Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1963-08-10 / 186. szám
Wes. augusztus 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 Szeptember 10-ig lehet jelentkezni a közgazdászokat továbbképző ~ tanfolyamokra A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem közgazdász továbbképző tagozata októberben kezdődő őszi szemeszterben kellő számú jelentkező esetén a következő tanfolyamokat indítja: A belkereskedelem időszerű kérdései (két féléves), ag- rárgazdaságtan és üzemgazd. kérdések (két féléves), pénzügyi gazdaságtan (két féléves), matematika (négy féléves), világpiaci és külkereskedelmi problémák (két féléves), népgazdasági tervezés és irányítás (három féléves), kereslet-kutatás a szocialista kereskedelemben (két féléves). Talán a belkereskedelem időszerű kérdései címmel két féléves tanfolyam indul. Kecskeméten folytatódik a belkereskedelem időszerű kérdései, Szegeden és Kiskőrösön pedig az agrárgazdaságtan és üzemgazdaság- tani kérdések című tanfolyam. A tanfolyamokra szeptember 10-ig jelentkezhetnek az érdeklődők. A továbbképző tagozat tájékoztatót adott ki, amely beszerezhető a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem portáján (IX., Dimitrov tér 8.), továbbá a közgazdasági és jogi könyvesboltokban (V.-* Nádor utca 8,). A tájékoztató részletes felvilágosítást nyújt a jelentkezéssel kapcsolatos tudnivalókról. Üdvözöljük a tízéves szolnoki rádiót Tíz évvel ezelőtt, 1953. augusztus 9-én, vasárnap este közvetítette első önálló műsorát a Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója. A Malinovszki utca 23 szám alatt, a közalkalmazottak volt művelődési otthonában ütöttek ideiglenesen tanyát a rádió munkatársai. Nem volt magnetofonjuk, korszerű stúdiójuk —egy 100-as AUDIO erősítő és egy madzagon lógó mikrofon volt minden felszerelésük. De a cél, a szándék, amivel a munkát kezdték. szép volt és nemes. És ezt a megnyitó beszéd is hangsúlyozta: — Ez az új kultúrlétesítmény a megye dolgozóit nemcsak szórakoztatja majd, hanem segítséget ad mindennapi munkájuk hoz. Nyolc városba és községbe, csaknem kilencezer családhoz jutott el vezetékes rádión keresztül évek során át a szolnoki rádió hangja. Azután felépült a megyeszékhelyen egy modern, egyemeletes épület, megérkeztek a korszerű technikai felszerelések — s azóta a szolnoki is a Magyar Rádió jól felszerelt vidéki stúdiói közé tartozik. Ma már nemcsak a vezetékes, hanem a világ- vevő rádiókon is jelentkezik esténként műsorával a szolnoki rádió. Hírt ad a megye életéről, s nem egyszer szűkebb hazánkon kívül történt eseményekről. A tizedik évfordulón nem rendeztek ünnepséget a stúdió munkatársai. Épp úgy készítették napi műsorukat, mint máskor, csak gondolatukban idézték vissza egy pillanatra a kezdet nem éppen könnyű lépéseit. Köszöntjük a tízéves szolnoki rádiót, s kívánjuk, hogy ezután is sugározza műsorát a hallgatók nagy megelégedésére. ÉJSZAKA! MŰSZAKON Ha idegen nézné távolról a sötétet átszelő erős fénysugarakat, azt hinné, filmfelvétel van Szolnokon. A helyiek lassan már hozzászoknak a város szélén minden este felvillanó reflektorokhoz. Üj városnegyed épül a Vörös Csillag út környékén és az éjszakai műszakhoz adnak fényt az égők. Szép látványt nyújt messziről is a hatalmas, kivilágított daru a fekete éjszakai 'háttérben, de közelről valósággal lenyűgöző. Méltóságteljesen fordul, drótkötelének végén szinte 'játékkockának látszik a hétmázsás falelem. — Balázs Ferenc művezetőt keresem — kiabálok fel két emelet magasba a sötét éjszakából. — Jöjjön fel — harsog a válasz. Nekiindulok, de már az első emeleti fordulóban összetalálkozom a vékony, fiatal házigazdával. Szívesen fogad és mutatja a biztonságos utat. Fent a tetőn összesen öten vannak. Megvárom, míg helyére illesztik a blokkot, azután köszönök jóestét. — Aggyon isten — fogadják. — Szúnyogmenteset — teszik hozzá. Hát az most megvan, mert a kis szellő is elzavarta őket á magasból. — Hogy ízlik az éjszakai munka — teszem fel rögtön a kérdést jó hangosan, Reggeli torna g*okat hallottam manap- ** ság, hogy civilizációban, koffeinben és nikotinban gyötört testünk egyetlen mentsége a rendszeres reggeli torna, amely megpezsdül a vért, megmozgatja az eltunyult izmainkat, felfrissíti szellemünket. Végiggondoltam az egész dolgot, alaposan meghány- tam-vetettem magamban ezt a reggeli tornát és úgy dön- töttem, nekem sem árt, ha pezseg a vérem> nem tu- nyulnak tovább izmaim és felfrissül a szellemem, mert ugyan a szellemekben általában nem hiszek, de a magaméban feltétlenül. Izgatottan vártam tehát a reggelt, amikor majd párnámról felpattanok és délceg testemet lenge magyarban és atlétatrikóban alaposan megdolgoztatom a vér, a szellem jegyében, a harcban a tunyaság ellen. Az óra felcsörgött, negyedórával előbb az illendőségnél és ezért az órát bevágtam az ágy alá, hogy illemet tanuljon, fejemet pedig vissza a paplan alá, hogy ne halljam, mint ordít a nagypofájú óra az ágy alatt... Aztán megvilágosodott elmém, nem az óra a hibás, hanem én akartam reggeli tornát végezni, hogy pezsegjen a vérem, megszűnjön a tunyaságom és felfrissüljön szellemem. Az más — bocsátottam meg az órának, és átfordultam a másik oldalamra, hogy alaposan végiggondoljam, voltaképpen miért akarok én tornázni, miért éppen ma, s miért éppen reggel, s miért éppen negyedórával előbb, mint ahogy felkelni szoktam Igen: én azért akartam tornázni, hogy megpezsdüljön a tunyaságom, megmozogjon a szellemem, s felfrissüljenek az izmaim... Lehet, hogy nem egészen így van a dolog, a sorrendben, mintha valami sántít t- na, de most igazán nem ez a fontos, hanem a kérdés lényege: kell-e nekem egyáltalán tornázni, s hu kell, kell-e nekem por«„ ma és pont reggel tornáznom ... Vegyük sorba a dolgot és kezdjük az egyszerűbbnél — fészkeltem magam még mélyebbre a meleg ágyba, mert nyugodt szellemi munkához kényelem kell. r lőször is: miért kelle- ne reggel tornázni? Utóvégre az a vér pezseghet este is, s jobb is, ha egy vér este pezseg, amikor Malvinkával randevúm van mint reggel, amikor a kopasz Tarjányival kell megbeszélést folytatnom a leltár ügyében. Nem beszélve arról, hogy az egész napi fáradtságot éppen este helyes levezetni egy kis reggeli tornával, s különben is, helytelen dolog lenne reggelre korlátozni a harcot a tunyaság ellen. Az ember harcoljon minden időben, és legfőképpen este. Ami a szellem frisseségét illeti, akkor is helyesebb az esteli torna, mert felfrissült szellemmel térek nyoszolyámra, mély és egészséges lesz az álmom, boldog az ébredésem, és ezáltal már eleve elesik a reggeli torna szükségessége. Azazhogy: tornázzunk-e egyáltalán? Utóvégre én nem a gyepszőnyegen, és nem is mint rakodómunkás keresem a kenyerem, hanem mint kontírozó könyvelő és azért annyira nyamvadt izmaim még nincsenek, hogy a tollat ne bírnám felemelni. De, ha rakodómunkás lennék, akkor meg éppenséggel semmi bajom nem lenne az izmaimmal, sőt... A legutóbbi szűrővizsgálatok szerint nekem a véremmel sincs semmi bajom, ami bajom pedig van, az onnan van, hogy azon csak rontana egy vérpezsdítő torna... És utóvégre, buta ember se vagyok, igaz hogy filozófus se, de minek legyen egy kontírozó könyvelő filozófus, amikor legjobb tudomásom szerint még egyetlen filozófus se volt kontírozó könyvelő... Tartsuk tiszteletben egymás szakmáját... C zépen felkeltem az **ágyból, kivettem az órát az ágy alól és elhatároztam: nem tornázom sem reggel, sem este. Tornázzon az, akinek baja van a vérével. akinek izmai eltunyultak, szelleme megtompult és aki hajlandó emiatt egy negyedórával előbb felkelni... Jaj, hová is tettem a kalapom? Tessék, mindent elfelejtek újabban... Gyurkó Géza A tiszajenői telepen naponta 5500 üveget töltenek meg Mira-vízzel és glauber-sós gyógyvízzel. Képünkön az üvegeket a mosóba szállítják Minden szerződés részletesen tartalmazza a kötbé- rezhető eseteket, a kötbér mértékét, érvényesítésének módját stb. Sok esetben előfordul azonban, hogy a termelők nem élnek a szerződésekben biztosított jogaikkal, így nem érvényesítik kötbér-, illetve kártérítési igényüket. Eleve különbséget kell tenni a szerződésbeli végső határidő és a napi ütemezés megszegése között, mert más a következménye a szerződésben megjelölt végső átadási határidő, és más a napi ütemezés be nem tartásának. 1. Milyen igénye keletkezik a termelőnek, ha a termeltető a végső határidőt nem tartja be? Amennyiben a termeltető a terményt a végső határidőig nem veszi át, késedelembe esik, a termelő követelheti a termény átvételét, és a késedelmi kötbér címén az át nem vett termés pénzbeli értékének napi 0,25 százalékát, összesen azonban legfeljebb 25 százalékát. Különös tekintettel arra, hogy gyorsan romló cikkekről van szó, a késedelem hosszú ideig nem állhat fenn, azonnal intézkedni kell. A termelő a késedelem bekövetkezte után azonnal hívja fel a termeltetőt, hogy a terményt záros határidőn belül vegye át. Amennyiben a termeltető átvételi kötelezettségének nem tesz eleget, a termelő — az előbbi igények helyett, meghiúsulás miatt — kötbér címén az át nem vett termés pénzbeli értékének megfizetését követelheti. 2. Mi a teendő a napi ütemezés megszegése esetén? A zöldségtermelési szerződések szerint a termés tényleges átadását megelőzően 48 órával előbb kell megállapítani a napi ütem szerinti mennyiséget. A napi ütemezés megszegése esetén is kötbért kell fizetni. Ha a termeltető a napi ütem szerinti időpontban a terményt nem veszi át, késedelembe esik. Késedelem esetén a termelő az átvételt és a napi ütem szerinti terménymennyiség pénzbeli értékének napi 0,25 százalékát, összesen azonban legfeljebb 25 százalékát követelheti. Ha a termeltető a terményt az ütemezésben megállapított végső időpontig — ami általában két nap — nem veszi át, a szerződés erre a mennyiségre meghiúsul, és a termelő — az előbbi igények helyett, meghiúsulás miatt — a napi ütem szerinti termékmeny- nyiség teljes értékének megfizetését követelheti. Előfordulhat, hogy a termeltető a kitűzött határidőn belül nem számol el a termelővel. Az ilyen elszámolási késedelem esetén js kötbért tartozik fizetni a termeltető. Ez esetben napi 0,25 százalékot, összesen azonban legfeljebb 25 százalékot kell megtéríteni, A termeltetőnek késede- lemkamat-fizetési kötelezettsége is keletkezik, ha késedelmesen fizeti ki a termelőt, az elszámolás alapján megillető összeget. Ennek mértéke napi 0,05 A szerződéses kertészeti termékek kötbérigénye százalék. A termeltető a végső határidő megszegése esetén késedelmes átadásnál, és a nem teljesítésnél ugyanúgy jár el, mint a termelő a termeltető késedelme esetén. A kötbér mértéke az esetben egyezik az azonos esetekre, a termeltető részére előírt kötbérrel. A késedelmes átadásra meghatározott kötbérmérték a napi ütemezés esetén megegyezik az előzőekben leírtakkal, a meghiúsulási kötbér azonban attól eltér, nem 100 százalék, hanem a napi ütem szerint terménymennyiség pénzbeli értékének 25 százaléka A gyümölcsértékesítési szerződéseknél az átadásátvételnél hasonló esetek fordulhatnak elő, mint a zöldségtermelési szerződéseknél; éspedig mindkét fél részéről bekövetkezhet késedelem és meghiúsulás. Ezekben a szerződésekben külön napi ütemezés nem szerepel. Egyébként a kötbér mértéke azonos a zöldségtermelési szerződésekben foglalt, a fentiekben ismertetett mértékkel. A szerződések ezenkívül tartalmazzák a kötbérigény érvényesítésének idejét, módját stb. Megemlítjük, hogy a szerződő feleknek — amennyiben káruk a kötbér összegét meghaladja — a kötbéren felül kárigényük is keletkezik, ezt az igényt a feltételek fennállása esetén bármelyik fél érvényesítheti. B. X.—M. O. magamat is bátorítva — mert az igazat megvallva féltem egy kicsit a választól. Ízlik, nagyon is — jön rá kapásból a válasz. — Nagyon is? — Hát persze, — jön oda hozzám egyikük, egy alacsony, zömök ember, Mre- na József. — Éjjel száz blokkot is beemelünk egy műszak alatt, nappal meg legfeljebb hetvenet. Olyankor besegít a daru az ácsoknak, vasbetonszerelőknek az anyagfelhordásban. Ilyenkor meg csak minket szolgál ki. — Akkor jobb a keresetük is. — Jobb bizony, de nemcsak ettől. — Hanem? — Jobb az anyagbiztosítás. Anyaghiány miatt az utóbbi időben nem is álltunk. Tavaly ilyenkor csak telt az idő, ácsorogtunk a falakon, mert hol salak, hol cement, hol meg blokk hiányzott. Mióta Balázs és Hegedűs Pista a művezető, azóta nincs ilyen gondunk. Most már mindnyájan körénk gyűltek. — Mennyit keresnek most havonta? — Brigádunk az utóbbi hónapban 278 órát dolgozott és ezért kaptunk 2200 forint körül személyenként. Tavaly sokkal lazább norma mellett 1500 forint körül kerestünk havonta. — De azért a túlórának nem nagyon örülnek? — Miért ne? Pláne ha vasárnapi, az dupla oén^ jelent Nevetnek, aztán biztatják a fotoriportert, hogy másszon fel a daru tetejére, onnan jó képet lehet csinálni: — Nem lehet — válaszol az — féltem a gépet, meg a maguk baleseti statisztikáját. Jön a következő blokk. Mrena irányítja a darust Volga irányba Ä gémet kiabál fel. — Volgának nevezik a Zagyvát — magyalrázza Balázs. — Gyorsan haladnak, — mondom. — Százhúsz százalék felett járunk állandóan. Jó a brigád. Mrena József most lett kiváló dolgozó. — Akkor nem lesz határidő módosítás sem. — Itt, ahol éj jel-nappal folyamatosan dolgozhatunk nem. Búcsúzóul megígérem, hogy a fényképekből hozok mutatóba nekik is. — Csak aztán siessen — szólnak utánam, — mert különben előbb kész lesz a ház, mint a riport. Kár, hogy nem fogadtunk. Egy jó áldomást szívesen meginnék velük lent a földön, fehér asztal mellett. — egy — A nyári munka legjobbjai Gépállomásunk körzetében is sikeresen befejeződött az aratás. Tervünket 120 százalékra teljesítettük; Jelenleg a cséplés és a talajmunka a fő feladatunk. Értékeltük a kombáj nősök. aratőgépvezetők teljesítményét. Az SZK—3-as kombájnnal dolgozók közül kitűnt Farkas Antal. A mezőhéki Táncsics Tsz-ben 573 hold gabonát vágott le, 753 tonna termést csépelt el. Bordács Sándor kévekötő aratógéppel dolgozott az öcsödi Szabadság Tsz- ben, teljesítménye 367 hold. Kézsmárki Mátyás váltótársával SZ—100-as traktorral szánt a mezőhéki Táncsics Tsz-ben. Teljesítményük augusztus 1-i" 55« normálhold. Csapó István üb. elnök Mesterszállás, Gépállomá#
