Szolnok Megyei Néplap, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-15 / 216. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK megyei A MEGYE! PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. évfolyam, 216. szám. Ara 69 fillér 1963. szept. 15., vasárnap. Idegenforgalom az Alföldön Tiszfavaíás Szolnokon Ismét ifjú tiszteket avat­tak Szolnokon, a Kilián György Repülőtiszti Isko­lán, szeptember 14-én dél­előtt. Az ünnepségen meg­jelent Lakatos Béla vezér­őrnagy, a honvédelmi mi­niszter helyettese, a mi­niszter képviseletében. Az MSZMP Szolnok megyei bizottsága, valamint Szol­nok város és megye tömeg­szervezetei szintén képvi­seltették magukat az avatá­son. Az avatottakat Brassói Tivadar alezredes, az isko­la parancsnoka üdvözölte ünnepi beszédében. Az új tisztek nevében Zsemberi Károly hadnagy mondott köszönetét. MA: A szobrász, aki gyökeret vert Szolnokon Kórkép, a polgári erkölcsről Két falu temette Jász-Kun-Kakas Rejvénypályázat Vasárnapi sportműsor Hogyan tegyük paradicsommá az Alföldet? Készül az új Zagyva híd alapja. A képen látható partoldalon a földet távolítják el, a túlsó parton már a cölöpöket verik a régi hídláb mellé. T Átadták rendeltetésének a karcagi tsz-ek 4200-as hízótelepét Mint már közöltük olvasóinkkal, az öt karcagi termelőszövetkezet közös vállalkozásában hét, egyen­ként 600 férőhelyes hízósertéstelepet létesített. Há­rom épületet csütörtökön műszakilag is ellenőriztek és átadták rendeltetésének. TALÁN A LEGJOBBAN illik a televízió adottságai­hoz az „Egy este az újság­íróklubban” című műsor. Nemcsak annyira zárt kör­nyezetben folyik a beszél­getés, hogy ez közelíti meg leginkább az otthon meg­hittségét, de a beszélgetés közvetlensége is partnerré teszi a nézőt. S ha mind­ehhez hozzászámítjuk, hogy a társalgás nemcsak témái­val, de a résztvevők érde­kes egyéniségével is kellő változatosságot biztosít, — akkor a szellemi szórako­zások legnemesebbjei közé sorolható ez az adás. Csak éppenséggel most már kiütköznek azok a te­rületei is, ahol elcsúszhat a műsor a fogyatékosabb ízlés irányába. Nem az a veszély, hogy a beszélgeté­sek nem a legmagasabb röptű tárgyakat választják, sőt a néző bevonása a cse­vegésbe csak így biztosít­ható. Az viszont egyfajta intellektuális Szabó család ízeivel fenyeget, hogy a résztvevőket nem hagyják kibeszélni. Nem az akadé­miai expozékat hiányoljuk, csupán azt, hogy a beszél­getők olyan részletekig is eljuthassanak, — amelyek egyéniségükre is jellemzők. A mai rövid műsoridőhöz szabott megnyilvánulások közepette ugyanis még olyan hajlandóságot is megfigyelhetünk az újság­írókban, hogy az élénkítés kedvéért hajlamosak ma­gukat figurákként beállí­tani. Ugyanezt a hatást bi­zonyára az is kiváltaná, ha a társaságot új tagokkal frissítenék fel. • LEHET, HOGY CSAK A HOSSZABB SZÜNET ered­ményezte, de úgy éreztük, hogy ez az adás váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. Az idegenforgalom — be­bizonyosodott ezúttal *—11 lehet, hogy úgy mondjam szubjektíve is izgalmas té­ma. Hiszen jó magam is meglepetve tapasztaltam, hogy a külföldi hirdetések a fővároson és a Balatonon kívül mást nem ajánlanak utazóiknak Magyarországra induláskor. Bizonyára fon­tosabb tehát az a kérdés, hogy mit nézzenek meg, mint az, hogy milyen kö­rülmények között? Országunk nem rendel­kezik olyan történelmi ne­vezetességű — városokkal, építményekkel, amelyek az emberi fejlődést különös­képpen reprezentálhatnák. A mohácsi csatatér vagy a magyar paraszti barokk mindenképpen csak az ér­telmiség kis hányadát köti le. — Az utazók többsége azonban vagy bombaszti­kus történelmi légkört — vagy pedig elsőrendű ki­szolgálást kíván. Ebből kö­vetkezően mindenekelőtt nemis annyira az elhelye­zési gondok a sürgetőek — hiszen ma már az utazók letettek a századeleji lak­osztályos igényekről — hanem a szórakoztató idő­töltés megszervezése. Eh­hez pedig az idegenek szá­mára nagyvonalú mulató­helyek és nagyszabású kul- túresemények is kellenek. S persze még valami: előnyös természeti adottsá­gok. Hogy színes és újsze­rű legyen a táj, kellemes az időjárás. Márpedig eb­ből a szempontból az Al­föld, Európának ez az egy­szerre egyéni és esztétikus tája is nagy lehetőségekkel kecsegtet. Szóbakerült a kiindulásként említett be­szélgetésben a fokos, gulás, csikós romantika — nemis túlságosan elmarasztalva. S mert túl azon, hogy hon­nan ismerheti meg az ide­gen azt az időt, amikor a polgárosodás még nem egyesítette a népek élet­formáit, ha nem a paraszti életből;, bizonyára a táj szépsége is vonzotta a két világháború között a turis­tákat Hortobágyunkra. — Azon nem is igen tudunk segíteni, hogy múltúnkból — ha tárgyilagosan néz­zük a kérdést, be kell ezt látnunk — folklórnál töb­bet nem mutathatunk fel Európának. De ezt tegyük a legkevesebb vásáriasság- gal és a legtöbb tudomá­nyos becsületességgel. Rá­adásul pedig ötvözzük mindezt a XX. századi ma­gyar kultúra és társadalom csodálatos eredményeivel. VAJON KIN ÄLKOZIK- E MINDERRE alkalmasabb hely Szolnoknál, ennél a városnál, amelyen keresz­tül fut a kelet-nyugati euró­pai út? Most már csak meg kellene itt állítani az uta­zókat. A kérdésre, hogy mivel, a vártnál könnyeb­ben kívánkozik felelet, A vidék képes az Alföld min­den szépségét nyújtani, s egyúttal a Tisza-part ho­mokos partja, a folyó köny- nyen melegedő vize az üdülés szórakozásait is kí­nálja. Közvetlen közelről lenne tapasztalható a ma­gyar paraszti életforma — a múlt hagyományai, ame­lyek kuriózumot és a jelen vívmányai, amelyek példát jelenthetnek az utazó szá­mára. Ami pedig a kultú­ra egyéb vonásait illeti: a technikai érdeklődésű em­bernek szórakozással fel­érő séta lenne a város déli részét meglátogatni.— Mű­vésztelepünkről is — ha másképp nem, Aba-Novák révén — harangoztak már valamit Európában. A nyári tárlat, amelyet nemzetközivé lehetne bő­víteni persze még kevés. De éppen az kecsegtet szé­dítő kilátásokkal, hogy se a színházi előadásoknak, se a koncerteknek nincs itt nyári hagyománya. Ezért lehetne mindjárt a legma­gasabb szinten kezdeni, — nem ítélve üres időtöltésre az itt éjszakázó vendéget. Szolnoknak éppen az átha­ladó utak adták azt a mos­toha sorsot, hogy ne ala­kulhasson ki egyénisége. Most meg pontosan ők kí­nálnak elégtételt az ország közepén fekvő városnak azzal, hogy a külföldi tran­zitforgalmat a belföldivel tetézzék. — Aki keresztül utazni akar, csak megáll itt egy estire, ha már ma is sokan vannak olyanok, akik elutaznak az ország sarkába Szegedre. Itt aztán esetleg megvalósulhatna a régi álom is, a magyar filmfesztivál, hiszen a kö­zönséget — az indítás leg­nagyobb kockázatait ennek esetleges elmaradása je­lenti — a véletlen kocká­zatmentesen toborozná. — Csak egy nagyobb befoga­dó képességű szállodát és camping-et kellene építeni mindenekelőtt. A továb­biakat meg szinte magától segítené az anyagi haszon és az erkölcsi hírnév.. Az pedig már ráadásként jön­ne, hogy megélénkülne a megye manapság eléggé pangásos kultúrélete is. Mindez utópia lenne? — Dehát melyik terv nem mondható annak, megvaló­sulásáig? <T. L.) — A HATALMAS HI- ZÓTELEPET szintén a karcagi szövetkezetek kö­zös építkezési vállalkozá­sa hozta létre. A cserép­tetős, részben szerfás, dup­la nádpallóval szigetelt épületekben 30—30 kutri- ca van s ezek mindegyiké­ben 20—20 sertést önete- tős, önitatós módszerrel hizlalnak. A szállásokba csilléken tolják be a szük­séges takarmányt. A karcagi termelőszö­vetkezetek közös vállalko­zása pénteken reggel már megkezdte a három hizlal­da benépesítését. Az állat- forgalmi vállalattól ki len c- száz süldőt vásároltak, a másik kilencszázat pedig a Lenin, a Május 1. és a Béke Tsz-ek adták össze. A HIZLALDA VEZETÉ­SÉVEL Bézi Eleket, a Le­nin Tsz volt főállattenyész­tőjét bízták meg. A telep vezetője elmondotta, hogy a jelenlegi 5—6 hónapos süldőket 110 kilogramm át­lagsúlyúra akarják meghiz- lalnd. A jelenlegi falkát a jövő év januárjában ad- , Harmincezer tagia van a KISZ-nek Szolnok megyében A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Szolnok megyei Végrehajtó Bizott­sága megvitatta a KISZ taglétszám első félévi alakulásáról szóló jelentést. A június 30-i állapotnak megfelelően 726 alapszer­vezete és több mint har­mincezer tagja van a KISZ- nek Szolnok megyében. Az első félévben hatezeregy­száz új tagot vettek fel az alapszervezetek. A KISZ korosztályhoz tartozó ifjak 35 százaléka tagja me­gyénkben a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek. ják át az állatforgalmi vál­lalatnak. A hizlalási idő egyelőre 9—10 hónap, ké­sőbb azonban ezt nyolc hó­napra akarják csökkenteni. Az állatokat 100 százalékig táppal takarmányozzák. A Nyolcmillió forintos rész­munkát végez a jászberé­nyi Aprítógépgyár a Lenin Kohászati Művek rekonst­rukciójához. Nagyon fon­tos, hogy megfelelő minő­ségben, határidőre készül­jenek el az alkatrészek, hiszen a rekonstrukció el­húzódása komolv termelés- kiesést jelent. A feladat sem könnyű. Közép-Európa egyik leg­korszerűbb hengersorának elkészültéhez nyújtanak segítséget a jászberényiek. Ha az új hengersor elindul, termelése duplája lesz a réginek, amellett jóval ki­sebb fizikai erőfeszítéssel dolgozhatnak a munkások, mint' eddig Mindezek a szempontok indították a diósgyőriek párt- és szakszervezetét, hogy személyesen is segít­séget kérjenek az Aprító­gépgyár kollektívájától. A munkában érdekelt üzem­részek vezetői először egy megbeszélést tartottak és azon úgy döntöttek, hogy a szocialista brigádokat mozgósítják. A műhelyek termelési felelősei beszél­tek a brigádokkal, ame­lyek örömmel vállalkoztak segítségadásra. A forgácsolóműhely Al­kotmány brigádja és Oláh Imre munkacsoportja még egynapos határidő rövidí­tést is vállalt. Felelősöket állítottak be az anyag idő­re történő' biztosításához, takarmány elhelyezésére hatalmas, korszerű raktárát építettek. A hízótelep másik négy épületét két-három hét múlva adják át rendelteté­sének. Az utolsó simításo­kat végzik itt a karcagi szerelő ktsz dolgozói. Egy hónap múlva 4200 sertés hízik a karcagi tsz-ek kor­szerű hízótelepén. a technológiai- folyamatok megszervezlséhez. Ekkor kapcsolódott a munkába a pártszervezet. Minden műhelyben kom­munistákat jelöltek ki, akik vállalták a munka határidőre történő végzé­sét. A lemezdarabolóknál Udvarias János csoportve­zető, a forgácsolóknál Za- ják József főművezető és Pesti József diszpécser, a szerelőknél Velkei Béla csoportvezető és Kocza István lakatos felel a gyár pártszervezete előtt a ha­táridő betartásáért. A szocialista brigádok felelőssége és a pártszerve­zetnek a termelést segítő gyakorlati munkája már az első szakaszban eredmé­nyes volt. A szeptember 15-i határidős munkákat szeptember 12-re befejez­ték. Ahogy a műhelybeli­ek mondták — nyugodtak lehetnek a diósgyőriek, az Aprítógépgyárban nem fog­nak csalódni. Ez a második ilyen szer­vezésű munkája a gyár­nak. Az elsőt augusztus végén fejezték be, amikor az Orosházi Üveggyárnak készítettek kooperációban gépeket, alkatrészeket. A szocialista brigádok ott sem végeztek rossz mun­káit. Az üveggyár vezetői a napokban közölték, hogy a jászberényiek munkája i^ifogástalan. HÍREK , AZ ORSZÁGBÓL FONTOS TÖRTÉNETI MUNKÁK JELENNEK MEG A KOSSUTH KÖNYVKIADÓNÁL A Kossuth könyvkiadó­nál rövidesen két fontos történeti munka jelenik meg. Alexander Abuseh német irodalomtörténész az NDK minisztertanácsá­nak művelődési ügyekkel megbízott elnökhelyettese Egy nemzet tévútja című könyvében a német nép történetének utolsó négy évszázadát foglalja össze. A nemrég elhúnyt Ro- berto Battaglia, olasz marxista történész A má­sodik világháború című művének első részében a világháború előzményeit, második részében a máso­dik világháború történetét taglalja. A HIRTELEN LESZÁLLT KÖDBEN ZÁTONYRA FUTOTT A SIRÁLY SZÁRNYASHAJÓ, UTASOK NEM SÉRÜL­TEK MEG A Budapest—Bécs—Bu­dapest viszonylatban me­netrendszerint közlekedő Sirály szárnyashajó szep­tember 14-én elindulva Bécsből a hirtelen leszállt ködben zátonyra futott. A2 utasok nem sérültek rmg. A hajó Budapestre .vonta­tására az intézkedések megtörténtek. Emiatt szeptember 15-én 7 órakor a Sirály szárnyas- hajó Budapestről nem in­dulhat Esztergomba a 15 órás járatra. HlJSZ ORSZÁG STATISZTIKUSAINAK RÉSZVÉTELÉVEL ENSZ-SZEMINÁRI UM NYÍLIK BUDAPESTEN Az ENSZ és a magyar kormány rendezésében ót- ven külföldi és tizenöt ma­gyar részvevővel hétfőn kéthetes statisztikai szemi­nárium kezdődik Budapes­ten. A szemináriumon húsz európai ország statisztiku­sain kívül a nemzetközi munkaügyi hivatal, az élel­mezési és mezőgazdasági szervezet, a világegészség­ügyi szervezet, valamint az európai gazdasági bizottság szakértői is részt vesznek. Segítség a diósgyőrieknek Kooperáció a szocialista brigá­dokkal és a pártszervezelfel — Határidő előtt jó minőségben

Next

/
Thumbnails
Contents