másodszor keményebb eszközökhöz fordultak. Az állattenyésztők mun­kája nem kapcsolódik szo­rosan a betakarításhoz. De tevékenységük az év hátra lévő hónapjaiban döntően kihat a zárszámadásra, a jövedelmezőségre. Nekik kell pótolniuk a növényter­mesztési kiesések többségét A Hámán Kató Tsz gaz­dái. miközben napról napra növelik a felszántott és el­vetett holdak számát, az évvégi jövedelemelosztásra is gondolnak. Ezekben a napokban biztosítják, hogy a zárszámadáskor megle­gyen az eddig ki nem osz­tott jövedelem 30 százalé­ka. Ügyelnek, hogy minden kiló termény a magtárba és az átvevőhelyre kerüljön. — m. L — Védekezés a tél ellen A Várban levő Hadtörténeti Múzeumban megnyitotta kapuit a haditechnikai park, ahol az iskolák fiataljainak megmutatják néphadseregünk egyes fegyve­reit. A park érdekessége a múzeum udvarán kiállított MÍG 17-es lökhajtásos vadászgép és a T 35-ös harckocsi. A kibővített múzeumi kiállításokon a fiata­lok megismerkedhetnek fegyverbarátaink hadseregeinek életével, a technikai szo­bában szakértők ismertetik a kézifegyverek és a híradástechnikai berendezések kezelését ‘ A földművesszövetkezeti raktárak, üzletek*1 zsúfolá­sig megteltek a hazai kon- fekciós termékekkel, öltö­nyök, női, férfi, gyermek télikabátok, kosztümök, szövetruhák tízezreit vásá­rolhatják meg a városok, községek , lakói. Méret, fa­zon és a színválaszték széles skálája arra enged­nek következtetni, hogy az igények kielégítésének nem lesz akadálya. A. kötött holmik 4 millió forintos raktárkészlete is megnyugtatóan hat. Gyap­júpulóverek, • kardigánok, meleg fehérneműk garma­da áll rendelkezésre. Csu­pán melegítőből tízezer van. A férfi, női divatcikkek­re 3.5, cipőre közel tíz millió forintot költhetne akár ma is — az fmsz ál­tal ellátott lakosság. Hat­ezer pár gumicsizmát kí­náltak a közelmúltban, ámde ebből a felét már megvásárolták. Az után­pótlással azért nem lesz baj. A csehszlovák import és a Tisza Cipőgyár ter­melése erre biztosíték. — Általában a cipők szár), forma, minőség és árvá­lasztéka sok javulást. ígér. A gyerekek örömére: a MÉSZÖV hamarosan be­fejezi tágyalását a szol­noki Cipész KTSZ-szel, amelyet a rövidszárú, me­legbélésű, úgynevezett csiz- mácska gyártásának ügyé­ben folytat. Tavaly ilyen­kor még nem volt forga­lomban a női bundacipő. Nemrégiben négyezer pár került az üzletekbe. Sőt újabb szállításra is van kilátás. Nyolcvan millió forintot ér a jelenlegi raktárkész­let. S ez nem jelent még végleges adatot, hiszen újabb és újabb mennyisé­get ad át a forgalomnak a nagykereskedelem. No­vember, december folya­mán például már az 1964 első negyedének kvótájá­ból kezdik meg a raktárak feltöltését. A körzetek kialakításá­nál azt is figyelembe vet­ték, hagy a vásárlók le­hetőleg minél kevesebbet utazzanak. Éppen ezért 20 kilométernél nagyobb tá­volságot nem kell megten­ni senkinek sem. A kisebb és üzletnélküli településekre is gondoltak. Október közepéig megtör­ténik a szükségletek fel­mérése, majd utána moz­gó részleg keresi fel (az igények alapján felkészül­ve) ezeket a helyeket. FIGYELEM! Kukorica csutka vásárolható a Malomipari és Ter­ményforgalmi Vállalat Szolnok, Tárházánál. — mázsánként 8.40 Ft-ért.

Next

/
Thumbnails
Contents