Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-23 / 248. szám

1863. október 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A FALAK KÖZÜL * * * Süt a nap, meleg a le­vegő és a Zagyva partján épülő új házak körül nyári ütemben dolgoznak az em­bereik. Jól jön ez a hosszú, száraz ősz. Halad is a mun­ka derekasan. Igen ám, de má lesz itt, ha valóban beköszönt az eső, hó, ha megjön a tél? Vajon ugyanúgy mozdulat­lanságba dermed a kör­nyék, mint tavaly? Akkor hónapokig állt a munka és a hosszú téli kényszerpihe­nő még most is érezteti hatását. Azóta is az akkori lemaradások pótlásával bir­kóznak az építők. — Az idén már felké­szülten várjuk a telet. A Vöröscsillag úti—Zagyva­parti építkezésünk is té­liesített — ez az első ez Ögybení elhangzott kijelen­tés az építőipari vállalat központjában. Mindenesetre nézzük meg közelebbről, hogy milyen is az a téliesített munkahely. Kívülről a hozzá nem értő keveset lát. Semmi olyan különleges jel, ami azt bizonyítaná, hogy itt már nyugodtan várják a hideget, havat. Kérdem is a mellettem álló műveze­tőtől. Hegedűs Istvántól, hogy hol itt a téliesítés jele? A fúrótorony vasárnapja Most, hogy megszabadult a nyakát kölöncként húzó többtonnás vascsigától, úgy érezte egyszeriben métere­ket nőtt. Kinyújtóztatta óriási vasvázát és a tündöklő vasárnap délelőtti napsütésben kíváncsian benézett Far­mos község tiszta udvarú házai közé. Ritkaság — morfondírozott magában —, hogy októ­ber közepén ilyen szép idő van és hogy ő a dolgos fúrótorony ennyi ráérő szabadidővel rendelkezzék. Itt végzett. Néhány nap múlva új, vélt kőolajkincstől duz­zadó földgyomorba vájja majd egyetlen fémkoronás hosszú fogát ­Végignézett magán. A szemtelenek — dünnyögte — teljesen levetkőztettek. Az alsó munkaállásról lábai elé rakott deszkaruhájának darabjait mustrálgatta. lyieqwifitt a autótérkép Újszerű kezdeményezés­sel vonta magára az euró­pai, sőt az egész nemzet­közi térképkiadó testület figyelmét az Állami Föld­mérési és Térképészeti Hi­vatal. Első ízben Magyar- országon rendezte meg az autótérkép kiállítást. Az ötlet sikerére jellemző, hogy 56 ország 120 térkép­kiadója küldötte el a kiál­lításra az általa kiadott világ első kiállítása autótérképeket. így ez a ki­állítás egyben a nemzet­közi térképészet nagyará­nyú tapasztalatcseréjévé válhat. A Kulturális Kapcsolatok Intézetének Dorottya utcai bemutatótermében rende­zett autótérkép kiállítást kedden délelőtt Antos Zol­tán, az ÁFTH elnöke nyi­totta meg. legóvatosabb becslés szerin t Is több mint száz lakást az eredeti hatáiridőnél közel két hónappal előbb adha­tunk át. És ez azt hiszem, kétszeres öröm lesz, mert nekünk sem közömbös, hogy határidő előtt végez­hetünk munkánkkal. Ennyi jót sikerült meg­tudnunk a Zagyva partján és bár maga a kifejezés, hogy „téliesítés” — nem túlzottan bizalomgerjesztő a látottak-tapasztaltak azt bizonyítják, hogy mégis csak jó és, hasznos dolog. E. Gy. A napközisek őszi sétája a Tisza-parton kiűzik a telet Téliesített munkahely Ahol nem lesz fagyszabadság Lakóházak, két hónappal előbb Elhanyagolt szőlőterületből — mintatelep Jó egy évvel ezelőtt a jászszentandrási Haladás Tsz-ben 8 holdnyi szőlőre azt mondták a tagok: eb­ből se lesz semmi. Majd­nem ember-magasságú gyomok fojtogatták az el- satnyult tőkéket. Volt azonban a szövetkezetben néhány makacs ember is, akik váltig kötötték az ebet a karóhoz mondván, márpedig olyan szőlőt csi­nálunk ebből, hogy a ta­gok a csodájára járnak, így is lett. Ma mintate­lepnek lehet nevezni azt a 8 holdnyi szőlőterületet. S ez főként Góbor Albin bácsinak, meg a szőlész munkacsapat tagjainak köszönhető, akik munka­egységért vállalták a terü­let megművelését és haj­naltól késő estig tartó munkával gyógyítgatták a beteg szőlőtőkéket. A fáradozásnak meg is lett az eredménye. A ko­rábban kivágásra ítélt szőlőtőkék rekordtermést adtak. Holdanként 140 má­zsát, illetve 110 hektoliter mustot szüreteltek a tele­pen. — Két házon készen va­gyunk a külső munkákkal, az épületéken fent vannak az ajtók, ablakok, megér­keztek az üvegek is. A har­madikon a födémet sala- kozzáik. Itt is biztosított a belső munkákhoz a válasz­faltégla, mész, minden Miyag. — Ezek szerint, ha vá­ratlanul beköszöntem a hi­deg idő, nem akadna meg a folyamatos munka? — Semmi esetre. Dolgoz­hatnának a falazó kőműve­sek, a gázosok, asztalosok, vízvezetékszerelők, cserép- kályhások, festő-mázolók, lakatosok. — Na és a hagyományos fagyszabadság? — Ezen a munkahelyen elmarad. Most körülbelül kétszázan dolgozunk és té­len is százötvenen felül lesz az állandó létszám. — Tavaly miért nem volt erre lehetőség? — Először is nem volt anyagtartalék. Azonkívül — és ez a legfontosabb — a téliesítés fő követélmé­nye, — hogy átfutó munka legyen az építkezés. Ez azt jelenti, úgy kell szervezni az építkezést, hogy a belső munkák télre maradjanak, Ha kora tavasszal kezdünk új épületbe, az őszre ké­szen áll és akkor már nem lehet a következőt kezdeni, így jártunk tavaly a négy negyven lakásos épületnél is. A jól előkészített átfutó építkezésnél sok időt nyer­hetünk elsősorban abból, hogy télen is dolgozhatnak az emberek. Még a kőmű­vesek is végezhetik a belső vakolást, közfalrákást. A kubikosok pedig a szabad­ban a következő épület alapkiemelését, alapbetono­zását. — Mit jelent ez-a téliesí­tés végső soron a jövendő lakástulajdonos szempontjá­ból? Előbb jutnak így la­káshoz? Feltétlenül. Persze, nem akarok túlzott remé­nyeket ébreszteni — tesz) lázzá nevetve —. de a Szégyellte magát. Teljesen egyedül, elhagyatva, pucéran állt a határ­ban. Tegnap este az utolsó barátja is felszállt a hatal­mas húsztonnás teherautóra — melyre félszívét, a négy­százlóerős Diesel-motort rakták. Mind itthagyták. Tegnap este egyetlen ember sem maradt vele a sötét, nedvesen borzongó hatalmas nádas szélén. Aztán az a borzalmas éjszaka. * A háztáji gazda- sávokban is jöve­delmező lehet a barom fi tartás Minden távoli repülőbúgásra ijedten meresztette sze­meit a sötétbe. Gondatlanok vagytok, barátaim — gon­dolta keserűen. Amíg dolgozott, kalapja tetején sötétedéstől pirka- dásig messzire világított egy gyermekfej nagyságú vil- lanyégő. Most jöhet az alacsonyan szálló gépmadár? Most nem számít, ha négy béna vaslába nem tud ki­térni a szörnyű ütközés elől? Eh ... Vasárnap délelőtt azután ... Üres a fúrótorony környéke. Sehol egy lélek — figyelt fel egy arrajáró. Mi lehet ott? Menjünk csak közelebb. Deszka! A kutyafáját, ezt nem őrzi senki?! Csuda jó vastag padlók.,. Nehéz... Nem baj, nem számít... Kettőt elbírok? Na még egyet. Itt a nádas, abba.... Hűh, de nehéz. Gyerünk... S a torony, az árva fúrótorony csak nézte, hogyan viszi, cibálja szét az idegen a kicsit kopott, de kedvelt deszkaruháját. Nagyon fájt n^ki, hogy a barátai, az emberek, akik­kel végig zarándokolta az országot, akikkel jóban rossz­ban együtt volt, védtelenül, kiszolgáltatva hagyták a ha­talmas őszi puszta kíváncsi, gyűjtögető vándorainak. — bognár — A baromfitenyésztés fej­lesztése népgazdasági ér­dekből éá a termelők jöve­delmének fokozása céljából is igen fontos. A baromfi közvetlen . haszna a tojás, hús, toll, közvetett haszna pedig .az, hogy az elhullott gyommagvakat értékesíti és irtja a káros rovarokat. Különösen nagy jelentő­ségű a törzsállomány nö­velése a háztáji és kisegí­tő gazdaságokban, ahol rendelkezésre állnak a megfelelően ki nem hasz­nált gazdasági épületek, felszerelések, valamint a megfelelő gyakorlattal, szakértelemmel bíró mun­kaerők. Megyénkben jelen­leg a baromfiállomány több mint 70 százaléka a háztáji és kisegítő gazda­ságokban van. Tavaly a felvásárolt baromfi 36, a tojás 73 százaléka szárma­zott a háztáji gazdaságok­ból. A baromfihús és . tojás termelés növelése csak ak­kor érhető el, ha növek­szik a baromfi törzsállo­mány. A jelenlegi tojáster­melés nem kielégítő, hi­szen éves átlagban alig egynegyedét éri el annak, ami termelhető. Jéllemző a tojástermelésre az is, hogy míg a tavaszi hóna­pokban tyúkonként havon­ta 10—12 tojáshozamra számíthatunk, a téli hóna­pokban ez három—négy to­jásra csökken, vagy egyál­talán nincs tojáshozam. Az évi tojástermelés függ a fajtától, a szakszerű ta­karmányozástól és ä gon­dozástól is. Az Alföldön leggazdaságosabb a sárga­magyar. valamint a New- Hampshire fajták tenyész­tése, illetve tartása. Külö­nösen a téli takarmányo­zásra kell nagy gon­dot fordítani. A sze- mestakarmány mellett fel­tétlenül adjunk keverékta­karmányt lágyeleség for­májában, amely árpadará­ból, lucernalisztből, zab­darából, főtt burgonyából és állati eredetű takarmá­nyokból (húsliszt) tevődhet össze takarmánymész és só kiegészítésével. A megfelelő időben vég­zett selejtezéssel is növel­hetjük az évi tojásterme­lést. Az a tapasztalat, hogy az egy—két éves tyúkok ősszel és télen igen keve­set tojnak, a jércék vi­szont jóval többet. Ezért ajánlatos minden év őszén ~ meglévő állomány 60—70 Kiadások: 1 naposliba önköltsége 50 kilogramm takarmány á. 250 Ft/q Összesen: Bevétel: 8 kilogrammos hízottliba á. 22 Ft/kg 20 dkg toli ára 100 Ft/kg A hízottliba súlyának növelésével a jövedelem jelentősen fokozható. ; Az állam is segítséget nyújt a baromfitenyész­tőknek az által, hogy min­den leszerződött tojás után 8 dekagramm, a hízottliba után pedig 10 kilogramm ! takarmányt biztosít állami j felvásárlási áron. Ezenkí­vül előleget is kaphatnak százalékát jércével kicse­rélni. így elérhető éves át­lagban tyúkonként leg­alább a 10—1'2 tojás havon­ta. Az elmondottak sze­rint tehát egy harmincas törzsállománytól csak a to­jás termelésből évi 4,5 ezer forint jövedelmet lehet biztosítani. Még akkor is jövedelmező a baromfitar­tás, ha úgyszólván minden dekagramm takarmányt vásárolni kell, mert példá­ul a harmincas törzsállo­mány évi takarmányszük­séglete 3—3,5 ezer forintba kerül. A víziszárnyas törzsállo­mány is évről-évre csök­ken a háztáji gazdaságok­ban. Pedig ha számvetést készítünk kitűnik, hogy mennyire hasznos a vízi­szárnyas tartása. Igen jö­vedelmező a kiteleltetett, naposlibák felnevelése és meghízlalása. Egy magyar lúd évi tojáshozama átlag­ban 14—16, amelyből 8—10 libát lehet kikeltetni. Egy naposlibá önköltsége a háztáji gazdaságokban 20 forint Jó legelőt véve ala­pul egy libának a tömésig való felneveléséhez — nem szerény számítások szerint — mintegy 25 kilo­gramm takarmányra van szükség, s további 25 kilo­grammra a töméshez. Ezek szerint a kiadás és a be­vétel a következőképpen alakul: 20 forint 125 forint 145 forint 176 forint 20 forint összesen: 196 forint Jövedelem: _____49 Ft/db a t ermelők, amellyel a ne­velést segíti áz állam. Érdemes tehát baromfi­tartással, a törzsállomány növelésével foglalkozni, mert a háztartáshoz szük­séges napi kiadásokat min­den időszakban fedezi a baromfitenyésztésből szár­mazó napi bevétel. Fehér Lajos MÉSZÖV

Next

/
Thumbnails
Contents