Szolnok Megyei Néplap, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-17 / 217. szám
V 1«S. szeptember XT. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Az előregyártott magyarázkodás kevés Időszerű téma szerepelt a ti szászén ti mred községi tanács napirendjén: a termelőszövetkezetek őszi betakarítási munkájának segítése. A vitára meghívták a termelőszövetkezetek vezetőit is. járásban évek óta az Utolsók között végezzük el az őszi munkákat — hangzott a tanács vb. beszámolójából. — Számos példa bizonyítja pedig, hogy azonos adottságok mellett is gyengébbek a terméseredmények ott, ahol nem időben és megfelelő szakértelemmel végzik a munkát. Az ez évi gyenge búzatermés is nagyrészt ebből is ered a községben.” A tervezett 20 144 mázsa kalászos gabonának csak éppen a felét takaríthatták be a község szövetkezetei az idén. És ezt nem lehet csak az időjárással magyarázni A tanács vb. javasolta a többek között, hogy miután a megtermett gabonában is elég sok silány, szorult szem akad, végezzenek próbacsírázta tást A hozamnövekedés a szakszerű trágyázástól is függ. S ezzel szintén elmaradtak a szövetkezetek, mert az 500 holdból még százat sem terítettek meg. 76 holdon pedig még kint van a kombájnszalma. A felszólalások során is elhangzott néhány hasznos javaslat Sípos Károly szerint az fmsz-nél van egy szelektor, amit legalább 15 éve nem használnak. — s,Próbálják ki — mondta —, hátha az is gyorsítaná a vetőmagelőkészítést.” Tóth Imre, az Aranykalász Tsz tagja a háztáji kukorica betakarításának gyorsítását javasolta, mert — „Egy hónapja törünk, s a 400 holdból mégis csak százat takarítottunk le eddig — mondta. — Nem nehéz hát kiszámítani, hogy ilyen ütemben még három hónapig törhetünk. A közös ter- más betakarítását még eny- nyire sem szorgalmazzuk.” Ugyanakkor Sóskúti Gábor, az Aranykalász Tsz elnöke, ha nem rosszindulatból is, kereken visszautasította a közös termények betakarításához nyújtandó segítséget. Az illetékes járási szervek javaslatára ugyanis a tsz-eknek ütemtervet kellett leadniok az őszi idényre. Ezt szövetkezetükben miért, miért nem, az agronómus egyedül készítette. Az elnök pedig a tanácsülésen úgy utasította vissza ezt a tervet, mintha nem is neki akartak volna vele elsősorban segíteni. Lehet, hogy a terv valóban nem jó, nem pontos, de az ilyen „azért se fogadom el” válasz még rosz- szabb. Mert' a terv és a munka mögött kodás, előre gyártott mentegetőzés arra az esetre, ha az őszi vetés és betakarítás mégis elhúzódna. Böjti Lajos, az Ezüstkalász Tsz ag- ronómusa például megmagyarázta: 630 kh. őszi termény betakarításával számolhatnak, 1430 mázsa vetőmagot kell kitisztítaniuk és földbe tenniök. S mindehhez csak idős tagok vannak, akiktől nem lehet várni gyors munkát Bemáth Lajos, az Aranykalász Tsz párttitkára is átvette ugyanezt a magyarázkodó, panaszkodó hangot Megtoldva azzal a kéréssel: a tanács adjon segítséget, hogy több legyen a fiatal a közös gazdaságokban, mert nélkülük nem boldogulnak, Árvái József, a községi párttitkár is az aggodalommal — sőt a járástól való gépi segítség kérésével — kezdte felszólalását és csak ezután adott néhány érdemes javaslatot. Tény, hogy lehetnek olyan nehézségek, amelyeket nem tudnak a mostani nagy munkák idején áthidalni, sőt még ezután is felmerülhet olyan, amivel egyelőre nem számolhatnak. De ez nem lehet mentség ha az évek óta nem látott jó kukoricatermés egyrésze kintmarad, vagy a késedelem miatt romlik a minősége. Az Ezüstkalász Tsz- ben holdanként legalább 85—90 zsák kukoricával számolhatnak. Fontosabb, sürgősebb tehát maga a termény, amiből pénzt láthatnak, mint a hiányos betakarítás előzetes megindokolása. Borsi Eszter százasokról, ezresekről van szó Ennyi mehet naponta a közös pénztárba, vagy veszendőbe, aszerint, hogy halad a munka. A felszólalások többségében azonban volt egy ennél is veszélyesebb szemlélet. Valami előzetes mosaAz a csillag, karnagy elvi ár sah, kötelezi Önöket' pp ,** Végétért a díszmenet. A nyílegyenes, fegyelmezett, katonás sorok eltűntek a távolban. A vendégek felálltak a székekről, s talán a meghatottságtól, vagy talán az örömtől — nem tudtak szólni néhány percig. De azután annál nagyobb erővel indult meg a beszélgetés. Mindenkinek volt néhány szava a fiáról, a tesvéréről vagy éppen a kedveséről. Néhány szó, mely azt bizonyította: hogy ezek az újonnan avatott fiatal tisztek milyen remek emberek, milyen nagyszerű fiúk. Az elmúlt hét szombat délelőttjén — mint arról már hírt is adtunk — ifjú tiszteket avattak Szolnokon, a Kilián Görgy Repülőtiszti Iskolán. Részt vett az ünnepségen a honvédelmi miniszter képviseletében Lakatos Béla vezérőrnagy, miniszterhelyettes. És ott voltak a szülők, a nagymamák, a nagypapák, az ifjú feleségek és menyasszonyok is. — Tizenegy éves kora óta készült repülőtisztnek Pista — mesélte Konkoly Béla az iskola parancsnokának. A Konkoly papa és Nagypapa kora hajnalban indult Miskolcról, hogy részt vegyen a nagy ünnepségen. Sőt a nagypapa még arra is vállalkozott, hogy az ünnepség után felmásszon az egyik repülőgépbe és közelebbről is megnézze azt a hatalmas „madarat”, unokája szerelmesét. Mert Konkoly Pistának még nincs menyasz- szonya. Ráér — mondja a papa. Amióta meghalt az édesanyja, három férfiből áll a család, de azért a nagypapa bevallotta, hogy ő bizony alig várja a dédunoka érkezését. Fokvári Gábor és Bán János szintén most kapta meg az első arany csilla— Hosszú tanulás előzte meg avatásunkat — meséli Bán János. — De a mi életünk az örök tanulás. Szerintem egy jó repülőtisztnek mindig képeznie kell magát. — Én elhatároztam hogy polgári szakmát is tanulok — mondta Fokvári Gábor. — Szeretném elvégezni a felsőfokú technikumot. Vagy ha lehet, a Testnevelési Főiskolát. Az avatás utáni díszebéden az iskola parancsnoka és tisztjei, az avatottak és vendégek együttesen vettek részt. Pohárköszöntőt pohárköszöntő követett. Elsőnek Lakatos Béla vezérőrnagy emelkedett szólásra, ö üdvözölte először az ifjú hadnagyokat — Az a csillag, hadnagy elvtársak, kötelezi Önöket. Kötelezi arra, hogy továbbra is helyt álljanak a tanulásban és őrködjenek az ország nyugalma felett — mondotta. Köszönetét mondott az édesanyáknak, hogy ilyen nagyszerű fiúkat neveltek, majd sok sikert kívánt a fiatal tiszteknek. „Legyenek magasan kvalifikált pilóták. Olyan katonák, akik méltók a nép bizalmára” — mondotta a vezérőrnagy befejezésül. Az avatottak nevében Dobozi István mondott pohárköszöntőt, s fejezte ki köszönetét azért az áldozatos munkáért, amellyel oktatóik hozzájárultak tisztté avatásukhoz. V. V. KARCAGON — hirdették a kis kék röpcédulák, kedves, vidám vasárnapot ígérve a Képes Újság rendezésében a kunok „fővárosában”. Nos, aki nem volt rest és részt vett a különféle találkozókon — mert program azután bőven volt ezen a nameg mindennapos gondjainknak, örömeinknek, a szorgalmas munkával teli hétköznapjainknak, a kirándulásokkal, tárlatlátogatásokkal fűszerezett hétvégének. Az első díjat Krasz- nai Oszkár oroszlányi fotós nyerte „Lövőmesteri’ című Czeglédi Zoli tehetséges gordonkás. Nem csoda, hogy díjat nyert a „Ki mit túl” vetélkedőn. pon — meggyőződhetett róla, nemcsak olvasni érdemes a Képes Újságot, hanem találkozni is vele. I. A Déryné Művelődési Ház emeleti nagyterme ezen a délelőttön kiállítási csarnokká alakult át Ugyanis a találkozót megelőzően egy hónappal a Képes Újság fotópályázatot hirdetett meg „A ma embere” címmel. Bőven érkezett képanyag, s a zsűrinek nem volt könnyű dönteni, kiknek ítélje oda az értékes díjakat: a fényképezőgépet, s a különféle fotófelszereléseket. Délelőtt kilenc órakor Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, a Központi Bizottság tagja nyitotta meg a nagy érdeklődésre számot tartó, mintegy 250 képből álló fotókiállítást. Minden egyes kép egy- egy pillanatát örökítette képével. Második Kriss Géza budapesti, harmadik Bősze Imre gyöngyösi, negyedik Trömböczky Péter karcagi, ötödik Árkosi Gyula makói fotós lett. A zsűri külön díjazta Szalóki Béla „Örök téma” című, öt képből álló sorozatát. E karcagi fotós, aki élete első fotókiállításán szerepelt ez alkalommal, mindössze három éve foglalkozik fotózással szabadidejében. Egyébként az építőipari vállalatnál segédmunkás. II. A szolnoki MÁV kórház építkezésénél az ács műn’ a 605-ös ITSK ács tanulói v«..zik. t szakmai gyakorlatként Délelőtt tíz óra. Ekkor kezdte huszonnégy játékossal a sakkszimultánt Por- tisch Lajos nemzetközi nagymester. Karcag férfi- lakossága oda igyekezett. És ugyancsak ebben az időben az úttörők gyülekeztek a város másik részén — saját otthonukban —, hogy részt vegyenek a Képes Újság „Kit mit tud” vetélkedőjén. Ennyi csokoládé már biztos rég nem fogyott Karcagon, mint ezen a délelőttön. Két na«?v dobozzal készítettek a szereplőknek, de már a műsor közepén utánpótlásért kellett küldeni. Mi volt a „Ki mit tud” programja? Először is a -gyerekek örömmel nyugtázták, hogy ellátogatott hozzájuk a Zenith tánczenekar, melynek vezetője a fiatal jugoszláv énekes és gitáros: Zoran Stefanovics. Azután ott volt Morlan bűvész is, aki Szöllősi Jancsival meg a bűvészzsák segítségével mutatta meg, hogyan kell egy pillanat alatt kijavítani, újjávarázsolni egy elszakadt fürdő- nadrágot. De kitettek magukért a karcagi pajtások is. Szebbnél szebb szavalatok, énekszámok, zeneszámok, tornabemutatók váltották egymást. Fellépett a fésűzenekar, s az úttörő tánczenekar is. Kicsi és nagy egyformán részt vett a vetélkedőn. A kis Mocsári Gabit például székre állították fel, hogy a zsűri jobban láthassa a pöttömnyi kislányt, amint verset mond a lusta macskáról. Végeredményben az első díjat Gál Ildi nyerte, s örömmel vette a Pajtás fényképezőgépet. Rajta kívül még nyolc díjat adott át a zsűri a nyerteseknek. III. — Nagyon szeretem a Képes Újságot. A sok képen kívül színes, érdekes olvasnivalót találok minden egyes számban. — így summázta az olvasótalálkozón véleményét Déesei József nyugdíjas. — Délután ugyanis a lap főszerkesztője, Eck Gyula és az újság több munkatársa találkozott a karcagi olvasókkal. Elmondták, hogy készül a Képes Újság, s hogy most terveik között szerepel: január 1-től nagyobb formátumban, színes mélynyomással tarkítva jelentetik meg az újság egy-egy számát Hány példányban jelenek meg a lap? Miért rendezték éppen Karcagon az újság országos ankétjét? Mit hallottak a legújabb növénytermesztési kutatásokról? — megannyi kérdés, melyre válaszolniok kellett az újság munkatársainak. Amellett azonban, hogy dicsérték, bírálták is a lapot Miért nem közöl több riportot egy-egy munkacsapat életéről, problémáikról, hogy azzal is segítséget adnának más kis közösségeknek. Jó lenne, ha több képregényt közölnének. A találkozó végén kölcsönös megegyezés született a Képes Újság és a karcagi olvasók között: ezentúl rendszeresen írnak levelet az újságnak a karcagi hétköznapokról. IV. Míg a városi futballpá- lyán Karcag város válogatottja és az újságíró válogatott barátságos mérkőzést vívott egymással (melyet óriási fölénnyel a karcagiak nyertek, ugyanis a végeredmény 9:1 lett, az az egy gól is öngól volt, melyet a karcagiak maguknak rúgtak, egyesek szerint azért, hogy megmentsék az újságírók „becsületét”), az ifjúsági házban divatbemutatót tartottak, sok nő és még több férfiközönség előtt V. Az esti programról nem kell különösebben beszámolni, hisz a televízió is közvetítette a zenés kabaréműsort a művelődési házból, melyen Szomszéd Balázs, azaz Csákányi László, oly meleg szeretettel invitálta a közönséget: utazzunk „minél többen” Budapestre. Talán csak any- nyit: itt kapta meg a százezredik Képes Újság előfizető a lap ajándékát, egy nagyképemyős tv-készülé- ket. Amit viszont a tv nézői nem láthattak, sok irigy szempár kísérte Korsósékat útjukon, amint cipelték a televízió-készüléket hazafelé. Az idén hároméves a Képes Újság. Immár hagyományossá vált találkozója az olvasókkal ismét jól sikerült TflLiiLlZIIB
