Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1963-08-08 / 184. szám
196$. augusztus 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az öntözés hatására: 3 hold tiszta jövedelem 80.000 forint — Jövő évi terv s halasló és víztároló építés Tiszainokán A mezőhéki Táncsics Tsz Il-es üzemegységében Márton Sándor az utolsó simításokat végzi a kazlon HÁRI jÁNOSnagyapja Számolgatunk a tiszaino- kai Szabadság Tsz elnökével és főagronómusával: vajon mennyit jövedelmezett a három hold korai, öntözött burgonyájuk? — Eleinte öt-hat forintért adtuk kilóját, később 3,80 forintért vette át a szolnoki fmsz — mondja Gácsi János elnök. Tóth András főagronó- mus hozzáteszi: — Százhetvenkét mázsát adott a három hold új burgonya. Együttesen 74,760 forintot hozott a konyhára. Tavaly 90 forintért értékesítettük a télire való burgonya mázsáját. Inokán kétszeresen kihasználják a földet. A burgonya után őszi káposztát palántáltak, melyet szintén öntöznek. — A káposztára mekkora bevételt terveztek? — Szerényen számolva, 45000 forintot. összehasonlítjuk a szárazföldi és az öntözött művelés adatait, s húszezer forint többletkiadást számolunk az öntözött földekre. Kitűnik, ..ogy Tiszainokán az öntözött három hold 80 000 forint tiszta jövedelmet eredményez. Tehát érdemes öntözni. Ez egyöntetű véleménye a szövetkezetieknek. Tavaly kísérletképpen öntöztek száz hold legelőt. Egy bővizű, fúrott kút elegendő volt ahhoz, hogy a legelő egész nyáron át üde zöld maradjon. Juhállományuk őszig nem szorult rá az összegyűjtött takarmányra. Az idén ismét megöntözték a legelőt, s ezen kívül újabb 250 hold kapást, illetve kertészetet. Két öntözőgépet vásároltak, melyek állandóan, éjjel-nappal üzemelnek a szövetkezetben. Huszonöt milliméterrel kezdték a víz adagolását, most 50-nél kevesebbet nem permeteznek ki. Az előzetes termésbecslés alkalmat nyújt a szárazföldi és az öntözött kultúrák összehasonlítására. Tavaly 123 mázsás átlaggal fizetett a száraz műveléssel termelt|cukorrépa,|most 230 mázsás átlagot várnak az öntözöttről. Csöves kukoricájuk 1962-ben 28 mázsát adott, most|)50—60]|mázsára számítanak az öntözött földről. Igaz, a műtrágyát sem sajnálták róla. — Hátha még a huszon- egy-huszonkétezres tőállomány is megmaradt volna — sóhajt fel a főagronó- mus. — A cukorrépánál először hetvenezer volt, s amikor nem álltunk ott, kivágták. — Nem magyarázták meg a tagoknak a sűrűbb tőállomány termésnövelő hatását? — Dehogynem. Nálunk először öntözünk kapásokat. Még a brigádvezetővel is vitatkozni kellett. Csak 17— 18Í000 kukoricatő maradt holdanként. Jövőre másként lesz. Az öntözött kukoricát vegyszerezni fogjuk, nem lesz szükség a kapálásra, nem tudják ki- ritkítani az állományt. Az inokai Szabadság gazdái távlatokban is gondolkoznak. Jövőre halastót és víztárolót szeretnének építeni. A határban megnéztünk egy nyolcvan hold- nyi kákával és egyéb vízinövénnyel borított földterületet. Innen a legforróbb nyár sem apasztja ki a vizet, mert mélyfekvésű. Ez a föld szántóföldi művelésre alkalmatlan, viszont ÍBBSZDOSÍÍ&QÍ A fúrott kutak és a ti- szakürti csatorna fel tudná tölteni vizét. Két három dózer néhány hét alatt megfelelő töltést építhetne itt. ötszáz-hatszázezer forintos beruházással halastóhoz és Tíztárolóhoz jutna a Szabadság Tsz. Ezenkívül újabb 250 hold szántó válna öntözhetővé. Véleményük szerint a beruházás egy-két év alatt kifizetődne. Elképzeléseiket Hegedűs Lajos, a Középtiszai Vízügyi Igazgatóság vezetője is megerősítette, és támogatásával biztosította a szövetkezet vezetőit. , A maguk erejéből azonban nem megy a dolog. Számítanak a megyei tanács mezőgazdasági osztályának támogatására is. — m. 1. — A kis unoka, a szőke ötéves lurkó neve Hári János, aki olyan rajongó szeretettel lesi a nagypapa minden mozdulatát, mióta az hazakerült Karcagra. Már egy hete eszi a nyugdíjasok kenyerét. Néhány percig a kerítésen keresztül figyeltem a csinos kis ház virágos udvarán foglalatoskodó „két férfit”. Az öreg karót vert az egyik virág mellé, a kis Janika meg kritikus szemmel figyelte a munkát. Kocsis Imre exfőművezető szája sarkában az elmaradhatatlan cigarettával, félszemével hunyorítva, hogy ne csípje a felszálló füst, odaszólt neki: — Jó lesz-e? Az unokának szemmel láthatóan jól esett a kérdés. öt évének minden hozzáértését a karó must- rálgatására fordította és öregesen, megfontoltan felelt. — Megteszi. — Jó munkát — szóltam be a kerítésen át. Kíváncsi, de reménykedő tekintettel fordult felém a sötétbarnára sült, meztelen felsőtestű, őszhajú kőműves. örült, mikor megtudta, mi járatbán vagyak. Na, legalább beszélgethet Valaki érdeklődik a munkája felől. Mert az asszonnyal nem lehet ilyesmiről beszélni, meg nem is érdekli őt. Nem ért az az építéshez. Jól főz, az igaz. Ha hetenként, vagy kéthetenként hazalátogatott Diósgyőrből, Hajdúszoboszlóról, Szolnokról, vagy ahol éppen dolgozott, megvolt mindene, a legjobb falatokat rakta elé. Neki csak az építésből származó gondok maradtak. A feleségéé volt a többi. így aztán nyugodtan dolgozhatott, minden figyelmét a munkájára összpontosf háttá. Ilyesmikről volt szó, ezt fejtegette Imre bácsi, persze nem feledkezem meg arról sem, nogy beszélgeted közben megittunk egy-egy pohár bort is. — ötven éves elmúltam, mikor művezető iskolára kerültem. Pesten, a Szabadság hegyen tanultunk tíz hónapig. , —Nem volt nehéz olyan idős fejjel tanulni? — Gyűrni kellett a leckét szigorúan. De előbbre akartam lépni. Egy alkalommal látoga ók jöttek az iskolába. — Na, Kocsis bácsi, ra- gadt-e magára valami? — kérdezte egyikük. — Na hallja?! — válaszoltam. Azzal elkezdtem beszélni a betonozásról. Ezt szerettem a legjobban. Fontos is nagyon, hogy egy művezető tisztában legyen a keverési arányokkal, milyen cementet milyen mennyiségben kell adagolni, hogy egyforma és jó minőségű legyen a beton. Sajnos, még ma is előfordul, hogy egyesek csak úgy találomra keverik. Sok emberrel beszéltem az építőipari vállalatnál. Mindenki nagyon lelkiismeretes, szorgalmas jó szakembernek ismerte az öreg Kocsist. — Ja, kérem én nem mentem ám a főmérnökhöz meg az igazgatóhoz panaszkodni, meg tanácsot kérni, ha valami probléma volt a munkahelyen. Tudtam, nekik más dolguk van. Mindenki végezze a magáét. — Kocsis bácsi hogyan szervezte meg a munkát? — Az egyedüli és legjobb módja annak az egyösszegű munkautalványozás. Az ember a brigádoknak egy vagy két hétre előre kiadja a tennivalókat. Mindig tudtam, hogy holnap hány emberrel fogok dolgozni és kinek mit kell csinálnia. Higyje el, nálam nem szédelgett senki munka nélkül. ' — Az emberekkel bánni nehéz-e? — Az a legnehezebb. De lehet. Az a fontos, minden dolgozó érezze, hogy fontos, nagyon fontos szerepe van a végzendő munkában. — Elfáradt-e Imre bácsi? Kívánta már a pihenést, várta a nyugdíjat? — Mi szégyen, elfáradtam egy kicsit. A nyugdíjat is vártam. Tudja, rendbe kell aozni kissé a ház környékét, a kertet, aztán ha minden meglesz, egy szép napon bemeg-'ek Szolnokra és megkérdem „őket” szükségük van-e még az öreg Kocsisra. Utóvégre még csak hatvan éves múltam. Nem lehet az embernek elhagyni magát. — bognár — Több mint ezer mű, a mai magyar írók legújabb könyvjegyzékén A Szépirodalmi Könyvkiadó közzétette a mai magyar írók 1957. január 1- tői 1962. december 31-ig megjelent műveinek könyv- jegyzékét. A füzetalakban, finom papíron nyomtatott jegyzék több mint ezer szépirodalmi kötet szerzőjét és címét sorolja fél. A jegyzék a bevezető ismertetést és a rövidítések magyarázatát öt idegen nyelvén is közli. A DÓ FELKÉSZÜLÉS FÉL SIKER Kunhegyesen a járási pártbizottság igyekszik állandóan rajta tartani a kezét a mezőgazdaság ütőerén. Már ebben az évben is sokszor tanácskoztak a közös gazdaságok helyzetéről, felméréseket végeztek, vizsgálták a gyenge termélőszövetkezetek gazdálkodását, hogy ismereteik birtokában javaslatokat tehessenek a vezetés, a gazdálkodás további javítására és helyesen határoz^ hassák meg a tennivalókat. A kedden tartott járási aktíva értekezlet fő napirendje az őszi munkákra való felkészülés volt. de szó esett arról is, hol tartanak a tsz-ek a nyári munkával, s mit mutat az első félévi bevételi, kiadási terv teljesítése. Reálisan elemezte a beszámoló azokat a hibákat, mulasztásokat, amelyek még tetézték az amú^v is jelentős elemi károkat. A terméskiesés pótlására — amely a tsz-ek első félévi bevételét 1 394 000 forinttal csökkentette — nem mindenütt tették meg a szükséges erőfeszítéseket. Csak néhány példát erre. A közös gazdaságok többsége késve fogott az öntözéshez, s a munka üteme sem kielégítő. A járás termelőszövetkezetei még most is csak 70 százalékát öntözték meg a tervezett területnek. A másik olyan tényező, ami kedvezőtlenül hat a bevétel alakulására, a sok parlagterület. Hivatalos adatok szerint 817 hold művelhető földet nem vetettek be. Igazuk van azoknak a felszólalóknak, akik nem csupán az időjárást okolják az alacsony termésátlagokért, hanem a munka szervezésében, minőségében elkövetett hibákra is rámutattak, saját tevékenységüket is önkritikusan vizsgálják. Varjú Sándor, az abádszalóki Lenin Tsz elnöke nagyon őszintén elmondta: nemcsak az aszály és a belvíz az oka annak, hogy gazdaságukban a hét év óta tartott tíz mázsás búzatermést most nem érik el. Nemcsak Abádszalókon, hanem máshol is okulni kell az elkövetett hibákból, s biztosítani, hogy azok az őszi munkáknál ne ismétlődjenek meg. Nagy feladat vár a járás közös gazdaságaira, 8719 hold közös, 5785 hold háztáji kukoricát, 1803 hold cukorrépát, 1989 hold napraforgót, 620 hold kendert, 1629 hold silókukoricát, 400 hold rizst, 726 hold burgonyát és 1100 hold maglucernát kell betakarítaniuk. S ezzel egyidőben készíteni a magágyat a 25 300 hold őszi gabonának. Eddig az ősziek alá a vetésterület 24 százalékát szántották fel. Nyugtalanító, hogy a gépállomás 153 szántótraktora közül csupán 33 dolgozik kétműszakban, 26 pedig vezető hiányában áll. Nagyon fontos tehát az a javaslat, amelyet Bereczki Lajos, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője tett: a géphez értő embereket anyagilag tegyék érdekeltté abban, hogy gépre üljenek, s a G—35-ös traktorokkal is szántsanak. Az aktíva értekezlet állástfoglalt abban is, hogy a pártszervezetekre, a KISZ-re, nőtanácsra, az állami és társadalmi szervekre sok hánil az őszi munkáikra való felkészülésben. A pártszervezeteknek, a kommunistáknak kell biztosítaniok azt, hogy ebben a kérdésben egy nyelven beszéljenek, s mindenki a közös célért, az őszi betakarítási, szántási, vetési munkák jó elvégzéséért munkálkodjon. Ha valaha fontos volt a munkaidő jó kihasználása, a családtagok munkába állítása, s az, hogy szervezetten dolgozzanak a szövetkezeti gazdák, a betakarítást segítő gépállomási dolgozók, akkor az őszi csúcsmunkák idején ez nagyon fontos. E feladat sikeres elvégzéséhez a kunhegyesi járásban megvannak a feltételek, a felkészüléshez pedig a pártaktíva ülés is hozzájárult. N. K. 1 túrkevei Táncsics Tsz KISZ brigádja a gabonabetakarításnál
