Szolnok Megyei Néplap, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-04 / 206. szám
IS8S. szeptember 4. SZOLNOK megye: néplap 3 Csekc bácsi BIZONYÍTVÁNYA Szovjet diplomaták jártak Karcagon és minden érdekelte őket. Az is, milyen a város felnőttjeinek tanulási kedve. — Hajaj — mondta Kovács István, a városi párttitkár — nálunk még a nyugdíjasok is tanulnak. Gseke bácsi 68 éves és most szerezte meg az iskolai bizonyítványt. Még a diplomatákat is felkészületlenül érte ez a hír, meglepetésüket nem is titkolva, azt mondták: jelentést tesznek Hruscsov- nak a Karcagon látottakról, hallottakról. Cseke bácsi ritka teljesítménye ilyenformán világhír alapja, de őt mégis nagyon nehéz kinyomozni Karcagon. Ennek titka pedig, hogy mindössze négv esztendeje költöztek ide a Békés megyei Csorvásról — ahol nyugdíjba is ment — s bizony kevés még az ismerőse. Cs. Kovács tanár urat kell kalauzolásra kérnem, hogy rátaláljak. A tanár úr — Cseke bácsi volt oktatója is — nem állja meg, hogy ne dicsekedjen vele. — Ilyen embert még nem láttam. Az iskola erőssége volt. Minden füzete példása >rű. Tiszta kitűnően végzett és egyetlenegyszer hiányzott két év alatt, akkor is betegség miatt. A levelező oktatás karcagi nesztora ez a feketekeretes szemüvegű férfi: Cs. Kovács tanár úr. — Egyszer megkérdeztem tőle, miért adta fejét tanulásra? Azt mondta: hogy ki ne kopjak a világból. A Varró utca 20., süly- lyedt ereszetű kis lakásában magam is erről faggatom a magas, ősz férfit. Mond ezt is, azt is. — Hogy újra megfiatalodjak. Jó volt ám még egyszer diáknak lenni. Komoly hangnemre vált — Óráról, órára változik a világ. Engem nagyon érdekel a mai élet. De hogy értsem meg? Én még azt tanultam valamikor: a legelső magyar ember a király. Csak úgy magában nevet melegfényű, dióbarna nagy kerek szemével. — Oszt a király, Ferenc József még magyarul sem tudott. Magyarázza tovább, miért is kezdte hát újra a tanulást. Mert ezt értik meg a legnehezebben és a legkevesebben, hogy egy nyugdíjas ember mit akar még a VII., VIII. általános elvégzésével. Mikor a Kálvin úti iskolában felvételire jelentkezett, s azt kérdezte: ilyen fiatalokat felvesznek-e már hallgatónak, az inpekciós tanár sem tudott hirtelen választ adni. — Tessék várni, majd megnézem, felvehetjük-e még. Szerencséjére nincs olyan jogszabályunk, amely rögzítené a felnőtt oktatás felső korhatárát. És olyan hallatlan szorgalommal tanulni kezdett, olyan kielégíthetetlen éhséggel, mintha most akarna egyszerre jólakni a tudással, amire gyerekkorában, fiatalságában, érett férfi esztendeiben annyira éhezett. Az édesapja amerikás magyar volt. Odament szere, csét próbálni. Itthon az édesanyja nem bírta a tandíjat. Horváth János káa- tor-tanítóék szerették volna örCkbefogadni, hogy taníttassák. Ebbe az édesanyja nem egyezett bele. Dolgozni ment, kenyeret keresni és soha többé nem nyílott alkalma tanulásra. 3 'pészkedett Weisz Man- fréd gyárában, gépállomási főgépész volt Kondoroson, szerelő Csorváson. Megbecsülték szaktudása után — kilenc szakmai oklevél birtokában — de az általános képzésre sose maradt ideje. És amikor itt, Karcagon, az iskola kapuján megpillantotta a kifüggesztett felvételi hirdetményt... Nagyon szeretett tanulni. Délutáni foghúzás után is bement este az iskolába. A fizika tanár azt kérdezte. Most már lehet legeltetni! A gyenge minőségű legelők megjavításáról, öntözésének megszervezéséről tárgyalt többek között legutóbbi ülésén a besenyszögi községi tanács. A legeltetési bizottság kezelésében jelenleg 977 hold legelő van, melyből a Szögi és Pető-rátai részt öntözik. Ezeket a területeket az elmúlt évben építették be öntözésre, s ott túlnyomó részében a- háztáji gazdaságok teheneit, növendékszarvasmarháit legeltetik. A gazdák fűbér címén (melyben az öntözés és a tehénpásztor költségei is benne vannak) 350 forintot fizetnek szemben a két év előtti 180 forintos összeggel. Mégsem túlzottan magas az új összeg, hiszen most hat hónapig használhatják a mezőket. Míg nem öntöztek, legfeljebb két- három hónapot legeltethettek, s június végére — július elejére már kiégett a fű. A Szögi és Pető-rátai terület azonban alig egy harmada a község összes legelőjének, s a többi hatszáz holdra még nem jutott el a víz. Most tervezik, hogyan lehetne az öntözést, tápanyag-utánpótlást megoldani. Eddig ezt a területet közösen használták, a besenyszögi termelőszövetkezetek. Legelő javításra, szerves- és műtrágyázásra, öntözésre egyik gazdaság sem gondolt, mert szinte évenként más-más részt kaptak, s nem tartották célszerűnek, hogy a másik tsz állatainak hozzanak létre jó mezőt. Most viszont — az új tanácsi határozat értelmében — mind a négy tsz állandó területet kap, már meg is alakult a legelőfelosztó bizottság. Egyedül a besenyszögi Dózsa Népe Tsz nem egyezett bele, hogy a közös mezőt egyenlő részekre osz- szák fel, többet szeretnének, mert az ő szarvasmarha-állományuk a legnagyobb. Ezt az érvet el is fogadták, s valószínű, hogy a tsz meg is kapja a kért 125 holdat. A legelő átadása a szövetkezeteknek azt is Jelentené, hogy 1964-től kezdve fűbért nem fizetnének, ellenben viselnék a legelő öntözési beépítésének költségeit, gondoskodnának a karbantartásról és a talajerő visszapótlásáról. — Jóska bácsi, maga miért nem megy haza? — Ezt nem lehet behozni. Még egyszer úgyse magyarázzák már ugyanezt. Ügy tanult (ha valami nem jutott eszébe, éjjel <s felkelt, hogy utána nézzen), hogy vizsga előtt egy héttel már bele sem nézett az anyagba. A tanárok kérték, iratkozzon gimnáziumba, ö vállalná is, csak a felesége nem. Estéről estére távol lenni. De azt csaknem bírta ki, hogy teljesen „kenyér” nélkül maradjon. A marxizmus—leninizmus alapjai tanfolyam második évét végzi most pártoktatásban. A pártnak 1946 óta tagja. Szenvedélyes hatalommá lett rajta a tanulás. Azt vallja: — Most pénz nem kell hozzá, csak fáradtság. És olyan nagy dolog tudni. Borzák Lajos A szí VIRÁGOK Érdemes tanulni A vakáció sok élményt hozott, mégis szívesen emlékszem vissza az új gimnázium első évzáró vizsgájára, ahol megtudtuk, hogy a két negyedik osztály igen szép eredménnyel végzett. Az ötvennyolc tanuló közül harminchétén értek kitűnő, jeles, jó eredménnyel. Mindkét osztályból sokan jelentkeztek továbbtanulásra, köztük KISZ szervezetünk legtevékenyebb tagjai, akik példamutató munkát végeztek. Közülük nyolcán, akik pedagógus pályára jelentkeztek KISZ megbízólevelet is kaptak tevékenységük elismeréseképpen. Az elmúlt hónapban egyre több olyan volt tanulónkkal találkoztam, aki boldogan újságolta: sikerült, felvettek! Igen, az egyetemekről és a főiskolákról érkezett értesítés szerint 27 tanuló közül mindössze hármat nem vettek fel. Most az új év küszöbén érdemes ezen elgondolkozni. Porcsalmi Katalin a szolnoki Tisza-parti Gimn. KISZ titkára A gyakorlati mezőgazdasági talajismereti térkép A termőföld alapos ismerete nélkül nem lehet eredményesen gazdálkodni. A nagyüzemi mezőgazdaság kialakítása során igazgatási szakembereink gyakran kerülnek abba a helyzetbe, hogy helyi ismeretük hiánya szaktudásuk helyes érvényesítését akadályozza. A Nagykunsági Mg. Kísérleti Intézet üzemgazdasági csoportja a tájkutatási munkák keretében elkészített gyakorlati mezőgazdasági talaj ismereti térképek kiadásával, a szakigazgatás számára olyan segítséget kíván nyújtani, melynek alapján, a talajtulajdonságok megfelelő értékelésével megismerheti, — hogy adott talajtípuson milyen tényezők befolyásolják a növény fejlődését s végső soron a termés nagyságát. Szolnok megye minden községéről elkészült 1:25 000-es méretarányú talajismereti térképeken a növénytermelés szempontjából lényeges tulajdonságokat ábrázoljuk A talajok származását betűjelek mutatják, amelyek egyben tájékozódást is nyújtanak a talajok jelenlegi állapotáról. A talajtérképről leolvasható a humuszos réteg vastagsága, ami a növény részére szükséges víz tárolásával, a jó gyökérfejlődéssel kapcsolatos. — Minél mélyebb a humuszréteg, annál sokoldalúbb és biztonságosabb lehet a növénytermesztés. A talajtérkép segítségével a termelő üzem szempontjából igen fontos talaj tulajdonságra, a gyakorlati kötöttségre is választ kapunk. E fontos tulajdonságból eredő talajellenállási értékszám ismerete az erő- és munkagépek típusainak és számának meghatározásánál, a gépi és kézi munkaerő megszervezésénél alapvető. Utalunk a feltalaj és az altalaj mészhiánvára. A mészhiánvt jelző kör felső ívén taláható piros szín a feltalaj, míg az alsó ív piros színe az altalaj mész- hiányát jelenti, a kör alsó és felső ívét egyaránt piros szín övezi, úgy a terület talaja a vizsgált mélységig mészhiányos. A növénytermesztést és a műtrágyázás hatékonyságát befolyásoló 6.0 pH alatti savanyú kémhatást az előbbiekhez hasonló módon narancsszínű vonallal, a 8.5 pH feletti lúgos kémhatást pedig sötétlila vonallal jelezzük. Az esetleges talaj hibát a térképen megjelöljük. A terület kiterjedését vízszintes fekete vonalakkal ábrázoljuk a talajhiba centiméterben mért — mélysége a vonalak megszakításaiba írt számokkal történik. — A talajhiba mélységben! elhelyezkedésének ismerete a talajművelés szempontjából igen fontos. A talajtérképek mellett megtalálhatók az egyes talajtípusokat jellemző szelvények, melyek az altalajréteg mélységben! elhelyezkedését mutatják. A szelvények alapján az azonos tulajdonsággal rendelkező területek elhatárolhatók. A növények helyes hasznosításának elősegítésére utal a szelvények mellett olvasható szöveges jellemzés, az agrotechnikai útmutatás és a feltüntetett néhány gazdasági növény. A gyakorlati mezőgazda- sági talajismereti térképek birtokában megismerhetők a megye, járás, község termelési szempontból azonos területei, ami megkönnyíti a talajjavítási, talajvédelmi és vízrendezési előtervek elkészítését. Az ismertetett talajtérkép gyakorlati irányú, — melynek használata különös előképzettséget nem kíván, emellett kiváló segédlet a mezőgazdasági termelés célszerű területi elhelyezéséhez. A Nagykunsági Mező- gazdasági Kísérleti Intézet üzemgazdasági csoportja a gyakorlati mezőgasági talajtérképeket a részletes ismertetéssel együtt átadta a szakigazgatás részére. Labancz László mérnök, Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet
