Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1963-08-11 / 187. szám
1! augusztus 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 »Bölénycsorda«- GYARMATPUSZTÁN A Vértes lábánál, hatalmas erdők között, kőfallal kerített hatalmas rezervátum húzódik. Gyarmat- puszta. A szarvas, a dámvad és az őz igazi „paradicsoma” ez a 450 hektáros tbrület. S a közepén, külön erős korláttal elkerített húsz hektáros, cserjés, ligetes erdőben vadon tenyészik az európai bölény. Ebből a ma már kivesző- félben lévő ősi állatfajból csupán Lengyelországban maradt meg néhány törzs. Az egyik Katowice környéki rezervátumból 1957. őszén fiatal bölónypárt küldtek cserébe dámvadért. A második — már felnőtt-párt 1961. nyarán hozták ugyanonnan. A bölények hamarosan megszokták új környezetüket: az első bölényborjú 1960. nyarán burokban jött a világra, s elpusztult. A másodikat 1961. augusztusában ellette a már jól meghonosodott bölénytehén, a második „hasban érkezett" az utóbbi küldeménnyel, s 1961. szeptemberében került a . rezervátum állománylistájára. Mindkét bölényborjú — bika. Most augusztus első napjaiban a későbbi küldeményből származó bölénytehén végre üszőborjút ellett. Egyelőre csak messziről, jórészt távcsővel figyelik a legifjabb bölény fejlődését, mivel az anyaállat ilyenkor roppant veszedelmes. A szakemberek szerint minden remény megvan arra, hogy néhány év múlva az értékes törzsállomány újabb párral gyarapodjék, s — ha a fejlődés ilyen ütemű lesz a továbbiakban is — nemsokára egész böjénycsorda alakuljon ki Gyarmatpusztán. Egyébként a második tehén is erősen hasas már, s októberre várható a le- ellése. TUDJA-E ÖN, mi az a „tüzes indzseliér?" Beszélgetés a khbundáról, a falitékáról és a néprajzról általában Beszélgetőtársam vékony, fiatal nő, szemüveggel és szakmája iránti mélységes lelkesedéssel. Most szépen berendezett irodájában üldögélünk a múzeumban. Ritkán található itt, mert zömmel a falukat járja: öreg házaspárokkal beszélget régvolt dolgokról, ruhákról, táncokról; poros padlásokat kutat fel szúette bútorok, mezőgazdasági szerszámok után: menti dolgos, szorgalmas nép nehéz munkájának, ritka ünnepnapjainak, hiedelmeinek emlékét, talán éppen a hu- szonnegvedik órában. A dübörgő traktor hatalmas acélekéket vontat: a faeke és a házilag előállított lószerszám tűzbekerül, ha fel nem kutatja és meg nem őrzi a muzeológus, a néprajz kutatója. — Mit gyűjt? — A közhiedelem szerint csak régi ruhákat, meg háztartási, kéziipari, mezőgazdasági eszközöket. Pedig ez a munkának csak egyik, bár igen fontos, része. Ezenkívül nyelvi emlékeket, dalokat, a néphit nyomait a ráolvasástól a lidér- cig, a népi építészet emlékeit ... — Itt, a múzeum folyosóján sok régi tárgyat, bútort, boronát látunk. Mi lesz ezeknek a sorsa? — Hát még ha a raktárakat végignézi! (Végignéztem, hatalmas, becses gyűjtemény.) Nagyobb néprajzi kiállításra a közeljövőben nincs módunk. Pedig az anyag gyűlik: Tiszaszöllős- ről kisbundát, ekét, bútorokat, evőeszközt, > szerszámokat, cserépedényeket, hoztunk be. Abádszalókról egy kötélgyártó minden termékéből kapunk, ez is értékes ' „zsákmány”. Azért nem maradnak parlagon, egy részéből vándorkiállításokat csinálunk, itt az első emeleten pedig a közeli jövőben kisebb népművészeti kiállítást rendezünk. — Mondjon egy érdekes témát, legyen szíves... — Az én kedvenc szakágazatom a néphit. Ennek egyik ágával, a népi gyógyászattal foglalkozunk Diószegi Vilmossal, az ismert néprajztudóssal, közösen. Cédulákon gyűjtjük az adatokat... — Aztán rövidesen kiadják, ugy-e? — Hol vagyunk még attól! A cédulák nyomán kérKedvező feltételekkel lehet már 1964. évi leadásra is kötni sertéshizlalási szerződést UGYANCSAK KEDVEZŐ FELTÉTELEKKEL BEINDUL AZ 1964. ÉVI KOCA- TARTASI ÉS SÜLDÖNEVELÉSI AKCIÓ. BIKA- TINÖHIZLALASI AKCIÓ, — ÜSZÖHIZLALÁSI AKCIÓ, KISSÜLYÜ NÖVENDÉKMARHA NEVELÉSI AKCIÓ, és a HÁZTAH és EG YÉNI GAZDASAGOK SELEJT TEHENÜK ÉRTÉKESÍTÉSE TERÉN KEDVEZŐ LEHETŐSÉGEKET VEHETNEK IGÉNYBE. Amennyiben selejt tehenük helyett üszőt állítanak tenyésztésbe, úgy az 1. o., vagy II. o. minőségű tehénért az állami szabadfelvásárlási áron felül kg-ként 3.— Ft üszőbeállítási prémiumot kapnak. Magas árak! Termelőszövetkezetek részére kamatmentes hitel, valamint előnyös feltételek mellett biztosítunk nagyüzemi felárat. Egyéni és háztáji termelők részére kedvezményes abraktakarmány juttatás. — Bővebb felvilágosítást járási kirendeltségeink, valamint községi felvásárlóink nyújtanak SZOLNOK HEVES MEGYEI ÁLLATFORGALMI V. dőívet készítünk. Ezen felsoroljuk a betegségeket és az eddig használt gyógymódokat. Az, hogy melyik betegségre milyen kezelést használtak, illetve melyik népi gyógymódot nem ismerték azon a vidéken, alapul szolgál hiteles térképek készítéséhez. Ez azonban csak egy része, mintegy nyitánya a tanulmánynak. Mert ezután állapítjuk meg, hogy például a sárgaság ellen egy faluban használt gyógymód honnan került oda. Az orvostudományból „szállott le”, az őshazából hozták, szomszédnépektől vették-e át? Szóval igencsak hét-nyolc év,' mire kész leszünk vele... Persze az utolsó fázist már nemcsak ketten csináljuk. Egyre mélyebb tiszteletet kezdek érezni a néprajz iránt. Ez a bámulat még csak növekszik, amikor Csalog Zsoltné elém tesz egy elkészült kérdőívet, amely a néphit egyik jellegzetes alakjáról, a lidérc- ről szól. Megtudjuk, hogy a lidércnek vagy húszféle neve van: Lüdérc, ludvérc, lucfér, luciper, tüzes ind- zsellér(!), pirláng, piritusz, kincshozó. Megjelennek, piros tarajú fekete kakasok, torz, tűzhányó, szörnyetegek, tüzes ostorok, lángot vivő alakok képében. Közben Csalogné rengeteg embert ismer meg. Milyennek látja ő a falu népét? — Általában nyiltszívű- ek, kedvesek az emberek. Készséggel segítenek, ha megmagyarázom, miről van szó. És ami fő: még jóformán sohasem csaptak be. Inkább azt mondják, nem tudják, de nem vezetnek félre. Talán két esetben történt, hogy... De inkább elmondom — Egyízben babonákról kérdezősködtem az egyik Tisza-menti községben. Az egyik öregasszony iszonyatosan felháborodott: Hát mit képzelek róla? Babona 1963-ban? Ö felvilágosodott ember, nem tud semmi babonáról. S jószerével el is küldött. Amikor kimentem, a szomszédja megjegyezte: ne higyje ám neki: Ő a le babonásabb az egész faluban. A másik: öreg házaspárnál arról faggatom az asszonyt: milyen volt a régi fejkötőviselet. Meg: adna legalább egyet. „Ugyan, riem hordok olyant, már vagy harminc éve! De elmondom, milyent hordtam akkor”. El is mondta gyanús részletességgel. Az öregember csak most szólalt meg: Te, vedd csak le a kendőt! Mit szaporítsam: ott volt a főkötő alatta, szakasztott úgy, ahogyan leírta neken Szép a néprajzos-élet. Ez a fiatalasszony nem adná semennyiért. Tisztelet és elismerés illeti a pusztulásnak szánt értékek megmentéséért. — ht — Családtervezés A szocializmusban jó házasság kell Ma, amikor a munkanélküliséget fölszámoltuk, hazánkban a biológiai érés közelebb került a család alapításához szükséges gazdasági alaphoz. Az iskolából kikerülő ifjúság azonnal álláshoz, munkához jut, így természetes, hogy önálló életet akar kezdeni. Elszakadva szülei otthonától me§ szeretné teremteni boldogságának kis fészkét; családot akar alapítani. A biológiai fejlettség és a kedvező gazdasági alap elengedhetetlen feltétel a házasság létrejöttéhez, de még egy feltétel szükséges: felelősségtudat az alapítandó család iránt. A házasságokat az utóbbi 5—10 esztendőben leginkább 20—25 éves fiatalok kötik, míg a nehéz gazdasági helyzet miatt a háború előtt 25—30—35 éves férfiak tudtak csak megháza- sodni. A múlt kizsákmányolt, lealázott, gazdaságilag függésben lévő ' asszonyával szemben a mai nő egyenjogú férjével. Ez jelentős változást hozott a családok életében: az asz- szony nemcsak feleség, anya és szerelmi társ, hanem egyenjogú fél; barát, pajtás és esetleg kartársa is férjének. A házasulandók azonban két különböző család gyermeked, különféle szokásokkal, erkölcsi tulajdonságokkal és esetleg más- más világnézettel. A szerelmesek a házasság előtt a legtöbbször csak arra gondolnak, hogy ezután mindig együtt lesznek. Vajon gondolnak-e arra, hogy az előttük álló élet lehet küzdelmes is? Mi lesz, ha egyikük megbetegszik? Hosszú útra kell menni és egy időre el kell válni? Tudnak-t az élet változó viharaiban, örömében és bánatában kitartani egymás mellett? Gondolnak-e arra, hogy a szerelmes férj- vagy feleségjelölt — aki most a házasságkötés előtt a legszebb oldaláról igyekszik megmutatni magát — lehet durva is. Vagy olyan jellembeli fogyatékossága van, arm enyhén szólva előnytelen? Felkészültek-e a házasulandók arra, hogy egymást neveljék, egymáshoz alkalmazkodjanak? Amit az egyik nem kedvel, a másik kedvéért meg kell szeretni? Tudnak-e majd tűrni a családi béke kedvéért, hallgatni akkor, amikor kiabálni szeretnének; önuralmat gyakorolni, amikor nagyon nehéz? A legfontosabb pedig életünk folytatása: a gyermek. Vajon hány házasulandó gondol arra, hogy esetleg egy év múlva már szülő lesz belőle, akire egy élet van rábízva? Érez-e a házasulandó annyi erőt magában, hogy áldozatot is tud majd hozni családjáért, meg tudja-e majd osztani igazságosan családjával keresetét, stb? Ezek és hasonlók azok a kérdések, problémák, melyekkel fel kell készülni lelkileg minden- ifjúnak a házasságkötésre, mielőtt döntenek életük legfontosabb szakaszáról. A sok válás okát főleg abban látom, hogy a 20—25 évesek által kötött házasságok nem elegendő megfontolás után jönnek létre, bár számtalan más válóokot ts fel lehet sorolni, így a leggyakoribbak: szerelmi kapcsolat harmadik személlyel, iszákosság és ebből eredő durvaság, erkölcsi züllés; jellembeli, vérmérsékletbeli, életmódbeli különbségek miatt el'hidegülés; lakóhelyétől távoli munka hely, stb. A szerelmes ember szerelmesét bizonyosfokú mit- hosszal veszi körül. Valami csódásnak. különlegesnek tartja. másnak mint a többi embert. Ez az önámítás tart a házasság első viharos szerelmének idejében is, — hacsak valami nagyon durva cselekedete szerelmesének idő előtt ki nem ábrándítja. — A nagy szerelem viharos hullámai azonban lecsen- desenek. és megkezdődik két ember együttélése nap- ról-napra, évről-évre. Ahogyan pereg az idő úgy jönnek rá a házastársak is arra, hogy emberek, mégpedig nem is a legkiválóbbak, hanem sok-sok ki- sebb-nagyobb hibával felruházva. Azok a házasságok ahol a házasfelek egymás hibáit nem tudják elviselni „a szúnyogból elefántot csinálnak” előbb- utóbb megrekednek, válással végződnek. Ha a házasfelek igyekszenek önhibájukat és egymás hibáját javítgatni akkor a házasság sok megpróbáltatást kibír. Milyen lélekemelőén szép egy idős házaspár, amint támogatva, karolva vezetgetik egymást az utcán! — Mennyi küzdelem, gond nehézség, da ugyanakkor öröm, lelkesedés, megértés, emlék kapcsolja őket össze! Csak végtelen szeretettel és tisztelettel nézhetünk az ilyen emberekre. A jó házasságra nevelni kell! Nevelni, elsősorban a szülők példamutató, erkölcsös családi életével! Kiegyensúlyozott, jó házasságban -élő szülők gyermekei követendő példának tekintik szüleiket. — Ha az édesapa szorgalmas becsületes, törvénytudó, gyermekeivel és feleségével szemben igazságos, stb. valamint az édesanyában is megtalálhatók azok az erkölcsi tulajdonságok melyek méltóvá teszik őt arra, hogy gyermeke mindenkor — még akkor is, mikor már ezüstszálak csillognak a hajában — szeretettel és tisztelettel tudja kimondani „édesanyám”, akkor az ilyen gyermek is kiegyensúlyozott, boldog házasságra Vágyik. Sajnos nem minden szülő tekinti életcéljának gyermekeinek tisztességes felnevelését. A házasságot csak érzelmi, nemi kapcsolatnak tekintik. Az ilyen családokban az áldozat mindig a gyermek. így válik sok gyermek „élő szülők árvájává”. Társadalmi rendszerünk védi. támogatja a házasság intézményét. A szocializmusban jó házasság kell! Ezt bizonyítja az hogy szilárd gazdasági alapot nyújt a családok alapításához. — Kereseten, fizetésen felüli juttatásokat ad a házasulandóknak, a fiatal házasoknak és a sok gyermekes családoknak olyan mértékben, melyre a felszabadulás előtt gondolni se lehetett volna: házassági segély, ingyenes babakelengye, szülési szabadság, stb. Ügy gondolom, ha az emberek fokozottabb mértékben igyekeznek elsajátítani a szocialista tudat legjellemzőbb sajátosságait, azaz megtanulnak szocialista módon gondolkozni, érezni és cselekedni, ez nagymértékben hozzájárul majd a házasság intézményének további megerősödéséhez is. Pásztor Józsefné a városi nőtanács nedasógus bizottságának titkára. Szolnok Szakképzett és gyakorlott HALÁSZATI AGRONOMUST keresünk azonnali belépéssel. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezéseket írásban vagy személyesen kérünk. Felszabadulás Halászati Tsz Szolnok, Verseghy u. 1. szám. Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: 1. kérdés: 1952, 2. kérdés: 1949, 3. Kérdés: 3000 sziget. 4. kérdés: 1329-ben. 5. kérdés: 5.— Ft. 6. kérdés: Hatvani Lajos, ötven forintos könyvutalványt nyert: K. Szabó Albert Karcag, Városi Tanács, Boda Ferenc Szolnok, Zrínyi u. 1., Horváth Gáborné Jászapáti Vágó P. u. 52., Batizi Sándor Szolnok, Magyar u. 23. — A könyvutalványokat postán küldjük el. TERMELŐSZÖVETKEZETI TAGOK, — EGYÉNI TERMELŐK, FIGYELEM! A tojótáp növeli a tojáshozamot! A II. félévre szerződésre átadott tojás után szemes takarmány helyett tojótápot igényelhet tojás db-ként 12 dkg-ot. — A már kiváltott szemestakarmányát is visszacserélheti. — Igényével keresse fel a helyi földművesszövetkezeti baromfifelvásárlót. ____________rejtvénypályAzat 2 . ,',. Beküldendő augusztus 16-ig 2. farduJo ____________' 8 szelvény Ké rdések: Válaszok: !• Mennyi ä havi díia az- -------,,Általános Háztartási Biz- 9n Ff in Ft ik Ft tosítás”-nak kétszobás la- 20 Ft 10 Ft 15 Ft _kasnál? _____________________________________ 2. Ki írta a pazarló tücsök- . , „ T , „ , , ről és a szorgalmas han- A"der' fon- Ben?dek gyákról szóló mesét? en tame Elek 3. Ki nyerte a Los Angeles-i ' T , ~ olimpiai kard világbajnok- Kabos E.', elía~ Ságot? lussy Gy vich A. 4. Mennyi az üzemi élet- és balesetbiztosítás kártéríté- 12 500 15 000 25 000 si összege 100 százalékos rokkantság esetén? _____ 5. Ki szerezte a Cremonai ... _T , hegedűs zenéjét? Bartók Hubay Kodály 6. Hol éltek az „inkák”? Brazillá- Mexikó_____ 1 ban____ban _____ A megfelelőnek tartott választ kérjük aláhúzni. A pályázó neve: ..................................................... Po ntos címe: .................................................................. (K érjük olvashatóan kitölteni.)