Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-18 / 244. szám
t XSV. évfolyam, 244. szám. Ara 50 fillér W«*. október 18, péntek. MA: Aki csónakban látta meg a napvilágot A kengyeli kényelmeskedők Heti iádióműsor Bírósági jegyzetek T úrkeve és Kunhegyes Az első községek után az első város és járás, Túrke- vén és a kunhegyesd járásban egy napon — október 17-én — teljesítették a kenyérgabona vetéstervüket. Sőt. még meg is toldották eredeti elgondolásukat. A túrkeveiek 6756 holdat vetettek, — 105 százalék — noha 6400 holdas kenyérgabona vetéstervük volt. A kunhegyes! járás közös gazdaságai 18 055 holdon tették földbe a kenyérgabonát, ez tervük 100.3 százalékának felel meg és holnap estére már ők is a 105 százaléknál tartanak. Nagy érdem az övék. A túrkeveá és a kunhegyesd járás szövetkezeti parasztjainak, traktorosainak, vezetőinek egyaránt becsületére válik az a munka, amin most túljutottak. Nem is lettek volna képesek erre másként, ha össze nem fognak. Kopott szó, de nincs találóbb helyette: összefogás a közös célért az, amit ezekben a napokban, hetekben a szövetkezetek mindkét helyen tanúsítottak. Túrkevén a Táncsics és a Vörös Csillag Szövetkezet vetett el elsőnek, s az utolsó holdakról már egyenesen a Búzakalász földjeire húzattak a gépek, hogy kisegítsék lemaradt szövetkezeti társukat. A kunhegyes! járásbeli Tiszarof- fon Szolnok megyében elsőnek már október 8-án azt jelenthetek; elvégezték a vetést. S onnan is a szomszéd községekbe irányították a gépeket. Éjszaka és vasárnap, hétköznap és ünnepnap egybefolyt a vetés időszakában Túrkevén és a kunhegyes! járásban. Az operatív bizottságok kezükben tartották az irányítást, a szervezést. Mindenki egyet akart, mielőbb elvetni a lehető legtöbbet tenni a jövő évi kenyérgabona termésért. — Szövetkezeti paraszt és irodai alkalmazott kukoricát tört, szárat vágott, traktoros és vetőgép-faros fáradhatatlanul nagy szorgalommal dolgozott. És a nagy erőfeszítés szép sikert hozott. A dicséreten és elismerésen kívül, ami most joggal illeti meg őket — övék a nyugodt lelkiismeret érzése: megtették a magukét, amit az ország népe várt tőlük. Az ország kért és rájuk méltán számított. Magyar kulturális napok Belorussziában M i n s z k (MTI). Csütörtökön Minszkben és a Belorusz Köztársaság több más városában folytatódott a magyar kulturális napok eseménysorozata. A Minszkben tartózkodó magyar küldöttség, valamint a moszkvai nagykövetség képviselői, élükön Szipka József nagykövettel megkoszorúzták a Nagy Honvédő Háborúban elesett belorusz harcosok emlékművét. A köztársaság fővárosában a Belorusz Tudományos Akadémia Magyarországgal foglalkozó • tudományos ülésszakot tartott, i Az ülésen felszólalt Kardos László Kossuth-díjas egyetemi tanár, a magyar kulturális küldöttség vezetője. Minszkben magyar könyvkiállítás is nyílt. Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete és a Csepel Autógyár turista- csoportjának tagjai ellátogattak a minszki autó- i gyárba. A belorusz állami filhar- j mónia nagytermében Si- mor András VIT-díjas hegedűművész, szólóestet adott Huszonötezer hektáros fásítási program Szolnok megyében Szolnokon tartotta országos sajtótájékoztatóját az erdészeti főigazgatóság Pénteken délelőtt Szolnokon az erdőgazdaság székhazában találkoztak a hazai sajté munkatársai, hogy meghallgassák dr. Sáli Emil, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője helyettesének sajtótájékoztatóját. Dr. Sáli Emil visszaemlékezett a közérdekű erdőtelepítés hazai történetére. Mint mondotta, az első erdősítési törvényt még Mária Terézia alkotta meg. Utána egymást követték az erdősítési törvények és programok. A fel- szabadulás előtt is ismertek egy alföldi fásítási tervet. Eszerint 109 ezer hektár területet fásítottak volna be, de csak 55 ezer hektár lett belőle. Arról nem is szólva, hogy még ezt a részleteredményt is lerontotta a rablógazdál- kodásos erdő irtás. Komolyan csak az első hároméves tervet követő esztendőkben indult meg a magyarországi erdősítés. 1955-ben már évi 100 millió forint támogatást adott az állam fásításra, most pedig 260 millió Ft minden esztendőben az erre költött pénz. 1951-ben kezdték meg száz községben a mezővédő erdősávok telepítését Különösen a kisújszállási, a mezőtúri, a mezőhegyest a szanyi erdősáv telepítés járt igen szép sikerrel. Az erdőgazdaságokon kívül a MÄV, a vízügyi szolgálat, a tanácsok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok tágítanak. Az ország tizeahárom vízügyi igazgatósága közül a szolnoki érte el a legjobb fásítási eredményt. Tíz év alatt három és félezer hektárt állítottak be a szolnoki vízügyesek. Az előadó foglalkozott a húsz éves fásítási programmal. Erről szólva kijelentette, 1965-ig befejeződik a főútvonalak fásítása. Főkéftt a nyártelepítést szorgalmazza a népgazdaság, hiszen ez a papír- gyártás fő alapanyaga. Nagyok a feladataink, hiszen amíg az NDK-ban, Csehszlovákiában ötven kg az egy főre eső papírfogyasztás — fejlettebb Ipari országokban a 100 kilogrammot is eléri — Magyarországon csak 18 kilogramm. Dr. Sáli Emil után Marton Tibor, a Szolnok megyei Erdőgazdaság igazgatója tartott előadást megyénk húsz éves fásítási programjáról. 1980-ig 25 ezer hektárnyi területet fásítanak a megyében, s ezzel Szolnok megye megszűnik az ország legfátla- nabb megyéjének lenni. A programot három szakaszban hajtják végre. 1965-ig háromezer hektáron történik fásítás a termelőszövetkezeti majorok, a megy« városai, községei körül létesített zöldövezetek ke- > rétében. A második szakaszban — 1970-ig — a jászsági futóhomokos területek és a legelők, valamint a hullámtéri fásításokkal újabb ötezer holddal gyarapodik a megye erdőterülete. Végül az 1980-ig terjedő szakaszban 14 ezer hektá- I ros új fásítással a megye ! erdősültsége eléri a 8 százalékot a jelenlegi 2,8 százalékkal szemben. A harmadik szakaszban a mezővédő erdősávok telepítésével növelik á megye fás területét. A Tisza hullámtereibe nemes nyár kerül, míg a jászsági részeken az akác számíthat térfoglalásra. 1980-ban Szolnok megye 77 ezer köbméter nyárfát ad oz ország farost és papír alapanyagának megteremtéséhez. A húsz éves fásítási program oroszlánrésze a termelőszövetkezetekre vár. Míg az állami erdő- j gazdaság 500 hektárt telepít a húsz év alatt, addig a megye termelőszövetkezetei 20 ezer hektáros erdősítéssel segítik a prog- j ram végrehajtását. A sajtótájékoztató további részében a szolnoki erdőterület tiszapüspökl erdőrészébe indultak az újságírók, ahol Termann István főmérnök és Tüttő János erdész a hullámtéri óriásnyár telepítését mutatta be Az Elnöki Tanács ratifikálta a moszkvai atomcsend-egyezményt A népköztársaság elnöki tanácsa csütörtökön Dobi István elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Vass Istvánná, az ország- gyűlés elnöke Az ülés napirendjén a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia és Északír ország Egyesült Királyság között a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris fegyverkísérletek betiltása tárgyában Moszkvában 1963. augusztus 5-én létrejött szerződés ratifikálása szerepelt. Az erről szóló javaslatot Péter János külügyminiszter terjesztette az Elnöki Tanács elé. — Történelmi jelentőségű nemzetközi megállapodáshoz csatlakozik népköztársaságunk ezzel a határozattal — mondotta többek között. — A szerződés megfelel a magyar nép érdekeinek, a Magyar Népköz- társaság külpolitikai törekvéseinek. A Magyar Nép- köztársaság kormánya és népe a békéért vívott nemzetközi harc államszerződésbe foglalt első eredményét látja ebben a szerződésben. — A termonukleáris háború veszélyének növekedésével szem ben ez a szerződés a nukleáris hatalmak első, közös lépése. Olyan jelentős első gyakorlati lépés ez, amelyhez hasonló további lépések szükségesek a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása érdekében. Hosszú harc, világméretű küzdelem előzte meg ezt a szerződést. Amikor másfél évtizeddel ezelőtt az egész földkerekségen megindult az aláírás- gyűjtés az atomfegyver eltiltásáért, akikor még sokak szemében nehezen volt elképzelhető, hogy eljön az idő, amikor a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britamia kormánya közös szerződést fogalmaz a nukleáris fegyverkísérletek legalábbis részleges tilalmáról, s ehhez csatlakozásra szólítja fél a világ valamennyi országának kormányát. — Ez a szerződés megszünteti a föld légkörének további rádióaktív szennyeződését, és eddig páratlan példát mutat a különböző társadalmi rendszerű országok közös felelősségvállalására. Ezzé! a szocialista tábor országainak a békés egymás mellett élésre irányuló politikája tört előre, és a nemzetközi életben viszonylagos enyhülés következett be. — Több mint 100 ország csatlakozott már a szerződéshez. A nukleáris hatalmak mellett más országok csatlakozása nemcsak abban a tekintetben jelentős, hogy országaik földjéről, vizeiről és légteréből a nukleáris fegyverkísérleteket miás hatalmak számára is kitiltják, hanem abban a tekintetben is, hogy felelősséget vállalnak a szerződésben foglalt további célok munkálására, együttműködésre a háborús veszélyek kiküszöbölésében. — A forradalmi munkásparaszt kormány nevében kérem a népköztársaság Elnöki Tanácsát a szerződés ratifikálására — fejezte be beszédét, A külügyminiszter előterjesztéséhez az Elnöki Tanács több tagja hozzászólt. Mihályfi Ernő főszerkesztő rámutatott, hogy a moszkvai szerződés aláírása óta a világon valóságos népszavazás zajlott le, amelyben a magyar nép a legelsők között adta le szavazatát. A világ-népszava2ás egyhangú eredményét nem csorbítja az sem, hogy egyes országok vezetői még nem értenek egyet a megállapodással. Horváth Richárd, a budapesti katolikus békebizottság elnöke hangoztatta, hogy a moszkvai részleges atomcsandegyezmény a humánum győzelme. A magyar emberek — hívők és nem hívők — a világ népeivel együtt örömmel köszöntik a szerződést, s helyeslik, hogy ratifikálására a kormány előterjesztést tett az Elnöki Tanácshoz. A martfűi Tisza Cipőgyár már nem gyártja a kockás posztóból készült , házi papucsokat. A gyártást J átruházta a jászberényi Ru- : házati és Háziipari Válla- . latra. A pápucskészítésbez ; szükséges gépi berendezése- ; két, a felső- és alsórész szabásához használatos késkollekciókat, kaptafákat, mintacipőket, technológiai leírásokat, műszaki dokumentációkat a cipőgyár november 15-ig a Jászberényi vállalat rendelkezésére bocsátja. A martfűi üzemnek felesleges varró- és szabászgépei nincsenek. A hiányzó gépi felszereléseket más cipőgyárak biztosítják a ruházatinak. A termelés november 15-e után indul az új „papucsgyárban”. E hónap második, és a jövő hónap első félében is mozgalmas napjai lesznek a népfront-bizottságoknak. A megyében 26 kisebb-na- gyobb rendezvényen negyvenöt napirendet vitatnak meg. Ezek között az őszi betakarítási és vetési munkák segítése, az eddig adott segítség értékelése szerepel. Jászladén yom, Kőtelken, Tiszaföldváron, Tiszáin okán és még több helyen a járási és községi tanácstagok fogadóóráit készítik élő, Kunmadarason és Kungyalun és még sok teáé s téli Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára megállapította: — Népünk gondolkodásában a nemzeti lét féltése, a haza szeretete elválaszthatatlanul egybefont a világbéke gondolatával. Erit mutatják a közelmúltban tartott gyűlések ezrei is. Kormányunk békepolitikáját, a békés egymás mellett élés külpolitikáját a magyar nép nemzeti léte, függetlensége, gazdasági éj kulturális felemelkedése biztosítékának tekinti, » egyöntetűen helyesli. Szakosíts Árpád, az Országos Béketanács elnöke, a béke-világtanács irodájának tagja hangoztatta: — Népiünk örömmel fogadta a* egyezményt, s bízik abban, hogy ezt az első jelentékeny lépést újabb komoly lépések követik az általáno« és teljes leszerelés, a háborúk nélküli világ felé vezető úton. A magyar nép tudja, hogy szorgos munkájával, hazájának további erősítésével járulhat hozzá legjobban a békéért folytatott nemzetközi küzdelem telje« győzelméhez. (Folytatás s 2. oldalon) A T5sza Cipőgyár azonban nemcsak a gépeket és a felszerelést adja. Egy gépszerelő és egy cipőipari szakember is megy Jászberénybe, hogy a beindulást követő nehéz napokban és hetekben segítséget nyújtsanak. A papucsgyár napi termelése előreláthatólag 500 pár lesz. A Ruházati és Háziipari Vállalat vezetőinek az az elképzelése, hogy 1964 első negyedévének végétől, — amikor mór kellő gyártási gyakorlattal rendelkeznek — nagyobb választékban fogják készíteni a házi cipőt, mint Martfűn készítették. A kereskedelem máris ellátta megrendelésekkel a Jászberényi ruházati új üzemrészét. — kJ — oktatás előkészítését, a községfejlesztési tervek teljesítését is vitára bocsátják. Martfűn, Kőtelken, Jászberényben, Űjszászon és Jászalsószentgyörgyöm az elmúlt négy évben végzett munkáról adnak számot a község lakóinak. Szinte minden községben megbeszélik azt is, hogyan ünnepük meg november hetedikét. Sok helyen — többek között Szolnokon — bekapcsolódnak a népfront- bizottságok a könyvbarát- mozealom további szélesítésébe. „ Papucsgyár " Jászberényben Mire készülnek a népfrontbizottságok? B. k VILAf) PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! t XIV. évfolyam, 244. szám. Ara 50 fillér M«*. október 18, péntek.
