Szolnok Megyei Néplap, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-28 / 227. szám

RIZSARATÄS Tanácsrendelet a társadalmi munkások kitüntetéséről A tiszaföldvári Lenin Tsz felhívásának visszhangja A jásztelki Tolbuchin, a tiszaderzsi Kossuth és a besenyszögi Szőke Tisza Tsz október 25-ig elveti a kenyérgabonát A Népszabadság és a Szolnok megyei Néplap teg­napi számában jelent meg a tiszaföldvári Lenin Tsz versenyfelhívása a megye és az ország mezőgazdasági üzemeihez, a kenyérgabona október 25-ig történő elveté­sére. Már az első napon hírt kaptunk arról, hogy a fel­hívás visszhangra talált. A jásztelki Tolbuchin, a tisza­derzsi Kossuth, s a besenyszögi Szőke Tisza Tsz vezetői bejelentették csatlakozásukat. — Termelőszövetkezetünk őszi vetési terve 1500 hold — mondotta Lázár József, a jásztelki Tolbuchin Tsz elnöke. — Tíz-tizenkét erő­gép — fele két műszakban — készíti a talajt a vető­magnak. Eddig háromszáz holdon tettük földbe a ke­nyérgabona vetőmagját Egyetértünk a tiszaföldvári Lenin Tsz felhívásával, s mi is mindent megteszünk annak érdekében, hogy ok­tóber 23-ig elvessük a ke­nyérgabonát. Vezetőségi ülésen és brigádértekezle­teken tanácskozunk a szö­vetkezeti gazdákkal arról, hogyan gyorsíthatjuk meg a betakarítást és a vetést. Igyekszünk még több gépre megszervezni a két műsza­kot. A munkaidőt jól ki­használjuk s a premizálást is megoldjuk. Az a kéré­sünk, hogy a termeltető vállalatok is nyújtott mű­szakot tartsanak az átvétel­nél és vasárnap is lehessen cukorrépát, vagy naprafor­gót átadni. — Nálunk is megvan a lehetősége annak, hogy a tiszaföldvári Lenin Tsz kez­deményezéséhez csatlakoz­va október 25-re befejezzük a kenyérgabona vetését. Je­lenleg a legsürgősebb mun­kánk a napraforgó betaka­rítása és a háztáji terület­ről a kukorica, valamint a szár lehordása. Vasárnap is dolgozunk, s a gépek szin­tén munkálkodnak, hogy szaporítsák a jelenlegi • 300 hold vetésre előkészített ta­lajt. — A 200 hold őszi ár­pánk már szépein sorol, s az 1050 hold búzából is el­vetettünk 230 holdat. ■ Nagy gondot fordítunk a vetés minőségére, ennek érdeké­ben a vetőgépekre beosztott gazda társainkat nem vált­juk le, az egész vetési idő­szakban ők lesznek a gép­farosok. Biztosítjuk azt is, hogy a vetőmag hat-nyolc centiméterre kerüljön, s a Fertődd búzából 130—135, a Bezosztája I-esből pedig 150—160 kilogrammot ve­tünk holdanként — mon­dotta Fótos Sándor, a tisza­derzsi Kossuth Tsz elnöke. — Ml, a Szőke Tisza Tsz vezetői a sajtóban olvastuk a tiszaföldvári Lenin Tsz felhívását, kezdeményezésü­ket helyesnek tartva ma­gunkévá tettük. — Vállaljuk, hogy őszi kalászosainkat október 25-ig elvetjük és tekintettel rossz talajviszonyainkra, a kifa­gyás. víznyomás ellensúlyo­zására a tervezettnél 10 százalékkal több búzát ve­tünk. — így szól a Beseny- szögről érkezett levél, ame­lyet Vad Károly tsz-elnök, Tóth József párttitkár és Svéda István agronómus írt alá. Ülést tartott Szolnok Megye Tanáé a t Pénteken Szenes Ottóné tanácstag elnökletével ülé­sezett Szolnok megye ta­nácsa. Elsőnek, javaslat hangzott el a tanács­ülés napirendjét ille­tően. Annak elfogadása után a tanácsülés elnöke ismertette a tanácstagok írásbeli kérdéseit, valamint bejelentéseit. A megállapított tárgyso­rozatban elsőnek a tanács határozatainak végrehajtá­sáról szóló írásbeli jelentés megvitatása szerepelt, majd Oláh György, a megyei ta­nács vb-elnökének a végre­hajtó bizottság tevékenysé­géről szóló jelentése hang­zott el. Egés*sé v fi gy Ezt követően a megye öt­éves egészségügyi program­jának végrehajtásáról be­terjesztett írásos jelentés kiegészítésére kért szót dr. Hauk István, az egészség- ügyi és szociálpolitikai ál­landó bizottság elnöke. Az egészségügyi program számottevően megkönnyí­tette a szervező és területi munkát is, hiszen annak célkitűzései minden jelentős szerv előtt ismertté váltak. Ez a magyarázata annak, hogy a megye komoly eredményeket ért el az alapellátásban, az anya- és csecsemővédelemben, és in­tézményei jó munkát vé­geztek. Amellett olyan kez­deményezéseket is bevezet­tek, mint a gondozás az egységes betegdokumentá­ció. a táppénzes munka- módszerek és egyebek, amelyek az egész megye területén meghonosíthatók. A jelentés a továbbiak­ban az egyes szakterületek tevékenységét mérlegelte. Az állandó bizottság el­nöke kiegészítésében a je­lentésből kimaradt részlet- problémákat Ismertette. így elmondotta, hogy a jászbe­rényi szennyvíz-elvezetés kifogásolható, s azon csak nagyméretű biológiai derítő megépítése segíthet. Fel­tűnt, hogy Karcagon vi­szonylag magas a csecsemő- halandóság, gyermekorvos viszont nincs a városban. A számos megjegyzés után határozati javaslatokat ter­jesztett be.' A témához két tanácstag szólt hozzá. Kovács János a közegészségügyi propa­ganda fokozását kérte. Kál­mán István az orvosetikai bizottság munkájáról várt tájékoztatást, illetve a tö­meges rendelést kifogásolta. A kérdések zömére dr. Tóth Lajos megyei főorvos válaszolt, majd dr. Harczos György, az orvoset.ikai bi­zottság elnöke adott felvi­lágosítást. Miután a napirendi pont felett a tanácskozást befe­jezték, Szenes Ottóné, az ülés elnöke elfogadásra ja­vasolta a jelentést, illetve a határozati javaslatokat, amelyeket a megye taná­csa tudomásul vett és a javaslatokat határozatra emelte. Gazdaságpolitika A szünet után dr. Poló- nyi Szűcs Lajos vb elnök- helyettes szóbeli kiegészí­tésére került sor, amelyet az 1964. évi tervjavaslat­hoz és az iparpolitikai ja­vaslathoz együttesen tett meg. Előadásának beveze­tő részében azokat a ténye­zőket ismertette, amelyeket a tervezéskor figyelembe kell venni, majd így foly­tatta: — „Az Országos Tervhi­vataltól kapott irányelvek alapján 1964-re 1,5 száza­lékos átlagos bérfejlesztést hozunk javaslatba, az ez- évi átlagbérhez viszonyít­va. Kötelező keretszámot kaptunk a beruházásokra, felújításokra olyan megkö­tésekkel, amelyek feltétlen helyesek és a beruházások tervszerinti befejezését se­gítik elő.” Aztán a termelési javas­latokat ismertette. — „A Könnyűipari Mi­nisztérium alá tartozó he­lyiipar termelését 1964-re a most előterjesztett javas­lat szerint — kereken 148 millió forintban irányoztuk elő. Kedvező a fejlődés ez élelmiszeripar termelését illetően. Tavaly júliusban a húsipart a minisztérium vette át, amelynek évi ter­melési értéke 170 millió forint. Ezzel az összeggel a tanácsi ipar termelési ér­tékét csökkenteni kell. Az ötéves tervben — a csök­kentést figyelembe véve — az élelmiszeripar termelési előirányzata — a húsipar nélkül — 1965-re 114 millió forint. Ezzel szemben már 1963-ban 128 millió forint lesz a termelés. Ezért jövő­re 131 millió forintos ter­melést hozunk javaslatba, így jelentősen túlteljesít­jük az ötéves terv elő­irányzatát is.” A továbbiakban elmon­dotta, hogy bár az építő­ipar még az idén túltelje­síti az ötéves tervben elő­irányzott termelési értéket, mégis az a helyzet, hogy az igényeket nem tudja ki­elégíteni. Ez pedig különö­sen a felújításokat érinti. •Később összegezte az 1964 évi beruházási tervet, amely — lakások nélkül — az ötéves terv szerint 44 millió forint volt, de az Országos Tervhivatal most megszabott keretszáma már 60,6 millió forintot je­lez. Ez az ötéves tervben előirányzott ütemnél gyor­sabb fejlődést bizonyít. Az egészségügyi ágazat problémáival kapcsolatban megjegyezte: — „A megadott keret­szám csupán a karcagi kór- ' (Folytatás a 3. oldalon) Okiéber 25-ig a búza vetését is befejezik Mezőtúron Naponta 600 holdon kerül tőidbe a mag Mezőtúron a városi operatív bizottság csütörtö­ki ülésén, ezt követően pedig a termelőszövetkezeti vezetőkkel folytatott tanácskozáson összegezték, hol tartanak a mezőgazdasági munkákban, mit kell tenni azért, hogy még gyorsabban haladjon a be­takarítás, a magágykészítés és a vetés. A feladatok összességét tekintve azt mondhatjuk:. nincs szégyenkezni valójuk a mezőtúri szövetkezeti gazdáknak. A szeptember 26-i állapot szerint az 1812 hold rizs 62 százalékát le­aratták, s 104 hold termé­sét el is csépelték. A napraforgó betakarítá­sában városi szinten 16 százaléknál tartanak. Az Új Élet Tsz-ben már csépelik a napraforgót, amelyet a száráért saed- tek le a szövetkezeti gaz­dák. Máshol is megpróbálkozhat­nának ezzel a módszerrel, amely az Üj Élet Tsz-ben a napraforgószedés gyors befejezését eredményezte. Nagy szükség van e munka ütemének növelésére, hiszen egyik-másik helyen máris sok kárt okoztak a mada­rak — főleg a varjak — » ezt az időjárás még te­tézheti. Az utóbbi napokban 624 holddal nőtt az őszi árpá­val bevetett terület. A 75 százalékos eredmény reális alapja annak az ígéretnek, hogy szeptember 30-ig minden közös gazdaságban földbe teszik az őszi árpa vetőmagját. S úgyszintén a takarmánykeverékét is, bár ennek vetését hátráltatja, hogy még mindig nem kap­ták meg a tsz-ek a bükköny vetőmagot. A legfrissebb jelentés szerint megduplázódott a kenyérgabonával bevetett föld. A 8606 hold 18 száza­lékán földbe került a búza­vetőmag. A Magyar—Mongol Ba­rátság Tsz-ben 386, a Vörös Október. Űj Élet és Alkotmány Tsz-ben 200 hold búzatvetés volt 26-án. Nem sokkal ma­radt el ettől a Béke és a Sallai Tsz sem, viszont a Mezőtúri Állami Gazdaságban még hozzá sem fogtak a kenyérgabona vetéséhez. Az operatív bizottság fel­hívta a szövetkezeti vezetők figyelmét arra, hogy a be- takarítatlan cukorrépa, de főként a kukorica és szár gátjává válhat a vetőszán­tás és talajelőkészítés el­végzésének. Érthető az emiatti aggodalom, mert a 1 héten mindössze 79 hold­dal szaporodott a vetőszán­tás. Sürgősen változtatni kell ezen, s lehet is, ha a szövetkezetekben meg­fogadják az operatív bi« zottság tanácsát, hogy elsősorban azokat a táb­lákat tegyék szabaddá, ahová kalászost vetnek. Megszívlelendő az a javas­lat is, hogy he csak a gép­állomás 59 traktora, ha­nem a termelőszövetkezetek géped is két műszakban és vasé nap is dolgozzanak, s mind a 32 vetőgépet hala­déktalanul állítsák mun­kába. Ahhoz, hogy október 25-ig a kenyérgabona vető­magját jó minőségben föld­be tegyék — amint azt a tsz vezetői vállalták — na­ponta mintegy 600 holdat kell bevetni Ennek viszont feltétele a családtagok segítsége. A tsz-ek többségében a család­tagok résztvesznek a kuko­ricatörésben, répaszedésben. Igényelni kell munkájukat a rizs betakarításánál is, mert sok millió forint vesz­teséget okozhat e munka elhúzódása. A vetőszántás, a talaj­előkészítés ütemének fo­kozása mellett arról is gondoskodniok kell a szövetkezeti vezetőknek, hogy a vetőgépek is nyújtott műszakban, ahol pedig lehetséges, éjjel is üzemeljenek. A nyújtott műszak, a mun­kaidő jó kihasználása nem­csak a vetésnél, hanem a betakarításnál Is szüksége». VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! X3V. évfolyam,227. szám. Ara 50 fillér 1963- szePl- 28-> szombat.

Next

/
Thumbnails
Contents