Szolnok Megyei Néplap, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-26 / 225. szám
196a szeptember 26. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAt 5 A tűzoltó-szertár mellett lets helyiségben összezsúfolva dolgozik a jászfelső- szentgyörgyi községi könyvtár. Ám a ross körülmények ellenére egészen kiváló eredményekkel dicsekedhet. Ezer lakosra 1424 könyv fut, a lakosság 24 százaléka beiratkozott olvasó, ami 9 százalékkal magasabb, mint amit a megye művelődési ötéves terve előír. Jól működik a két tanyai kölcsönző is. A számadatok mögött, az emberek növekvő igényén túl, Hibácskó Ferencné pedagógus könytárvezető kiváló, lelkes munkája a mozgatóerő. Számos kiállítást rendezett, könyvismertetést tartott. Tevékenységéhez szinte az összes tö- megszervezet hathatós támogatását megnyerte. Egyszóval: sokat dolgozik a könyvtár olvasótáborának gyarapításáért. Tudvalevő, hogy a faluban nincsen művelődési otthon, ami igen megnehezíti a népművelők helyzetét. Ez a könyvtár is jobb sorsra érdemes, hiszen jelenlegi körülményeit figye- lembevéve a legelismerés- reméltőbban végzi népművelési feladatát a járásban. — I — Hetvenötezer gazdátlan kutya Róma utcáin Rómában valóságos pánik tört ki a veszettség terjesztésével gyanúsított gazdátlan kutyák miatt. Az antik romokat és katakombákat tilos övezetnek minősítették, mert az utóbbi napokban százával lepték el őket a kutyák, amelyektől gazdájuk meg akar szabadulni. A régi római sírhelyek visszhangzanak az éhes állatok vonításától. Hatósági becslések szerint Rómában mintegy 75 ezer gazdátlan kutya kóborol. Sok kutyatulajdonos kétség- beesésében maga ölte meg veszettséggyanús kutyáját. A pánikot az okozta, hogy tíz nappal ezelőtt egy 11 éves angol kislány, Celia Hall belehalt egy rendőrkutya harapásába. Noha a kislány 22 injekciót kapott, mégsem tudták megmenteni a veszettségtől. Több mint hétszáz diák Tizenkét „gazdátlan64 traktor (Tudósítónktól.) Ülésezett a napokban a hazafias népfront tiszafüredi járási elnöksége. A népművelési feladatokról Nemes Lajos járási elnök mondott tájékoztatót. Ismertette, hogy a járás minden általános iskolájában működni fog dolgozók isko-. iája, amelyben összesen 530 felnőtt tanul. A dolgozók gimnáziumában jelenleg hét osztályban 214 felnőtt diák van. Nagyivánon két kihelyezett osztály működik. Kihelyezett osztályt kér Tiszaörs és Tiszaörvény. Az elnök idézte Rózsa Balázst: „Lehet, hogy lesz, áld megszól bennünket, hogy Kalmár György barátommal hetvenhét éves létünkre iskolába járunk. De el akarjuk végezni az általános iskolát, még ha sírba visszük is a tudományunkat* Nagy Imre, a népfront járási titkára a réteggyűlések eredményeiről, a társadalmi munka szervezéséről, a termelést segítő tapasztalat- cserékről mondott tájékoztatót A mezőgazdasági munkára vonatkozóan egyetlen számot idézek beszámolójából: „Járásunkban tizenkét erőgép áll, mert nincs vezetője.” A Vöröskereszt centenáriumi ünnepségén mintegy száz ország képviseltette magát A résztvevő országok népviseletbe öltözött küldöttei zászlós menetben vonultak Henri Du- nant, a Vöröskereszt alapítójának emlékművéhez. Az ünnepségen Ambro- sianus Álbertini, a svájci vöröskereszt elnöke emlékezett meg az egy évszázad óta áldásosán működő szervezet alapítójáról. A képen: Ambrosianus Álbertini beszél Nincs többé viharszünet ? Az idén nyáron igen sokszor viharos volt az időjárás. Nemcsak a Meteorológiai Intézet jegyezte ezt fel hanem a posta is, amely, mint a rádió műszáki gazdája, száxnantartja, összegezi hányszor tartott whar- szünetet a rádió. A statisztikai adatok szerint összesítve majdnem másfél napot, pontosabban harminckét és fél órát tett ki a kényszerű műsorszünet ideje. Tavaly: nyolc és fél órát. Lakihegyen ugyan állandóan tartózkodnak műszakiak, „villámszakemberek”, akik, ha jön a vihar, átterelik az adást más adóra, ez az átkapcsolás azonban 25—30 percet is igénybe vehet. Ilyenkor következik be a viharszünet, néha még úgy is, hogy a rádió, be sem jelentheti. Adás közben az adóberendezés elektromos kapcsolatban van az adótoronnyal. így a villám válogathat: vagy a földelővezetéken hatol „szép csendesen” a földbe, vagy pedig egyenesen az adóállomásba vág be és ott tör, pusztít, zúz. Ha viszont viharszünet jelzésre megszüntetik a kapcsolatot az adóantenna és a drága műszerekkel felszerelt adóállomás között, a villámnak nincs más útja, mint a tornyon végig le a földbe. Mégis fináléjához érkezik a viharszünet. A szakemberek három megoldást is kidolgoztak megszüntetésére. Megoldották, hogy műsorsugárzás közben is biztonságosan földbe vezesséka villámot. Már kísérleteznek ezekkel az újításokkal és majdnem biztosra vehető, hogy 1964-ben már a legerősebb lakihegyi zivatarok sem akadályozzák a folyamatos műsoradást. Nem tetszik a IV- program? Perelje be az igazgatót! Az osztrák televíziót sok •bírálat éri. A tárgyilagos bírálók szerint teljes joggal: a rövidre fogott, színtelen, ötlettelen műsor kétségkívül nem elégíti ki a nézők többségét. Egy elkeseredett osztrák TV-előfizető beperelte a televízió igazgatóját. Keresetében előadta, hogy az adásokban megígért műsorokat nem sugározták, s kérte a bíróságot: Kötelezze az -igazgatót a nyilvánosság előtt tett ígéreteinek megtartására. Amennyiben a beígért műsorokat mégsem sugároznák, az így megtakarított összegből 10 000 schillinget utaljanak át a vöröskeresztnek. A bécsi bíróság megfelelő paragrafus hiányában elutasította a keresetet, mégis említést érdemel a tanácselnök egy nem hivatalos megjegyzése: a tv-prog- ram ígéretei és azok sorsa az ország politikusainak ígéreteire emlékeztetnek. A háború előszele már érezteti hatását A néptömegek további elnyomoro- dása alapjaiban veszélyeztette a szolnoki színészet létét Az előadásokat üres házak előtt tartották. 1939- ben Unger István, majd Inke Rezső társulata próbálkozott. 8—10 előadás után menniük kellett: nincs megélhetés. 1940-ben tavasszal és ősszel Túróczi Gyula társulatát fogadta a város. Ismét itt játszik Kiss Ferenc és néhány napig T<>- kés Anna is. Az évad másik kiemelkedő eseménye Fogarasi Mária Júliája és Lontay Margit Rómeója. A háborús évek meghúzták a halálharangot a szolnoki színészet ügye felett. Egy-egy felejthetetlen színház este maradt ezekből az időkből: Dajka Margit, Bulla Elma, Halasi Mariska, Simor Erzsi, Besenyei Ferenc, Jávor Pál, Ladányi Ferenc, Páger Antal, Pálos György, Somlay Arthúr, Zách János fellépése, de az igaz művészet helyét az egyre inkább fasizálódó társadalomban átveszik a sebtében összehozott kívánsághangversenyek, a háború propagálása. A színművészet legnagyobbjait fokozatosan háttérbe szorították és a sajtó névtelen tehetségteleneket hirdetett, •lyanokat, akik behódoltak az uralkodó osztály eszeveszett politikájának. A magyar színészet élvonalából mindössze néhány tehetség tévedt helytelen útra, de a legnagyobbak megmaradtak az emberség, az igaz művészet talaján. A második világháború pusztításai a színházat sem kímélték. Az épület több belövést kapott, a front viszontagságai 1 "nkretették a színpadot és a nézőteret egyaránt Sebtében rendbehozták az épületet és 1946- ban már előadást tartanak a színházban. Hidvéghy Lajos, a társulat bonvivánja így emlékezik a szezonnyitásra: „A Tisza-híd a folyóba zuhanva, a város szétbombázva, szétlőve, de játszottunk. Mindig telt ház volt Olyan vegyes ruházatú közönséggel még sohsem találkoztam. A nézők legtöbbjén katonabakancs volt, német, orosz, román vagy magyar katonazubbony vagy nadrág — hiszen akkor így ruházikodtak az emberek. Ekkor voltak a legnagyobb sikereim. A baloldali páholyokban minden este ott ültek a hídroncsot szerelő és az új hidat építő Ganz- MÁVAG hidászai és soha ilyen lelkes közönséget mint akkor. Egyszer Szucsongot énekeltem, amikor a második felvonás végén egy hatalmas csomag repült be a színpadra. Felvettem és soha „nagyherceg” olyan jóízűen nem lakmározott füstölt sonkából mint akkor. Az infláció éveiben két- három darab tojás, 1 kitó liszt, vagy egy darab szalonna helyettesítette a belépőjegyet. Nagysikerű színházi estéket jegyzett fel a krónikás. A kertész kutyája, A dohányon vett kapitány, A filmcsillag estéről estére óriásai sikerrel szerepelt műsoron. 1949-ben megvalósult a szolnoki közönség álma. Állandó társulat, a Kecskeméti Katona József Színház 84 tagú művészgárdájával kezdte a •színház az évadot. Márki Géza, Kelemen Éva, Sólymos Imre. Pethes Ferenc és még sokan mások a szolnoki közönség kedvencei lettek. Az 1951-es 52-es évadban Szolnok Békéscsabával társult, 3 év múlva azonban mindkét város színházát önállósították. így jött létre 1954 őszén a Szolnoki Szigligeti Színház. Az államosítással és az állandó szolnoki színház megteremtésével révbe jutott a szolnoki színészet echos szekere. Mikor is indult? Csaknem 150 évvel ezelőtt, göröngyös úton zö- työgött, . sokszor megfeneklett a dagadó sárban, de a segítő kezek és Thália szójáéinak akarata célbajuttat- ta. Szülők, nevetők fóruma Egészséges tan u lóifjús E LAP hasábjain már volt arról szó, hogy az iskola tulajdonképpen a gyermek munkahelye, ezért iskolai munkájának, tanulásának éppen úgy megvannak a maga egészségügyi követelményei, mint az ipari, vagy mezőgazdasági munkának. Ezeket az egészségügyi feltételeket azonban a szülőnek és az iskolának együttesen kell biztosítania, mert a gyermek egyszerre családi és iskolai kollektíva tagja, munkája egyrészét az iskolában, másrészét otthonában végzi. Semmiképpen nem helyes ezért, ha a szülő iskolás gyermekével kapcsolatos minden gondját a nevelőre igyekszik hárítani rendszerint azzal az indokolással, hogy nagyon elfoglalt, vagy maga is tanul. A GYERMEK a szülői gondoskodást nem nélkülözheti, enélkül érzelmileg elszegényedik, elsivárodik és kollektív érzés helyett asszo- ciális tulajdonságok fejlődhetnek ki benne. E szülői elhajlásnak legalább olyan veszélyes és káros az ellenkezője; a gyermekek többnyire hiúságból eredő túlzott foglalkoztatása. Ismertünk apát, aki azzal ült le nap mint nap gyermeke tanulóasztalához, hogy bár fáradt napi munkájától, mégis olyan „önfeláldozó”, hogy akár éjfélig is együtt tanul vele, míg mindent ötösre nem tud. S mikor a valóban fáradt gyermek figyelme már ellankadt, még szidást is kellett hallgatnia, hogy milyen hálátlan. Ne felejtsük el soha, hogy a tanulás a legnehezebb munka. Ahhoz friss, pihent test, nyugodt körülmények kellenek. Súlyos hibát követ el az a szülő, aki gyermekének pihenését, tanulás közben testi, szellemi felfrissülését, tanulásának nyugodt feltételeit nem biztosítja, vagy olyan követelményeket támaszt vele szemben, ami annak, testi szellemi erejét meghaladja. A túlfeszített szellemi munka okozta testi-szellemi kifáradás a gyermek egészségét veszélyezteti, testi, szellemi fejlődését gátolja. A nevelőknek ilyen körülményekre gondolniuk kell s rossz tanuló, figyelmetlen, ásítozó, vagy éppen túlmoz- gékony tanítványaiknál ne elégedjenek meg annyival, hogy az ellenőrzőkönyvbe beírják a rossz jegyet, s a gyermeik rossz magatartását, mert ezzel általában csak rontani lehet, hanem derítsék fel, hogy nem az otthoni nevelési módszerben van-e a hiba. Napköziotthonos gyermek esetében számításba kell venni még azt is, hogy az egész nap iskolában tartózkodó gyermek pihenésének, felüdülésének, nyugodt tanulásának személyi és tárgyi feltételei ma még sok esetben nincsenek meg. NEMRÉGIBEN egy súlyosan bántalmazott kis iskolás fiú otthoni és iskolai körülményeit vizsgálva kiderült, hogy a rossz tanuló és magaviseletű gyermek az iskolában állandó szidásban, otthon rendszeresen brutális verésben részesült. Megbeszéltük a nevelővel és a szülővel, hogy mindkettőjük helytelen nevelési módszere mellett nem várhatják egy nyolc éves gyermektől a megoldást. Sajnos, a gyermekverés még mindig probléma. Az elmúlt iskolai évben több esetben kellett a szülőt beidéznünk, mert valamilyen véletlen orvosi vizsgálat alkalmával gyermekük ruhával fedett testrészein brutális bántalmazás nyomait találtuk. E szülők belátták eljárásuk embertelenségét, a gyermek testi, érzelmi fejlődésének felelőtlen veszélyeztetését. Nevelési tanácsaink megfogadását ígérték, így retorziót alkalmaznunk nem kellett. De, ha szükséges, elmegyünk égé* szén a bűnvádi feljelentésig is! Állandó problémája a szülőnek, iskolának az úgynevezett ideges gyermek. A nevelő, ha ilyet észlel, többnyire leegyszerűsíti a dolgot, megüzeni a szülőnek, hogy vigye gyermekét ideg- gyógyászati rendelésre s a szülő is hajlamos arra, hogy injekcióktól, tablettáktól várja a megoldást. A gyermek születhetik labilisabb idegrendszerrel, de valóban idegessé az a miliő teszi, amelyben él. Nem hiába szokták a gyermek- orvosok tréfásan mondani, hogy ideges gyermek nincs, csak ideges szülő és ideges gyermeknek kezelni kell az apját, anyját, örökké fáradt, ingerült szülők, családi perpatvarok, a szülő iszákossóga, a durvaság, rendszertelen élet mind olyan tényezők, amelyek a gyermeket előbb-utóbb idegessé teszik, tanulmányi eredményére, magatartására, testi fejlődésére súlyos hátrányt jelentenek. NÉHA éppen a túlzott szülői aggódás, az úgynevezett „ majomszeretet” az, ami a gyermek idegességének okozója. A tanulót nagyfokú rendszeresség vegye körül. Történjék minden a család napirendjében az ő személye figyelembevételével. A nevelő család- látogatása ne legyen formális, hanem ezeket a körülményeket vizsgálja s a szülő ne csak azért keresse fel fogadóóráján gyermeke tanárát, hogy felelősségre vonja, miért nem adott jobb jegyet, vagy miért cserélték el a tornanadrágját. Kedves, meghitt legyen a szülő és a nevelő kapcsolata, mert közösen felelnek azért, milyen jól, egészségesen fejlett, életörömmel teli felnőtt lesz a gondjaikra bízott kis emberpalántáiból. Ne legyen a szülői gondoskodás egyetlen fokmérője az, hogy milyen melegen öltözteti a gyermeket. A túlöltöztetett gyermek nyugtalan, nem tud figyelni, megizzad s így valóban könnyen meg is fázhat. A nevelők vegyék észre ezt s neveljék a gyermeket, szülőt egészséges, ésszerű öltözködésre. Nem is olyan régen még a sok hiányosan öltözött, cipődén gyermek volt a nevelő legnagyobb problémája. Akkor azon segíteni nem tudott. Ma, ennek az ellenkezőjével való törődés sokkal hálásabb feladat. AZ EMBER életének egynegyede a produktív életre való felkészüléssel telik el. Nem lehet tehát közömbös sem az egyénre, sem a társadalomra, hogy a felnövő nemzedék testi és szellemi nevelése milyen jó szándékkal, szakszerűséggel, emberszeretettel történik. A gyermek, a tanulóifjúság megfelelő élet- és munkakörülményeinek biztosítása érdekében a szülőnek és nevelőnek tehát mindent meg kell tennie. Dr. Lakatos Károly a Megyei TBC Gondozó Intézet gyermekgyógyász főorvosa Téliprogram A KISZ megyei végrehajtó bizottságának meghívására termelőszövetkezeti KISZ szervezetek kultúrfe- lelősei tanácskoztak tegnap délelőtt Szolnokon, a Ságvári Endre Művelődési Házban. Az érdekeltek alapszervezetük eredményeiről és téli programjáról mondták el véleményüket. A találkozás a tavaly decemberben Berekfürdőn rendezett egy hetes tanfolyam folytatása volt. Ezt a közeljövőben több tapasztalatcsere is követi majd. f IV.
