Szolnok Megyei Néplap, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-13 / 214. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. szeptember IS. Megszületett a demokratikus és népi Algéria KÖZÖS KÖZLEMÉNY Az elmúlt vasárnap ötmillió algériai mondott igent a népszavazáson az ország első alkotmányának tervezetére, hiába ágáltak ellene a Svájcba vagy a Kabilföld búvóhelyeire menekült renegátok, nem­mel csak a választók két és fél százaléka szavazott, Algéria népe ezzel jóvá­hagyta az. alkotmányt s így megszületett az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság. Az alkotmány elfogadása után a következő lépés a köztársasági elnök megvá­lasztása. Szeptember 15-én erre is sor kerül, s nem kétséges, hogy Ben Bella az eddigi miniszterelnök ugyanilyen elsöprő több­séggel kerül az elnöki székbe. Ben Bella, aki másfél esztendeje még francia fogságban sínylődött, rend­kívül nehéz körülmények közepette vette kezébe a felszabadult ország kor- mányrúdját. A több mint hét éves háborúban az al­gériai nép szörnyű vérál­dozatot fizetett a függet­lenségért: több mint egy­millió algériai vesztette életét. A francia gyarmatosí­tók a 130 éves uralom alatt Algériában rablógazdálko­dást folytattak, a gazdasá­gilag elmaradott ország ipara és mezőgazdasága nemcsak a háborút sínylet­te meg, az európaiak tá­vozásukkor igyekeztek mindent elpusztítani, lehe­tetlenné akarták tenni Al­géria gazdasági talpraállí- tásáfc A következmény: ma Algériában milliószám akadnak munkanélküliek. A bajokat tetézte, hogy a függetlenné vált ország­ban már a szabadság első heteiben belső hatalmi harc tört ki: a Nemzeti Felszabadítási Front, az FLN kebelén belül koalí­cióra lépett arab burzsoá elemek meg akarták ka­parintani a vezetést, hogy az új államot kapitalista módon építsék fel, s hogy a nincstelen fellahok mil­lióival szemben a földbir­tokos és polgári rétegek uralmát teremtsék meg. Hónapokba tellett, míg a földnélküli tömegek törek­véseit képviselő Ben Bella kiszorította a hatalom sán­cai közül a Ferhat Abbas- okat, Belkaszem Krím­eket. Ma már Ben Bella ke­zében összpontosul minden hatalom, őt támogatja a hadsereg is, amelynek fő- parancsnoka Bumedien ez­redes, mindeddig Ben Bel­la elgondolásait tette a ma­gáévá. A miniszterelnök egy év alatt számos, a nép érdekeit szolgáló intézke­déssel felelt meg a feléje vetett bizalomnak. Volt ugyan egy olyan lépése, amely a világ haladó köz­véleményében kínos feltű­nést és visszatetszést kel­tett: betiltotta a Algériai Kommunista Pártot in­dokolása az volt, hogy az új Algériában csak egy párt lehet az FLN (ezt az elfogadott alkotmány is ki­mondja!) Hozzátette, hogy a maga politikája nem kommunista-ellenes, a kommunisták hozzájárulá­sát szívesen veszi az új Algéria felépítéséhez. A párt tagjainak nem esett bántódásuk. Az Algériai Kommunista Párt az illegalitásban folytatja tevékenységét s a rajta esett méltánytalanság elle­nére is kész segíteni a nagy építőmunkában. A vasárnapi népsza­vazás előtt az Algériai KP arra szólította fel tagságát és a szimpatizánsok tábo­rát, hogy szavazzanak igen-nel. A párt főtitkára hangsúlyozta: Ben Bella kormánya egy éve alatt az áll. mosításokkal, a mező­gazdaság szocializálásai az egészségügy fejlesztése te­rén tett intézkedéseivel sok jót tett a népnek. Ben Bella bebizonyította, hogy nem kapitalista úton in­dult el, s ezt leszögezi az új alkotmány is. Külpoli­tikájában pedig az algé­riai kormány határozottan imperialista-ellenes és erő­teljesen lép fel a gyarma­tosítók ellen. Mindezek alapján az algériai kommu­nisták — a párt betiltása ellenére — nem vonják meg tőle támogatásukat Az algériai nép óriási többsége fel is sorakozott Ben Bella mögött az alkot­mányt szentesítő népsza­vazáson, így lesz ez a va­sárnapi elnökválasztáson is. Ben Bella az új alkot­mány szerinti elnöki rend­szerben a kormányfő funk­cióját is ellátja, megvá­lasztása után minden bi­zonnyal megújítja kormá­nyát. Ennek előjele, hogy az elmúlt napokban töltöt­te be egy fiatal baloldali politikussal, Buteflikával a külügyminiszteri posztot, amely — mint emlékezetes — Khemisti meggyilkolása következtében üresedett meg. Moszkva, (TASZSZ) A Lityeratumaja Gazeta című szovjet irodalmi lap csütörtöki száma arról ír, hogy Kuo Mo-Zso, a kínai tudományos akadémia el­nöke — a kínai vezetők példájára — mások szájába adja a saját szakadár és demagóg céljait szolgáló ki­fejezéseket. A lap Kuo Mo- Zsonak „Párbeszéde du Bois-val” című versét idézi, amely a Renmin Ribaoban néhány nappal a nagy né­ger tudós halála után je­lent meg. Kuo Mo-Zso a „propa- gandisztikus spiritizmus” csábításának engedve meg­idézi az elhunyt szellemét, amely a következőket mondja a kínai tudományos akadémia elnökének: ámul- ni fog, de akadnak embe­rek, akik azt mondják, hogy maguk, kínál ak faj­üldözők, az amerikaiak és a ku-klux-klan hívei pedig igazi emberbarátok. Egye­sek azt állítják, hogy ma­guk, kínaiak harciasak és atomfegyverrel akarnak játszani, míg az atomfegy­ver monopolistái tulajdon­képpen a békéről gondos­kodnak. A lap megütközve álla­pítja meg: milyen könnyen ás gyorsan tanította meg Kuo Mo-Zso Du Boi® szel­lemét arra, hogy a hazug jelzők és a válogatás nél­küli kifejezések nyelvén szólaljon meg, amelyet a kínai vezetők használnak a Szovjetunió békeszerető politikája elleni rágalom­hadjáratukban, s milyen gyalázkodó elvtelenséggel kényszeríti a kiváló béke­harcost, hogy elismerje a kínai propaganda tanait. A vers végén Du Bois szelleme ünnepélyesen ki­jelenti a világ népeinek, hogy mindenki, aki elnyo­mott, — „a fekete, a sárga, a vörös és a fehér konti­nensen, egyaránt — Kíná­ban barátokra és együtt­érzésre talál”. A Lityeratumaja Gazeta válaszképpen idézi Kuo Mo- Zso „Az októberi forrada­lom és Kína” című művét, amely így hangzik: „Hány állam, mennyi nép pusztult volna el”, ha az orosz pro- j ' letariátus — Kína hatal- I Buteflika a világ leg­fiatalabb külügyminiszte­re: 31 esztendős. Ifjú kora ellenére harcos múlt áll mögötte, a felszabadító hadseregben az őrnagyi rangig vitte, s főleg a sza- harai harcokban jeleske­dett. Eddig az ifjúsági ügyek minisztereként vett részt a kormányban s egyformán bebizonyította szervező képességét és bal­oldali meggyőződését. Ben Bella még egy fon­tos intézkedést hozott: egy kézben összpontosította a pénzügy—, az iparügy — és a kereskedelem irányítá­sát és így az egész ország gazdasági életének irányí­tását egy ugyancsak balol­dali gondolkodású politi­kusra, Basir Bumazára bíz­ta. Bumaza nevét ismeri a világ: egyik szenvedő hőse volt a francia gyar­matosítók kínvallatásainak s megkínzatásáról olvas­hattunk az emlékezetes „Üszkös seb” c. könyv­ben. S aztán diadalmas hő­se volt egy regényes, szö­kési történetnek: 1961. ok­tóberében cellája rácsait elfűrészelve szökött meg a jól őrzött Fresnes-i bör­tönből. más testvére — nem nyi­totta volna meg az új uta­kat. Az államok és népek pusztulása ma szemmal- láthatóan nem izgatja a „Minden vagy semmi” elve szerint cselekvő kínai veze­tőket és követőiket — álla­pítja meg a cikk. — De az emberiség tudja, milyen nagy és nemes szerepet játszott és játszik a Szov­jetunió a háború és béke kérdéseinek megoldásában. Nem mindenkinek olyan rö­vid az emlékezete, mint Kuo Mo-Zsónak — feje­ződik be a Lityeratumaja Gazeta cikke. (MTI) Washington (AFP, Reuter, UPI). Nyugati hír- ügynökségek jelentése sze­rint washingtoni hivatalos személyiségek közölték, hogy Cabot Lodge wash­ingtoni amerikai nagykö­vet szerdán felkereste Ngo Dinh Diem dél-vietnami el­nököt és követelte: fossza meg hatalmától Ngo Dinh Nhut, testvérét és tanács­adóját, akit az amerikai kormány a dél-vietnami kormány terrorpolitikája egyedüli ■ szerzőjének te­kint. A jelek szerint az ameri­kai követeléseknek nem sok foganatja lesz: leg­alábbis erre utalnak Nhu asszonynak, Ngo Dinh Dienhu feleségének Belg- rádban tett kijelentései. Nhu asszony sajtóértekez­leten „világosította fel” a „rosszul tájékozott” újság­írókat és államférfiakat”. Abszurd dolog azt monda­ni, hogy a férjem a dél­vietnami titkosrendőrség vezetője — jelentette ki. Nálunk nincs is titkos- rendőrség”. Nhu asszony ezek után arról beszélt, hogy „egyes államférfiak rosszul tájé­kozottak”. — Egy újságíró rögtön feltette a kérdést: „A pápa is” (mint ismere­Kádár János, a Magyar Szocialista Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Joszdp Broz Ti tónak, a Ju­goszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság elnöké­nek, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége főtitká­rának meghívására szep­tember 9 és 12 között ba­ráti látogatást tett Ju­goszláviában. Szeptember 10-én és li­án Karagyorgyevoban meg­beszéléseket tartottak, amelyeken Kádár János és Joszip Broz Tito elvtársak mellett részt vett magyar részről Apró Antal, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Erdélyi Károly, a Magyar Népköztársaság külügyminiszter-helyettese és Zágor György, a Magyar Népköztársaság belgrádi rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete; jugosz­láv részről Alekszandr Rankovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság alelnöke, a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetsége KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Köz- Központi Bizottság titkára, Jővén Veszelinov, a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetsége KB Végrehajtó Bi­zottságának tagja, a Szerb Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának titkára, Veljko Vlahovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Végrehajtó Bizottságának tagja, Milos Milics, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács alelnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bi­zottságának tagja, Bosko Siljegovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja, a KB Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának elnöke, Bogdan Cmobmja, a köztársasági elnök fő­titkára, Mirko Tepavac külügyi államtitkárhelyet­tes és Dusán Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság buda­tes a pápa legutóbbi nyílt levelében aggodalmát fe­jezte ki a dél-vietnami helyzet miatt és a „kölcsö­Washington (MTI). Amint ismeretes,' hivata­losan bejelentették, hogy Couve de Murville francia külügyminiszter október 5- én az Egyesült Államokba érkezik. A Magyar Távirati Iro­da washingtoni tudósítójá­nak éresülése szerint a miniszter amerikai tárgya­lásai három problémakört érintenek. Mindenekelőtt szóba kerülnek az Egyesült Államok és Franciaország között az utóbbi időben felmerült súrlódások, első­sorban Franciaországnak a NATO-ban játszott szere- i pével kapcsolatban. pesti rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete. Kádár János, a Forradal­mi Munkás-Paraszt Kor­mány elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének főtitkára, baráti eszmecse­rét folytatott a két szom­szédos szocialista ország kapcsolatairól, az együtt­működés további távlatai­ról, időszerű nemzetközi kérdésekről és a nemzet­közi munkásmozgalom, a népek feladatairól a béké­ért, a szocializmusért fo­lyó harcban. Megelégedéssel állapí­tották meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság népei a két or­szág sajátos adottságainak alapján, különböző viszo­nyok között dolgozva, jelen­tős eredményeket értek el a szocializmus építésében. A Magyar Népköztársa­ság és a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársa­ság kapcsolatairól megelé­gedéssel állapították meg, hogy azok az utóbbi évek­ben jelentős mértékben ki­szélesedtek, minden terüle­ten kedvezően fejlődnek. Ez hozzájárul egymás jobb megismeréséhez és a ba­rátság elmélyüléséhez. Kö­zös óhajtól vezettetve a két szomszédos szocialista ország minden lehetőséget felhasznál az együttműkö­dés fejlesztésére, mert a kapcsolatok szélesedése megfelel mindkét nép ér­dekeinek. Különös figyelmet szen­teltek a két ország gazda­sági együttműködésének. Pozitívan értékelték az árucsere-forgalom eddigi alakulását és az ipari koo­peráció fejlesztésére tett intézkedéseket. Megállapí­tották, hogy a Magyar— Jugoszláv Gazdasági Együttműködési Bizottság eddigi tevékenysége jó kez­det az e téren folyó együtt­működés elmélyítése és új formáinak kialakítása te­rén. Tekintettel arra, hogy a szocializmus építése min­den egyes országban konk­nős testvéri egyetértés visszaállítását" sürgette) — Nhu asszony így válaszolt: „Nem, de túl hamar nyug­talankodik”. A francia—amerikai köz­vetlen problémák megtár­gyalásának kimenetelétől függ a miniszter megbe­szélésének második pontja, az, hogy Franciaország mi­lyen álláspontot foglal el a Kelet és a Nyugat kö­zötti általános tárgyalások­kal kapcsolatban. Amint ismeretes, Franciaország és Nyugat-Németország ellen­zi elsősorban a NATO-n belül a varsói szerződés és a NATO közötti meg­nemtámadási szerződés gon­dolatát. Couve de Murville tár­gyalásainak harmadik prob­lémaköre: Déh-Vietnam. rét és sajátos feltételeik között folyik, természetes­nek találták, hogy a fel­adatok megoldásában a szocializmus építésének kü­lönböző módszereit alkal­mazzák. Egyetértettek azzal, hogy a béke és a szocializmus erőinek világszerte történő tömörítésére szükséges és hasznos vélemények időn­kénti kicserélése az időszerű nemzetközi kérdésekről és az ezen kérdések rendezé­sét szolgáló együttműködési lehetőségekről. A külpolitikai helyzettel, az időszerű nemzetközi kér­désekkel kapcsolatban meg­elégedéssel állapították meg nézeteik azonosságát az alapvető kedésekben. Mind­két ország külpolitikai te­vékenységében törekszik a békés egymás mellett élés elveinek hatékonyabb ér­vényesítésére, a béke meg­őrzésére. Mindkét ország üdvözli a moszkvai részleges atom- csendegyezményt, amelyhez kormányaik azonnal csatla­koztak. Aktívan támogat­nak a világbéke biztosítását célzó minden további lé­pést és kezdeményezést. Megállapították, hogy a jelenkori fejlődés új felada­tokat állít a szocialista or­szágok és a nemzetközi munkásmozgalom elé. A világbéke és a haladás szempontjából egyaránt ká­rosak a nemzetközi mun­kásmozgalom egységét bár­mi módon gyengítő, vagy megbontó kísérletek. Az emberiség jövője szempont­jából döntő jelentősége van annak, hogy a szocaíizmus hívei, valamennyi haladó erő határozottan tevékeny­kedjék a hidegháborús po­litika felszámolása érdeké­ben. Kádár János és Joszip Broz Tito elvtárs eszme­cseréje elvtársi, baráti lég­körben zajlott le. Kádár János elvtárs meg­hívta Joszip Broz Tito elv­társat, hogy a számára al­kalmas időpontban látogas­son el a Magyar Népköz- társaságba. Joszip Broz Tito elvtárs a meghívást öröm­mel elfogadta. (MTI) Katonai lázadás Brazíliában Rio de Janeiro (MTI) Nyugati hírügynökségek közlése szerint a brazíliai hadügyminisztérium beje­lentette, hogy az ország fővárosában, Brasiliában haditengerészeti és légi egységek katonai lázadást kíséreltek meg. A lázadók megszállták a haditengerészeti és a lég­ügyi minisztériumot, a fő­város repülőterét és a táv­beszélő központot Megszüntetik a himlői dívány veszélye miatt életbeléptetett intézkedéseket Mivel újabb himlőgyanús megbetegedés az országban sehol sem fordult elő, s ilyen módon a himlőjár­vány veszélye elmúlt, fo­kozatosan megszüntetik a kiadott óvintézkedéseket. A budapesti Royal Nagy­szálló egészségügyi zárlatát péntekre virradó éjjel már fel is oldották. Az Isten­hegyi úti védőnőképző in­tézet épületében létesített egészségügyi zárlatot is megszüntetik szombat reg­gelig. Az önként jelentkezők oltására kijelölt helyek a mai nappal befejezik műkö­désüket. (MTI) Kuo Mo-Zso, a szellemidéző Cabot Lodge követel, Nhu asszony „felvilágosít“ Couve de Murviüe október 5-én r az Egyesült Államokba érkezik

Next

/
Thumbnails
Contents