Szolnok Megyei Néplap, 1963. szeptember (14. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-21 / 221. szám

' VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK} HOINOK megyei Wéftlajx A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 221. szám. Ara 50 fillér 1963. szept. 21., szombat. A KULTURÁLIS SZEMLE ÚJ ÚTJAI A kulturális szemle az utolsó három évben nagy utat futott be. Részt­vevőinek száma országosan félmillióról egymillióra emelkedett, ha az Ifjúság a Szocializmusért Mozgalom harmadik követelményét teljesítőket is beszámítjuk. S ha csak a megyét vesszük is számításba, óvatos becs­lés szerint is harmincezer felé jár azoknak a száma, akik valamilyen fajta ak­tív tevékenységgel kíván­ják bebizonyítani: a kul­túra egyre inkább tömeg­mozgalommá szélesedik. Éppen ezért ma már cél­szerű annak a megvizsgá­lása, hogy mennyiben vál­totta be a szemle-rendszer a hozzáfüződő reményeket, mennyiben felel meg a kulturális élet mai igényei­nek? Kétségtelen, hogy a se­regszemle néhány évvel ez­előtt fontos és szükségszerű volt abban a formában, ahogyan meghirdették, mert helyes képet adott arról, melyik tömegszervezet hogyan képes mozgósítani, hány emberre lehet számí­tani a népművelési munká­ban, hányán vesznek részt az öntevékeny mozgalom­ban, milyen feltételeket biztosítanak a gazdasági vezetők a műkedvelő együt­tesek működtetéséhez, stb. Nem utolsósorban nagy Je­lentősége volt annak, hogy egész sor új tehetség került felszínre, akik aztán köz­ségük, járásuk kulturális életének jelentős tényezői lettek. Mindezek mellett az elő­nyök mellett a kulturális szemlének árnyoldalai is akadtak. Ezek közül a leg­lényegesebb a kampány- szerűség. A benevezett cso­portok jelentős százaléka csak alkalmilag jött össze, egy-egy színdarabot, tánc- számot tanultak meg, az- Otán feloszlottak. A lényeg, a belső nevelés elsikkadt. A produkciós szemlélet lett orrá sok színjátszó, és népi tánccsoportban. Ez termé­szetesen a színvonalra is rendkívül károsan hatott. A kampányszeTŰségne példa TOrökszentmiklós esete, ahol két évvel ezelőtt hét szín játszócsoport szerepelt a bemutatókon, azután pe­dig csak hárommal talál­kozhattunk a városban. De nyugodtan mondhatjuk, ez a jelenség általános volt. Nagy megelégedéssel ol­vastuk a szemle most ki­adott irányelveit, amely az 1963—65 évekre szabja meg a szemle arculatát. Már a tavalyi népművelési évad­ban is történtek kísérletek, hogy az arányt helyreállít­sák. Sokkal nagyobb fi­gyelmet fordítottak például a József Attila olvasó moz­galomra, amelynek népsze­rűsége minden eddigit fe­lülmúlt. Megyénkben ki­lencezerötszáz jelvényt osz­tottak ld, amelynek körül­belül a fele bronzjelvény. Az irodalmi színpadok szá­ma ugyan nem emelkedett, de tartalmi munkájuk el- mélvült, alaposabbá vált. Több új bábszakkör alakult, ugrásszerűen emelkedett azoknak a száma, akik múzeumlátogatással, szelle­mi vetélkedők során bizo­nyították be kultúra iránti érdeklődésüket, szeretetü- ket. / Az idei szemle örvendetes új vonása, hogy még ennél is tovább megy. Kimond­ják ugyanis, hogy a leg­fontosabb feladat a mű­veltségi színvonal emelése, amely elválaszthatatlan az általános ismeretek meg­szerzésétől és bővítésétől. Az esti és levelező Iskolák, tanfolyamok hallgatása, ma­ga a tanulás, ezzel igen fontos szemle-feltétellé lé­pett elő. E hatalmas kul­turális megmozdulás egész rendszere szerves egysé­get alkot, ahol elsőrendű fontossága van a tanulás­nak, az ismeretterjesztés­nek, az olvasómozgalomnak és a klubéletnek. Ezekhez csatlakozik a műkedvelő művészeti és szakköri moz­galom. Kétségtelen, hogy ilyen­formán a kulturális szemle szervezése minden eddigi­nél nagyobb, átfogóbb mun­kát követel meg a tömeg­szervezetektől, a népműve­lés területén dolgozóktól, mint eddig bármikor. El­sősorban természetesen a KISZ-re hárul sok feladat, hiszen az aktív kulturális tevékenység igen nagy szá­zalékban a fiatalság privi­légiuma. Ez azonban nem jelenti, hogy a többi tömeg­szervezetek és a népműve­lés ezentúl csak nézni fogja az ifjúsági szervezetek munkáját. A szemle új rendszerének egyik nagy pozitívuma éppen az, hogy széles skálán mozog és csak a legszélesebb tömegek ösz- szefogásával vihető sikerre. A szervezés állandóan visszatérő hiányossága volt, hogy későn kezdtek hozzá. Általában november végén, december elején jelent meg a KISZ felhívása és vala­mikor januárban kezdtek hozzá a községekben, vá­rosokban a tényleges fel­készüléshez. Ennek ered­ménye színvonal csökke­nés, sok esetben sikertelen­ség vagy erőltetett látszat­eredmények hajszolása volt. Amellett olyan téves néze­tek is gátolták a sokoldalú kulturális fejlődést, hogy még egyes népművelési fel­ügyelők is akadtak, akik szerint; „az a lényeg, mennyi a tánccsoport, meg a színjátszó csoport, mert azt könnyen tudom ellen­őrizni”. Ha azt akarjuk, hogy a szemle sikeres legyen, nem november végén, hanem már most hozzá kell fogni a szervezéséhez. S zeptember vége felé járunk. Bár az őszi mezőgazdasági munkák még igencsak javában tartanak, de a szemle szervezését mór a napokban meg kell indítanunk ahhoz, hogy az eddig elért szép mennyiségi eredmény mellé oda teltes­sük a most következő két éves időszak mély, minő­ségi változásait is. (HT.) Hétfőn kezdődik a rizshántolási szezon Karcagon Nap mint nap több száz mázsa termény érkezik a Szolnok megyei Malomipari és Terményforgalmi Válla­lat karcagi hántolóüzemébe. Az első szállítmányt a kar­cagi Lenin Termelőszövet­kezet gazdái küdték. Az újonnan, 180 000 forint költ­séggel épült közúti szekér­hídmérleggel az üzem veze­tői megvalósították az öm­lesztett áru átvételét. Ez­zel jelentős mértékben meggyorsult az áru mérle­gelése és 10 százalékra csőidként a járművek vára­kozási ideje, és könnyebb, kulturáltabb lett az áru- átvételnél dolgozók mun­kája. Hétfőn kezdődik a rizs­hántolási szezon és napon­ta 20 vagon terményt dol­goznak fel a karcagi üzem­ben. A tavalyi kampány­hoz hasonlóan, az idén is alkalmazzák a Torma-féle újítást. Ezzel előreláthatóan több mint egymillió forin­tot takarít meg az üzem. Külügyminiszteri tanácskozások Washingtonban és New Yorkban Diplomáciai megfigyelők nagy érdeklődéssel tekinte­nek a washingtoni és a jövő hétfőn New Yorkban kezdődő tanácsko­zások elébe. E megbeszélé­sek során — írja az AFP — a kelet- és nyugati fe­szültség csökkentésének lehetőségeit vitatják meg. A tanácskozásokon köz­ponti helyet foglal el a leszerelés. Hírügynökségek szerint szóba kerül a Var­sói Szerződés és a NATO tagállamainak meg nem tá­madási szerződése, a meg- lepetésszerü támadások el­hárítása és az általános le­szereléssel összefüggő több kérdés. A nyugati hírügy- nöJcségek ezzel kapcsolatban utalnak arra, hogy a wa­shingtoni kormány mielőtt e kérdésekben tényleges lépésre szánná el magát, igyekszik összehangolni ál­láspontját szövetségeseinek véleményével. Gromíko szovjet és Rusk amerikai külügyminiszter egyébként a jövő hét kö­zepe táján találkozik. Gro- miko, Dean Rusk és Lord Home angol külügyminisz­ter jövő hét végén ül össze, s a kelet-nyugati kapcsola­tokról tanácskozik. Ezt kö­vetően a szovjet külügymi­niszter Washingtonban Kennedy elnökkel találko­zik. • Schröder nyugatnémet külügyminiszter csütörtökön este New Yorkba érkezett, hogy Kennedy amerikai el­nökkel ás Dean Rusk ame­rikai külügyminiszterrel tanácskozzék. Schröder a New York-i repülőtéren el­hangzott nyilatkozatában kijelentette: „olyan idő­pontban érkeztem az Egye­sült Államokba, amikor a szövetségesek közti tanács­kozásoknak rendkívüli je­lentőséget keli tulajdonítani. A Szovjetunióval folytatott megbeszélések új szakaszá­nak a küszöbén állunk". A külügyminiszter tagadd ni próbálta azt a tényt, hogy a bonni kormány ed­dig a kelet-nyugati tárgya­lások kerékkötője volt. „A nemzetközi feszültségnek az az oka — mondotta —, hogy a Szovjetunió nem ismeri el a németek ön­rendelkezési jogát”. Mint ismeretes, a bonni nyelvezet szerint az önren­delkezési jog sürgetése egyet jelent a Német De­mokratikus Köztársaság be­kebelezésének a követelésé­vel. (Reuter, AP, AFP) Teljes kapacitással dolgoznak a járművek Fogatokkal is szállítanak a karcagi Lenin Tsz-ben Az őszi betakarítás si­kere nemcsak azon múlik, hogy a szövetkezeti gaz­dák és az állami gazdasá­gok dolgozói minden percet kihasználva munkálkodja­nak a földeken, hanem a szállítás jó megszervezésén is. A legtöbb helyen ha mégegyszer annyi jármű lenne is, mint amennyi van, azoknak szintén jut­na szállítandó termény. Nagyon fontos tehát, hogy a rendelkezésre álló jár­művek, fogatok, teljes ka­pacitással dolgozzanak, s a szállítás elmaradása ne gá­tolja a betakarítást követő nagy munkát, a talaj elő­A munkásakadémiák ci V^róiirt ^r,ckei,ai « Ságvári OÍJ\CiCCi L művelődési házban Tegnap délelőtt a Szakszervezetek Megyei Taná­csa és a TIT rendezésében nagyszabású értekezletet tartottak. A napirenden az üzemi ismeretterjesztés, ezen belül is elsősorban a munkásakadémiák szerepel­tek. Az értekezleten megjelent Árva! István, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztáyának vezetője, Mészáros Ferenc, a TIT megyei titkára, Tari Kálmán, a megyei tanács népművelési csoportjának helyettes vezetője. A megnyitó előadást Lázár Mihályné, az SZMT vezető titkára tartotta. A megnyitóban a munkásakadémiák jelen­tőségét méltatta. Elmondot­ta, hogy a kezdeti héttel szemben az 1962/63-as év­adban már 39 munkás- és belkereskedelmi akadémia indult, amelyen 450 elő­adást tartottak és három­ezer állandó hallgatója volt. Értékelte ezek munkáját, elmondotta, voltak helyek, ahol igen jól sikerült mind a szervezés, mind a téma- választás, így a cukorgyár­ban, a papírgyárban, a fém­nyomóban; ugyanakkor azonban a járműnél, a ve­gyiművekben és Martfűn elmaradt a kihelyezett mun­kásakadémia. Tószegen pél­dául a nagyfokú lemorzso­lódás okozta ezt. A hiányos­ságok között sorolta fel a társadalmi vezetőségek for­mális működését; azt, hogy az akadémia helyzetét üze­men belül nem tisztázták, így helyenként ütközött a szakmunkásképzéssel, illet­ve a szakszervezeti politikai iskolákkal. Sok még a ve­gyes sorozat, amelyek nem eléggé hatékonyak és hiá­nyos volt az ellenőrzés. Az új oktatási érádban ezt el kell kerülni. Ezért ebben az évben a fő fel­adat a tényleges társadal­mi vezetés biztosítása. Gon­dosan, végzettség szerint kell kiválogatni a hallgatókat, nagy gondot kell fordítani a tervezésre, a szemléltetés­re, az ellenőrzésre. Az elő­adó ezután részletesen is­mertette, hogyan szervezzék meg a társadalmi vezetést, az ellenőrzést, hogyan biz­tosítsák az előadások szín­vonalát. A hallgatóság — a leen­dő akadémiavezetők, műve­lődési otthon igazgatók, szakszervezeti bizottsági ta­gok, sőt egy-két gazdasági vezető is — nagy érdeklő­déssel hallgatták az igen alapos módszertani jellegű Megyénk egészségügyének fejlődése jó Pénteken délelőtt a me­gyei KÖJÁL új székházá­nak könyvtártermében já­rási, városi főorvosok egésznapog tanácskozása kezdődött meg. A megbe­szélésre váró napirendi pontok közül az érdeklő­dés középpontjában az Egészségügyi Minisztérium kollégiumának ülésén el­hangzott értékelés ismer­tetése volt Dr. Tóth Lajos megyei főorvos vázolta a kollé­gium Szolnok megye egész­ségügyére vonatkozó fon­tosabb megállapításait. Elmondotta, hogy a kol­légium az általános fejlő­dést jónak ítélte meg, s az orvosok és középkáderek munkáját elismerésre mél­tónak találta. beszámolót és többen hozzá is szóltak. Elmondották, hogy nagyon ösztönző pél­dául, ha az akadémia utolsó fogalkozása valamilyen ki­rándulás. így a papírgyár­ban alig volt lemorzsolódás, mert mindenki tudta, hogy a rendszeresen járó hall­gatók utolsó alkalommal a Dunai Szalmaeellulózgyá- rat nézik meg autóbuszki­ránduláson. Tabák elvtárs, a cukorgyár igazgatója ja­vasolta, hogy a társadalmi vezetőségek tagjai kapja­nak megbízólevelet, a hall­gatók pedig Indexet. El­hangzott olyan javaslat is, hogy félévenként rendez­zenek szellemi vetélkedőt jutalmakkal, amely arra szolgálna, hogy lemérje: mennyit jegyeztek meg a hallgatók az akadémia anyagából. A vitában felszólalt Árvái István elv­társ is, aki elmondotta, hogy a munkásakadémiá­kat ugyanolyan lelkiisme­retességgel támogatják és ellenőrzik majd a párt­szervezetek, mint akár a pártoktatást. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az üze­mekben ne törekedjenek látszateredményekre, csak ott induljon akadémia, ahol erre a személyi-; gazdasá­gi-, politikai feltételek tel­jes mértékben megvannak. Az akadémiák társadalmi vezetőségében pedig feltét­lenül legyenek ott a gaz­dasági vezetők. — Ismerje úgy az igazgató a munkás- akadémia ügyeit, mint akár a gazdasági kérdéseket. — így érhető el, hogy ennek az oktatási formának meg lesz az a súlya és tekintélye, amelyet megérdemel. Az értekezlet Lázár Mi­hályné zárszavával a déli órákban ért véget. készítést, vetést és az őszi mélyszántást. Hogyan szervezték meg a szállítást a karcagi L°- nin Tsz-ben? Erre a kérdésre Mohácsi Imre elvtárstól, a közös gazdaság főagronómusától kértünk választ. — Néhány szót talán ar­ról, hogy mit kell szállíta­nunk. Az eddig átadott 115 vagon cukorrépát leszámít­va, ebből a növényből még mintegy 500 vagon vár el­szállításra. Kukoricából 504' vagonnyi termést várunk, ezt és a szárat is be kell hordani a földekről. Jelen­tősebb tétel a 120 vagon nyersrizs és a 45 vagon ve­tőmag is. A tíz vagon nap­raforgót már csak úgy rá­adásként említem. — Mennyi gép és fogat áll rendelkezésükre? — öt tehergépkocsi, ti­zenöt univerzális traktor és hatvan fogat, ami annyit jelent, hogy minden 150 hold szántóra egy fogat Jut. Igyekszünk a lehető legjobban kihasználni a gépeket és a fogatokat. A trágyázásnál például a há­rom trágyaszóró kiszolgá­lása mellett a markolóval még öt—hat fogatot is megraktak. Mindez csak perceket vett igénybe, s így sokkal többször fordul­hattak a fogatok, mintha kézierővel történt volna a rakodás. Most a kukorica törésénél is rövidebb távol­ságra fogatokkal szállítjuk a termést. Ügy számítjuk; hogy a rizs cséplésémél a hat gép kiszolgálása szin­tén leköti a hatvan fogat erejét — A gépjárműveket cso­portosítva működtetjük az üzemegységvezetők irányí­tásával. A sllózást például nem egyszerre kezdtük, hanem előbb az egyik, majd a másik üzemegység­ben, mert így a szállítóesz­közöket összevontuk, a jobban kihasználhattuk. A gépkocsikat Varga Imrével, a száll itásfelelőssel egyet­értésben osszuk el. Amikor az útviszonyok lehetővé teszik, a teherautók is hordják a földről a ter­ményt, de elsősorban az a feladatuk, hogy raktártól— raktárig, a vasúttól és a vasúthoz szállítsanak. — Még csak annyit, hogy a rakodást részben utazó-, másrészt helyben lévő bri­gádok végzik. Mindig azt a módszert alklamazzuk, amely az adott munkánál a legalkalmasabb. Az a cé­lunk, hogy gyorsan, szerve­zetten történjen a rakodás, ne kelljen feleslegesen áll­dogálnak a járművekneK. Minden perc drága, s csak a jól összehangolt munka biztosíthatja a szállítás fo­lyamatosságát, a járműve^ fogatok ió kihf- ’’ísát. N. K.

Next

/
Thumbnails
Contents