Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1963-08-02 / 179. szám
985. augusztus 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Földrengések — K 4 A pusztító szkopjei földrengés után sok emberben felmerült a kérdés: milyen természeti jelenséggel állunk szemben, mi az a pusztító erő, amely ellen a természet felett diadal- moskodó ember nem tudja felvenni a harcot? Erre a kérdésre csak akkor tudunk válaszolni, ha megvizsgáljuk a földrengés nek mélysége 10—50 km, különösen a 39 kilométeres mélység gyakori. Tehát a rengések legtöbbször a szilárd kéreg legkülső részéből indulnak ki. Minél kisebb a földrengés fészkének mélysége, annál kisebb területre terjed ki a rengés. A vulkáni működéssel kapcsolatos földrengések, bár • a vulkán körlakóit a földrengés okozta pusztítástól megvédje, ugyanis még nem tudják a földrengést előre jelezni. Csak a már megindult rengést képesek a műszerek segítségéved figyelemmel kísérni. Az olvasónak úgy A.™*:-. mx I—í pj t. L X/// /////. zz* V' / £ \ß? X A leggyakoribb földrengést keltő ok a vetődési mentén történő rétegelmozdulás sík milyenségét, kiváltó okait és lefolyását. Ha egy kődarabot dobunk a tó vizébe, a kő körül hullámok haladnak a vízben minden irányban. Hasonlóképpen: ha a kőzetet nyugalmi helyzetében valami megzavarja, a megzavarás helyéről rezgések indulnak ki minden irányba. A földrengés ezen rezgések továbbmozgása. A földrengést kiváltó okok a legkülönbözőbbek lehetnek: a kőzetben keletkezett repedés, suvadás, hegyomlás, nagyobb kőzettömegek beszakadása bányákban, illetve barlangokban, vulkáni működés, nagymennyiségű hadianyag együttes felrobbanása stb. A rengések legnagyobb része a szilárd földkéregben a vetődések mentén végbemenő, hirtelen elmozdulások következménye. Ezek a szerkezeti vagy tektonikai rezgéseik; melyek gyakran nagy pusztításokkal járnak. A szerkezeti földrengések kialakulása helyén a szilárd kéregben olyan nagy nyomás alakú] ki, mely felülmúlja az ott lévő kőzetek törőszilárdságát, a kőzetek hirtelen megrepednek és elmozdulnak A földrengések a szilárd kéregnek a Föld mélyéből a felszín felé ható lökésszerű megrázkódásai. Pusztító hatása következtében a földrengés a legfélelmetesebb természeti jelenségek közé tartozik. A földrengés által legerősebben megrázott pont az epicentrum. A meg- rázkódásnak, azaz a földrengésnek a fészke a hipocentrum, függőlegesen az epicentrum alatt lévő terület. A rengés a hipocentrumból indul ki és a rugalmas földgömbben minden irányban hullámok alakjában terjed tovább. A hullámok három i csoportra oszlanak. A P hullámok (undae primae) az előrengés kezdő hullámai. Az S hullámok (undae secundae) az előrengés második kezdő hullámai. Az L hullámok (undae longae) a főrengés hullámai. Közepes sebességük körülbelül 3,5 ldlomé- ter/sec. A földrengés skálája rendkívül széles: á csak műszerekkel kimutatható rezgésektől a katasztrofális rengésekig minden rengéserősséget felölel A földrengést jelző műszereket szeizmográfoknak nevezik. (Földrengés görögül szeiz- mos). A kutatók a földrengés- jelző állomáson régóta figyelik és tanulmányozzák a földrengéseket. Lefolyásukból igyekeznek következtetéseket, törvényszerűségeket levonni. Az eddigi megfigyelések alapján a legtöbb földrengés fészkényezetében nagy pusztítást végeznek, aránylag kis területen hatnak. Az előbbiekben említett’ szerkezeti rengés azonban leginkább nagy területen pusztít. Á földrengések a legtöbb esetben előrengésekkel jelentkeznek. Sajnos az előrengés és a főrengés között gyakran csak egy perc vagy még ennél is kisebb idő telik el, ami a menekülési lehetőséget nagyon megnehezíti. A tudomány és a mérőműszerek fejlettsége napjainkban még nem elégséges ahhoz, hogy a Föld tűnhet; hogy mindez sovány vigasz a pusztítással szentben. Ez azonban nem felel meg a valóságnak. A rengéshullámok tudományos megfigyelése és elemzése, a kapott értékek fel- térképezése lehetővé tette, hogy bármely országban kimutatható legyen a földrengésre hajlamos (szeizmikus) terület. Ennek figyelembe vételével olyan építészeti eljárások alkalmazhatók, melyeknél számolnak a bármikor bekövetkezhető rengéssel, és olyan épületeket konstruálnak, melyek bizonyos határok között rengésállóak. Gyakorlatilag ' Japánban a Föld legszeizmikusabb területén már ez áz építkezési mód valósult meg. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a föídrengéses területek egybeesnek azokkal az övékkel, melyekben a földkéreg legfiatalabb mozgásai végbementek, illetve végbemennék. Ilyen terület a Balkán félsziget is, melyen Skopje város is épült. Az évenkénti földrengések száma — mely jórészt becsléseken alapul — mintegy tízezer. Minden órára jut legalább egy földrengés a Föld valamely részén. A számítások arra mutatnak, hogy az erős rengések 10—16. a világrengések (melyek olyan erősek, hogy bármely ország földrengésjelző állomása érzékeli, függetlenül attól, hogy milyen messzi van a rengés központjától. Nem szabad azt gondolni, hogy a fenti fogalom azonos a mindenütt egyszerre történő rengéssel) tizennyolc naponként jelentkeznek az egész földfelszínt figyelembe véve. A legtöbb földrengés éjjel nulla óra és 4 óra között indul ki, de ennek okát még nem sikerült tisztázni. Valószínű, hogy a földrengés és a légnyomás között szoros kapcsolat van. Az egy milliméteres légnyomáscsökkenés egy négyzetkilométer területre nehezedő légköri nyomást 13,6 millió kilogrammal csökkenti. A rövid idő alatt fellépő nyomáskülönbség nagyban hozzájárul a szilárd kéreg belső feszültségének földrengés útján való kioldódásához. Tóth László A földrengések nemzetközi skálája A földrengések erejének jelzésére a világ földrengésjelző intézetei a következő fokozatokat fogadták el: I. fok — mikroszeizmikus ingadozások: Ezeket az emberek nem észlelik, csak a földrengésjelző intézetek finom műszerei jegyzik fel. II. fok — nagyon gyenge ingadozások: Valamivel erősebb ingadozások, de ezeket is csak a földrengést jelző intézetek műszerei észlelik. A nagyobb épületek felsőbb emeletein lakók azonban megérzik néha. III. fok — gyenge földlökések: Csak éber emberek érzik, mégpedig meghatározott körülményekben, távol a városok .zajától, és ha. mozdulatlanul állnak. IV. fok — mérsékelt földlökések; Az épületben tartózkodók is megérzik, még mozgás közben is. A függő tárgyak megmozdulnak, a nyitott ajtók és ablakok becsapódnak. V. fok — erős földlökések: Az egész lakosság megérzi, a bútorok elmozdulnak helyükről, a kisebb harangok megkondulnak. VI. fok — nagyon erős földlökések: Az alvó emberek felébrednek és riadtan menekülnek lakásukból; megkondulnak a harangok; Leggyakrabban a tengerpart mentén reng a föld A Balkán-félsziget azokhoz a területekhez tartozik, ahol meglehetősen gyakoriak a heves földrengések. A földrengésszakértők véleménye szerint csak Japán és a Himalája hegység övezete veszélyesebb terület ebből a szempontból, mint a Balkán-félsziget. Jugoszlávia mai területén 518-ban volt a leghevesebb földrengés, éspedig éppen a mai Skopje közelében, Zlokucani és Bardovci falvak helyén. Skupi városa több más településsel együtt, akkor teljesen rombadőlt. A Balkán-félsziget legsúlyosabb földrengései közé tartozik az, amely 1667- ben rombadöntötte Dubrov- nikot, és súlyos kárt okozott Kotor, Hercegnovi, Pe- rast, Budva, Grúz, Cavtat és más helységekben. Csak Dubrovnikban 5000 halál is áldozata volt a szerencsétlenségnek. 1750. december 17-én Rijeka városa dőlt csaknem teljesen romba egy nagy földrengés következtében. A századok folyamán Dubrovnikot tizenkét ízben, Zadart tízszer, Ljubljanát ötször, a karlovaci medence lakótelepüléseit négy ízben, Zágráb környékét három ízben érte földrengés. Skopjét kétszer döntötte romba a talaj megrendülése. A legutóbbi időkben is voltak földrengések Jugoszláviában. Sokan még élénken emlékeznek az 1931. március 7-i és 8-i földrengésre, amikor Valandovo körzetében rombadőlt 4233 ház, 31 személy életét vesztette, 82 pedig súlyosan megsérült. Rengett a talaj Belgrád, Zágráb, Ljubljana, Osijek, Zenica, Doboj, Krajevo, Tetovo, Gostivar, Ilirska Bist- rica és több más város alatt is az utóbbi évtizedekben. A földrengésjelző intézetek adatai szerint 1938-tól 1953- ift 1544 földrengés volt észlelhető Jugoszláviában, ezek közül húsz erősebb. Az eddigi tapasztalatok és tudományos kutatások azt bizonyítják, hogy a déli tengerpart, főképpen Dubrovnik vidéke, van kitéve leginkább erős földrengéseknek. Itt volt a legtöbb és a legnagyobb ilyen katasztrófa a legrégibb idők óta. Ehhez az övezethez tartozik Mljet-sziget, a tengerpart Stontól Cavtatig, és a mögöttes terület, egészen Trebinjéig. A földrengés gyakoribb a tengerpart mentén, de a tengermellék belső részeiben is elég gyakori. Az 1942. december 29-én Imic- kinál történt földrengés ereje a nemzetközi skála szerint elérte a IX. fokot. Három esztendővel ezelőtt néhány földrengés volt Macedóniában, főként Tetovó környékén, sok ház romba dőlt és megrongálódott. Ebben a földrengésben több személy megsérült, egy idős asszony pedig életét vesztette. Tavaly nagy izgalomba hozta a jugoszláv közvéleményt és a külföldi országok közvéleményét is a Makarska környékén megismétlődő földrengés. Egy hét leforgása alatt száz gyengébb és súlyosabb földlökést észleltek. Az idén Szlovéniában volt földrengés, Litija közelében. Háromszáz ház annyira megrongálódott, hogy le kellett rombolni és újjáépíteni. Az utóbbi évek nagyobb földrengései 1930 — Nápoly — 21 000 áldozat. 1935, — Nyugai-Pakiaztán — több mint 25 000 halott. 1940. — Törökország — 30 000 halálos áldozat. 1949. — Asszam — 1526 áldozat. 1949. — Ecuador — több mint 2000 áldozat. 1953. — Irán — több mint ezer áldozat. 1954. — Orleansville (Algéria) — 1400" áldozat. 1956. — Afganisztán — körülbelül 2000 áldozat. 1957. — Afganisztán — két egymást követő földrengésben több mint 3000 áldozat. 1956. március — Agadir (Marokkó) — 12 000 halott. 1960. április — Irán — 3500 halott és súlyos sebesült. 1960. május — Chile — több mint 2000 halott. 1962. — Irán — több mint 11 000 halálos áldozat. A szkopjei tragédia A helyi katonai klub félig leomlott épülete a földrengés után. A kétszázezer lakosú macedón fővárosban alig maradt ép ház, a város pályaudvara is félig rombadőlt a függő tárgyak, lámpák, csillárok, képek erősen himbálóznak, az ingás faliórák megállnak, a gyengébb házak falai megrepedeznek, a mennyezetről lehull a vakolat. VII. fok — nagy erejű földrengés: Általános pánik a lakosság körében. A szilárdabb épületekben ■még nincs kár. Az épületek falain repedések keletkeznek. A rosszul épített kémények leomlanak. Az ablaküveg megrepedezik, az álló- és folyóvizekben hullámok keletkeznek. A fából és vesszőfonatból készült házak, kunyhók ellenállnak a rengésnek. VIII. fok — kárt okozó földrengés: A kémények nagyrésze leomlik, még a szilárd épületek falán is hatalmas repedések keletkeznek, a szobrok ledőlnek, a templomtornyok és gyárkémények erősen megrongálódnak, a hegyvidéken sziklaomlások keletkeznek, IX. fok — romboló erejű földrengés: Az épületek részben vagy teljesen romba dőlnek, az európai típusú lakóházak nagyrésze olyan erősen megrongálódik, úgy, hogy lakhatatlanná válik. X. fok — pusztító földrengés: A téglából és kőből épült házak nagyrésze romba dől, a faépületek és hidak erősen megrongálódnak. a vízvezeték és gázvezetékcsövek megrepedeznek, az utcákon hasadékok támadnak, a földben nyílások támadnak, amelyből sáros víz tör föl, a folyók és tavak vize erős hullámzásba jön, és csapkodja a partokat, XI. fok — katasztrofális földrengés: Minden téglaépület romba dől. A faépületek közül csak néhány marad állva. A legbiztosab- ban épült hidak is beszakadnak, a vasúti sínek el- körbülnek, az alagutak be- omlanak. XII. fok — súlyos földrengés-katasztrófák: Minden romba dől, amit ember épített. Nagy változások keletkeznek a föld felszínén. Egész hegyoldalak omanak le, új tavak és új folyómedrek képződnek. Száznegyven kisebb erejű földrengés a katasztrófa óta A szkopjei egyetem földrengés jelző állomása közleményt adott ki, amely szerint a július 26-i katasztrofális földrengés ereje elérte a nemzetközi Skala tizedik fokát. A földrengés, helyi időszámítás szerint, 5 óra 17 perc 15 másodperckor kezdődött. Ez idő után még néhány erősebb földlökés következett, amelyek megzavarták a műszerek munkáját, mivel az állomás a földrengés epicentrumában volt. Negyven perc múltán újra helyrehozták a műszereket és azóta normálisan működnek. E megszakítás óta, vagyis július 26-án 5 óra 56 perctől hétfőn reggel 7 óráig az állomás műszerei 140 földrengést jeleztek. Kettő közülük elérte az V. erősségű fokozatot, öt a IV. fokozatot, és ezek kisebb károkat okoztak. Három földlökés III. fokú volt, ezeket a lakosság is érezte, 110 földrengés pedig jelentéktelen erősségű volt