Szolnok Megyei Néplap, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-11 / 212. szám

I

1963. szeptember 11.

SZOLNOK megye: néplap

A tavaszi látogatás

f F

óta

Felfelé ível a Jászfényszarui Szabadság Tsz

Ok tizenhármán

Május közepén jártunk a jászfényszarui Szabadság Tsz-ben. Sok gonddal, bajjal küzdött akkor ez a szövetkezet. Kétezeregyszáz holdas határát árvíz pusztította. Földjének 70 százaléka víz alatt állt, s egy részéről csak május végén vonult k az ár- Gabona vetésük zöme elpusztult. Magtárukat, szerfás istállójukat szintén erősen megviselték a kiöntött Zagyva hullámai:

Akkor megírtuk, hogy önzetlen patronálóik — a Jászsági Állami Gazdaság •— segítséget nyújt a magtár új jáépítéséhez. Cs. Nagy Mihály elvtárs, az állami gazdaság igazgatója ötven 'munkanapot ajánlott fel a rendbehozására. Az istállót — állami kölcsönnel — a TÖVÁLL-al építtetik fel.

A szövetkezeti gazdák nem vártak égi mannára. Szorgosan éjt nappallá téve dolgoztak. Hidas György, a tsz tapasztalt, idős főagronómusa akkor kijelentette: „a 170 holdas kertészetből másfélmil.lió forintos bevételre számítunk”.

Zöldell a rozs

A napokban ismét Jász- fényszarun jártunk. Kíváncsiak voltunk, hogy a szövetkezet gazdái úrrá lettek-e a nehézségeken; Vajon realizálódott-e a pat- ronálók ígérete, s kiheveri-e a szövetkezet a súlyos természeti csapást?

Miközben a főagironó- must kerestük, a szövetke. zet tagjaival beszélgettünk. Örömmel tapasztaltuk, hogy nyoma sincs az elkeseredésnek, Rendszeresen kaptak munkaegységeikre előleget. Bizakodó a hangulat, talpra állt a közös gazdaság. Az augusztusban elvetett rozs szépen zöldell; A felhőszakadásszerű esők a határt helyenként tóvá változtatták. Bár a homokos földek jól nyelik a vizet, de ez már nekik js sok. Olyannyira, hogy a Zagyva erősen duzzad, a Kórés és Galga-patakok kiléptek medrükből, s helyenként fél méteres víz alatt áll a Szabadság Tsz legelője. „A Gyuri bácsit a rét felé láttuk menni” — mondták érdeklődésünkre a szövetkezetiek: A nyugtalan főagronómus a men- tenivalót szemlélte a szakadó esőben.

— Nincs nagy baj — mondta a főagronómus találkozásunkkor — a rét egy része, és néhány pet- resnce széna van víz alatt. A patakok hidjai felett folyik a víz. Reméljük nem sokáig.

Az árvizet is be kell tervezni

A tavaszi beszélgetésre terelődik a szó:

— Az istállót még csak most kezdik építeni. Nem késtek meg vele?

A nyugodt természetű szakember dühbe gurul.

— Megírhatja, hogy milyen keserves dolog az

‘ építkezés. A jászberényi TÖVÁLL készítette el az istálló újjáépítésének tervét és költségvetését. De a bank nem hagyta jóvá mivel meghaladja a 100 000 forintos értékhatárt. Heteket szaladgáltam az építés ügyében a bankhoz, a beruházási irodához, a járási és a megyei tanácshoz. Végül Erdei Katalin segített a megyei tanács mezőgazdasági osztályán. Végül rányomták a Tsz Beruházási Iroda pecsétjét. csak úgy ment a dologi. Gyöngyösön kaptunk téglát, most négy TÜZÉP telepről fuvarozzuk a 100— 100 négyzetméter nádpal- lÓt;

Augusztus közepén kezdte a TÖVÁLL az építkebadság Tsz. Eredményeik mégis biztatóak. A szövetkezeti gazdák is nyugodtak afelől, hogy év végén elérik a munkaerységenkén- ti 24,59 forintot.

Máthé László

Tavaly tavasszal történt, hogy a jászfényszarui Vegyesipari KTSZ lakatos- részlegénél megalakult az első szocialista címért dolgozó brigád.

— Nagy fába vágták a fejszéjüket — vélekedtek többen a ktsz-nél, amikor hallottak a tizenkét férfi, meg az egyszem asszony

törekvéséről. Mert nem kisebbről volt itt szó, mint arról, hogy termelési tervük túlteljesítésén kívül egy százalékkal emelik az anyagtakarékosság mutatóját, öt százalékkal több hul- ladékamyagot használnak fel, s jelentősen csökkentik az önköltséget. De ami mindezt betetőzte: legalább kétezer forintos gazdasági

»Vállalom«,

%

yyVállalom«

möljek, magoljak. Pedig gépkocsivezető tanfolyamra is szeretnék járni. Értek a Zetorhoz is, de azon is csak rakodómunkás vagyok. Nincs jogosítványom.

— És most?

— Ha megbízatás, ha hívnak, az más. Akkor megyek... És amit én vállalok, azt megcsinálom. Ez kötelesség, úgy, mint a rakodás.

B. E.

Az MHS szocialista versenyének néhány tapasztalata Szolnok megyében

zest, majd elvittek a brigádot Jászágőra. Amikor tiltakoztam ellene, Vígh elvtárs, a Tsz Beruházási Iroda ellenőre azzal vágott vissza: „Jászágón betervezett építkezés folyik”. De- hát mióta kell az árvízkárt előre tervezni?

— Mikor lesz kész az istállójuk?

— Most jöttek vissza az építők. A szerződés szerint október 15-én. Nagyon várjuk már, mert 70 tehenünk egy ideiglenes karámban van.

Elhamarkodott

igéiét

— Hogy segítettek az állami gazdaságiak?

— A búza kiszántáskor volt kint egyik üzemegységvezetőjük. Aztán fűkaszát kaptunk tőlük. Kombájnra hiába vártunk, nekünk nem adtak a patro- nálóirík, de tudjuk, hogy a Pest megyei zsámbéki tsz- ben két kombájnjuk is dolgozott.

— És a magtár újjáépítésénél beváltották-e Ígéretüket?

— Semmi, se lett belőle, de nem is várunk rájuk; Kaptunk 200 000 Ft árvízsegélyt, ehhez húsz százaléknyi összeggel járulunk hozzá, s újjáépítjük.

A szövetkezetben kevés gabona termett. A kenyér- nekvalóból csupán a tarok szükségletét és az adógabonát tudják fedezni. Hatszázötven mázsa vetőmagot az államtól kértek kölcsön. A főagronómus megjegyezte, hogy a pusztulásnak nemcsak az árvíz volt az oka. A tavalyi főagronómus még a tél elején is vettetett.

Premizálják a traktorosokat

Az idén megelőzik ezt. Ha az időjárás egy kicsit kedvez, a rozs szeptember 15-ig, az őszi árpa szeptember 20—30 közt, a búza október végéig a földben lesz. Kukorica után csak 40 hold búzát vetnek. Ösz- szesen 720 hold a vetniva- lójuk, s ebből 175 hold rozst már szombat estig letudtak;

Másfélmilliót hozott a kertészet

— Mennyit jövedelmezett a kertészet? Elérik-e a másfélmillió forintos bevételt?

A főkönyvelő számokkal dokumentálta:

— 1 414 000 forint a terv, globálisain már teljesítettük.

A főagronómus kiegészítette:

— Az uborka és a diny- nve többszázezer forint pluszt hozott. A paprikával és a paradicsommal a Hatvani Konzervgyárral szerződtünk. Paradicsomot minden mennyiségben átvesznek, de a paprikát csak ütemezve. Tizenöt vagonnal leszerződtünk, még

3,5 vagon hiányzik. Védett ára van, 1,10 forint kilogrammonként Sajnos, tétlenül kell néznünk a paprika rothadását; A kertészet bevételi tervét egyébként 100—150 ezer forinttal túlteljesítjük.

— Mit várnak a többi növényekből?

— Kettőszázhatvan hold kukoricánk igen jó, a cukorrépából 140 helyett 200 mázsát várunk. Takarmányunk bőven elég, nem szorulunk segítségre, mint tavaly.

Tengernyi gonddal küzdött és küzd ma is a Szadául a rakétások — a magas követelményekre hivatkozva, nem neveztek be a versenybe. Tanulás közben azonban megpróbálkoztak a j kitűzött szintek elérésével.

A vizsgánál derült ki, hogy a verseny célkitűzéseit teljesítették, s utólag bánták meg, amiért „hivatalosan” is nem vettek részt e nemes vetélkedésben. — Egyébként Jászberényben a gépkocsi- vezetői tanfolyam hallgatói közül huszonötén nyerték el a kiváló címet. A városi-járási elnökség most úgy döntött. ünnepélyes keretek között adja át részükre a kitüntető jelvényt, s ezt az ünnepséget összekötik körvezetői értekezlettel, hogy ezzel iS hathatós propagandát nyújtsanak a verseny további szervezéséhez.

A megyeszékhelyen a ver- > seny szervezését a tömeg- j szervezetekkel együttesen j végezte az MHS városi elnöksége. Főleg a KISZ-től Igényeltek és kaptak sok segítséget. Ennek köszönhették. hogy például a MŰM. 605. sz. Ipari Tanuló Intézetében tömegesen jelentkeztek a fiatalok a versenyben j való részvételre. Az első évfolyam hallgatói közül harmincötén, a második évfolyamból hatvanhárman, a harmadik évfolyamból huszonötén vettek részt e mozgalomban. Ez az összes tanuló létszámnak majd ötven százaléka. Az ipari tanulóknál igyekeztek az oktatást magas színvonalúvá és szemléltető eszközökkel még érdekesebbé tenni. A lelkiismeretes elméleti és gyakorlati munka eredménye: a fiatalok kiváló, illetve jó- rendű eredményt értek el.

Mindent összegezve, — az MHS szocialista versenyének első esztendeje bebizonyította: azok a fiatalok, akik részt vettek e mozgalomban, nagyobb szakmai felkészültséggel kezdték katonai szolgálatukat.

eredményt jelentő újítást hajtunk végre — mondták.

Természetesen volt ezenkívül más elhatározásuk is: emelik a brigád tagjainak általános műveltséget, társadalmi munkát végeznek az egész község hasznára.

Valóraváltak-e ezek a tervek? Erre választ már a brigád díszeskötésű naplója adott.

Teljesítették a termelésre vonatkozó célkitűzéseiket, s újításukról hetekig beszéltek a ktsz-beh.

— Gyártmányaink közé tartoznak a csővázas székek, “kottatartók. De csőhúzó gépünk nem volt, így ezt a munkát hol itt, hol ott végeztettük el, — mondta Palkovics Béla lakatos. — Azután mi együttesen megszerkesztettük a csőhúzó gépet... Igaz, sok órát áldoztunk rá a szabadidőnkből, de megérte. Így olcsóbb lett a gyártmányunk és ami fő, nem kell a csőre várakozna, biztos, folyamatos a termelésünk.

Jelenleg a Zeneművészeti Főiskolának készítenek kárpitozott csővázas székeket — s a csőhúzástól a kárpitozásig, mindent a brigád készít. Ezenkívül 150 kottatartót csinálnak még a főiskolának jelenleg.

— Igen, igyekeztünk eredményes munkát végezni — mondta beszélgetésünkkor Penczner László, a brigád másik tagja. — De én ennél nagyobb jelentőséget tulajdonítok annak, hogy ez alatt a több mint egy év alatt, formálódtunk mi magunk is.

A brigád tagjai közül ketten elvégezték az általános iskola nyolcadik osztályát. A brigádvezető gépipari technikumba, ők ketten Palkovics Bélával gimnáziumban tanulnak tovább. Négyen pedig szakmai továbbképzésen' vesznek részt.

Eltekintve nehezen ment, később mind könnyebb lett bevonni a brigádtagokat a társadalmi munkába.. Így azután tüzelőraktárt építettek a ktsz-nek, favázas istállót a Haladás Termelő- szövetkezetnek. A közös gazdaság köszönő levelét ma is ptt őrzik a brigádnaplóban. Mint ahogyan oda jegyezték be kusza betűkkel a közös mátrai kirándulásuk élményeit, s annak az izgalmas futballmeccsnek eredményét, melyet a brigád a község pedagógusaival játszott.

Talán maguk sem vették észre, de napról napra nőtt szemükben a brigádnapló értéke. Ma, ha valaki eredményesen dolgozik mind- annyiuk javára. ekként szólnak: be kell írni a naplóba. Ha meg valame- lyikőjük nem végzi el a munkáját becsületesen,, hamar kimondják: N vigyázz, beírjuk a könyvbe. Akkor azután az illető igyekszik helyrehozni a hibát, mert akkora szégyent, mint rossz munkával bekerülni a naplóba, sehogyan sem akar megérni.

Május óta viseli a brigád a szocialista címet. S tudják, ez már kötelezi őket. Ezt nem azért mondják, mert így hangzatosabb, hanem mert így is érzik. És ez a legfontosabb.

Varga Viktória

Repülő vonat

Jean Bertin, francia mérnök megtervezte ”az űrkorszak vonatát”, amely 1400 kilométeres sebességgel, légpárnán halad, s párosítja egymással a vasút és a repülőgép előnyeit. A „repülő vonatot” másképpen „számynélküli fogoly repülőgépnek” is nevezik. Néhány méter magasságban, betonsíneo siklik, formája számynélküli repülő gép. A tervező szerint f előnye, hogy összeköti a egymástól 500 kilométernyi re fekvő városokat. Nag sebessége mellett teljese: biztonságos, alépítmény olcsóbb, mint a közönsége vasúté; sebessége ellenén képes arra, hogy befussoi a nagyvárosok szívébe.

— Helyes és mindenekelőtt időszerű volt az MHS-en belül a szocialista verseny szervezése. E nemes kezdeményezés elősegíti a jobb kiképzést, fegyelemre, a baj- társiasság fokozottabb érzésére neveli a résztvevőket...

így vélekedett az egyik járási alapszervi elnök, amikor a napokban lezajlott ötnapos oktatás egyik óráján az MHS-en belüli szocialista munkaversenyről volt szó.

A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Országos Elnöksége 1962. november 10- én hozott határozatot a szövetségen belüli szocialista verseny szervezésére, ugyanakkor meghatározta a verseny egész rendjét is. A cél, a jobb katonai előkéo- zés biztosítása volt. hogy ezzel is elősegíthessék a hadsereg harckészültségének magasabb színvonalát. Mit jelent ez az egyes embernek? Azt. hogy rendszeresen kell eljárni a foglalkozásokra. alaposan el kell sajátítani a tananyagot, részt- venni az összetett honvédelmi versenyben, növelni a politikai és az általános műveltségi színvonalat, becsületesen dolgozni a munkahelyen. Ez mind-mind a versenyfeltételek közé tartozik.

Szolnok mégyében az MHS alapszervezetekben összesen 451 egyén és 19 kör nevezett be a szocialista versenybe, — így például Kunmadarason az alapfokú rádiós kör tagjai. Nem egyszer előfordult, hogy a kör tagjai hazavitték a csőbúgót és a morsebillentyűket, hogy odahaza is gyakorolhassanak. Az eredmény nem is maradt el. Elérték a kiváló címet.

Tomajmonostora kis község a kunhegyesi járásban. Ott a lövészkör tagjai neveztek be a szocialista versenybe. Csupán az akadályozta meg őket a kiváló cím elnyerésében, hogy kö* zillük egy fiú alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, így elméleti tudásban nem tudta követni társait. Főleg a kellő politikai tudás hiánya mutatkozott meg.

Egyébként éppen ebben a járásban határozták el, hogy most, amikor a szocialista vcrsenymozgalomban egyéves tapasztalattal rendelkeznek, igyekeznek bővíteni n versenyben résztvevők számát. Két technikai bázisuk lesz ebben a kiképzési évben — gépkocsivezető, rádiós — és ez minden lehetőséget megad arra, hogy e célkitűzést valóra váltsák.

A megye másik területén •* Jászberényben — amikor a fiatalokkal a szocialista verseny szervezéséről tárgyaltak, sokan — Így pélMolnár Imrét keresem. Szerencsém van. Vele fogok először kezet az alaty- tyáni Vörös Csillag Tsz irodájában. Csak abban a pillanatban még ezt nem tudom. A tsz-elnök, Császár István pedig megvárja, míg elmondom, mi járatban vagyok. Aztán bemutatja:

— Ö a mi legjobb sertésgondozónk. Itt van. De írja meg róla, hogy van egy rettentően nagy hibája.

?

— Gyorsan öregszik és mi ketten egyidősek vagyunk.

Én viszem a hírt Molnár Imrének, hogy a járási párt-végrehajtó bizottság ülésén vita volt. „ötven éves ember, három elemit végzett. Tudja-e majd segíteni az alapszervezetét?” Szekeres László, a járási pártbizottság első titkára érvelt így:

— Molnár Imrének tavaly is 1100 munkaegysége volt. Munkájával tehát rászolgált a tagjelöltfelvételre. A tavasszal a legnagyobb takarmányszűkében is szépek voltak a keze alatt az állatok, s tizenegy év óta így dolgpzik a tsz- ben. Javaslom: ha vállalja, hogy tanul, fogadjuk >1 felvételi kérelmét...

— Nekem már nehéz lesz. De volt ennél nehe- | zebb is. Árva gyerek vol- j tam, magam tartottam el j magamat. Tizenkétéves koromig a három osztályt végezhettem el. Csak akkor mentem iskolába, mikor hideg, esős idő volt. s nem t tudtam kahászkodni. Az- j tán, mikor felnőttem, újabb j gondom volt. Hat gyerek, 1 hat fiú.

— Most már mind nagyobbak. A legidősebb nős. a legkisebb. Gvuszim. most nyolcadikos. Ö biztos se- , gít maid Tdő is csak lesz I nap közben pár éra ... — j Megpróbálom. Vállalom... j

*

— Dupla Pista? A mi emberünk. Azonnal szólok neki — mondja a jászki- séri Táncsics Tsz elnöke. ■ S magyarázza:

— Mi csak így hívjuk őt.

Az elnöknek mondom, a

járási párt vb űev döntött: ; elfogadják István István j tagjelőltfelvételi kérelmét. Egyben megbízzák: végezze el a még hiányzó három osztályt az általános iskolában.

— Mit gondol, nekivág?

— Biztos, hiszen még csak 28 éves.

Míg várjuk István Istvánt, addig az elnök dosz- sziét vesz elő a fiókból. S lapoz.

— Legalább száztízen

mennek most a tsz-ből általános iskolába, techni- ; kumba, tsz-akadémiára és különböző tanfolyamokra, ; — mondja. ,

De már itt a keresett: J

— Bántott engem sok- < szór, hogy nincs meg az általános iskolám. Különösen mostanában, mióta any- nyit hallok arról, hogy mindenki tanul. De gyerekkoromban beteg voltam és kimaradtam a felsőbb osztályokból. Bántott, de folytatni féltem. Szégyelltem, hogy felnőtt fejjel gyerekek módjára drukkoljak, kör-