Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1963-08-08 / 184. szám

196$. augusztus 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az öntözés hatására: 3 hold tiszta jövedelem 80.000 forint — Jövő évi terv s halasló és víztároló építés Tiszainokán A mezőhéki Táncsics Tsz Il-es üzemegysé­gében Márton Sándor az utolsó simításokat végzi a kazlon HÁRI jÁNOSnagyapja Számolgatunk a tiszaino- kai Szabadság Tsz elnöké­vel és főagronómusával: vajon mennyit jövedelme­zett a három hold korai, öntözött burgonyájuk? — Eleinte öt-hat forin­tért adtuk kilóját, később 3,80 forintért vette át a szolnoki fmsz — mondja Gácsi János elnök. Tóth András főagronó- mus hozzáteszi: — Százhetvenkét mázsát adott a három hold új bur­gonya. Együttesen 74,760 forintot hozott a konyhára. Tavaly 90 forintért értéke­sítettük a télire való bur­gonya mázsáját. Inokán kétszeresen kihasználják a földet. A burgonya után őszi ká­posztát palántáltak, me­lyet szintén öntöznek. — A káposztára mekkora bevételt terveztek? — Szerényen számolva, 45000 forintot. összehasonlítjuk a szá­razföldi és az öntözött mű­velés adatait, s húszezer forint többletkiadást szá­molunk az öntözött földek­re. Kitűnik, ..ogy Tiszaino­kán az öntözött három hold 80 000 forint tiszta jövedel­met eredményez. Tehát érdemes öntözni. Ez egyöntetű véleménye a szövetkezetieknek. Tavaly kísérletképpen öntöztek száz hold legelőt. Egy bő­vizű, fúrott kút elegendő volt ahhoz, hogy a legelő egész nyáron át üde zöld maradjon. Juhállományuk őszig nem szorult rá az összegyűjtött takarmányra. Az idén ismét megöntöz­ték a legelőt, s ezen kívül újabb 250 hold kapást, il­letve kertészetet. Két öntö­zőgépet vásároltak, melyek állandóan, éjjel-nappal üze­melnek a szövetkezetben. Huszonöt milliméterrel kezdték a víz adagolását, most 50-nél kevesebbet nem permeteznek ki. Az előzetes termésbecs­lés alkalmat nyújt a szá­razföldi és az öntözött kul­túrák összehasonlítására. Tavaly 123 mázsás átlaggal fizetett a száraz műveléssel termelt|cukorrépa,|most 230 mázsás átlagot várnak az öntözöttről. Csöves kukori­cájuk 1962-ben 28 mázsát adott, most|)50—60]|mázsára számítanak az öntözött földről. Igaz, a műtrágyát sem sajnálták róla. — Hátha még a huszon- egy-huszonkétezres tőállo­mány is megmaradt volna — sóhajt fel a főagronó- mus. — A cukorrépánál először hetvenezer volt, s amikor nem álltunk ott, kivágták. — Nem magyarázták meg a tagoknak a sűrűbb tőállomány termésnövelő hatását? — Dehogynem. Nálunk először öntözünk kapásokat. Még a brigádvezetővel is vitatkozni kellett. Csak 17— 18Í000 kukoricatő maradt holdanként. Jövőre más­ként lesz. Az öntözött ku­koricát vegyszerezni fog­juk, nem lesz szükség a kapálásra, nem tudják ki- ritkítani az állományt. Az inokai Szabadság gazdái távlatokban is gon­dolkoznak. Jövőre halastót és víztárolót szeretnének építeni. A határban meg­néztünk egy nyolcvan hold- nyi kákával és egyéb vízi­növénnyel borított földte­rületet. Innen a legforróbb nyár sem apasztja ki a vi­zet, mert mélyfekvésű. Ez a föld szántóföldi művelés­re alkalmatlan, viszont ÍBBSZDOSÍÍ&QÍ A fúrott kutak és a ti- szakürti csatorna fel tudná tölteni vizét. Két három dózer néhány hét alatt megfelelő töltést építhetne itt. ötszáz-hatszázezer fo­rintos beruházással halas­tóhoz és Tíztárolóhoz jutna a Szabadság Tsz. Ezenkívül újabb 250 hold szántó vál­na öntözhetővé. Vélemé­nyük szerint a beruházás egy-két év alatt kifizetőd­ne. Elképzeléseiket Hegedűs Lajos, a Középtiszai Víz­ügyi Igazgatóság vezetője is megerősítette, és támogatá­sával biztosította a szövet­kezet vezetőit. , A maguk erejéből azon­ban nem megy a dolog. Számítanak a megyei ta­nács mezőgazdasági osztá­lyának támogatására is. — m. 1. — A kis unoka, a szőke öt­éves lurkó neve Hári Já­nos, aki olyan rajongó sze­retettel lesi a nagypapa minden mozdulatát, mióta az hazakerült Karcagra. Már egy hete eszi a nyug­díjasok kenyerét. Néhány percig a kerítésen keresz­tül figyeltem a csinos kis ház virágos udvarán fogla­latoskodó „két férfit”. Az öreg karót vert az egyik virág mellé, a kis Janika meg kritikus szem­mel figyelte a munkát. Kocsis Imre exfőművezető szája sarkában az elmarad­hatatlan cigarettával, fél­szemével hunyorítva, hogy ne csípje a felszálló füst, odaszólt neki: — Jó lesz-e? Az unokának szemmel láthatóan jól esett a kér­dés. öt évének minden hozzáértését a karó must- rálgatására fordította és öregesen, megfontoltan fe­lelt. — Megteszi. — Jó munkát — szóltam be a kerítésen át. Kíváncsi, de reménykedő tekintettel fordult felém a sötétbarnára sült, meztelen felsőtestű, őszhajú kőmű­ves. örült, mikor megtud­ta, mi járatbán vagyak. Na, legalább beszélgethet Va­laki érdeklődik a munkája felől. Mert az asszonnyal nem lehet ilyesmiről be­szélni, meg nem is érdekli őt. Nem ért az az építés­hez. Jól főz, az igaz. Ha hetenként, vagy kétheten­ként hazalátogatott Diós­győrből, Hajdúszoboszló­ról, Szolnokról, vagy ahol éppen dolgozott, megvolt mindene, a legjobb falato­kat rakta elé. Neki csak az építésből származó gondok maradtak. A feleségéé volt a többi. így aztán nyugod­tan dolgozhatott, minden figyelmét a munkájára összpontosf háttá. Ilyesmikről volt szó, ezt fejtegette Imre bácsi, per­sze nem feledkezem meg arról sem, nogy beszélgeted közben megittunk egy-egy pohár bort is. — ötven éves elmúltam, mikor művezető iskolára kerültem. Pesten, a Sza­badság hegyen tanultunk tíz hónapig. , —Nem volt nehéz olyan idős fejjel tanulni? — Gyűrni kellett a lec­két szigorúan. De előbbre akartam lépni. Egy alka­lommal látoga ók jöttek az iskolába. — Na, Kocsis bácsi, ra- gadt-e magára valami? — kérdezte egyikük. — Na hallja?! — vála­szoltam. Azzal elkezdtem beszélni a betonozásról. Ezt szerettem a legjobban. Fontos is nagyon, hogy egy művezető tisztában legyen a keverési arányokkal, mi­lyen cementet milyen mennyiségben kell adagol­ni, hogy egyforma és jó minőségű legyen a beton. Sajnos, még ma is előfor­dul, hogy egyesek csak úgy találomra keverik. Sok emberrel beszéltem az építőipari vállalatnál. Mindenki nagyon lelkiis­meretes, szorgalmas jó szakembernek ismerte az öreg Kocsist. — Ja, kérem én nem mentem ám a főmérnökhöz meg az igazgatóhoz panasz­kodni, meg tanácsot kérni, ha valami probléma volt a munkahelyen. Tudtam, ne­kik más dolguk van. Min­denki végezze a magáét. — Kocsis bácsi hogyan szervezte meg a munkát? — Az egyedüli és legjobb módja annak az egyösszegű munkautalványozás. Az ember a brigádoknak egy vagy két hétre előre ki­adja a tennivalókat. Min­dig tudtam, hogy holnap hány emberrel fogok dol­gozni és kinek mit kell csi­nálnia. Higyje el, nálam nem szédelgett senki mun­ka nélkül. ' — Az emberekkel bánni nehéz-e? — Az a legnehezebb. De lehet. Az a fontos, minden dolgozó érezze, hogy fon­tos, nagyon fontos szerepe van a végzendő munkában. — Elfáradt-e Imre bácsi? Kívánta már a pihenést, várta a nyugdíjat? — Mi szégyen, elfárad­tam egy kicsit. A nyugdí­jat is vártam. Tudja, rend­be kell aozni kissé a ház környékét, a kertet, aztán ha minden meglesz, egy szép napon bemeg-'ek Szol­nokra és megkérdem „őket” szükségük van-e még az öreg Kocsisra. Utóvégre még csak hatvan éves múl­tam. Nem lehet az ember­nek elhagyni magát. — bognár — Több mint ezer mű, a mai magyar írók legújabb könyvjegyzékén A Szépirodalmi Könyv­kiadó közzétette a mai ma­gyar írók 1957. január 1- tői 1962. december 31-ig megjelent műveinek könyv- jegyzékét. A füzetalakban, finom papíron nyomtatott jegyzék több mint ezer szépirodalmi kötet szerző­jét és címét sorolja fél. A jegyzék a bevezető ismer­tetést és a rövidítések ma­gyarázatát öt idegen nyel­vén is közli. A DÓ FELKÉSZÜLÉS FÉL SIKER Kunhegyesen a járási pártbizottság igyekszik állan­dóan rajta tartani a kezét a mezőgazdaság ütőerén. Már ebben az évben is sokszor tanácskoztak a közös gazdasá­gok helyzetéről, felméréseket végeztek, vizsgálták a gyenge termélőszövetkezetek gazdálkodását, hogy isme­reteik birtokában javaslatokat tehessenek a vezetés, a gazdálkodás további javítására és helyesen határoz^ hassák meg a tennivalókat. A kedden tartott járási aktíva értekezlet fő napi­rendje az őszi munkákra való felkészülés volt. de szó esett arról is, hol tartanak a tsz-ek a nyári munkával, s mit mutat az első félévi bevételi, kiadási terv teljesítése. Reálisan elemezte a beszámoló azokat a hibákat, mulasz­tásokat, amelyek még tetézték az amú^v is jelentős elemi károkat. A terméskiesés pótlására — amely a tsz-ek első félévi bevételét 1 394 000 forinttal csökkentette — nem mindenütt tették meg a szükséges erőfeszítéseket. Csak néhány példát erre. A közös gazdaságok többsége késve fogott az öntözéshez, s a munka üteme sem kielégítő. A járás termelőszövetkezetei még most is csak 70 százalé­kát öntözték meg a tervezett területnek. A másik olyan tényező, ami kedvezőtlenül hat a be­vétel alakulására, a sok parlagterület. Hivatalos adatok szerint 817 hold művelhető földet nem vetettek be. Igazuk van azoknak a felszólalóknak, akik nem csu­pán az időjárást okolják az alacsony termésátlagokért, hanem a munka szervezésében, minőségében elkövetett hibákra is rámutattak, saját tevékenységüket is önkriti­kusan vizsgálják. Varjú Sándor, az abádszalóki Lenin Tsz elnöke nagyon őszintén elmondta: nemcsak az aszály és a belvíz az oka annak, hogy gazdaságukban a hét év óta tartott tíz mázsás búzatermést most nem érik el. Nemcsak Abádszalókon, hanem máshol is okulni kell az elkövetett hibákból, s biztosítani, hogy azok az őszi munkáknál ne ismétlődjenek meg. Nagy feladat vár a járás közös gazdaságaira, 8719 hold közös, 5785 hold háztáji kukoricát, 1803 hold cukorrépát, 1989 hold nap­raforgót, 620 hold kendert, 1629 hold silókukoricát, 400 hold rizst, 726 hold burgonyát és 1100 hold maglucernát kell betakarítaniuk. S ezzel egyidőben készíteni a mag­ágyat a 25 300 hold őszi gabonának. Eddig az ősziek alá a vetésterület 24 százalékát szántották fel. Nyugtalanító, hogy a gépállomás 153 szántótraktora közül csupán 33 dolgozik kétműszakban, 26 pedig vezető hiányában áll. Nagyon fontos tehát az a javaslat, amelyet Bereczki La­jos, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője tett: a géphez értő embereket anyagilag tegyék érdekeltté abban, hogy gépre üljenek, s a G—35-ös trak­torokkal is szántsanak. Az aktíva értekezlet állástfoglalt abban is, hogy a pártszervezetekre, a KISZ-re, nőtanácsra, az állami és társadalmi szervekre sok hánil az őszi munkáikra való felkészülésben. A pártszervezeteknek, a kommunistáknak kell biztosítaniok azt, hogy ebben a kérdésben egy nyelven beszéljenek, s mindenki a közös célért, az őszi betakarítási, szántási, vetési munkák jó elvégzéséért munkálkodjon. Ha valaha fontos volt a munkaidő jó ki­használása, a családtagok munkába állítása, s az, hogy szervezetten dolgozzanak a szövetkezeti gazdák, a beta­karítást segítő gépállomási dolgozók, akkor az őszi csúcs­munkák idején ez nagyon fontos. E feladat sikeres elvég­zéséhez a kunhegyesi járásban megvannak a feltételek, a felkészüléshez pedig a pártaktíva ülés is hozzájárult. N. K. 1 túrkevei Táncsics Tsz KISZ brigádja a gabonabetaka­rításnál

Next

/
Thumbnails
Contents