Szolnok Megyei Néplap, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-05 / 207. szám
19*3. szeptember 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A jelenléti ívek és elszámolatlan túlórák margójára Irodalmi presszó Szolnokon Az elegáns eszpresszó közönsége elcsendesedik. A zongora melletti kis dobogóról jólismert arc tekint a közönségre. A zongora megszólal és felhangzik Jacques Prévert egyik világhírű irodalmi sanzonja. Ez a kép szeptember 12-étől valósággá válik Szolnokon. Minden csütörtökön pódiummá válik az Árkád presszó. Délután öt órától hétig minimális belépődíj mellett fővárosi és helybeli színészek tolmácsolják a magyar és külföldi — elsősorban mai — irodalom gyöngyszemeit, verset, prózát, zenei kísérettel és anélkül hallgathat meg a közönség. A műsort Zsolnai Hédy nyitja meg, aki sanzonmű. sorral lép közönsége elé. A következő héten Mádi Szabó Gábor, a kitűnő színész előadóestje nyújt majd élményt. Visky András zeneszerző következik a sorban, aki legsikeresebb műveiből ad ízelítőt. A továbbiakban Mensáros László. Hegedős Györgyi, és Horváth Gyula lépnek fel. Teret kap az operett is: Kovács Ibi és Csizmadia László „Operettsikerek” címen énekelnek legszebb szerepeikből. Bemutatással egybekötött előadás is lesz a jazz és tánczene közötti különbségről, amelyet Nagy Pál zeneiskolai tanár tart majd. A kezdeményezés a szolnoki színház művészeinek érdeme, elsősorban Molnár Miklósé, aki a „bábája” az induló sorozatnak. őszintén örülünk az Árkád csütörtök délutánjainak, nemcsak a fővárosi színvonalú műsor miatt, hanem azért is, mert talán így kialakul egy olyan törzsközönség, amely alapja és bázisa lehet a későbbiekben a Szolnoki Kamaraszínház megnyitásának. Több mint 26 ezer új hallgató a felsőoktatási intézményekben' A Kereskedelmi-, Pénzügyi- és Vendéglétóipari Dolgozók Szakszervezete Szolnok megyei bizottságának bér- és munkaügyi bizottsága legutóbb az állami kis- és nagyker. vállalatok, a vendéglátóipar és a pénzintézetek dolgozóira vonatkozóan vizsgálta a munkaügyi törvényesség betartását, különös tekintettel a túlmunkával kapcsolatos rendelkezésre. a' vizsgálat tapasztalatairól a szakbizottság a KPVDSZ megyei bizottságának szeptemberi ülésén számolt be. A kis- és nagykereskedelmi vállalatoknál, a vendéglátóiparban és a pénzintézeteknél egyaránt legtöbb probléma a jelenléti ívekkel van. A jelenléti ív az érvét len bizonylat a munkabér számfejtéséhez, sajnos, a legtöbb helyen nem megbízható, nincs súlya. Hiszen a dolgozó munkahelyre érkezését és onnan eltávozását tünteti fel, ez nem feltétlen a munkában effektiv eltöltött időt jelenti. A munkavégzés után nem egy helyen szakmai továbbképzésben vesznek részt, egyénileg tanulnak, vagy éppen a kulturális és sportlehetőségeket használják ki (tv-nézés, sákk, asztalitenisz stb.). Az erre fordított idő nincs nyilvántartva, tehát nem mérhető le. Van ahol az ebédidőt nem tüntetik fel, ismét más helyen előfordul, hogy a munkaidő kezdetét és végét írják be, noha tovább is bent voltaic a munkahelyen és dolgoztak. Így a vizsgálatot végzők a tényleges helyzetet feltárni nem tudták pontosan. Az előírt túlmunkákkal kapcsolatos rendelkezések betartásánál nemcsak a jelenléti ívek vezetésénél fordulnak elő hiányosságok, a meghatározott keretekkel kapcsolatos szabály betartásánál sincs minden rendben. A rendelkezés szerint minden kereten felül jelentkező túlóra ellenértékét az igénybevevők részére szabadidővel vagy kifizetéssel meg kell váltani a rendeletben meghatározott harminc napon belül. A legtöbb vállalatnál és pénzintézetnél ez csak részben történt meg. A szabálytalanul elrendelt túlórák, s a ledolgozott túlmunkák rendelkezés szerinti megváltásánál felmerült hiányosságok megszüntetésére már tettek intézkedéseket, s ezek száma valóban csökken. A gazdaságvezetők, a szakszervezeti bizottságok titkárai az ellenőrzési osztály bevonásával megfelelő feladatterveken keresztül folyamatosan ellenőrzik az új túlóra rendelkezés betartását és azokon a területeken, ahol hiányosság jelentkezik, végrehajtják a megfelelő intézkedéseket, szükség esetén a létszámemelést is. — túri — A következő napokban megnyitják kapuikat a felsőoktatási intézményeink: az egyetemek, a főiskolák, a tanító- és óvónőképzők, s a különböző felsőfokú technikumok. Előzetes adatok szerint — több mint 26 ezer új elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait nappali, esti, illetve levelező tagozaton. és elektronika ŰRHAJÓZÁS Az orvostudomány évezredek óta őrködik az ember egészségén. Feladatai azonban némileg módosultak, mióta a földi paciensek mellett az űrkutatásban aktívan résztvevők egészségét is óvnia kell. Az űrkabinok utasai a földi viszonyokhoz képest egészen sajátos feltételek közé kerülnek, s ez szervezetükre nem egyszer igen erősen hat. Vajon hogy felügyel az űrhajósok orvosa a többtízezer kilométer távolságban és többszáz kilométer magasságban keringő kísérleti személyekre? Segít az elektronika A bonyolult feladatok elvégzésében az elektronika nyújt segítséget az orvos- tudománynak, a távközlés korszerű eszközei mellett. Egy új tudományág, az elektronikán alapuló biotelemetria feladata, hogy az űrhajós szervezetének hatékony, állandó ellenőrzését biztosítsa, pontos tájékoztatást nyújtson a különböző hatásoknak a szervezetben kiváltott reakciójáról. A biotelemetria legfontosabb eszközei az úgynevezett mérőátalakítók. Miért van ezekre szükség? A szervezet által szolgáltatott természetes jelek (például a légzés ritmusa, a szív lüktetése stb.) nem alkalmasak arra, hogy közvetlen formában továbbításra kerüljenek, erre az űrhajóst és orvosát elválasztó távolságok is alkalmatlanná teszik. A mérőátalakítók a különböző természetes jeleket a távközlés számára alkalmas villamos impulzusokká alakítják. Az érverés jelzésére például parányi izzóval ellátott parányi fényelemet használnak. Az erekben lüktető vér pillanatról pillanattá módosítja az ér keresztmetszetét. a parányi elmozdulások hol jobban, hol kevésbé árnyékolják a fényelemre eső keskeny fénysugarat, így változik a fényelem megvilágítottsá- gának mértéke, következésképpen a fényelemből kivethető villamos feszültség nagysága Is. Gyakran alkalmazzák a lüktető érfal mozgásának villamos jelekké való átalakításához az úgynevezett piezoelektromos jeladókat. Ezekben olyan nagyságú villamos feszültség jön létre egy kisméretű kristály lapjain, amely arányos a kristályra nehezedő nyomással. Fontos adat az űrhajósok orvosa számára a test hőmérséklete. A biotelemetri- kus módszer ennek mérésére félvezetőkből készült mérőátalakítókat használ. A légzés ritmusát például az űrhajósra szerelt különleges öv veszi át, s távadás előtt az öv elmozdulásait alakítják át feszültségingadozásokká. A mérési eredmények távadása A fiziológiai folyamatok végső soron tehát villamos jeleket váltanak ki, melyeket modulálás után megfelelő hordozó frekvenciák juttatnak el a földi követőállomáshoz. Itt a jeleket felerősítik és visszaalakítják az orvosi gyakorlat számára kiértékelhető formába, mégpedig különböző, a diagnosztikai gyakorlatban használatos jelleggörbékké. A hosszabb idejű űrrepüléseknél általában nem kerül sor arra, hogy a követőállomás orvosa minden pillanatban állandó összeköttetést tartson fenn az űrutas szervezetéhez kapcsolódó rádiótechnikai berendezésekhez. Éppen ezért, hogy az orvosi ellenőrzés folyamatosságát mégis biztosítani lehessen, olyan berendezéseket alkalmaznak, melyek a rádióösszeköttetés szüneteiben összegyűjtik a megfelelő adatokat és a földi állomásról beérkezett utasítás pillanatában megkezdik azok továbbítását az űrhajóról. Vannak olyan szervek (pl. a szív, izmok, az agy), melyek bioelektromos tevékenységet visszatükröző jelleggörbék (az elektrokar- diogram, elektromiogram és az eíektroenkefalogram) előállításához és távadásához nincs szükség különböző jeladókra — helyettük áramvezető tulajdonságú elektródákat használnak a tevékenység kimutatására. A kiadott jeleket azonban fel kell erősíteni, mert az eredeti bioelektromos jelek igen gyengék (csak egy példa: az izom összehúzódásánál a teljes energiának csak 1/100 000 része jelentkezik bioelektromos jel alakjában!). A szív úgynevezett bioáramát észlelő elektródákat az űrhajós hónaljának középvonalában a bordaközben helyezik el. Ezek az elektródák a jobb vezető- képesség érdekében éppen úgy ezüstből készülnek, mint a homlokon és a nyakszirten elhelyezett s az agy bioáramait mérő elektródák. A földi követőállomáson kiértékelik az eredményeket és azokból következtetnek a magasabb idegrendszeri tevékenységre. A biotelemetria megmutatja azokat a változásokat, melyek az űrhajós szervezetének működésében az űrutazás következtében végbemennek, s ezáltal megmutatják a káros behatások elleni védekezés legfontosabb irányait is. Ligeti Károly A fiziológiai jelenségekről hírt adó mérőátalakítók és a bioáramokat gyűjtő elektródák vezetékei az űrhajót elhelyezett telemetrikus adóállomásba futnak össze. Megfelelő felerősítés után innen továbbítják automatikusan | az adatokat a földi követőállomásra, 1
