Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1963-08-16 / 191. szám
1963 augusztus 16. SZOLNOK megye: néplap HAJSZA AZ ANYAG UTÁN Egy anyagbeszerzői körút viszontagságai Szaporodik a barázda... mélyszántás a túrkevei határban A HÍR szellő hátán jár SZAKISMERET és emberismeret A VEZETÉS TARTOZÉKA tulajdonosok, gazdái a nagyüzemnek szövetkezeti vezetés stílusában, módszerében és tartalmában kifejezésre jut a szocialista társadalmi viszony. A termelés közös érdeket szolgál, antagonisz- tikus ellentét nincs és nem is lehet a vezető és a vezetett, a népgazdaság és az üzem érdekei között. Ma a szövetkezeti termelés irányításának egyik kulcskérdése éppen a magán- és a közérdek helyes, a fejlődést előmozdító összeegyeztetése. Figyelepnbe kell venni, hogy a tsz tagjai nem csupán dolgozók, henem egyszersmind szocialista nagyüzemi gazdálkodás irányelveivel, ha tényekkel tudjuk bizonyítani előnyeit a tagra, a közösségre és a társadalomra nézve. Nemcsak a , tagság körében lehet találkozni a múlt, a magántulajdonból és a „szakmai szegénységből” eredő káros hatásokkal. Sajnos még ma is jó- néhány vezető a régi uradalmi gazdálkodási elvek alapján szervez és irányít, a korszerű, agrotechnikai módszereket a tudomány, s a technika vívmányait mellőzve, a hagyományokra támaszkodva gazdálkodik. Az ilyen vezetőkre jellemző a pillanatnyi megoldás, a spekulatív jellegű gazdálkodás, s esetenként előfordul az úgynevezett rablógazdálkodás is működésükben. Ma már az országban nincs olyan számottevő üzem, ahol ne készülne éves termelési, illetve távlati fejlesztési terv. A ter- melőszövetk izetek működésének is egyik alapfeltétele a tervszerű gazdálkodás * 15 A szövetkezetek vezetőségének lelkiismeretes, szakmailag alapos munkáján múlik aztán, hogy ez a terv segíteni, vagy éppen neheHa egy vállalatnál a nehézségekről érdeklődünk akár a munkástól, akár az igazgatótól, szinte biztosra vehetjük, hogy elsőnek az anyag- és alkatrész hiányt említi. Nagyon sok a hiánycikk, rendszertelen az anyagbizr tosítás, ezért néha ember- feletti munkát kell végeznünk — mondják az anyagbeszerzők. Győződjenek meg erről személyesen is *— teszik hozzá. Jó. Kísérjünk el útjára egy vállalati anyagbeszerzőt, I Kötbérből nem lesz anyag Reggel fél hat. A három és fél tonnás Csepel tehergépkocsi vezető fülkéjében hárman ülünk: Dorogi György, a Szolnok megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat kooperátora (anyagrendelő, szerződéskötő, anyagbeszerző), a gépkocsivezető és a riporter. Hátul a rakfelületen 20 motortartó vasállvány, amit az Autómotorjavító Vállalat rendelésére készítettek és hogy odafelé se menjen üresen a gépkocsi; most szállítanak. Irány: Budapest, Nyolc órakor már a Véső utcában vagyunk és pár perc múlva már a vasállványok nélkül Indulunk tovább. Váci úti Acélöntő és Csőgyár, Hatalmas raktárterületre fordulunk be. Innen kétezer görgőfél csapágy öntvényt rendelt a gépjavító az SZ—80-as és SZ—100-as traktorok javításához, erre a negyedévre. A három hónapból másfél már eltelt, de még egyet sem kaptak. Most sem vigasztalóbb a helyzet, összesen százötvenet találtunk, ez azonban még az előző negyedéves szierződés tartozása. Pedig enélkül megakad otthon a munka, Amíg rakodnak, nyomozni indulunk, mi van a többivel. Hőséget árasztó öntőműhelyeken keresztül jutunk az öntvény tisztítóba. Itt újabb százötvenet találunk, most tisztítják, csak néhány nap múlva szállítható. Sajnos még ezzel is az elmúlt negyedév tartozását törlesztik, Nyomozunk tovább. Kiss Kálmán; a gyár fődiszpécsere úgy fogad bennünket — sajnos nem tudjuk egyelőre gyártani a maguk fél csapágyait —1 mondja, — Mikorra számíthatunk? — Ebben a negyedévben már semmiképpen. — De hiszen az e havi tervünkhöz 300 darab feltétlen kell és több mint 500 a jövő hónapban — próbálja meggyőzni Dorogi. — Sajnos nincs öntő és gépformázó szakemberünk. A miskolci gépjavítónak 10 000 ugyanilyen alkatrésszel vagyunk adósok. Egy műszakban dolgozunk a szak- és segédmunkás hiány miatt. — Mit lehetne tenni? Ha nem kapjuk meg időre az öntvényeket, kötbérezünk. — Lehet, de attól még nem lesz öntvény. A törökszentmiklósi gépgyár ide- küldte két öntőjét és azok készítik a gyárnak az öntvényeket. Csinálják maguk is ezt. Most már csak az a kérdés, hogy honnan szerezzen a gépjavító két öntőt Na, de gyerünk tovább. A kocsi már útrakész. I Nincs, nem is tudjuk mikor lesz Ferrókémia KTSZ. A traktor görgőtengelyek edzéséhez próbálunk edzőszenet szerezni. Kétszer mór sikertelenül járt itt a kocsi, most kapunk. Felrakják, gyorsan tovább a Bádogáru KTSZ-hez a 35 literes csibeetetőkhöz alkatrészekért. Egyrészük van, másrészük hiánycikk. — Nem tudjuk mikor lesz — mondják. Bajcsy-Zsilinszki út, Szerszám és Kisgépértékesítő Vállalat. Ebéd időre érkezünk, de nagy könyörgésre beengednek bennünket az üzletbe. Tárcsamarót keresünk a lánctalpas traktorgörgők megmunkálásához, — Nincs — hangzik a válasz. Mikor lesz? — Nem tudjuk, többen kerestek már ilyet, — Egy hét múlva benézünk újra. — Lehet, de nem ígérhetünk semmit. Utolsó állomáshely Kis- tarcsa, Viliért raktár. Másodszor jön a kocsi egy akkumulátor töltőért, most végre megkapjuk, Megtelt a kocsi —• irány Szolnok. Huszonegy magyar aranyérem Az idén Csehszlovákia rendezte meg Pozsonyban — a világ 16 legjelentősebb bortermelő országának részvételével — a borok versenyét. A nemzetközi bírálóbizottság elé került 850 borminta közül 80 magyar bort értékeltek. A magyar borászat rangjához méltó eredmények születtek: 21 borunk arany, 51 pedig ezüstérmet nyert. A díjnyertes borok többségét az állami gazdaságok (9 arany, 18 ezüstérem) és az állami pincegazdaságok (6 arany és 23 ezüstérem) küldték a rangsorolásra. Ezenkívül a szőlészet kutató intézet 5 arany és 5 ezüst, a MON- IMPEX külkereskedelmi vállalat egy arany és öt ezüstérmet nyert. A nagy nemzetközi borversenyen részt vett magyar küldöttség tagjai hazaérkezésük alkalmából tájékoztatásul elmondották, hogy a zsűri különös elismeréssel nyilatkozott az agrobotanikai intézet tápió- szelei gazdaságának hárslevelű, valamint a balaton- aligai állami gazdaság Csabagyöngye boráról, amelyek az újabban kialakuló „világízlésnek” a legteljesebben megfeleltek. (MTI) Útközben összegezzük a tapasztaltakat. A felsoroltakon kívül hiába kerestünk dinamó szénkefét. Annyira hiánycikk ez a 7 forintos alkatrész, hogy a folyamatos munka biztosításához két és félezer forintos új dinamókat kell venni. Nem kaptunk a szerviz kocsikhoz pótkocsi kábelcsatlakozót, a Csepel DT-hez olaj- beöntő fedelet, szelepülés marót, parafalemezt, az esztergagépekhez szelénes egyenirányító lemezt, du- gottyú csapszeget — perselyt, kipufogó szelepet. Ezeket a legközelebbi utakon újra megpróbálják megszerezni. Nyolc—tízszer is elmennek egy helyre, mire hozzájutnak egy alkatrészhez. — Mi az e heti programjuk? — kérdem, — Holnap Békéscsaba, holnapután Debrecen, utána újra Pest. Búcsúzunk. És most már anyagbeszerzői köszöntéssel üdvözlöm: Szerencsés vásárlást, kevés hiánycikket. Erdélyi György öreg, vidéki kúriához hasonló épületben van a Kiskunfélegyháza Járási- Városi Pártbizottság. Kapuja mindig tárva, várja a nemhivatalos látogatókat is, akik egyéni ügyeikben kérik a pártszervezet közbenjárását. A hófehér, tiszta ámbituson, a folyosó könyökénél kis asztal áll, letakarva csipketerítővei. — Rajta testes füzet, melynek lapjai közül kilátszik a lila indigó. A dohányzóasztal mellett alacsony, barnára sült elvtárs ül. A pártbizottság egyik tagja. Ma ő a panasz-ügyeletes. Várja a vendégeket, mint ahogy mindennap inspekciózik egy-egy pártbizottsógi tag. Most ráér, nincs vendég. Megnéztük a panaszkönyvet is, amelyben munkaügyi sérelmektől kezdve háztáji föld-problémáig sokféle bejelentés található. Mikor megtudja az elvtárs, hogy Szolnok megyei vagyok, felvidulva újságolja. — Négyen voltunk most odaát az itteni gépállomásról. Kisegítettünk a kombájnokkal... Mennyi újat tapasztal az ember, ha túlmegy a hazája határán. Megfigyeltem, hogy SzolA mezőgazdasági termelésnek a mainál lényegesen nagyobb arányban, gyorsabb ütemben kell fejlődnie, s ez csak tipikusan nagyüzemi, korszerű eszközökkel és módszerekkel érhető el. Az üzem, eredményes gazdálkodása nagyban, de nem kizárólag a helyes vezetési elvek, módszerek érvényesülésétől és a korszerű vezetési szervezet kialakításától függ. Marx a „Tőke” I. kötetében ' kifejti, hogy a termelés irányításának tartalma szoros kapcsolatban áll a termelési viszonnyal. Ezek szerint a jó Emellet a tsz-tagság a legkülönbözőbb paraszti rétegekből tevődött össze, mindegyike más és más munkatapasztalattal, szemlélettel, szakmai felkészültséggel lépett a gazdálkodás közös útjára. Magukkal hozták a kisüzemmel, a magángazdasággal kapcsolatos életelvüket, s ezt csak akkor lehet felváltani a nők megyében más a tagok hozzáálláisa a munkához, mint itt, a mi városunk környékén. Zagyvarékason, Űjszászon arattunk. Barátom, nem győztünk csodálkozni: a tsz-tagok már hajnalban kint voltak... Kapkodtak a munkán... Nálunk meg: tudja, a primőr terményekre mennek. Masze- kostkodnak, tavasszal, nyár elején jói megszedik magukat, aztán — fájhat a munka — másoknak. Egy nem tetszett maguknál. Zagyvarékason, a Béke Tsz-ben olyan ridegen fogadott bennünket az ag- ronómus, mintha rabgazdaságból jöttünk volna. Elénk állt, úgy nézett bennünket, mint akik bűnt követtünk el, s azzal kezdte: „Megmutatom maguknak, hogyan kell aratni...” Aztán olyan hangnemben beszélt, hogy nem állhattuk szó nélkül. En is 1951 óta aratok géppel, tudom, hogyan kell. Megmondtuk, hogy ha nem jól dolgozunk, akkor elkergethet bennünket. De mi az ő hangneméhez nem vagyunk hozzászokva. Nálunk barátságosabb a légkör, jó szóvá] tisztelik meg az embert. Szóval, eleinte sehogyse jöttünk ki egymássaL Mondtunk is olyanokat kölcsönösen — hiszen segíteni jöttünk, nem kommandíroz- tatásra —, hogy csak úgy füstölt... A végén aztán megértette, hogy más hangon kell velünk szót érteni. Így már megértettük egymást. A koszt is elég silány volt. Mikor úgy egymásközt — az ottaniakkal is — szóvá tettük, valaki úgy mondta: „Azért a 3.80-ért jobbat nem adhatunk. Ügy hozzuk a vendéglátótól.” Ezelőtt még a szegényebb gazdák is jól ellátták az aratókat... Pedig, ahogy értesültünk, 15 ezer baromfija van a tsz-nek... 42 forintot ért egy munkaegység. Űjszászon viszont nagyon szívesen fogadtak mindnyájunkat. Le a kalappal a koszt előtt is. Holott — azt hiszem Szabadság volt a tsz neve — kevésbé tehetős még a szövetkezet. Négyen, rajtam kívül Lőrincz László. Fábián József, Kurucz István, kombájnoltunk a Szolnok megyeieknek... Van mit tanulni egymástól... — mosolyog Nemes Imre elvtárs, a kiskunfélegyházi gépállomás párttitkára. Tóth István zíteni fogja-e a termelést. Élenjáró szövetkezeteink a tervezést is különös szakmai gondossággal készítik elő. Azt szokás mondani, mind.en terv csak annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Ezért a szövetkezet vezetőségének hosz- szabb vagy rövidebb időszakra kiható intézkedéseinek a megfelelő terveken kell alapulni, s azok végrehajtására, teljesítésére kell irányulni'. A jó munka érdekében a terveket részletekre, egységekre kell bontani. A legalapvetőbb egységet a termelési utasítást — vagy az ipar nyelvén technológiai utasítást — olyan aprólékosan kell kidolgozni, hogy ez szinte személyre szóló munkaterv legyen, amelynek végrehajtásáért a személyek egyénileg felelősek. A szövetkezetek eszköz- és anyagellátottsága az utóbbi években nagyon sokat javult. De mégsem mondható, hogy a korszerű nagyüzemi gazdálkodás anyagi alapjai teljes mértékben biztosítva vannak. A közös gazdálkodás még nagyon sok olyan lehetőséget rejt magában aminek "ltárása — a jelenlegi ellátottság mellett is — jóval eredményesebbé tenné az üzemek termelési tevékenységét. Elsősorban a vezetés színvonalát, szervezeti felépítettségét kell olyan mértékben korszerűsíteni, hogy a rendelkezésre álló kapacitások á lehető legjobb hatásfokkal érvényesülhessenek. Ä rhc- zőgazdaságban lezajlott technikai forradalom, a tudomány mai állásának szintje mellett nincs tovább létjogosultsága az empirikus (tapasztalati) gazdálkodásnak. Ma még a vezetők személyes irányításának módja, stílusa sem felel meg minden esetben a szocialista ■ termelési viszonyoknak. Talán éppen itt érdemes szót ejteni a vezetés igazi értelméről. Vezetni — ez a szó nem azonos a parancsolással. Ez elsősorban azit jelenti, hogy előre kell látni az eseményeket, azok menetét. Ismerni kell és a leghatéko- nyabban szervezni, mozgósítani a szövetkezet alkotó energiáját az eredményes gazdálkodás érdekében. A szövetkezeti vezetőknek mélyrehatóan kell vizsgálni és mérlegelni a tsz-tagok kettős ,,arculatából” adódó igény és érzelmi változásokat. Sok problémát és éles ellentétet szült már a tulajdonos és dolgozó egy személyben való megjelenésének figyelmen kívül hagyása. A vezetés nehéz feladatát üzemeinkben, szövetkezeteinkben nem lehet eredményesen megoldani alapvető emberismeret, pszihológiai érzék, tájékozottság és tapintat nélkül. A szakma és az ember kiváló ismerőié mellett a vezetőnek a munkában, az életben példát kell mutatnia, stílusát, módszerét a szocialista humanizmus jegyében kell érvényesítenie, hogy a dolgozók körében kiváló munkája elismerésén túl általános megbecsülésnek, tekintélynek örvendjen, mert csak így biztosíthatja tartósan az üzem és önmaga sikeres munkáját. Borsos János agrármérnök
