Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1963-08-08 / 184. szám

s SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. augusztus 8. BONN és az atomcsend- szerződés A moszkvai visszhangja B|o|n|n Dobsa János, az MTI tudó­sítója írja: Bonnban a szokásos szer­dai minisztertanácsot csü­törtökre halasztották. Ezen az ülésen ismét a moszkvai atomcsend-egyezménnyel | foglalkozik majd a kor­mány. Döntést azonban még nem hoznak, mert Adenauer előbb be akarja várni az amerikai szenátus augusztus 12-i ülését. Bár a parlament nyári szüneten van, a jövő héten valószí­nűleg összeül a parlament külügyi bizottsága is. A CDU ultrái ell.nzik ugyan a bizottság összehívását, a kormánykoalícióban részt­vevő szabad demokrata párt viszont ragaszkodik a parlament bekapcsolásához. Hier, a bonni parlament szabad demokratapárti al- elnöke kijelentette: „Egyszerűen lehetetlen, hogy Nyugat-Németország megtagadja az atomcsend- egyezmény aláírását. Pár­tom képviselői a külügyi bizottságban félreérthetet­lenül ezt az álláspontot fogják majd elfoglalni.|| Közben szólásra jelentke­zett Strauss is, és mint vár­ható volt — az atomcsend- egyezmény aláírását ellenző Brentano álláspontját tá­mogatta; Strauss azt han­goztatta, nincs semmi szük­ség arra, hogy az NSZK csatlakozzék az atomcsend- egyezményhez, hiszen már korábban lemondott az atomfegyverek gyártásáról. A szociáldemokrata saj­tószolgálat azt írja, hogy Bonnban pillanatnyilag bá­beli zűrzavar uralkodik. A sajtószolgálat emlékeztet arra, hogy a pápa is öröm­mel üdvözölte az atom- csend-egyezmény létre j öt* tét, majd felveti a kérdést, vajon a Bonnban uralkodó keresztény demokrata kor­mány követi-e majd a pá­pát ezen az úton? Közben kitudódott, hogy a bonni kormány újabb feltételeket szab az atom- csend-egyezményhez való csatlakozáshoz. Azt követe­li Washingtontól és Lon­dontól, hogy az eddigi szó­beli nyilatkozatok helyett írásbeli kötelezettséget vál­laljon arra, hogy soha, sem­mi körülmények között nem ismeri el a Német De­mokratikus Köztársaságot, és olyan értelmű nyilatko­zatot intézzenek az ENSZ valamennyi tagállamához, amely szerint az NDK csat­lakozása az atomcsend- egyezményhez, semmi eset­re sem vezethet az NDK elismeréséhez. A Stuttgarter Zeitung rá­mutat: ilyen feltételeket Bonn szövetségesei aligha fogadhatnak el, Bonn tehát szándékosan maga állít fel olyan akadályokat, ame­lyekre hivatkozva aztán meg akarja tagadni az egyezményhez való csatla­kozást. A bonni külügyminiszté­rium utasította szabadsá­gon levő washingtoni nagy­követét, hogy azonnal tér­jen vissza az amerikai fő­városba. A nagykövetnek az lesz a feladata — mond­ják diplomáciai körökben —, hogy igyekezzék mozgó­sítani Kennedy belpolitikai ellenzékét az atomcsend- tnegállapodás ellen. A Westfalische Rundschau hangsúlyozza: úgy látszik, Bonnban bizonyos csopor­Véget ért a Hirosimái értekezlet Hirosima Ma Hirosimában véget ért az atom- és hidrogén- fegyverek eltiltását követe­lő IX. nemzetközi értekez­let. A záróülésen a japán küldöttség javaslatára ha­tározatot hoztak az akció­egység fokozásáról és fel­hívást intéztek a nemzet­közi megmozdulások össze­hangolására. tok arra számítanak, hogy Kennedy vereséget fog szenvedni a szenátusban és nem fogja tudni megszerez­ni az atomcsend-egyezmény ratifikálásához szükséges kétharmados többséget. Amerikai diplomáciai kö­rökben azonban hangsú­AzŰj-Kína hírügynökség amely minden lehető mó­don rágalmazza a Szovjet­unió külpolitikáját, ezzel már nem éri be és az utób­bi időben tendenciózus köz­leményeket terjeszt a szov­jet valóságról. A Szelszkaja Zsizny szov­jet lap július 17-én lelep­lezte az orenburgi terület egyes polgárainak társada- lomelenes cselekedeteit: — nyereséghajhászás végett ugyanis házuk egy részét kiadták átutazóknak. A pártos szovjet sajtó hagyományai közé tartozik, hogy ne leplezze el a té­nyeket olvasói előtt. — A Szelszkaja Zsizny megmu­tatta az ilyen „fogadók” tulajdonosainak igazi arcu­latát, akik kihasználva az állami szállodák építésében mutatkozó átmeneti nehéz­ségeket, hasznot húznak házuk kiadásából. Három hét telt el és íme, augusztus 6-án az Űj-Kína- Hírügynökség nem talált jobb elfoglaltságot a maga számára, mint hogy az egész világ számára külön­böző nyelveken ismertesse e tudósítás kivonatát. A hírügynökség minden kom­mentár nélkül idézve a tu­dósításból igyekszik olyan benyomást kelteni, mintha a lapban közölt esetek a lyozzák, hogy Bonn keserű­en fog csalódni ha erre számít, mert az amerikai közvélemény oly lelkesen üdvözölte az atomcsend- egyezményt, hogy a szená­tus minden bizonnyal nagy többséggel fogja azt ratifi­kálni. szovjet élet tipikus jelensé­gei lennének. A tájékozta­tásnak ez a lelkiismeretlen módszere enyhén szólva a hamisításhoz hasonlítható. Az Üj-Kína eltitkolja olva­sói előtt, hogy a lap felhá­borodott hangon foglalko­zik az általa leleplezett egyéni hibákkal. Az Űj- Kína kézdörzsölve, élvezet­tel terjeszti ezeket a vissza­éléseket. Minek lehet ezt nevezni, ha nem rosszindu­latú rágalmazásnak? (MTI) KGST-értekezlet Moszkva (TASZSZ). Piotr Jaroszewicz, a Len­gyel Népköztársaság mi­niszterelnökhelyettese, aki jelenleg a KGST Végrehaj­tó Bizottságának elnöke — megbeszélést folytatott Nyi- kolaj Faggyej evvel, a KGST titkárával és helyetteseivel. Megvitatták a tanács tit­kárságának munkáját a KGST-ben résztvevő orszá­gok kommunista és munkás­pártjai vezetőinek és kor­mányfőinek értekezletén és a tanács 18. ülésszakán ho­zott határozatok realizálá­sában. Moszkva Moszkvai diplomáciai kö­rök szerint közel 90-re te­hető már azoknak az or­szágoknak a száma, ame­lyek bejelentették, hogy csatlakozni kívánnak az atomfegyverkísérletek rész­leges megszüntetéséről kö­tött moszkvai egyezmény­hez. Le n i n g r ád A Leningrádiban tartóz­kodó Jean-Paul Sartre francia író hangoztatta, hogy a földalatti atomfegy­verkísérleteket is meg kel­lene szüntetni. Sartre nyi­latkozatában támadta De Gaulle-t, amiért az nem hajlandó aláírni a moszk­vai szerződést. New York Az amerikai lapok kivé­tel nélkül vezető helyen foglalkoznak a moszkvai megállapodással. A New York Times történelmi je­lentőségűnek mondja az New York (TASZSZ). A Biztonsági Tanács ked­di ülésén, amely a délafri­kai faj üldözéssel foglalko­zott, Marokkó képviselője felolvasta az afrikai kül­ügyminiszterek dakari ér­tekezletén elnöklő szenegá­li külügyminiszter távira­tát. A távirat hangsúlyoz­za: Afrika abból fogja megítélni, kik igaz barátai és kik ellenségei, hogy a Biztonsági Tanács milyen döntést hóz a dél-afrikai kérdésben. Ezután FedorenkO; a Szovjetunió ENSZ-delegá- tusa szólalt fel, s követel­te: a lakosság elemi jogai­nak és szabadságának dur­va megsértéséért, az apar­theid politikáért és a Biz­tonsági Tanács határozatai­nak szabotálásáért teljes szigorral ítéljék el a fajül­döző dél-afrikai rendszert. Mint Fedorenko hangsú­eseményt. A New York Herald Tribune szerint igen komoly kilátás van arra, hogy az amerikai sze­nátus ratifikálni fogja az atomcsend-egyezményt. Az amerikai „ve.szét ettek” szó­csövének számító Daily News viszont hevesen tá­madja a moszkvai megálla­podást, amely — szerinte — a szovjet propaganda cél­jait szolgálja. Róma Az Olasz Minisztertanács keddi ülésén olyan határo­zatot hozott, hogy Olaszor­szág csatlakozik a moszkvai szerződéshez. La Pira is­mert katolikus politikus Firenze város polgármeste­re Hruscsovhoz, U Thant- hoz, Lord Home-hoz és Rusikhoz táviratot intézett kifejezve örömét az atom- csend-egyezmény megkötése felett. Valamennyi keddi olasz lap első oldalon közöl tu­kormánnyal való diplomá­ciai kapcsolatok megsza­kítása, a dél-afrikai áruk bojkottja, mindenféle fegy­ver- és lőszerszállítás meg­tiltása. Fedorenko rámutatott: az ENSZ alapelveinek rend­szeres megsértése és a köz­gyűlés több határozata gya­korlatilag megfosztja a Dél- Afrikai Köztársaságot attól a jogától, hogy tagja le­gyen az ENSZ-nek. Az ülés végén felszólaló angol és francia küldött el­lenezte, hogy szankciókat alkalmazzanak Dél-Afrika ellen. * A Reuter jelentése sze­rint a Guineái Köztársaság megszakított Portugáliával és Dél-Afrikával minden­fajta diplomáciai, kereske­delmi, kulturális, vagy po­litikai jellegű kapcsolatot. Az AFP jelentése beszá­dósításofcat Moszkvából az atomcsend-egyezmény alá­írásáról. Vatikánváros A vatikáni rádió és az Osservatore Romano ked­den elismeréssel emléke­zett meg a moszkvai meg­állapodásról, amely a há­rom aláíró hatalom jóaka­ratának bizonyítéka. Párizs A polgári Combat keddi száma Hruscsovnak a szer­ződés aláírása alkalmából tartott fogadáson mondott felköszöntőjét „a béke be­szédének” nevezi. Genf A svájci lapok ..történel­mi nap a Kremlben” — „fontos mérföldkő a kelet és a nyugat közötti viszony megjavításának útján” cím­mel közli a moszkvai szer­ződés aláírásának hírét. Berlin Az NDK fővárosának lapjai első oldalaikon köz­ük a moszkvai szerződés aláírásának hírét. A Neues Deutschland történelmi je­lentőségűnek mondja a2 aláírás napját Bonn A Stutgarter Zeitung a moszkvai szerződés aláírá­sát a történelem nagy pil­lanatának nevezi. A Frank­furter Rundschau a szer­ződést a Hruscsov által folytatott békés együttélési politika diadalának nevezi. A Hamburgban megjelenő Welt szerint a nyugatnémet kormány végül is alá fogja írni a moszkvai szerződést. A kormányhoz közelálló Kölnische Rundschau azon­ban azt tartja, hogy a je­lenlegi helyzetben a bonni kormány többsége aligha járul hozzá a szerződés aláírásához. Varsó A kedden megjelent len­gyel lapok vezető helyei* foglalkoznak az atomcsend- szerződés aláírásával. Szófia A keddi bolgár lapok szintén bőven foglalkoznak a moszkvai egyezménnyel. A BTA hírügynökség je­lentése szerint Cedenbal mongol miniszterelnök, aki jelenleg • Bulgáriában tar­Helyzetjelentés a földrengés sújtotta Szkopjéból Szkopje (Tanjug). A keddi nap folyamán szerda reggel fél nyolc óráig a macedón főváros­ban újabb kilenc földren­gést regisztráltak a műsze­rek. Közülük csak egy volt négy|fokos,|a|többi lényege­sen gyengébb. A július 26-i katasztrofális földrengés óta immár 248 földrengés volt Szkopjéban, — vala­mennyi ugyanabból az epi­centrumból származott. Szkopjéban kedden este hivatalosan közölték, hogy befejezték a romeltakarí­tást azoknál az épületeknél, amelyek alatt élve beteme­tett személyeket találtak, illetve feltételezhető volt, hogy a romok alatt élő emberek lehetnek. A mentőosztagoknak si­került 2458 személyt meg­menteni és összesen 1005 holttestet kiemelni a ro­mok alól, a holttestek kö­zül 844-nek kilétét megál­lapították, 161-nek személy- azonosságát azonban nem lehetett megállapítani. A legújabb adatok szerint a földrengés következtében 3383 személy sérült meg, közülük nyolcszáznyolcvan- hárman súlyosan. A szovjet hadsereg kü­lönleges mérnök-egységé­nek tagjai Vlagyimir I. Gunjko alezredes vezetésé­vel felkeresték Szkopjeben Blagoje Popovot, a szkop- iei városi szkunstina elnö­két és M. Mica.ikovot, a macedón Kommunista Szö­vetség szkopjei városi bi­zottságának titkárát Ez al­kalommal megbeszélés folyt arról a segítségről, amelvet a. szovjet hadsereg külön­leges egvségei nyújtanak majd Szkopjénak. Szkopje közelében — Gyorcse Petrovban meg­kezdték az első új telepü­lés építését. E település la­kásaiba a tél kezdetéig kö­rülbelül 12 000 lakos köl­tözik majd be. A telepü­lés építését 800 ifjú végzL nácsnak határozott intézke­déseket kell hoznia: Hala­déktalanul gazdasági, poli­tikai és egyéb megtorló rendszabályokat kell életbe­léptetnie a Dél-Afrikai Köztársaság ellen. — Ezek közé tartozna a dél-afrikai parlament javaslatot foga­dott el. amely „gyakorlati megoldást” indítványoz az afrikai portugál területek kérdésében. A javaslat sze­rint ez a megoldás a diplo­máciai kapcsolatok meg­szakítását is jelentheti. sában tiszteletére rendezett tömeggyülésen kijelentette^ hogy a moszkvai egyez­mény a szocialista tábor külpolitikájának nagy sike­re, a haladó, békeszerető emberiség legnagyobb győ­zelme. SZEGÉNY GAZDAGOK A tőkés világ nagyhatal­mainak gazdasági erőviszo­nyaiban az elmúlt évek fo­lyamán érdekes — és so­kak számára talán megle­petést jelentő — változások következtek be. A nyugat­európai államok megerősö­désével párhuzamosan csökken az Egyesült Álla­mok gazdasági hatalma. Ezt a jelenséget szemléletes módon domborítja ki az Európai Fizetési Uniónak a minap nyilvánosságra ho­zott jelentése, amely a nyu­gat-európai országok s az Egyesült Államok arany és devizatartalékának 1962. évi alakulásáról közöl ada­tokat. Amerika hovatovább „szegény gazdaggá” lenne: vészesen fogy aranytartalé­ka. Már szó sem lehet arról hogy az Egyesült Államok eleget tehessen annak az évtizedekkel ezelőtt vállalt s akkor te-mészetesként el­könyvelt kötelezettségének, hogy a kibocsátott dollár­jaiért bárkinek aranyat ad­jon. A dollárnak aranyra átválthatósága gyakorlati­lag megszűnt. 1962,-ben 890 millió dollár értékű arany vándorolt ki ameri- kából (1961 folyamán még csak ötszáznyolcvanhétmil- lió dollárt tett ki a Konox- erődben őrzött aranyvagyon csökkenése.) Az amerikai tőkések szívesen vitték kül­földre dollármillióikat, el­sősorban Nyugat-Európában fektették be, ahol nagyobb haszonra számíthattak, mint saját hazájukban, hi­szen Amerikában magasab­bak az adók, — maga­sabbak a munkabérek is. A nyugateurópai ameri­kai tőkebehatolás két­élű fegyvernek bizonyult: igaz, hogy általa az ameri­kai befolyás erősödik, de az is bebizonyosodott, hogy az Egyesült Államok gaz­dasága is megsínyli. A dol­lár helyzete ingataggá vál­tozott: s megtörtént az a korábban elképzelhetetlen eset, hogy az Egyesült Ál­lamok a múlt év végén az Európai Fizetési Uniótól 900 millió dolláros kölcsön felvételére szorult. Ezért nyúlt az elmúlt hetekben Kennedy elnök radikális eszközökhöz. Nagy adóval sújtja az amerikai tőkése­ket, ha azok külföldi rész­vényeket vásárolnak s így újabb dollármilliókat von­nak ki Amerikából. Az Egyesült Államok állam- háztartásának terheit a legkülönfélébb módon pró­bálja csökkenteni: a fegy­verkezési kiadások egy ré­szét nyugat-európai szövet­ségeseire akarja áthárítani. (Ez a s,monumentális^ NATO-atomhaderő tervé­nek gazdasági magyaráza­ta), vagy olyan intézkedé­seket hoz, hogy az USA egyes, kisebb jelentőségű konzulátusait bezárja, más külképviseleteiben | pedig csökkenti a diplomaták számát. Az Európai Fizetési Unió jelentése másfelől azt húz­za alá, hogy egyes nyugat­európai államok pénzügyi­leg megerősödtek. Francia- országnak például 1962. vé­gén 3,610 millió dollár ér­tékű tartaléka volt, ebből 2,587 millió dollár — arany­ban s általában is, míg Amerika aranya egyre fogy, az Európai Fizetési Unió államainak aranytar­taléka nő, összes tartalékuk 65 százaléka volt arany 1961-ben, a múlt évben pe­dig az összes tartalék hat­vannyolc százalékát arany­ban őrizték a bankokban. Persze a gazdasági erővi­szonyoknak ebből az ala­kulásából nem szabad olyan következtetést levon­ni, hogy az Egyesült Álla­mok hatalma, befolyása to­vábbra is ilyen arányban csökkenhetne s hogy a nyu­gat-európai államok ezután is csak gyarapodnának gazdasági — és politikai — erőben. Nem. Éppen az 1962-es esztendő volt e folyamat lelassításának, megállításá­nak és megfordításának kí­sérleti éve, az idén pedig az amerikaiak és nyugat-eu­rópaiak kölcsönösen erőfe­szítést tesznek a dollár megmentésére, hiszen a dollár az egész tőkés világ pénzügyi alapja. 1960-ban 4,4 milliárd dollárral, 1961- ben már csak 2,3 milliárd dollárral, 1962-ben pedig csupán 760 millió dollárral nőtt a nyugat-európai álla­mok tartaléka, az idén vagy jövőre már kiegyenlí­tődhetik a két kontinens vezető államainak pénz­ügyi helyzete. A felsorolt adatokat azonban érdemes megje­gyeznünk, mert ismeretük­ben megvilágosodik a nyu­gati tábor politikai ellent* mondásainak pénzügyig gazdasági hébere. * Pálfy József A TASZSZ az Új-Kína hírügynökség mesterkedéseiről R Biztonsági Tanács keddi vitája a dél-afrikai faiüldözésről

Next

/
Thumbnails
Contents