Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1963-08-18 / 193. szám

1963. augusztus 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Mi a hangrobbanás? Növekedett a szabálysértések száma Mezőtúron A közelmúltban levelet kaptunk Hamar Károlyné tiszabői olvasónktól. Kérte hogy lapunk hasábjain ke­resztül adjunk felvilágosítást arról: mj a hangrobba­nás. Tekintettel arra hogy az emberek közül legtöb­ben félnek és félremagyarázzák e fizikai törvényszerű­séget. Kérésének szívesen teszünk eleget, s a hang- robbanás tényét az alábbiakban magyarázzuk meg: Játék vagy fizikai törvényszerűség a hangrobbanás? Sokan mulasztották el a kötelező védőoltást — Nem gondozzák a járdákat és árkokat — Építési törmelék az utcán Amikor a repülőgép se­bessége eléri, illetve túllépi a hang terjedési sebességét, minden esetben kialakul a hangrobbanás. A hangrob­banás létrejöttének és elke­rülhetetlenségének megér­téséhez tisztázni kell első­sorban azt, hogy mi a hang keletkezésének fizikai oka. Rázzunk meg fülünktől bizonyos távolságban egy csengőt. Azt az érzetet (fi­ziológiai hatást), melyhez fülünk útján jutunk, hang­nak nevezzük. Hogyan Jut el a csengőhang a fülünkig? A csengő a levegő apró kis részeit mozgásba hozza. Egyik — már mozgásba hozott részecske ütközik a má'sikkal, tehát a köztük lévő távolság csökken. Az ütközés következtében az érintett részecske is mozog­ni kezd és szintén hozzá- ütődik egy másikhoz. Ez a folyamat állandóan ismét­lődik. Tehát a levegőben lejátszódik egy sűrűsödési, illetve ritkulási folyamat, mely hullámszerűen ismét­lődik és gömbfelületen ter­jed, melyben ha benne tar­tózkodunk, a fülünkben lé­vő dobhártyát rezgésbe hoz­za és az agykéreg hallóköz­pontja tudomásul veszi a hangot. E példa alapján normális viszonyok között vizsgált esetben a sűrűség­változás nyomásváltozást is okoz. Ezeket gyenge nyo­más- és sűrűségváltozásnak "nevezzük. Az ebből szárma­zó rezgések a levegőben másodpercenként körübelül 340 méter távolságot teszr nek meg, vagyis a hang se­bességével terjednek. Le­szögezhetjük tehát, hogy hangnak tekinthető minden gyenge nyomás- és sűrűség­változás, mely a levegőben a hang sebességével terjed. A hanghullámok terjedésé­nek vizsgálatakor csengő helyett bármilyen hangfor­rás is alkalmazható. Hangforrásként nemcsak a rezgést kibocsátó test, ha­nem bármilyen, a levegőré­szecskéket eredeti irányuk­ból kitérítő test is felfog­ható. Például a repülőgép, mely a levegőben haladva „nekiütközik”, így a ré­szecskéket kitéríti eredeti helyzetükből, és ezzel han­got kelt. Példának egy anyagi pon­tot alkalmazunk. (A pont a repülőgép helyét határozza meg!) Ha a hanghullámok forrása mozdulatlan, és a hang sebességét a-val, a hangforrás haladási sebes­ségét B-vel jelöljük, akkor a forrás által létrehozott hanghullámok központi (koncentrikus) gömbfelülete formájában terjednek, melynek központjában a hangforrás helyezkedik el. V = Q. Ebben az esetben a hang­forrást körülvevő egész tér­ben kis nyomás- és sűrűség változás megy végbe. Ha­sonló a hanghullámok leve­gőben való terjedése a vízbe dobott kő által létrehozott minden irányban azonos se­bességgel terjedő hullám­hoz (k ncentrikus körök­höz!. Ha a gyenge változások forrása valamilyen V-sebes- séggel mozog, melynek se­bessége kisebb, mint a hangsebesség, akkor a ha­ladási irányban a hanghui- lámok összetorlódnak, az ellentétes oldalon pedig el­húzódnak. V a. A felénk haladó gépkocsi hangját például magasabb­nak, a távolodó gépkocsi hangját pedig mélyebbnek halljuk. A „B” pontban lé­vő megfigyelő tehát hallja a repülőgép hangját, mi­előtt az elrepülne felette. A hang sebességgel egyenlő sebességgel haladó hang­forrás (repülőgép) nem előzi meg a hanghullámo­kat és ne..i marad le azok­tól. V = a. Zfirge wlbzásck hatírhJáma. / V-a Azt a teret, amelyben a hangforrás mozog, két rész­re oszthatjuk: a hangforrás előtt elhelyezkedő zavar­mentes, és a hangforrás mögött elhelyezkedő meg­zavart térre. A zavarmen­tes részben a hanghullámok nem terjednek. A megza­vart levegő, vagyis a hang­hullámok a hangforrás sík­jában és mögötte összege- ződnek (koncentrálódnak). A zavarmentes és megza­vart térre felosztott síkot a gyenge nyomás- és sűrű­ségváltozás határhullámá­nak nevezzük. A hangsebességgel egyen­lő sebességgel haladó hang­forrás esetén határhullám nem más, mint a hangfor­rás haladási irányára me­rőleges sík. A „B” pontban lévő sze­mély csak akkor fogja hal­lani a gép hangját, ha az egy vonalba ér vele, előtte „előrejelzés” nincsen. Ami­kor a gyenge változások forrása hangfeletti sebes­séggel mozog, a hangforrás megelőzi az általa létreho­zott hanghullámokat. Eb­ben az esetben valamennyi gyenge változási hullám a hangforrás mögött a gyen­ge változások kúpjában (kó- nuszában) helyezkedik el (koncentrálódnak). A gyenge változások kúp­ját körülvevő tér ,,nem tud” a hangforrás mozgásá­ról, tehát a kúp körüláram- lására nem tud felkészülni és itt hang nem hallható. A ,,B” pontban lévő sze­mély először a hangrobba­nást hallja, ha a gép elre­pült fölötte és ő a kúp és a föld metszésvonalán tar­tózkodik, majd csak utána hallja a gép zúgását. A hangforrás hangsebes­ség alatti és hangsebesség feletti mozgásával kapcso­latos nyomás és sűrűség gyenge változási képeit összehasonlítva, az alábbi következtetést vonhatjuk le: hangsebesség alatti sebes­séggel való mozgás (repü­lés) esetén a hangforrástól (a repülőgéptől) származó gyenge változások a hang­forrás előtt terjednek, mintha „figyelmeztetnék” a levegő részecskéit arra, hogy a hangforrás közele­dik. A hangsebesség feletti sebességeken a gyenge vál­tozások lemaradnak a hang­forrástól és a hangforrás előtt lévő levegőrészecské­ket nem tudják „figyelmez­tetni” a hangforrás közele­déséről. Eddig áttekintettük egy hangforrás mozgásának eredményeként létrejött gyenge nyomás- és sűrűség­változásokat. Azonban a természetben ezeken kívül esetenként megfigyelhetünk erős változásokat is az úgy­nevezett lökéshullámokat (vagy ütődési hullámokat). A lökéshullám a levegőnek egy erősen összenyomott vékony rétege, kiterjedése szintén kúpalakú (kónu­szos), melynek felületén a levegőnek főleg a nyomása ugrásszerűen megnő. Tehát az előző pontokban tárgyalt jelenségektől eltérően nem folyamatosan történik a sű­rűség- és nyomásváltozás, hanem úgynevezett „nyo­másugrás” lép fel. Ez a nyomásugrás a levegőben lettek. Körülülték a bog­rácsot és faltak. A mama undorral kanalazta a lét a taknyos, nyálas purdék után, pedig az elég jó leit volna, már az íze, csak ne lett volna tele szétfőtt hal­cafatokkal. Szépen kezdődik a rokonlátogatás! — Nem értem ezeket a Sándorékat — töprengett később az ura felé susogva, a zsákkal a feje alatt, a szalmán. Mikor végre, sok szíves jóéjszakát-kívánás után, magukra maradtak az ólpadláson. — Hogy az is­tenbe élnek ezek? Láttad? Kenvér nélkül ették azt a vacakot. Olyanok, mint a cigányok. Én nem bánom, én nem azért hoztam azt a kis rongyot. Nekem ki ad’ A bakancs maga megér egy mázsa búzát!... A nagy- kabát is megér vagy ötven kilót, úgy mint egy fillért. Teljesen jó a belseje is, a gallérja sincs kikopva. A flanellruha épp az asszony­ra való volna, de így... Még ing sincs ezen az asszo­nyon, egész kilógott a mej- je a blúzból, ahogy szopta­tott. Én arról se tehetek... Az az öt ing, az maga meg­ér öt pengőt, ha használt is. Ezeknek öt pengőjük? Még petróleumra sincs nekik. Hát pedig én oda nem adok mozgó repülőgép felületéről kiindulva és a térben kúp­alakot képezve, úgynevezett hangrobbanást idéz elő. Egy bizonyos magasság­ban bizonyos terepszakasz felett elhaladva, pillanat­nyilag a kúp felületén tar­tózkodva úgynevezett „hangrobbanást” észlelünk. A robbanás hatása annál erősebb, minél kisebb ma­gasságban halad el egy re­pülőgép. Végkövetkeztetés­képpen leszögezhetjük, hogy a „hangrobbanás” egy hang- vagy hangsebesség­nél nagyobb sebességgel ha­ladó repülőgép által létre­hozott, hirtelen végbemenő nyomásnövekedés, illetve nyomásugrás. Bizonyos ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy kisebb magasságban elhaladó repülőgép, mely a hangsebességet elérte, vagy túllépte, hangrobbanást idézett elő. Ennek eredmé­nye az lett, hogy a kúp fe­lületébe került épületek csukott ablakai betörtek. Ilyen jelenségeket tapasz­talhatunk ágyúlövés, bom­babecsapódás közelében is. Megnyugtatásképpen még annyit a hangrobbanásról, hogy az veszélytelen úgy a földi tárgyakra, épületek­re, valamint élő személyek­re nézve egyaránt, mert szigorú rendelkezések sza­bályozzák repülés közben a hangsebesség túllépésének biztonságos magasságát. Fodor Ferenc Tolvaj Zoltán semmit, csak úgy. Megmon­dom neki. Nézd, testvér, ne is haragudj, de én se lop­tam! A putriban sem aludtak. A fiú, L” i, aki olyan sie­tősen hozta a széket, duz- mogott. Nemhogy cukrot adtak vóna, : lég ki se bon­tó.ták a zsákot. Belecsípett az öccsébe, Lajcsikába, akit mindig mellédugnak, pedig egyedül is alig fér a sut­ban. Lajcsika felordított, mint akit ölnek. — Ne üvőts, te dörrent rá az apja. — Fene a tüdő­töket, de jó tüdőd van. Fel­ébreszted a kicsit, te, de akkor kiontom a béleteket. Ha még egy hangot hallok. ... Aggvad csak, anyja, a hámot! Oda volt készítve estén­ként a jó erős kubikoshám a keze ügyébe. Jó ez arra is. A gyerekek meghunyász­kodtak. Hang nélkül lök- dösték egv.nást tovább. — Mit gondolsz, meddig maradnak? — susogott a terebély asszony, hogy fel ne ébressze az örökké mel­lén rágódó legkisebbet. — Megkérdhetted vóna. — Máj megkérdem, na. Még azt hinnék, hogy kű- döm ükét. *— Mit ho'hattak, mit gondolsz? Ki se bontották. — Máj kibontja, ha akar­Tavaly Mezőtúron az első félévben 109 szabálysértési ügyben indult eljárás. Ezek javarészét iskolai mulaszitás, társadalmi tulajdon sérel­mére elkövetett bolti lopás, jogtalan ipari tevékenység miatt kellett lefolytatni. Ez év első felében a sza­bálysértési eljárások száma 140 volt, ami a tavalyi idő­szakhoz mérve jelentős emelkedést mutalt. Mégis ha a statisztikai adat mögé tekintünk, egy—két örven­detes jelenségre is bukkan­hatunk. Így rendkívül kevés eset­ben volt szükséges bünte­tést alkalmazni bolti lopás, iskolai mulasztás miatt. EL lenben a védőoltási kötele­zettségnek negyvenhármán nem tettek eleget, (a város területén tanácsi rendeletre öt éven át tífusz elleni ol­tásban kelj részesíteni a la­kosságot.) S ezért pénzbír­ságot fizettek. Az emberek húzódoznak, félnek az oltástól, mert az A 80 éve fennálló Ma­gyar Optikai Művek geodé­ziai műszerei a közelmúlt­ban újabb piacokra talál­tak. A Metrimpex tavaly küldte el az első szállítmá­nyokat Belgiumba, az idén pedig Libanonból és Tu­niszból kapott megrendelé­seket. Ismét jelentkeztek az argentin vevők, akiknek néhány évvel ezelőtt adtak el előlször magyar geodé­ziai műszereket. A május­ban Párizsban megrende­zett magyar geodéziai mű­szerkiállítás a francia szak­értők érdeklődését is fel­keltette és rövidesen jelen­tősebb francia vásárlások várhatók. 15 féle geodéziai műszer készül hazánkban s valamennyi versenyképes. A számos magyar szaba­dalmat magában foglaló ja. Mit hozhattak vóna? Biztos nem krumplit, se babot. Olyasmit nem hoz Pestrül. Csak valami ruha­félét... Szegény Róza. Mari nénénk temetésin vót itt­hon utójjára. — Minek gyütt vóna — rántott a vállán óvatosan az asszony. — A nyomorú­ságra? Olyan, mint egy naccsága. Láttam, mi­kor gyufát gyútottak, milyen bulúz meg kombi- nét vót rajta. Nekem egy rossz kombinétom sincs. Avvót, utójjára, amit a gyerekágyba kaptam asszo- nyomtul, de az is régi vót, szétment. — E megint énrám szól. Ne rágjál, Julcsa, még ic- caka is. Mír nem csinált apád gazdahelyre. Vagy mír nem építtet a kor­mány több vasutat? Oda­adom mán a gatyámat kom­binát helyett, csak ne rág­jál. — Eredj, kell is nekem a te f.. .sós gatyád! A legnagyobb bajukban is tudtak így tréfálni. A göthös, zsugori, öreg szom­széd. Rónyai, Rónyai Pistá­nak az apja, nem egyszer kérdezte már tőlük — már persze, amíg beszéltek — „Hogy lehet az, te Sándor, hogy tik sohase veszeked­tek?” „Minek veszekednénk — rántott a vállán a so­vány kubikos —, avval nincs több!” Az ajtó felől gyanús ka­parászás ütötte meg az asz- szony fülét. Óvatosan felült, mert az ura már elszende- edett és nem akart na­gyobb cirkuszt. Csendben tette le a csecsemőt az apja faragta bölcsőbe. rövid ideig lázzal, s rossz közérzettel jár. Megítélé­sünk szerint ez esetben in­kább az egészségügyi felvi­lágosításra van nagy szük­ség, mert ez a probléma nem oldható meg csupán bírságolással; Beszélgetésünkkor az igazgatási osztály előadója elmondotta, hogy újabban sokan nem törődnek azzal a tanácsrendelettel, amely a gyalogjárdák tisztántar­tását és a vízlevezetőárkok karbantartását írja elő. Ezen kívül a háztulajdo­nosok, építkezők a bontás­ból. anyagszállításból szár­mazó törmeléket, s más szennyező anyagokat az ut­cára hordják, s eltakarítá­sukról nem gondoskodnak. Véleményünk lerint ezekkel a szabálysértőkkel szemben is ideje lenne a bírságoláshoz nyúlni. Ezt a város köztisztaságának ér­dekében feltétlenül helyes megtenni. — í geodéziai műszerek kivite­lét a tavalyihoz mérten az idén 50 százalékkal növeli a Metrimpex. A már befu­tott nagyszámú megrende­lés alapján jövőre az ex­port ugyanilyen emelkedé­se várható, s ez azt ered­ményezi. hogy két év allat megkétszereződik e gyárt­mányok kivitele. (MTI) Társadalombiztosítás kutyák számára Angliában újabban be­vezették a kutyák „társa­dalombiztosítását”. Egy er­re a célra alakult társaság 25 svájci franknak meg­felelő befizetés ellenében, biztosítja a kutya állator­vosi ellátását, és teljes gyógykezelését. — Julcsa — fojtotta le a hangját, de csak annyira, hogy a fenyegetés érezhető legyen. — Julcsa! Az anyád utósó istenit. Cyössz vissza rögtön? Jóvan — nyelvelt vissza suttogva a fiatal ló­gókeblű. — mán pisálni se mehetek ki? Mit félt anyám? — Félt az öregisten. Nem téged féltelek, te büdös rin- gyó, de nekem több köly- köt nem hozol a nyakamra. Visszagyere, utánad ne menjek! — Mi ja? — riadt fel el­ső, könnyű álmából a kubi­kos. — Mán megint mén, ez a gyalázatos. Az ember a hám után kapott. — Visszagyere Julcsa, mer...! A nagylány morogva kul­logott vissza, a vackára. — De mingyán azt hány­ja anyám is. Mintha maga nem úgy járt vóna! — De nem kétszer, az anyád jó istenit. Engem apád mán az elsővel elvett. De téged nem vett el Ró­nyai Pista! — Az izmos, fiatal nő, mérgében a szalmát rug­dosta. A szalma vékonyan volt elterítve, egy párszor jól beleverte lábujját a szo­ba keményredöngölt földjé­be. Bánta is ő! Mintha anyját, apját rugdosta vol­na. Megtudta volna fojtani őket, akik hatalmi szóval visszaparancsolják a vacká­ra, mint egy taknyos gye­reket, mikor Pista kinn vár­ja, a kanálisnál. Mérgében zokogni kezdett. (Folytatjuk!! Budai Gabriella t GAZDAC II OKONOK r Újabb piacokra találtak geodéziai műszereink

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents