Szolnok Megyei Néplap, 1963. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-02 / 230. szám

1663. október 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A f.Eiomfi, miként a da­rabbeli főszereplő Is, sok viszontagságon ment keresz­tül. Gondos készülődés után nagy sikert aratott a meg­fiatalodott társulat. Aztán jött a baj. Győri Emil, a Liliomfi alakítója megbete­gedett. Több előadáson ke­resztül fájdalmakkal küsz­ködve játszotta végig szere­pét, aztán bekövetkezett az az est, amikor a játékot nem tqjita vállalni. Ekkor a prózai társulat bravúros be­ugrást hajtott végre. Két nappal a premier előtt a járműjavító munkásainak bemutatta Dobozy Imre „Holnap folytatjuk” című színművét. Tegnap este az­után ismét megkezdődtek a Liliomfi előadásai. A színház megnyitásakor közölt cikkünkben már megemlékeztünk a rende­zés munkájáról, az előadás alaphangjáról. Most, hogy újra láthatják az érdeklő- . dók a Liliomfi-t, helyes, ha néhány szót magáról a da­rabról és a szereplők játé­káról ejtünk. A Liliomfi tipikus hely­zet-vígjáték. írója arra tö­rekedett, hogy művével szórakoztasson, a félreérté­sek légióival bonyolítsa a cselekményt, s közben kis ízelítőt adjon a vándorszí­nészek sanyarú sorsáról, no persze csak annyira, hogy a tisztelt közönség ki ne es­sen a vígjátéki alaphang­ból. Nem nagyigényű mű, nem nevezhetjük a műfaj reprezentánsának. A kegye­let vétette elő és hogy mégis mai, frissen pergő, fordulatos, hangulatos elő­adást láttunk, az a rendező, Berényi Gábor és a társu­lat együttes érdeme. Nem­csak a szereplők jórésze, hanem az előadás is meg­érdemli a „fiatal” jelzőt. A tehetséges Győri Emil LiKomfj szerepében egy­aránt jól jelenítette meg a figura lírai alapjellemét és komédiázó készségét. Ro­konszenves egyéniségét a közönség gyorsan a szívébe zárta. Fonyó István Szel- lemfi-je nélkülözte az ed­dig ebben az alakításban megszokott ripacskodást, Kibontotta a szegény ván­dorszínész emberi jellem­vonásait és azt tehetsége­sen tárta a közönség elé. Győző László Szilvái pro­fesszora kitűnő karakter- alakítás, megjelenése a színpadon mindig jó han­gulatot teremt. A est legszínvonalasabb alakítása talán Halász Lász­lóé, aki Gyuri pincér sze­repében ragadtatta lelkes tapsra a közönséget. Egy- egy gesztusát, mondatát sokszor külön nyíltszíni taps jutalmazta. Ahogy tóvá termi a két véznáes- ka jellemet. Annyit eldönfr- hettünk, hogy mindketten tehetségesek, jól mozognak a színpadon és még sok si­keres alakítást várhatunk Liliomfi és Szellemi! (Győry Emil, Fonyó István) mondaná szokás, „Testére szabott” szerepet kapott Halász László. Jó jellemzést adott az if­jú Schwarc-ról Molnár Miklós és hasonlóan biz­tosan formálta meg szere­pét Juhász János, mint Kánya fogadós. Az öreg Schwartz rövid szerepében Benyovszky Bélát láthat­tuk, aki kellemes perceket szerzett alakításával. Szigligeti meglehetősen mostohán bánt női szerep­lőivel. Kamilla kisasszony határozott jellemzést ka­pott, de bizony a két sze­relmes leányzó már jóval vérszegényebbre sikerült. Kamilla szerepét Andahá- zy Margit játszotta, kiér­lelten, biztosan rajzolta meg a szerelemre gyulladt vénkisasszony komikus fi­guráját. Büros Gyöngyi és Gyöngyösi Katalin színhá­zunk két fiatal, tehetséges tagja igyekezett élfogadha­tőliik. Kíváncsian várjuk bemutatkozásukat nagyobb- igényű szerepeikben is. Megszokott dolog, hogy Fehér Miklós kitűnő dísz­leteket tervez. Ezúttal had emeljük ki külön, hogy a szellemes függönymegol­dás, a kevés, egyszerű, sd- mavonalú és a kort mégis hűen tükröző díszlet külön részese volt a sikernek. Szépek és érdekesek voltak Vágó Nelly jelmezei is. A zenekar hangulatfestő, stílusos zenét adott elő, tö­mör, jó megfogalmazásban. Külön nyereségként kell el­könyvelni Káldi János fia­tal, most végzett karmeste­rünk működését, aki rend­kívül tehetségesen, fegyel­mezetten összefogva vezet­te a zenekart Az első bemutató azt a reményt kelti, hogy az utóbbi évek legjobb együt­tese van kialakulóban. Nem kétséges, hogy ez az együttes megtalálja az utat az eddiginél jóval széle- sebbkörű színházlátogató közönség szivéhez. Hernádi Tibor Mitől jellegzetes a badaesonyi bői* ? A Szőlészeti Kutató Inté­zet badacsonyi telepén a kísérleti eredmények vá­laszt adtak arra az évek óta vitatott kérdésre, hogy mikor fejtsék a badacsonyi borokat. A borvidék régi szőlészei azt állítják, hogy a seprő teszi jellegzetessé, „badacsonyivá1” a borokat, s ezért minél hosszabb ide­ig álljanak a leülepedett salakon. Kis Ervin, a Szőlészeti Kutató Intézet tudományos munkatársa részletes elem­ző munka után megállapí­totta. hogy a tiszta seprő­ből a borba jellegzetes za­mat vándorol, emellett az élesztőben gazdag anyag még B-vitamint is ad át a közkedvelt italnak. Ez a fo­lyamat azonban csak bizo­nyos ideig egészséges. Két, két és fél hónap múlva a forrás után ugyanis bom­lásnak indul a seprő, és megzavarja a bor egészsé­ges fejlődését így a leg­helyesebb, ha a zajos er­jedés után másfél hónap­pal tisztítják meg a bada­csonyi borokat. (MTI) ROMANTIKA HELVETT... Szeptember 1-én tanyai internátus nyílt Kisújszál­láson. Az intézetből negy­vennyolc tanulót helyeztek el, az általuk fizetett téríté­si díjak a -majd félmilliós üzemeltetési költségnek még az egyötödét sem teszik ki. Az épület megvásárlá­sára és helyreállítására fordított összeg kis híján elérte az egymilliót. Eddig a rideg számok. Mindezeket az adatokat megtetézhetjük még azok­kal, amelyek már jobban felmelegítik az ember szi­vét, mivel magukról a ta­nulókról és oktatóikról be­szélnek. Hogy ezentúl nincs már Nagyréten, Kon­tón és Göröngyöstanyán a nevelőt és gyermeket egyaránt megviselő felsó" tagozati oktatás. Ennek az országos viszonylatban is számottevő kezdeménye­zésnek jóvoltából korszerű körülmények között tanul­hatnak a tanyasiak is. Ez azonban még mindig nem mutat rá igazából a hátunk mögött hagyott útra. Arra az időszakra, amikor még legfeljebb mint ro­mantikus érdekesség kötöt­te le a figyelmet a tízkilo­métereket gyalogló tanyai kisiskolás, vagy arra a korra, amikor már próbál­tak ugyan segíteni rajta, de nem tudtak. A népünk sorsát értők már akkor felismerték azoknak a te­hetségeknek az elkallódá­sát, akik még mindig a ti­zenhetedik- században él­tek, de csak meghirdetni tudták oktatásuk program­ját. Hiába tervezték a leg- reményteljesebbek oktatá­sát a valamelyest kényel­mesebb és többoldalú tájé­kozottságot biztosító városi életformában, a társadalom csak lanyhán csörgedező gyűjtögetésekkel válaszolt nekik. Ma már nem kuriózum az emberbarátság, ma már a társadalom adja meg azokat a lehetőségeket, amelyek révén kibontakoz­hat az ember. Annyi meg­rázkódtatás után népünk rálépett arra az útra, amelyen sorra maga mö­gött hagyhatja a múlt ke­serveit. A legfontosabbat, a szellemi sötétséget is. Nagy pénzek kellenek ahhoz, hogy a magyar pa­rasztság korszerűtlen élet­viszonyai közepette min­denki részesedhessen a leg­korszerűbb műveltség is­mereteiből. Az az állam azonban amelynek vezetői maguk is átélik népünk gondjait és bajait nem saj­nálja a pénzt, hiszen lété­nek igazolását az emberek boldogságában keresi. S ezért is találja meg azt az összhangot, amely egybe­fogja a múlt legszebb tö­rekvéseit a ma megvalósító erőivel. T. fc. Mire készülnek a kultúra karcagi munkásai? A felnőttoktatást tovább­ra is nagyon fontos fela­datnak tekintik Karcagon. Bizonyítja ezt az is, hogy majdnem kétszer annyian (négyszázait) jelentkeztek ismereteik kiegészítésére, mint tavaly. A sikeres vizs­gákat pedig a MEDOSZ Művelődési Otthonban ren­dezendő korrepetálások se­gítik majd elő. Egyébként magának az oktatásnak megkönnyítésére is szervez­nek kihelyezett osztályokat a termelőszövetkezetekben. Még a külterületi Május 1 Tsz-ben is megindulhat a felnőttek oktatása, mivel a vezetők elvállalták, hogy Gyuri, a pincér szerelmével, Erzsikével. (Gyöngyösi Kati. Halász t%lí) Kulturális tervek a tiszafüredi járásban A tiszafüredi járás kul- túrházai változatos progra­mot állítottak össze erre az évadra. Elsősorban a fel­nőttoktatást támogató szakkörök megindulása je­lent eseményt: matemati­kai, fizikai és földrajzi is­mereteiket gyarapíthatják itt az érdeklődők. Megala­kul a könyvtárosok mun­kaközössége is, most már a kultúrházigazgatók mel­lett nekik is alkalmuk nyí­lik problémáik közös elem­zésére. Érdekes kísérlet- ’ ként megszervezik a ter­melőszövetkezeti elnökök klubját a Hámán Kató Tsz-ben, ahol a vezetők nemcsak közelebb kerül­hetnek egymáshoz, de kul­turálódási lehetőségek is nyílnak számukra. A járásban elég nagy­létszámú traktorosképző, állattenyésztő és szakmun­kás tanfolyamok indulnak még a négy termelőszövet­kezeti akadémia mellett. Annál sajnálatosabb azon­ban az ismeretterjesztő előadások számának jelen­tős csökkenése: Tiszaszöl- lősön például tavaly még huszonkét alkalommal kí­nálkozott lehetőség a mű­veltség sokoldalú gyarapí­tására, az idén ez a szám tízre fog zsugorodni. gondoskodnak a pedagógu­sok kiutazásáról. Tavaly negyvenen tettek sikeres vizsgát az alapisme­reti tanfolyamok végén. Mivel a további tanulásnak ez a kiindulópontja, az idén a KISZ is belekapcsolódik az analfabéták oktatásának megszervezésébe. Uj szakköröket is indíta­nak ebben az évben a Dé­ryné Művelődési Házban: természetismereti és kísér­letező csoport alakul majd. A fokozódó zenei érdeklő­dést pedig négy hangver­seny rendezésével kívánják kielégíteni. Az elmúlt idényből a Győrffy István Mú2eum hat kiállítást is rendezett és ezzel kivívta az országos tudományos körök elisme­rését. A karcagiak — ami­kor a tavalyi eredmények megismétlésére számítanak, — szeretnék most már az eddig bizony sokszor hi­ányzó propaganda-munkát is széleskörűen, szervezet­ten végezni. Pályázat iskolai oktatófilmekre Az Egészségügyi és Mű­velődésügyi Minisztérium, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa, valamint pe­dagógusok Szakszervezete pályázatot hirdet az általá­nos- és középiskolai gya­korlati foglalkozásokkal, il­letve a szakmai előképzés­sel kapcsolatos egészségvé­delmi oktatófilmekre. A pályázaton részt vehet valamennyi gyakorló peda­gógus, iskolaorvos, üzemi orvos, egészségügyi dolgo­zó, illetőleg munkásvéde­lemmel foglalkozó üzemi, vállalati, egyetemi, főisko­lai. tudományos intézeti 'dolgozó. A szakmai forgatókönyv tervezete, a pályamunka terjedelme minimálisan tíz, maximálisan 16 gépelt ol­dal lehet. Pályadíjak: egy 2000 fo­rintos első díj, két 1000 fo­rintos második és ugyan­csak két 500 forintos har­madik díj. Ezenkívül kiad­ják az Egészségügyi Minisz­térium, a Művelődésügyi Minisztérium, valamint a Pedagógus Szakszervezet elnökségének 1000—1000 fo­rintos különdíját is. — A forgatókönyv-tervezeteket három példányban, decem­ber 1-ig kell beküldeni a Pedagógusok Szakszerveze­te Munkaügyi és Szociális Osztályának (Budapest, VI. kerület. Gorkij fasor 10.). Népi ipari emlékkel gazdagodott a karcagi múzeum Karcag észak-nyugati ré­szén, az - 1700-as években építették fel a környék né­pi iparának egyik neveze­tességét, a szélmalmot. A szegény parasztok malma több évtizedes üzemelés után megkapott, majd om­lásnak indult. Végül a vá­ros lakói lebontották és a bennelévő kő és faanyagot különböző építkezésekhez használták fel. A nevezetes népi ipari emlék tehát nyomtalanul eltűnt. Most két és félévszázad múltán a Béke Termelő- szövetkezet központjában végzett épület átalakítás során az egyik épület falá­ból előkerült egy gerenda; amelyen jói látható a régi szélmalom farészeinek jel­legzetes vonal díszítése és 1700-ból származó feliratok is olvashatók rajta. A szél­malom egyetlen előkerült emlékét a helyi Nagykun Múzeumba szállították, ahol megfelelő konzerválás után elhelyezik a népi ipari em­lékek gyűjteményébe. íifii Liliomul!

Next

/
Thumbnails
Contents