Szolnok Megyei Néplap, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-22 / 222. szám

Ezer, meg ezer új olvasó Ma reggel a társadalmi munkások ezrei, lapunk barátai, önkéntes agitáto­rai indulnak el, hogy újabb olvasókat, előfize­tőket toborozzanak. A mai nap betetőzése annak, a megyei párt végrehajtó bizottság által elindított akciónak, amelynek célja: a pártsajtó olvasótáborá­nak növelése. Az elmúlt napok ta­pasztalatai bizonyítják, hogy az MSZMP Szolnok megyei végrehajtó bizott­ságának határozata a pártsajtó terjesztéséről, találkozott a megye la­kosságának mindjobban megmutatkozó igényeivel. A néhány nap alatt beér­kezett több ezer új előfi­zetés (a Jászságban több mint kétezer, a szolnoki járásban ugyanennyi), ami minden bizonnyal a mai. egész megyére kiter­jedő agitációs napén to­vábbi ezrekkel szaporodik azt igazolja, hogy van igény Szolnok megyében is a sajtóra. Lapunk régi olvasóinak sokszor kifejezésre jutta­tott véleménye, az új ol­vasók ezreinek bekapcso­lódása tanúskodik arról, hogy a párt politikája, amelynek szolgálatát la­punk hivatásának és kö­telességének tartja, nép­szerű a megye egész la­kosságának körében. Sok­szor vallanak erről olva­sóink leveleikben, s val­lanak akkor, amikor nem is annak szánják. Amikor várják reggel a postást, hogy a párt lapját kézbe- véve megismerkedjenek az elmúlt nap eseményei­vel, vagy amikor munká­ba sietve megállnak egy percre az újságárusnál, hogy megvegyék a lapot. Sok kedves levél tanús­kodik arról, hogy olvasó­ink körében szinte csa­ládtagnak számít az új­ság. Olyan hűséges csa­ládtagnak aki mindennap kopogtat, hogy beszámol­jon arról, mi történt a vi­lágban, mi történt ha­zánkban és szűkebb pát­riánkban, Szolnok me­gyében. De ennek a csa­ládtagnak nemcsak ez a szerep jutott. Számos ol­vasónk keresi fel szer­kesztőségünket ügyes-ba­jos dolgaival, problémái­val, kérdéseivel, vagy csu­pán csak azért, hogy éle­tének egy fontos esemé­nyéről, községének, váro­sának fejlődéséről, üze­mének, termelőszövetke­zetének munkájáról, ked­venc labdarúgó csapatá­nak játékáról és az élet megannyi színes kis epi­zódjáról beszámoljon. Fontosak számunkra ezek a levelek és nagy becs­ben tartjuk őket. Úgy tekintjük, mint a mozaik egy-egv kockáját, amely összerakva egyre szé­pülő szocialista életünk hű képét adja. Amikor valljuk, hogy lapunk minden sorával a párt politikáját szolgál­ja. ezzel egyben azt is valljuk, hogy a nép ügyét Szolnok megye dolgozóit szolgáljuk. Mert ez a két feladat ugyanazt jelenti. Ezer szál és kapcsolat fűz bennünket olvasóink­hoz — és minden igyeke­zetünk, hogy a kommu­nista sajtónak e fontos jellemvonását mindjob­ban erősítsük a jövőben. Legjobb cikkeink témáját, ötleteit olvasóinktól kap­juk. Számos olyan olva­sónk van, aki maga is rendszeresen ír lapunk számára. Éppen az ilyen cikkek, amelyeknek ötle­te, vagy az egész cikk olvasóinktól származik, a legkedveltebbek, a legna- «robb érdeklődésre tarta­nak számot. Joggal mond­hatjuk, hogy olvasóink szinte velünk együtt írják, szerkesztik a lapot. Egy­ben reményünket is kife­jezzük: a lap olvasó tá­borának a rohamos növe­kedése, amelynek a na­pokban tanúi vagyunk, egyben a lap levelező tá­borának növekedésével is jár. Reméljük, új előfize­tőink közül is sokan fel­keresnek majd bennün­ket leveleikkel a jövőben. Örömmel jelentjük ez­úttal is olvasóinknak, hogy a megnövekedett igényeknek és a párt­végrehajtó bizottság ha­tározatának, amely erre kötelez bennünket, a jö­vő héttől kezdve jobban eleget tudunk tenni. Ed­dig is igyekeztünk olva­sóink igényeit kielégíteni, érdekes, színvonalas lapot szerkeszteni, de ennek határt szabott a szűk ol­dalterjedelem. A jövő­ben, már szeptember 29- től, az illetékes kormány- szervek engedélyével va­sárnaponként tizenkét ol­dalas lesz a Néplap. Mit tervezünk a jövő­re? — Változatlanul azt tartjuk, hogy a Néplap legyen a megye életének hű tükre. Mindenről, ami szűkebb hazánkban tör­ténik, értesüljenek olva­sóink. — Életünk széles skálájú — az üzemek, a termelőszövetkezetek, az Iskolák, a sportkörök, stb. — eseményei egy­aránt beletartoznak. A gyárak, a közös gazda­ságok, a pártszervezetek, a kulturális intézmények mindennapjai — ha nem Is szolgáltatnak világ- szenzációkat, mégis sok érdekeset kínálnak a ma emberének, mivel a je­len, a jövő formáiról, sa­ját magunkról szólnak a dolgos hétköznapokat be­mutató írások. Szeretnénk azonban job­ban túl pillantani ez­után megyénk határain is. írni mindenről — bő­vebben, mint eddig — ami a világban és ha­zánkban történik. Terje­delmében is növekedő vasárnapi irodalmi ro­vatunkban a magyar és a külföldi irodalom leg­javával. Tudomány-tech­nika rovatunkban a ro­hamosan fejlődő tudo­mány legújabb felfede­zéseivel, érdekességeivel ismerkedhet meg majd olvasónk. Megmarad és önálló mellékletté bővül a kedvelt Jászkun-Kakas című szatirikus rova­tunk. Továbbra is talál­kozhatnak olvasóink a Családi kör, a Szülők- nevelők fóruma, Kon­zultáció, Szaktanácsok, Jogi tanácsadás — rova­tainkkal. Orvosi tanácsok címmel új rovatot indí­tunk, amely beküldött kérdésekre is válaszol. Ezek a terveink. Egy mondatban úgv tehetne mindezt összefoglalni: a jövőben még jobb, érde­kesebb, tartalmasabb új­ságot szeretnénk olva­sóink kezébe adni. Ez a célunk, mert érezzük a felelősséget, amely olva­sótáborunk rohamos nö­vekedésével jár. Remél­jük eleget tudunk tenni a jövőben is felelősség- teljes kötelességünknek, maradéktalanul ki tud­juk elégíteni olvasóink igényeit. Ezúton is köszöntjük lapunk új olvasóit és előfizetőit és köszönjük mindazoknak a fárado­zásait. akik az elmúlt naookban éo ma is Szol­nok megyében a párt­sajtó teriesztésének ügyéért oly sokat tettek. Ma: Készülődés Kisújszálláson Echos szekerek Vetés... A íolyó vasárnapja A lelketlen Krajcz Személyautó részletre Vasárnapi sportműsor Világhírű posta­íosztogatók Szolnokon Szovjet kormány­nyilatkozatot adtak ki Moszkva (MTI) A Szovjetunió kormánya nyilatkozatot adott ki „A kínai kormány képviselő­jének” a moszkvai részle­ges atomtilalmi egyezményt ellenző legutóbbi kijelenté­seiről. A Pravda, a kivéte­lesen reggel megjelent Iz­vesztyija és a többi moszkvai lap szombaton kö­rülbelül másfél újságoldal terjedelemben közli a szov­jet kormány nyilatkozatá­nak első részét. (MTI) ..BIZALOMMAL NÉZÜNK A KÖVETKEZŐ ÖTVEN ÉV ELÉ..." Megnyílt a színház jubileumi évadja — Csakhogy megértük! ezt a felkiáltást pénteken este a színház fényárban úszó előcsarnokában leg­alább öt szájból hallottam. Ezt mondta Kaszab Anna, a színház régi művésznője, ezt az egyik díszletmunkás, no és persze egy két lelkes színházrajongó. S ha Kardoss Géza, az 1920-as évek szolnoki szín­házigazgatója körülnézne, ő is ezt mondaná, ő, akinek nyolc nap alatt nyolc bemutatót kellett tartania, hogy éhen ne haljon a színtársulat. S a nyolc közül hat operett, két bohózat. Tizenhat hónap telt el a legutolsó színházbeli elő­adás óta. S ez alatt több mint háromszázszor gördült ki a színház autóbusza, vit­te tájra a színészeket. Be­csülettel helytálltak a ne­héz körülmények között. De valahogy ez nem volt az igazi. Hiányzott az otthon, a megszokott öltöző, a vi­lágosító-berendezés, s nem utolsó sorban az a közön­ség, amely lehetett jó vagy rossz, lelkes vagy néha bi­zony közömbös, mégis saját, otthoni közönség volt. Egy fokkal ünnepélye­sebb volt a bemutató zsi­bongó tömege, mint más­kor. Az előcsarnokban az egykorú Iratok, régi szín­lapok. fényképek előtt cso­portosultak, ..kóstolgatták” a széles márvány lépcső­házakat, amelyek felvezet­nek a modern, ízléses bü­fébe. Itt is, ott is ismerős arcok. Barátaival beszélget­ni látjuk Czinege Lajos honvédelmi minisztert. Va­dász Lászlót, a Művelődés- ügyi Minisztérium színházi főigazgatóságának vezető­jét, egy másik csoportban Váczi Sándort, a megyei pártbizottság titkárát, Ár­vái Istvánt, az ágit. prop. osztály vezetőjét, Fodor Mihály megyei vb-elnökhe- lyettest. A premierre visz- szalátogáttak a színház régi művészei is. Gellei Kornél és Tyll Attila, a Nemzeti Színházból. .* Szegény Szigligeti Ede! Akinek küzdenie kellett nemcsak a részvétlenséggel, hanem azzal a makacs és ostoba előítélettel is. amely a teátristát, a színészt nem tekintette embernek. Meny­nyit kellett harcolnia az öreg Szathmáry-val, saját édesapjával, mert nevét megváltoztatva, ő Is a desz­kákra lépett. Most a fény­képe nézett reánk az egyik tablóról, s legsikeresebb művének címe a színlapról. Milyen büszke lenne erre az előadásra, amely felis­merte, hogyan kell látnia az embernek a régi-régi színészekről írott édes-bús vígjátékot. Mert ez az előadás vala­hogy a helyére tette a Li- liomfi-t. Helyére tette, a hozzáírt elő- és utójátékkal, amely keretbe foglalta a darabot, s oly közel hozta a közönséghez, amilyen kö­zel a szólókban, színekben játszó vándorszínészt hoz­hatták abban az időben, amikor az író is Liliomfi módján járta az országot. Nem lehet egyebet mon­dani a bemutatóról, mint azt, hogy csodálatosan friss volt. FYiss és hamvas. Si­került letörölni a darabról a port. Hangulata, sodrása volt ennek i Liliomfi-nak, s Berényi Gábor rendezői alkatától nem várt köny- nyedséggel és játékossággal vezette a társulatot a siker felé. Mert nagy siker volt. Sokszor a függöny elé hív­ták a szereplőket, s a taps nem egy-egy személynek, hanem egy egységes, fiatal társulatnak szólt, összképé­ben fiatal ez a tehetséges gárda, még akkor is, ha idősebb színészek is szere­peltek benne. ök is Az Indonéz Köztársaság ideiglenes legfelsőbb népi tanácskozó testületének és parlamentjének küldöttsé­ge, élén dr. Ali Sastro Amidjojo miniszterrel, az ideiglenes legfelsőbb népi tanácskozó testület alelnö- kével szombaton délelőtt az feloldódtak a fiatalság ára­datában. Színeiben, megjelenésé­ben új a társulat. S ha ebben a kis darabban ilyen­né tudtak összeforrni, nagy Sikereknek néz még elébe a színház. Ezen az estén nem eresz­tették le a vasfüggönyt. De a tapsból, a szerétéiből, a sikerből így is világos ké­pet lehetett alkotni a kö­zönség véleményéről. Megnyílt az ötvenedik ju­bileumi évad és ha picit tréfásan jelentette is ki megnyitójában Berényi Gá­bor igazgató, hogy optimis­tán néz a következő ötven év elé, úgy érezzük van erre alapja. És ha a tár­sulat tagjai a bemutatott mű alaphangjaként meg­adott Színészdal című Pe- tőfi-vers szellemében élnek és dolgoznak, a következő ötven évre ugyan nem tu­dunk jósolni, de az 1963— 64-es évad sikerét biztosí­tottnak látjuk.- ht — Ikarus karosszéria és jár­műgyárba látogatott. Dél­után a Hazafias Népfront székházában 1 dr. Ortutav Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára baráti beszélgetésen látta vendégül az Indonéz parlamenti küldöttséget. Indonéz parlamenti küldöttség hazánkban , ., . . vr . % £) Yf a VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XIV, évfolyam, 332. szám. Ára 69 fillér 1963- szept. 22., vasárnap.

Next

/
Thumbnails
Contents