Szolnok Megyei Néplap, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-07 / 209. szám
IMS. «September 7. SZOLNOK MEGYE NÉPLAP 3 H azai írek A magyar külkereskedelem számos országban mutatja be termékeinket, hogy a magyar árukat minél több vásárlóval megismertesse. Jelenleg az izmiri, a damaszkuszi, a stockholmi, a szaloniki és a lipcsei vásáron tekinthetik meg a szakemberek, láthatja a nagyközönség a magyar árucikkeket. Hasonlóképpen kiállítjuk termékeinket a szeptember 7-én nyíló zágrábi és Bari-i, a 8-án nyíló brnoi és bécsi vásáron. Magyar pavilont rendeznek be a kölni vásáron is, amely szeptember 21-én nyitja kapuit. Az ország déligyümölcs ellátásának javítására központi tárolót és érlelőt építenek fel Rákospalotán. Az épületben 200 vagon citromot, narancsot, 14 vagon banánt és 80 vagon fügét, datolyát, dióbelet, valamint mandulát raktároznak majd. A déligyümölcs hosszú idejű tárolása és az érlelés bonyolult műszaíki feladat — Ezért a gyümölcsérés különböző fokozatainak megfelelően automatikus berendezésekkel fűtik, nedvesítik majd a helyiségek levegőjét. A jövő tavasszal kezdődik meg az építkezés s előreláthatóan 1965-ben adják át a korszerű, központi déligyümölcs- tárolót. A gép és kezelője egy másra találtak. Ugyanis mindketten nagyon sokat tudnak. Az univerzális vertikális marógép nemrég érkezett Kínából és ösz- szesen három van ebből a fajtából az egész országban. Kezelője Darázs László pedig az Autóközlekedési Vállalat jászberényi üzemegységénél az alkatrészjavító műhely szocialista brigádjának a vezetője. A gép a rajta készült munkadarabokkal dicséri önmagát és gazdáját. Olyan egyedi alkatrészeket, szerszámokat készít, hogy megcsodálják a műhelyben, de még a szomszéd műhelybeliek is. II Utólag rendbehozom" Ke esergett a két asszony: — Tudjuk, nagy merészség volt a tavasszal tőlünk, mikor nem nyugodtunk bele, hogy kitettek bennünket a fűrészüzemből. Panaszra mentünk a járási pártbizottsághoz. Ott segítettek is. Visszakerültünk mind a hatan az előző munkahelyre. A telepvezetőnk már akkor megmondta: tíz évet öregedett, mert panaszt tettünk ellene. Akkor igazat adtak nekünk, de nem gondoltuk, hogy mégis így járunk. Szerződéses munkások voltunk igaz, de nem ezt vártuk. Augusztus 3-án, a szerződés lejártát követő harmadik napon postán kaptuk meg a munkakönyvünket. Közben — július 15 és augusztus 1 között tizennégy új női dolgozót vettek fel az üzembe. Az újak nem is szajoliak, hanem kengyeli, mezőtúri, vezsenyi, tiszapüspöki stb. lakosok. Csak az lehrt mindennek az oka, hogy kifogásoltuk a telepvezetői döntést és a pártbizottságtól kértünk segítséget Vajon igaz lehet-e, hogy a szajoli Göngyölegellátó Vállalattól azért bocsájtot- ták el Szabó Ferencnét és Varga Sándomét, mert néhány hónappal ezelőtt — sérelmezve a telepvezető intézkedését — a szolnoki járási pártbizottsághoz fordultak segítségért? Debre- czeni András, a szakszervezeti bizottság titkára mondja: — Betűvel, írással nem lehet azt bebizonyítani, hogy ennek az előzménynek köze volna a szerződés felbontásához. De aki a mi életünket és a telepvezetőnket ismeri, az nem kételkedik benne. Nem voltam itt a döntésnél. Báthori Lajos, az SzB elnöke vett ott részt. H alljuk őt: — Ez szocialista üzem. Inkább elküldünk két embert, minthogy miattuk több bajunk legyen. Arra nekünk nincs időnk, hogy megneveljük őket. A párttitkár, Lajkó László néhány hónapja van funkciójában, tehát akkor, amikor a szerződések megújítását vitatták, még kezdő ember volt. — Engem a vállalatvezető elvtárs úgy tájékoztatott — mondja —, hogy ezekkel az asszonyokkal összeférhetetlenségük miatt kell felbontani a szerződést. Mondtam, beszéljünk velük, ne tegyük őket egyből az utcára. Biztosan értenek a szóból. Gyerekeik vannak. Érzem, utólag nagyon érzem, nem kellett volna hagynom, hogy erről lebeszéljenek. Mentségem talán az, nem tudtam, hogy személy szerint arról a két asszonyról van szó, akik annakidején a pártbizottsághoz fordultak segítségért. Miért van tojáshiány? Beszélgetés a MÉK felvásárlási csoportvezetőjével — Kevés és drága a tojás a megye piacain. Szolnokon két forintért adják, másutt 1,60 forint az ára — ha van! — Miért kevés a tojás? — kérdeztük Léder Józseftől, a MÉK baromfifelvásárlási csoportjának vezetőjétől, — Sajnos, a takarmány- hiány és a kemény tél kedvezőtlenül befolyásolta a megye törzsbaromfi állományának fejlődéséti A statisztikai jelentések szerint a közös és a háztáji gazdaságokban 31 százalékkal csökkent a tyúkok 6Záma. Ez kihatott a tojás termelésre és a felvásárlásra is. A megye közös gazdaságai 13,4 millió tojás eladását tervezték az idén. A SZÖVOSZ 24 milliós fel- vásárlási tervet adott a megye földművesszövetkezeteinek. A számokból kitűnik, hogy a megye tojástermelésének nagyobb hányadát a háztáji gazdaságok adják. — Hol tartanak jelenleg £ tervük teljesítésével? — Augusztus 20-ig 16,2 millió étkezési tojást vásároltak fel az fmsz-ek — az éves terv 67.5 százalékát teljesítették. Kiemelkedő eredményt értek el a kisújszállási, a karcagi és a jászladányi fmsz-ek, éves tervüket csaknem 100 százalékig teljesítették, 215 ezer, 102 ezer, illetve 100 ezer tojást vásároltak fel. Ezeken a helyeken értékesítési versenyt szerveztek a termelők között. — Mi történik a tanyai tojással? Milyen intézkedéseket tettek a piactól távol eső körzetek tojás készletének felvásárlására? — A tanyai körzetek valóban fontosak, mert ezek adják a háztáji gazdaságokból származó tojás 86—70 százalékát. A mean területén 30 tanyai, 38 belterületi boltost bíztunk meg felvásárlással. Ezenkívül 88 belterületi és 27 piaci felvásárlótelep működik; — Jónéhány fmsz kosarazó felvásárlót bízott meg. Ezek felkeresik a távoli tanyasi, lakosokat és megveszik fölösleges tojásukat. Eredményesen működnek a túrkevei, mezőtúri és a törökszentmiklósi tanyasi bolti felvásárlók. A törökszentmiklósi és az örmé- nyesi fmsz-ek — meghatározott napokon — gépkocsikat küldenek a tanyákra tojásért. Tapasztalataink szerint ezek jól bevált módszerek és 25—30 százalékkal növelni akarjuk a külterületen megbízott felvásárlók számát. A tanyai lakosok ugyanis a kisebb mennyiségű árújukkal nem mennek be a piacra, s különösen most nem az ősz' munkacsúcskor. — Van-e remény arra. hogy megszűnjön a jelenleg) tojáshiány? Várható-e a baromfi törzsállomány növekedése? — A termelőszövetkezetek 5,5 millió tojást szállítottak a keltetőállomásoknak. A közeljövőben a keltetők befejezik az idényt, tehát több lesz az árutojás. Az fmsz-ek az idén 2,5 millió naposcsirkét helyeztek ki a háztáji gazdaságokba, 800 ezerrel többet, mint tavaly. Ezeknek csak egy részét vásárolják fel csirkeként. Azt ajánljuk a termelőknek, hogy növeljék a törzsállományukat, tartsanak több tyúkot. Ez nagyon fontos, jövőre csak így lehet több tojás; — A háztáji- és egyéni gazdaságokat tojótáp juttatással is ösztönözzük a tojástehnelésre. Huszonhét varion Jojótápot adunk az fmsz-ek útján. Minden szerződésileg lekötött tojás után 12 dekagramm tojótáp jár hivatalos áron. A tápok etetése jól bevált, fokozza a hozamot. *— HL L •— A túriak már vetik az őszi árpát Disztiller és fogas porhanyója a talajt, a fogat hozza a vetőmagot, az Utos beáll a 60 holdas tábla szélébe. Beöntik a magot a vetőgépbe és lassan megindulnak. A kormánykeréknél ifjú Iványi Antal, a gép faránál Roszik Pál és Ti- már Péter brigádvezető. Vetik az őszi árpát a mezőtúri Űj Élet Tsz-ben. — Idejében hozzáfogtunk — mondja Csató Ferenc, az elnök. — Hétfőtől már három géppel vetünk. — Naponta 54—60 holdon akarjuk földbe tenni a magot — kapcsolódik a beszélgetésünkbe Gonda József főagronómus. — A jövőhét közepén már a búzát is megkezdjük. Húsz-huszon- négy nap alatt végzünk a vetéssel. Az Oj Élet Tsz gazdái intézkedési terv alapján dolgoznak. Mint mindenütt, náluk is összetorlódott a munka, s a kapkodást, fejetlenséget csak a kellő szervezettséggel, gondos munkabeosztással kerülhetik el. Silóznak, napraforgót törnek, csépelik a heremagot, szedik a burgonyát, aratják a rizst és a kölest. Ezenkívül itt a kukoricatörés is. E sokrétű elfoglaltság mellett egyik legnagyobb gond mégis csak a talajelőkészi- tés és a vetés. — Nyolc hete, hogy megkezdtük az előkészítést — tájékoztat az elnök. — Meghatároztuk, mit, hova vetünk. Kijelöltük a táblákat. Jövőre például az összes kukoricánkat — 420 hold — öntözhető talajba vetjük. Az agronómus előveszi a talajtérképet, s elmagyarázza a kalászosok elővete- ményét. — 160 hold búzát tavaly digózott és istállótrágyázott földbe vetünk. 120 holdnyi pillangós után kerül a földbe. A 785 hold búza talajból 360 holdat tavaly, illetve az idén istállótrágyázunk. Október 1-ig az 1177 holdnyi vetnivalóból 800 holdon végzünk. — Nem tévednek? Túl rózsásnak látszik a kép. Hol tartanak a talajelöké- szítéssel? VETERÁNOK visszaemlékezéseiből A magyar munkásmozgalom történetének számos olyan eseménye van, amelyet — írásos anyag, vagy egyéb hiteles dokumentum hiányában — csupán az egykori harcosok veteránok emlékezete őrzi az utókor számára. Ezeket az emlékeket az MSZMP Párttörténeti Intézete évek óta rendszeresen gyűjti, s tudományosan feldolgozza. Az eddig összegyűjtött, több ezer visszaemlékezést tartalmazó anyag alapján száz több nagyobb terjedelmű kötet látott napvilágot. A Párttörténeti Intézet munkatársai most újabb visszaemlékezés-gyűjtemény ösz- szeállításán dolgoznak. „A felszabadulás hajnalán” címmel, 20 ív terjedelemben megjelenő mű a fel- szabadulást közvetlenül megelőző és az azt követő időszak — tehát lényegében az 1944—45-ös évek — eseményeit összegezi. A többi között beszmol a szovjet csapatok előnyomulását segítő partizáncsoportok küzdelméről hú képet ad a német fasiszták által tönkretett ország állapotáról, s a szemtanúk hiteles élménybeszámolóinak egész sorában tárja az olvasók elé a kibontakozás első hónapjait: a pártszerveztek megalakulását, a kommunisták, a munkásosztály lelkesítő akcióit, az élet megindulására. A magyar munkásmozgalom történetének sok fontos eseményét megörökítő visszaemlékezés-gyűjtemény a felszabadulás 20. évfordulóján lát majd napvilágot — Nem tévedés — tiltakoznak az Üj Élet Tsz vezetői. — Hatszázötven holdon végeztünk a vetőszán- tással. Hét erőgép dolgozik a talajmunkán. Ebből három DT kettős műszakban szánt. 165 hold öntözött kukoricánk van, s ennek törését csak e hó végén kezedhetjük meg. Itt száz hodon vetünk még búzát. Október közepéig túl leszünk a vetésen. — Ma is kaptak esőt. Bizonyára most könnyebb a talajmunka. — Könnyebb és olcsóbb is, mint tavaly — emlékszik vissza a főagronómus. — Akkor a szántás után háromszor-négyszer kellett fogasolni, gyűrűshengerez- ni, majd disztillerezni. Még sem volt a magágy kifogástalan. Most a szántás után simítózunk, fogaso- Iunk, gyűrűshengerezünk — esetleg disztillerezünk és kiváló a magágy. — A vetőmagjuk megvan-e? — Már a búzát is javában tisztítjuk és csávázzuk. Tavaly cseréltük az őszi árpa és a Bezosztája búza vetőmagot. Az idén a saját szaporításból vetünk. A búza fele-fele arányban Bezosztája és Bánkúti. Kell a szalma is. — Mennyi magot használnak holdanként? — A magyar fajtából 130, a szovjetből 150 kilogrammot. Harminc holdon kísérletezünk — mondja büszkén a főagronómus. — Tíztíz holdon 160, 180, illetve 200 kilogramm magot használunk fel. A szomszédos szarvasi ÖRKI gazdaságban tavaly 200 kilogrammot vetettek és 22 mázsával fizetett a Bezosztája. — És az Üj Életben milyen volt a termés? — Kilenc mázsa. Tavaly, tavalyelőtt nyolc. Nem sok, de ne feledje, nálunk sohasem adott a búza 3—6 mázsánál többet — jegyzi meg az elnök. Az Üj Élet Tsz gazdái tehát jól szorgoskodnak az őszi munkáknál. 2800 holdas gazdaságban november 15-ig az őszi mélyszántással is végezni akarnak. ■— m. 1, — A volt munkatársak: — Ök sem voltak rosz- szabbak azoknál, mint akiii maradtak — mondja Dudás Jószefné és Borsos Tamás- né. Kenyeresné viszont úgy véli: — Ügy dolgoztak, mint a többiek, de nem volt szép tőlük, hogy mindjárt a párthoz szaladtak. — Akire Orszanszki Béla bácsi, a telepvezető, megharagszik — mondja Pócs Károlyné —, annak legtöbbször menni kell a vál- lattól. Nekünk azt mondta* hogy akár rögtön is elküd- hette volna a két asszonyt* amiért nem nyugodtak bele az ő döntésébe, őszintén szólva, Szabónéék után én is, meg itt többen, akik miatt akkor ők szót emeltek, vártuk a felmondásunkat. Le lehetne vonni a következtetéseket. Orszanszki Bélának, a szajoli Göngyölegellátó Vállalat telepvezetőjének tekintélyét sértette, hogy a két asszony nem nyugodott bele az intézkedésébe. S most, alkalomadtán visszavágott miatta. Az újságíró is ezt tenné, de a dolognak váratlan t^rdulata van. Szabóné és Vargáné ugyanis a területi egyeztető bizottsághoz is eljuttatta panaszát. És a TEB jogilag megengedhetőnek találta a szerződés felbontását, s helybenhagyta a telepvezető intézkedését. C most a telepvezetőé ^ a szó: — Igaz, hogy az asszonyokat a törvényes úton elutasították, de mégis visz- szavesszük őket egy feltétellel. Ki ne ejtsék a szájukon, hogy ez az én döntésem, Legyen az a látszat, hogy a TEB helyezte vissza őket. Ezt velük már meg Í3 beszéltem. Az újságíró, aki eddig szótlan megfigyelő volt, mos* kifecsegte a titkot. Nem tehetett mást. Segíteni akar Orszanszki Bélának. Üjból övé a szó: — Bennem is megszólalt az emberi érzés. Tudom, hogy családosak, szükségük van a keresetre. Tudom, sok a mi mulasztásunk is. Különös üzem a mienk. Sok a női dolgozó. De nem működik a szakszervezeti nőbizottság, amely egy kicsit is nevelné az asszonyokat. Az irodánk is — képletesen szólva — messze esik a rönktértől, nem ismerjük egymást eléggé. Most, a sok vitatkozás, tárgyalgatás közben én is jobban megismertem őket. Talán előbb kellett volna ezt megtennem. De így utólag is rendbehozom, amit elhamarkodtam. örülünk neki... B. E. Halak és madarak életkora Sam Hington amerikai ichtiológus különböző szakemberek megfigyelései alapján elkészítette háromszáz különböző tenger- és folyólakó állat átlagos élettartamának összehasonlitó táblázatát. A főleg akváriumokban végzett megfigyelések eredményeként kiderült, hogy sok hal kivételesen hosszú életű. — A ponty átlagos életkora például negyven év, a pisztrángé huszonnégy, a laza- oé tizenkilenc, a rájáé tizennégy a csukáé körülbelül tíz év. A compó és a veressizárnyú koncér átlagos életkora valamivel kevesebb tíz évnél. A „rekordot” mégis a tokhalak viszik el, — néhány tokhal- fajta hetven évig is elél. Hasonlóan érdekes táblázatot tett közzé nemrégiben az egyik francia tudományos folyóirat. A táblázat a madarak életkoráról közöl adatokat. — Néhány európai madárfajta átlagos életkora a következő: a papagáj átlag 24 évig él, a gólya 23, a tengeri sirály kb. 20 évig, a fecske átlag 15 évig, a vadgalamb 13 évig, a veréb 10 óvta.
